Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-24 / 95. szám

Á fekete kenyértől a fehér cipóig Élelmiszeripari térmék-bem utaló Békéscsabán Márton Pál. m békéscsabai hütőhá* és Kardos Ernöné, a Bé­késcsabai Konzervgyár igazgatója megtekinti a sütőipar gazdag termékválasztékát (Fotó: Demény Gyula) Harminc éves a sütőipar — adja hírül a felirat, mely alatt tablók sora érzékelteti a megye sütőiparának három évtizedes fejlődését Kedden délelőtt Békéscsabán, a Technika Házában dr. Híd­végi Imréné, a Magyar Élelme­zésipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének titkára és Márton Pál, a békéscsabai hű­tőház igazgatója nyitotta meg azt a termékkiállítást, amelynek rendezésében a szabadkígyösi szakiskola sütőüzemének tanu­lói, valamint az egyesület sütő­ipari, konzervipari és baromfi­ipari szakosztálya működött közre. Érdemes megnézni a kiállí­tást, mert a termet végigjárva élelmiszeriparunk rohamos fej­lődésének lehetünk tanúi. Egy kis kerek asztalkán elfér a sü­tőipar 1945-ös termékeinek egész választéka: fekete és ku­koricalisztből sütött. kenyér, zsemlye és kifli. A ma sütőipa­rának termékeitől: a fehér kenyerektől és cipóktól, lako­dalmi kalácstól, süteményeitől, tésztáitól viszont roskadoznak az asztalok. A szabadkígyösi sütő­ipari tanulók, a békéscsabai és a gyomai sütőüzem kiállítása méltán váltja ki a látogatók el­ismerését. Ám legalább ennyire vívták ki a nézők tetszését a Békéscsabai Konzervgyár főze­lék- és gyümölcskonzervei, szá­raz tésztái és szárítmányai, szintúgy az orosházi BOVOK gyártmányai: az üdülő- és kem­pingkrémek, valamint slágerük, a libazsír. Az érdeklődők április 26-án délután 5 óráig tekinthetik meg a termékbemutatót. (p. p.) 0s»£BBsaBaca&naBB£)*8Bcacf c»a«a»baBssBaBo már dönthet a sorsom felől — lassan megfordult és leült a ha­lott Krisztina mellé. — Álljon fel — kiáltott rá Simé. — Azonnal szerezzen egy civil ruhát, mert ha az oroszok ebben a mundérban megtalál­ják, hiába magyarázom nekik, hogy magának végül is azért megjött az esze. A magyarázko­dás már csak azért is nehéz lenne, mert bár egy nyelven be­szélünk, egy szót sem tudok oroszul.-'‘’Ne haragudjon, Simó úr — felelte Tószeghy. — Én ezt nem tudom megtenni. Nem öltözöm át civil ruhába. Annak idején esküt tettem arra, hogy... Simó elvörösödött: — Én marha! Sejthettem vol­na, hogy . a maguk fajtája nem változik. Hát így is jó, Tósze­ghy (testvér. Most pedig induljon előttem!... Gyerünk! — Rózsi, nyisd ki a fogoly­pince ajtaját! — dobta oda a kulcsot a lánynak. Rózsi látta, hogy minden vita hiábavaló lenne. Kis rést nyitott az ajtón. Simó fegyvere az ajtónyitásra irányú! f — Lóduljon a testvéredhez — mondta Tószeghynek ... — Csak egyet kérnék — for­dult a zászlós Rózsihoz. — Te­messék el Krisztinát!... — Az­tán belépett az ajtón... — A pincéből senkit ne en­gedj ki. Akárhogyan könyörög­ne is — mondta Simó. — Én ki­megyek az utcára. Három ház­zal odébb, állítólag már, oroszok vannak... Rózsi bement a pincébe. Min­denki egyszerre kezdett beszól­ni. Rózsi béketűrően hallgatott. Csak akkor mozdult meg és emelte fel a fegyvert, ha vala­ki az ajtóhoz közeledett. Közben odakint