Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-23 / 94. szám

Békés megye gazdasági földrajza „A föld raj zt ud omán y a maga komplex módszereivel a fejlő­dés útját, eredményeit sokolda­lúan tudja bemutatni. A feltárt és elemzett tények ismeretében pontosabban látjuk a megye helyzetét az országban, előttünk állnak azok az ágazatok, ame­lyek országosan vezető szerepet vagy lényeges szerepet játsza­nak, s bemutatásra kerülnek azok a gondok is, amelyek a megye további fejlődése szám- pontjából megoldást kívánnak... A kötet jó bizonyíték arra, hogy a megye fejlődésének, gaz­dasági és társadalmi viszonyai­nak állandó és tudományos igé­nyű elemzésére kell töreked­nünk, hogy folytonosan változó és gazdagodó világunkat a ma­ga valóságában ismerjük.” — írja a „Békés megye gazdasági földrajza” című most megjelent könyv előszavában Klaukó Má­tyás, a Békés megyei Tanács elnöke. A Békés megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága e legújabb — 44 és fél íves — kiadványában a szerzői kollektíva dr. Krajkó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár irányításával nem keve­sebbre vállalkozott, mint arra, hogy 500 könyvoldalba sűrítve adjon átfogó és kellően rész­letezett képet megyénk termé­szeti földrajzáról, növényvilá­gáról, állatföldrajzi viszonyai­ról, gazdasági és társadalmi fej­lődésének történetéről, népessé­géről, iparáról és mezőgazdasá­gáról, településföíldrajzáród és közlekedéséről. A 24 oldalas műmeflléklettel ellátott könyv — ame­lyet a gyulai Dürer Nyomda készített el 3000 példányban — kiváló forrásunkul, tájékoztató kézikönyvül szolgálhat nemcsak a tudományág művelőinek, ha­nem a megyénk iránt érdeklődő szakemberek mellett a gazda­sági és politikai élet bármely területén dolgozó vezetőknek, de még a laikus érdeklődőknek is. A könyv egyes fejezeteinek szerzői — dr. Andó Mihály, dr. Bodrogközy György, dr. Marián Miklós, dr. Szabó Ferenc, dir. Krajkó Gyula, Szónokyné An csín Gabriella, Abonyiné dr. Palotás Jolán, dr. Döbröniténé dr. Krajdócsy Katalin, dr. Pén­zes István, dr. Násztor Sándor, dr. Becsei József és dr. Tóth Jó. zsef — ugyanis tudományos igé­nyű, mindenkihez szóló formá- lású kötetet állítottak össze dr. Szabó Ferencnek, a Békés me­gyei levéltár igazgatójának szerkesztésében megyénk gazda­sági földrajzáról. A szegedi József Attila Tudo­mányegyetem Gazdasági Föld­rajzi Tanszéke köré csoportosult szegedi és Békés megyei kuta­tókból álló szerzői kollektíva munkáját dr. Láng Sándor egye­temi tanár, a földrajztudomá­nyok doktora és dr. Boros Fe­renc, ■ a földrajztudományok kandidátusa, az Építésű,gyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője lektorálta. flz ezerszemü ellenőr A gazdasági élet eredményes irányításának egyik előfeltétele a magas színvonalú ellenőrzés. Mert az irányítás, a* döntés, a vezetés vagy akár a szervezés asak akkor lehet megalapozott, hatékony és kellőképpen előre­látó, ha .biztosítva van a végre­hajtás ellenőrzése. Társadal­munkban az ellenőrzés egyik jellemzője, hogy nemcsak tény- megállapító, hanem aktív, elő­remutató funkciót . is betölt. Ugyanis a hiányosságok, a hi­bák, a rendellenességek, s a fej­lődés