Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-20 / 92. szám
Portugália fi Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának május 1-i jelszavai. I. Világ proletárjai, egyesüljetek; 2. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! 3. Éljen kornak legyőzhetetlen eszméje, s marxizmus—le- •inizmtu! 4. Éljen a kommunizmust építő Szovjetunió, a haladás, a béke szilárd támasza! 5. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátsága! 6. Éljen és erősödjék a szocialista világrendszer egysegei 7. Éljen és erősödjék a nemzetközi kommunista mozgalom egysége! 8, Éljen a szocializmns és a béke! 9. Erősödjék a világ népeinek harca és összefogása az imperializmus ellen! 10. Békét és biztonsagot Európának; II. Támogatjuk Indokína népeinek igazságos, antiimperiaüsta harcát! 12. Éljen a hős vietnami népi 13. Igazságos rendezést a Közel-Keleten; 14. Szabadságot a szocializmus, a haladás, a béke ügyéért hebörtönzötteknek! 15. Szabadságot a chilei népnek és Louis Corvalánnak! 16. Támogatjuk a demokráciáért harcoló portugál népet! 17. Éljen május 9., a fasizmus felett aratott győzelem napja! 18. Éljen a 20 éves Varsói Szerződés szervezete, a világbéke őre! 19. Tovább a lenini hton, a fejlett szocialista társadalomért! 20. Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásával a fejlett szocalista társadalomért! 21. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 22. Éljen társadalmunk vezető ereje, a munkásosztály' 23. Éljen a munkás-paraszt szövetség! 24. Éljen és erősödjék a szocialista nemzeti egység! 25. Éljen a szocializmust épitő magyar nép! 26. Köszőntjflk a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny résztvevőit! 27. Előre a IV. ötéves terv sikeres befejezéséért! 28. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! lay látta a hetet hírmanyarázottlt. Pálfy József: Dőlnek a dominók fiz huhfcfnil lángnyelvek I és a lőporfüst közepette is Moszkvára figyelt a világ, amikor összeült az SZKP Központi Bizottsága. A plénum — Leonyid Brezsnyev beszámolója alapján — döntött a 25. kongresszus ösz- szehívásáról, ugyanakkor pedig — Andrej Gromiko beszámolóját megvitatva — áttekintette a szovjet külpolitikát és meghatározta a nemzetközi tevékenység irányvonalát. Ha valaki Nyugaton változást várt, felsült vele: a plénum teljes felhatalmazást adott a párt politikai bizottságának és Leonyid Brezsnyevnek, hogy — mint eddig tette — céltudatosan és hatékonyan folytassa továbbra is a 24. kongresszusán meghatározott békepolitikát. A Központi Bizottság ülésén jelentősnek minősítették a legmagasabb szinten folyt diplomáciai munkát, és az ennek nyomán a szovjet—amerikai kapcsolatokban végbement kedvező fordulatot. A plénum a nemzetközi problémák élén sorolta fel a közel-keleti kérdés- csoportot: a Szovjetunió politikai rendezést sürget, de nem valami illuzórikus, hanem tényleges politikai megoldást. Az SZKP Központi Bizottsága az indokínai helyzetről megállapította, hogy a saigoni rezsim, amely nem is gondolt a párizsi megállapodások végrehajtására és szakadatlanul szervezte a provokációt, az összeomlás szélén áll. A Szovjetunió [ azért lép fel, hogy szűnjön meg j a Vietnam belügyeibe való külső beavatkozás és hogy a párizsi megállapodásokat valamennyi fél szigorúan tartsa be. Ma már a nyugati polgári sajtó is elismeri, hogy az 1973 januári párizsi megállapodásokat a saigoniak sértették meg. A párizsi Le Monde például bizonyítékként újra leközölte a megállapodásoknak azokat a | pontjait, amelyek arra vonat- ! koztak, hogy 90 napon belül i meg kellett volna szervezni a ! nemzeti megbékélés tanácsát, ft | három dél-vietnami politikai erő: a nemzeti felszabadítás! front, a saigoni rezsim és a semleges irányzat képviselőiből. Jtet Thieu klikkje elszabotálta. Két teljes év elteltével aztán a nemzeti felszabadítási front megtorolta a sorozatos szerződésszegéseket, úgy, hogy Thieu- éknak menniük kell. Újra és újra hallani a dominóelméletről, látni karikatúrákat, amelyek a délkelet-ázsiai dominók eldőltét mutatják. Kambodzsa már végleg felborult. A népi erők, a „vörös khmerek” felszabadították a fővárost, amelyet fél esztendeje körülzárva tartottak. Lón Nol rendszere csak az amerikai támogatásból tudta tartani ideíg- óráig