besötétedett. Február 12. napja volt. Egy lö­vés sem hallatszott, a csendet csak a ház pincéjébe zárt kato- s nák dörömbölése törte meg. — Engedje ki őket, hadd me- j nék ül jenek. . Azok is embe- ; rek — mondta az egyik lakó.., ; ■ Rózsi nem felelt. De élha- • tározta, hogy ha alkalma nyílik S rá, Tószeghyt kiengedi. Simó ! nagyon dühös lesz, de nem baj... ; Kemény ember ez a Simó — j gondolta Rózsi —, csak téved- ■ heteiiennek hiszi magát. Igaza ! van a nagy igazságokban és et- • töl úgy elvakul, hogy nem tud : a részletekre figyelni. ■ Rózsi gondolkozva nézte a la- ; kókat és közben magában Sí- | móhoz beszélt: — Ide figyelj, te nagyokos! • Ezek itt az ellenségeink — aho~ ■ gyan te nevezed őket. De gon- • doltál-e arra, hogy ezek meg- : maradnak. Velük kell tovább is ! élnünk és nem csukhatjuk va- ; lamennyit börtönbe. Te meg el ! akarod vadítani valamennyit, ! még azokat is, akikben látszik ; valami hajlandóság arra, hogy ; vagy gyávaságból vagy őszinte f kedvvel, segítsenek... (Folytatjuk) Kétszázhuszonhc! lakás épült célcsoportos beruházásból — Jő ütemben halai! az iskolacentrum építése Ä múlt évi költségvetési és fejlesztési terv teljesítéséről tárgyalt a békéscsabai tanács Tegnap, április 23-án. ülést tartott a békéscsabai Városi Ta­nács. Első napirendi pontként Araczki János tanácselnök tá- iékoztatta a tanácstagokat, hogy az előz» tanácsülés óta milyen munkát végzett a végrehajtó bi­zottság. Ezt követően az 1974. évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtásáról szóló be­számolót tárgyalták meg. Az éves költségvei ős a tanács irányítása alá tartozó intézmé­nyek működéséhez, valamint a lakosság által igényelt kommu­nális. szociális, kulturális fel­adatok folyamatos ellátásához nyújt fedezetet. A költségvetés kiadási előirányzata a múlt év­ben 119 millió forintról 150 millió forintra emelkedett. Az emelkedést indokolt feladataik elvégzése tette szükségessé. A bevételek időarányos teljesítése biztosította a tervszerű gazdál­kodást, állapította meg a ta­nácsülés. A költségvetésből * a tanács több, mint egymillió fo­rintot az utak korszerűsítésére és mintegy ötmillió forintot fel­újításukra fordított. Felújították az ör, a Corvin, a Trefort és a Munkácsy utcát. Ezenkívül több mint 9000 négyzetméter járdát javítottak ki. A parkok­ra, fásításra, játszóterek kar­bantartására mintegy négymil­lió forintot költött a városi ta­nács. A költségvetési tervhez ha­sonlóan alakult a fejlesztési terv teljesítése. A fejlesztési fel­adatokra fordítandó összeg ere­detileg 205 millió forint volt. Ezzel szembein a múlt évben fejlesztésre 228 millió forintot fordítottak, 34 millió forintot pedig tartalékoltak. A fejlesz­tési alap bevétele elérte a 262 millió forintot. Legtöbbet cél- csoportos beruházásra költöttek. Első helyen a lakásépítés sze­repel. Erre a célra 80,9 millió forintot fordítottak. Az eredetá- „leg tervezett 200 lakással szem­ben 227 lakás épült meg, rasíy- ből 84 tanácsi bérlakás lett, 143-at pedig értékesítettek. Az áthúzódó beruházások építése is jól halad. Ezzel magyarázható, hogy az 1975. évi lakásépítési program zökkenőmentesen in­dult. A Tanácsköztársaság