lehetőségeinek feltárása hozzájárul ahhoz, hogy a gazda­sági és politikai tervezés reális alapokon nyugodjék. Szocialista államunk jellegéből fakad, hogy a dolgozó nép nemcsak a főbb döntések meghozatalából és azok végrehajtásából veszi’ ki részét, hanem széles körűen ellenőrzi a döntések megvalósí­tását is. Elsősorban a népi el­lenőrzés intézménye testesíti meg ezt az „ezerszemű ellenőr­zést”, mely hatékonyan védi a társadalmi tulajdont, feltárja a fejlődés lehetőségeit, segíti az ál­lami, pénzügyi fegyelem, a tör­vényesség, valamint a munkafe­gyelem megszilárdítását. Igaz, a népi ellenőrzés szervezetét és jogkörét tekintve állami szerv, de ugyanakkor a társadalmi szervezetekre jellemző sajátos­ságokkal rendelkezik. Feladatá­nak ugyanis a dolgozók széles körének bevonásával tesz eleget. A múlt évben Békés megyé­ben a megyei, a járási és vá­rosi népi ellenőrzési bizottságok vizsgálataiban 1175 népi ellenőr vett részt. A népi ellenőrök nagy többsége munkás és termelőszö­vetkezeti tag. A cél- és téma- vizsgálatokat' szakemberek be­vonásával végzik. Ezzel magya­rázható a vizsgálatok hatékony­sága. Mert hiszen a dolgozók széles körű termelési tapasztala­Előregyártott fu A hosszú tél után mindig kel­lemes látvány egy zöldellő tisz­tás. A természetkedvelő ember­nek azonban nagyon hosszúnak tűnik a tavaszi ébredés ideje. Vajon nem lehetne-e meggyorsí­tani ezt a folyamatot? Gdanski szakemberek kidol­gozták az előregyártott gyepsző­nyeg gyártásának módszerét. A fűmagot vékony tőzegrétegbe ültetik, s a kikelő növények gyökereikkel összetartják a be­ültetett darabot. A zöld szőnye­get feldarabolhatják, összegön­gyölhetik, különböző formákra szabhatják. Gondozása igen egy­szerű: csak öntözni kell, s az élő szőnyeg mindig zöld marad. (BUDAPRESS—INTERPRETS) tai a szakemberele bevonásával magas fokú szaktudással páro­sulnak. A megyei, valamint a járási és városi népi ellenőrzési bizottságok 59 téma- és célvizs­gálatot és 46 közérdekű beje­lentést, panaszt vizsgáltaié meg a múlt évben a különböző vál­lalatoknál, termelőszövetkezetek­nél. Tevékenységük egyik sajá­tossága, hogy nemcsak feltárták a különböző hiányosságokat, ha­nem azokat az okokait is, ame­lyek a rendellenességeket elő­idézi éle. Az ellenőrzések során 1049 javaslatot tettek a vizsgált vállalatoknak, szövetkezeteknek a hiányosságok, a rendellenes­ségek megszüntetésére. A javas­latok többsége az üzem. és munkaszervezés korszerűsítésére, a társadalmi tulajdon hatékony védelmére, a tartalékok feltá­rására, a korszerű technológia alkalmazására és a munkafegye­lem szilárdítására vonatkozott. Noha a népi ellenőröknek nincs utasítási jogkörük, a javaslato­kat, a felhívásokat a vizsgált szervek figyelembe vették és hatékonyam intézkedtek. Ugyan­csak a múlt évi vizsgálatok alapján 112 esetben fegyelmi, 25 esetben kártérítési, 66 személy ■ ellen pedig szabálysértési eljá­rás indult. A kártérítési eljárás során 51 ezer forint, a szabály­sértési eljárás során pedig 31 ezer forint pénzbírságot szabtak ki az illetékes szervek. A megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság ebben az évben tíz té­mavizsgálatot tart. Többek kö­zött