magát... Most már Khieu Samphan, a kambodzsai felszabadító sereg vezére az úr a fővárosban. Ide várják Pekingből Norodom Szihanukot, aki kerek öt évet töltött ott a kínaiak vendégeként. A herceg, aki már volt Kambodzsa királya, elnöke, kormányfője, most úgy gondolja a visszatérést, hogy ismét az ország élére áll, de a kormányzást Khieu Samphanra és a „vörös khmerekre” bízza. Az első nyilatkozatok az új Kambodzsa semleges külpolitikáját helyezik kilátásba. Figyelme* érdemel Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének pekingi látogatása. Kim ír Szén egy fogadáson kijelentette, hogy ha Dél-Koreában forradalom tör ki, ami a szöuli rezsim elnyomó akcióinak következménye lehet, akkor a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nem fogja ölbe tett kézzel szemlélni az eseményeket, hanem támogatni fogja Dél-Korea harcát. Kim ír Szén az ameri Icaiak címére intézte ezt a figyelmeztetést: „Ha az USA valóban békét akar Koreában, akkor fel kell hagynia a dél-koreai árulók támogatásával, el kell állnia attól a tervétől, hogy két Koreát hoz létre, az amerikaiaknak távozniuk kell Koreából.” Kim ír Szén sürgette, hogy Szöulban — ahogyan a nép követeli — egy demokratikus személyiség kerüljön hatalomra, aki nemzeti öntudattal rendelkezik. A Thieu-k, a Pák Csöng Ki-k — a jelek szerint — hamarosan Lón Nol sorsára kerülnek. Meghalt Nagy Károly elvtárs Életenek hetvenötödík évében elhunyt Nagy Karoly elvtárs a párt- és a munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje. Temetése április 22-én, kedden délután 2 órakor lesz a gyulavári temetőben. Elvtársai, barátai, tisztelői 12 órától róhatják le kegyeletüket ravatalánál. AZ MSZMP BÉKÉS MEGYEI ÉS BÉKÉSCSABAI VÁROSI BIZOTTSÁGA Nagy. eí otters fiatalon, már 26 éves korában elismert vezetője lett Gyulaváriban a szegénypa- rasztok mozgalmának. 1927-ben részt vett a sze- gényparasz- tok kongresz- szusán, majd 1929-ben kapcsolatba került a gyulai városi SZDP-szerve- zet vezetőivel. Az ő közreműködésével alakult meg CfjptJs- váriban az SZDP-szervC- zet, amelynek előbb vezetőségi tagja, 1931-től kezd. téve. 1942- ben letartóztatták, megkínozták és Budapesten, a Margit körúti börtönben hét hónapig vizsgálati fogságban tartották. Kiszabadulása után állandó rendőrt felügyelet alatt állt, sorozatos házkutatások voltak nála és sehol sem alkalmazták munkára. A felszabadulás után, 1944 októberében a Magyar Kommunista Párt szervezője, 1946. év végéig pedig a gyulavári párt- szervezet titkára. Tagja és elnöke a Megyei Föl'birtokrendező Tanácsnak, 1917-től a FEKOSZ és a MEDÖSZ megyei titkára, 1949-től állami gazdasági igazgató, 1954-től a termelőszövetkezeti tanács vezetője és országgyűlési képviselő, hosszú étieken át, haláláig a megyei pártbizottság tagja volt. A felszabadulás előtti és utáni áldozatos mozgalmi tevékenységéért számos kitüntetésben részesült. Megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a ■ Munka Érdemrend arany fokozatát, a Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatát, a Szocialista Munkáért Érdemérmet és a Fel- szabadulási Jubileumi Emlékérmet. A megyében nagyon sokan ismerték, tisztelték. Emlékét kegyelettel megőrizzük A reakció provokációi a nagytőke érdekében Lisszabon Antikccnmtzrusta provokációk színhelye a Lisszabontól 50 kilométerrel délre fekvő SetubaJ városa. Jobboldali - es szélsőbaloldali elemek — a Portugál Kommunista Párt nevében — arra szólítják fel a kommunistáikat, hogy az április 25-i al- kotmányozó nemzetgyűlési választáson koráin reggel, mindjárt áz elsők között szavazzanak, hogy aztán raharabrigádolkat alakítva, megtámadják a többi pórt szavazóit. Heves kirohanást Intézett á haladó fegyveres Erők Mozgalma (MTA) ellen a nagytőke támogatta Demokrata Szociális Centrum (CDS) és a jobboldali Monarchikus Néppárt (PPM): a CDS — nyolc nappal azután, hogy aláírta — „Miiívónak” nevezte azt a politikai megállapodást, amelyben az MFA a pártok élé terjesztette az új alkotmányra vonatkozó elképzeléseit. Alvaro Cunhal pénteken este S. Juliao do Tojóiban tartott választási gyűlést. Kijelentette: nincsenek kétségeik aflelőü, hogy a reakció ismét szervezkedik és egyre agresszivabban flog támadni a nagytőke érdekeinek védelmében. A PKP