útján a 81—83. száim alatti építkezés a befejezéshez közeledik. A 45 lakáson kívül itt ÁFÉSZ-üzle- tek és a MÁV oktatási és kul­turális helyiséged kapnak he­lyet. Most készül az új posta és kapcsolt beruházásként 39 lakás terve. A Kastély szőlőkben 334 OTP-lakás építése kezdődött meg. Erre az évre húzódott át a Kulich Gyula lakótelepen a gyógyszertár és ä posta építése. A tervnek megfelelő ütemben halad az iskolacentrum építé­sié. A több mint 72 millió fo­rint értékű beruházást ebben az évben fejezik be. Határidőben Bérelnénk egy 3 szobából álló lakást vagy házat ipari tanulók elhelyezéséhez. Ajánlatokat: „ipari tanuló” jeligére a békéscsabai hir­detőbe kérjük. jj 1975. ÁPRILIS 24. épült fel a Szigligeti utcai böl­csőde. Ugyancsak a Szigligeti utcában adták át rendeltetésé­nek a 150 férőhelyes óvodát, a József Attila lakótelepen pedig a 75 férőhelyes óvodát. A terv­nek megfelelően halad a Lenin úti sportpálya építése. Ugyanez mondható el az ifjúsági és diák sportlétesítményekre. Noha az előirányzatban nem szerepelt a Kórház utcai sportpálya bőví­tése, ezt is a múlt évben fejez­ték be. A korszerűsítés és a le­látó építése több mint hatmil­lió forintba került. Gondot for­dított a városi tanács a nyári napközis tábor fejlesztésére. Két faházat vásároltak, melyeket a KISZ-táborban állítanak tel. A csatorna- és közműberuhá­zásoknál viszont, lemaradás ta­pasztalható. Befejeződött a makkosháti főnyomóvezeték építése, de a vandháti vízmű korszerűsítése elhúzódott. Az utcai ivóvízvezeték építésének üteme sem mondható kielégítő­nek. Mindössze tíz utcában épült meg a vezeték a múlt év­ben, jóllehet a tervek szerint 25 utcában kellett volna megépí­teni a hálózatot. Az ok: a Békés megyei Tanácsi Tervező Válla­lat nem készítette el időben a Tegnap, szerdán délelőtt tar­totta meg soron következő ülé­sét a megyei tanács épületé­ben a megyei ifjúsági bizott­ság. A testület elsőként a fia­talok művelődési, szórakozási lehetőségeiről, az ifjúsági léte­sítmények működéséről szóló, az Állami Ifjúsági Bizottság májusi ülésére készült előter­jesztést vitatta meg. A részletes írásos jelentés az elmúlt négy év eredményeit, célkitűzéseit,, a jövő feladatait taglalja. Megyénkben lényegé­ben kiépült a közművelődési alapintézmény-hálózat. Ma a 78 településen 72 művelődési ház és központ, 120 klub, 210 köz- művelődési intézményi szakkör, 259 amatőr művészeti csoport és kör, hét ifjúsági és úttörő- ház, 304 könyvtár, 6 múzeum, 85 mozi szolgálja a lakosság idősebb korosztálya mellett a 138 ezer fiatal művelődését, szabad idejének tartalmas el­töltését. Ezek a lehetőségek, amelyekkel megyénk fiataljai egyre inkább élnek is. A fiata­lok műveltségi színvonalának emeléséhez azonban elengedhe­tetlen az eszmei-ideológiai tu­datformálás, a nevelés; az ál­talános ismeretek megszerzése. Ez utóbbinál különös problémát jelent a segédmunkás fiatalok közömbössége a tanulás iránt. Jelenleg a 15—50 éves kor­osztály több mint egyharmada nem végezte el az általános is­kola nyolc osztályát. Az üze­mek, intézmények és egész tár­sadalmunk segíti a tanulni vá­gyókat, mégis: a tanulás társa­dalmi elismerése még mindig