megvizsgálják a vetőmag­termelés és -ellátás, a nópesedé- sipolitikai határozat végrehaj­tását, a szabadkasszás kereske­delmi egységek tevékenységét, az árvízvédelmi eszközök fel­használását. Sor kerül ezenkí­vül az anyaggazdálkodás, vala­mint az árhatóságiok ártevé- kenységének és néhány fonto­sabb közérdekű bejelentés utó­vizsgálatára. A járási városi népi ellenőrző bizottságok 25 vizsgálatot folytatnák le. Töb­bek között górcső alá veszik a reprezentációs költségek alaku­lását, a vadásztársaságok tevé­kenységét és a szociális ottho­nok ellátottságát. Hazáinkban 17 évvel ezelőtt jöttek létre a népi ellenőrző bizottságok. Az azóta eltelt idő­szak ékesen bizonyítja, hogy a dolgozók széles körének bevo­nása az ellenőrzésbe- hasznosan segíti a társadalom fejlődését. A népi ellenőrök társadalmi rang­ja és becsülete megnőtt. Me­gyénkben több éves tevékenysé­gük elismeréséül tizen kaptak Munka Érdemrendet és huszon­nyolcán Kiváló Népi Ellenőr ki­tüntetést. Ezenkívül a helyi ta­nácsok, valamint a vállalatok és szövetkezetek is több ízben megjutalmazták a társadalmi munkában helytálló népi ellen­őröket. Seredj János Üj televíziós filmsorozat indul A közeljövőben a televízió­ban Mozdulj! címmel hét rész­ből álló sorozat kezdődik. Mint a kedd délelőtt megtartott saj­tótájékoztatón az alkotók az új­ságíróknak elmondták, elsősor­ban a tömegsporttal és általá­ban a testmozgással kívánnak foglalkozni. Többek között érin­tik az iskolai testnevelés és di­áksport problémáit, az urbanisz­tika és a testnevélés összefüggé­seit is. (MTI) 43 év a szakmában Judik Béla nem szűcsnek ké­szült. Sokkal jobban vonzotia a technika, az 1900-as évek ele­jén még szinte csodálatosnak tűnő gépkocsik, motorok világa. De hát akkor nem azt választ­hatta a gyerek, amit akart, ha­nem ahová felvették. Így került 1932-ben a Martincsek-féle szűcs- üzembe tanulónak. S aztán a ta­nulóóvek alatt annyira megsze­rette a szakmát, hogy egyre jobban kezdte érdekelni minden munkafolyamat és gyönyörködni tudott a keze munkája nyomán formálódó bőrök, bundák szép­ségében. És negyvenhárom évig „gyönyörködött” a szakma szép­ségében. Az igyekvő tanulót, majd se­gédeit egyre szebb munkákkal bízták meg. Mégis csak a fel­szabadulás után tudta csak ka­matoztatni a tanultakat. Előbb részlegvezető, majd művezető lett Kétszer kapott Kiváló Dol­gozó, majd a Könnyűipar Kivá­ló Dolgozója kitüntetést és ta­lán amire a legbüszkébb, hogy hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére Losonczi elvtárstól vehette át a Felsza­badulási Jubileumi Emlékérmet. Április 18-án bensőséges, szinte családias ünnepség kere­teben búcsúztatták a békéscsa­bai Szőrme- és Kézműipari Vál­lalatnál. Ajándékokat adott át Nagy Antal igazgató, Fercsik Mihályné párttitkár, Bácsfalvi Mihály a szakszervezet, a bri­gád nevében pedig Nagy Sán- dorné köszönt el Judik Bélá­tól. • •»aaa»r*akaaaaaBaaaaaB*aBaaaaaaaaBaaaaaaaaBB8aaaaaaaaaaaaaaaiBeaa«a«a*aaaaaaaaaa<iBMaaaaiaatBaaa*ff9»*a»»i az Alföld' Köola;- és Gázpar Gépgyár felvételre keres 2—3 műszakra esztergályos szakmunkásokat 3 műszak vállalása esetén 20 százalék éjszakai pótlékot -f- 192,— Ft/hó műszakpótlékot fize­tünk. Utazási költséget és albérleti hozzájárulási biztosítunk — kollektív szerződésünk előírása szerint. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi előadójánál, Orosháza Bajcsy-Zs. u. 41—43. 279303 i Ősz Ferenc: RÓZSI (KISREGÉNY) XIII. — Te csak ne pofázz, az a né­met, hanem mutasd, hol a rum — lódított a sváb Eötvösön, aki elindult a pincéjük felé. Felnyi­totta előttük a betámasztott mel­lékhelyiséget, ahol az ostrom második hónapja után is hihe­tetlen gazdagsággal tornyosul­tak a lisztes, cukros zsákok, óri­ási szalonnatáblák, hatalmas sonkák és nem utolsósor­ban több láda nemes ital. A sváb ünnepélyes hangon be­jelentette: — Ezt mindent én a nagy né­met birodalom nevében lefo­gom ... azaz lefogódzom ... — Lefoglalom — segített Eöt­vös, akinek arcán az alázat, a félelem mellett, mintha egy kis kárörvendő mosoly bújkált vol­na. Az egyik nemet felszaladt és hamarosan az egész banda Eol- vösék pincéjében tolongott. — Éis a pince is lefo... az amit az előbb mondta. Minden­ki takarodja ki magát... Eötvösné akart valamit mon­dani, de a sváb akkorát lökött rajta, hogy végig vágód ott a föl­dön. Aztán egy sorozatot a mennyezetbe lőtt. Ettől azonnal kiürült a pince. Eötvösné ug­rott ki elsőnek az ajtón. — A pince senki nem hagy­hatja el! — kiáltott a sváb, és egy őrt állított az udvari fel­járóhoz. Mindenki bevonult a pincébe. — Maguk ott üljenek le az ajtó előtt — mondta Simó az Eötvös házaspárnak. És csak akkor vették észre, hogy Rózsi eltűnt. — Ki látta Rózsit? — Természetesen meglógott... Mert maguk hagyták — mond­ta Melanie. — Most már elegem van ma­gából is — torkolta le Simó. — Persze, ezért is felelni kell valakinek. Mindenért felelni kell — mondta az állítólagos Csokonai-utód Aztán Eötvösiié­hez lépett. — Te gyere csak ve­lem, megosztom veled az ágyaim. Mi nem hagyhatjuk cserben egymást. Átölelte Eötvösiiét és megve­tően nézett Eötvösre. Simó nem figyelt a két nőre. Csak Rózsi foglalkoztatta. Fel akart menni az udvarra, de a német egy fe­nyegető mozdulattal visszapa­rancsolta. — Fegyver kellene, a szent­ségit -— morogta félhangosan. Kocsis Erzsi válaszolt: — Hát az bizony nem ártana. Mert bármiben fogadok, hogy ezek egy órán beiül kijönnek és valamennyi nőt beterelik ma­gukhoz. — Ezt maga honnan veszi ? — kérdezte Simó. — Ez a szakmám..: *** Rózsi Krisztina levelét meg­kapva azonnal Eötvösök laká­sába rohant. A cselédszobában Kövest és Krisztinát elmélyült beszélgetésben találta... — Ha te tudnád, azt a, sok szörnyűséget, amit Köves űr el­mesélt — mondta könnyezve Krisztina. — Nékem ns elmesélte — mondta Rózsi. — Mi van Kazmerrai ? — kér. dezte a lány. — Elhoztam. — És most hol van? — Téged keres. Mire a leve­led megtaláltam, már eltűnt. — Rózsika, én most elmegyek — szólt közbe Köves —, nagyon szégyellem, hogy ennyi kavaro­dást okoztam. — Hogy találtál rá? — kér­dezte Rózsi, de Krisztina he­lyett Köves felelt. — Amikor hallottam, hogy megfordul a kulcs a zárban, elő­ször azt hittem, hogy maga jön, Rozsika. De aztán rájöttem, hogy a kulcs nálam van. Ele­kor — mi mást tehettem vol­na — bebújtam az ágy alá. A kisasszony belépett és leült Kgy

Next

/
Thumbnails
Contents