főtitkára nem zárta ki annak lehetőségét, hogy „terrorista felforgató csoportok puccsofcra készülnek a központi szervekben”. A PKP azt akarja, hogy a választásokat békességben és normális légkörben tartsák meg — mondta. (MTI) Üjabk tartományi székhely szabad Saigon A Népi Forradalmi Erők szombaton Dél-Vietnarmtak immár 19. tartományi székhelyét Szabadították fél: a felszabadító csapatok a reggeli órákban bevonultak Phan Thiet tartományi székhelyi® és így a Stratégiai fontosságú kikötőváros is a felszabadító erők birtokába került. Phan Thiet Saigontól 100 kilométerrel északra fekszik és Binh Thuan tartomány fővárosa. ve a felszabadulásig pedig titkára volt. Vezetésével a helyi SZDP-szervezet a lakosság többségét mozgósítani tudta munkásgyűlésekre, kubikos, és aratósztrájkokra, valamint választásokra és más megmozdulásokra. Ismeretlen személyeken keresztül eljutották hozzá a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyes határozatai és kiadványai. Az illegális Kommunista Ifjúsági Szövetség vtXf láM-ban kapcsolatba kerüli Ságvári End- révei. Az SZDP-t közben feloszlatták, ő azonban továbbra is kapcsolatban maradt a gyulai, a békéscsabai, a medgyesegy- házi, a nagykamarási és a ke- vermest illegális csoportokkal. Baloldali tevékenységéért állandó üldözésnek volt kíA Magyarországon élő nemzetiségiek ünnepi ülése Ünnepi országos választmányi ülést tartott szombaton a Magyarországon élő nemzetiségiek négy — délszláv,, német, román és szlovák — demokratikus szövetsége Magyarország felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Az eseményen — amelyre a budapesti Georgj Dimitrov bolgár művelődési otthonban került sor — Szenüst- vónyi Gyulámé, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszédet és felszólaltak a nemzetiségi szövetségek főtitkárai is. Ünnepi beszédében Szentist- ványi Gyuláné hangsúlyozta, hogy nemzeti összefogásunk fontos eleme a Magyarországon élő nemzetiségiek állampolgári egyenjogúsága. Hazánk nemzetiségei az államigazgatás és a közélet fórumain szabadon használhatják anyanyelvűkét, ápolhatják nemzeti kultúrájukat és ehhez minden támogatást megkapnak. Az MSZMP XI. kongresszusán ismét megerősítette azt az álláspontját, hogy a lenini nemzetiségi politika érvényesítése nélkülözhetetlen feltétele szocialista hazánk belső szilárdságának ugyanúgy, mint a szocialista országok összeforrottságának, a népek barátságának. Eddig is arra törekedtünk és a párt programnyilatkozata leszögezi, a jövőben is arra törekszünk — hangsúlyozta a szónok —, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv, román és más nemzetiségek, valamint a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakossága hidat alkosson országaink között Elmondta a továbbiakban Szentistványi Gyuláné, hogy a nemzetiségek nyelvén is oktató óvodák, általános iskolák és gimnáziumok száma öt esztendővel ezelőtt 347 volt, és eíbben a tanévben már százzal több. Tanulóik száma ugyancsak öt esztendő alatt mintegy hatezerrel növekedett A nemzetiségi óvodákba járó gyerekek száma több mint két és félszeresére nőtt. Az általános iskolákban nemzetiségi nyelveket 'tanulók száma több mint 3 ezerrel emelkedett. Csaknem 900 pedagógus oktat nemzetiségi nyelveken. Öt évvel ezelőtt 134 nemzetiségi művészeti csoport működött, jelenleg a művészeti csoportok és — a Hazafias Népfront által is támogatott — nemzetiségi nyelvművelő klubok száma: 441. A könyvtárakban mintegy 120 ezer könyv található a nemzetiségiek nyelvén. A Magyar Rádió pécsi stúdiója szerb, horvát és német nyelven, a Szolnoki Stúdió — kísérleti jelleggel — szlovák nyelven is sugároz műsort. Magyarországon minden nemzetiségi szövetség önálló, saját nyelvű lapot jelentet meg. Hazánkban élő nemzetiségiek nemcsak kapnak az ország közösségétől — adnak is a közösségnek. Nemcsak a jogban egyen- löek, hanem egyenrangú állampolgárként vesznek részt az egész népet átfogó építőmunkában. Az ünnepi rendezvény alkiai- mából a bolgár művelődési otthonban fotókiállítást rendeztek a nemzetiségiek magyarországi életéről. Kihirdették az „írjunk, olvassunk anyanyelvűnkön” pályázat eredményét. Az esemény záróaktusáként művészi műsort adott a Magyarországi Nemzetiségek Központi Táncegyüttese (MTI) 2 1975. ÁPRILIS 20,