nem kellő mértékű, nem egy esetben a vállalat, az üzem inkább gátolja, mint támogatja a tanulni vágyó fiatalt, mun­kást A jelentésben kiemelten sze­repel az amatőr mozgalom prob­lémaköre is. A mozgalom fej­lesztése fontos feladat, hiszen egyik legjobb fóruma a környe­zet problémájára aktívan rea­gáló, a közéletiséget vállaló I terveket. Megfelelően halad vi­szont a Tanácsköztársaság út­ján a 11—17. szám alatt a szol­gáltatóház és a 42 lakásos OTP ház építése. Hamarosan elké­szül a vásárcsarnok is. A tanácsülés megtárgyalta a társadalmi munkáit. A múlt év­ben a város lakossága ebben je­leskedett A társadalmi munka értéke a tervezett négymillió 800 ezer forinttal szemben hatmillió 702 ez.er forint volt. A tanácsülés a múlt évi költ­ségvetési és fejlesztési tervről szóló beszámolót hozzászólások­kal és javaslatokkal kiegészítve fogadta eL Ezután a tanácsülés megvi­tatta a megyei tanácstagi cso­port és a városi tanács mű­szaki-kommunális bizottság be­számolóját. Mind a két beszá­molót elfogadták. Jóváhagy­ták a tanács és szerveinek szer­vezeti és működési szabályza­téit módosító, valamint kiegé­szítő rendelet tervezetét. Ugyan­csak jóváhagyták az ebtartás­ról szóló rendelet-tervezetet. Majd * bejelentések és inter­pellációk hangzottak el. Végül személyi kérdésben döntöttek a tanácstagok. (Serédi) szocialista embertípus kialakí­tásában, nevelésében. A statisz­tikai adatok kedvezőek, ez azonban nem ad hű képet a sokszor csak vegetáló, számá­ban és szerkezetében is gyak­ran változó művészeti csopor­tokról. A közművelődési intéz­ményekkel karöltve a vállala­toknak, szövetkezeteknek, tö­megszervezeteknek kell össze­fogniuk a Viharsarok e nagy múltú hagyományainak fel­élesztése érdekében is. Ez évben Vésztőn és Eleken ifjúsági házat kapnak a fiata­lok, ezzel megyénk ifjúsági lé­tesítményeinek száma kilencre emelkedik. Ahogyan az a bi­zottság ülésén a hozzászólások­ban is elhangzott, az ifjúsági és úttörőházak módszertani veze­tésében, segítségnyújtásban a csabai ház munkája a megha­tározó. A békéscsabai intéz­ményben azonban a személyi feltételek nem biztosítottak az egyre növekedő igények kielé­gítésére. * A bizottság a feladatokat a XI. kongresszus határozatainak szellemében szeretné megolda­ni. Többek között az ideológiai, politikai nevelés, az egyéni és a kollektív felelősségérzet nö­velésének szükségességét, a fel­nőttoktatás, a tanulás, a to­vábbképzés és az önművelés fokozottabb segítését, az üze­mek és vállalatok, a közműve­lődési intézmények, valamint az iskolák együttműködésének fejlesztését tűzte maga elé. A testület ezután a Szarvasi Vasipari Szövetkezet vezetősé­gének jelentését tárgyalta meg az Ifjúsági Törvény végrehajtá­sának helyi tapasztalatairól, a fiatalok élet- és munkakörül­ményeinek alakulásáról. Vége­zetül dr. Molnár Margitnak, a megyei tanács munkaügyi osz­tálya vezetőjének előterjeszté­se került a bizottság elé a pá­lyakezdő fiatalok élet- és mun­kakörülményeinek változásáról, a további feladatokról. Számvetés megyénk fiataljainak művelődési-tanulási lehelűségelrSI Ülést tartott a megyei ifjúsági bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents