Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-20 / 92. szám
1975. ÁPRILIS 20., VASÁRNAP Ara: 1,2® forio® XXX. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM A kiváló társadalmi munkáért, annak szervezéséért megyénkben alapított emlékérmet első alkalommal hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulóján 32 személy és 16 szocialista brigád vette át ünnepélyesen. Ezenkívül három város, három nagyközség és három község a versenyben elért sorrendnek megfelelően öszesen hatmillió forint pénzjutalomban részesült. Ok voltak az elmúlt évben a jók között is a legjobbak. Hi- sszen nincs megyénkben egyetlen település sem, ahol ne büszkélkednének azzal, hogy mit tett a lakosság a népfrontbizottság szervezésében a lakóhelyért. Gondoljunk csak arra, hány iskola, tanterem, bölcsőde, játszótér, milyen hosszú járda és vízvezeték épült fel a lakosság önzetlen segítségével, társadalmi munkával megyénkben. E nagyszerű összefogásnak eredménye: 52 millió forint társadalmi érték az elmúlt esztendőben, ami azt jelenti, hogy egy lakosra 117 forint jutott Sok ez vagy kevés? Összegszerűen nem látszik soknak, de ha azt nézzük, hogy a cél jobban igazolódott a követelményekhez, beleépült a helyi tervekbe, okkor nagyon-nagyon sok segítséget jelent Kialakult valamiféle sorrendiség, sikeresebbnél sikeresebb akciók követték egymást Néhány példát érdemes felsorolni: Egy üzem, egy iskola, Egy brigád, egy osztály, Építsük, szépítsük lakóhelyünket stb. A jubileumi fásítási akció keretében a megye hét településén 158 ezer forint értékű növényt ültettek el. Ebben az esztendőben 300 ezer forint összegű facsemetét és díszcserjét ültetnek eL Így az utóbbi években bekövetkezett dinamikus fejlődés eredményeként a megyék közötti rangsorban is sikerült előbbre lépnünk. Míg 1971-ben csak Nógrád megyében teljesítettek egymillió forinttal kevesebb társadalmi munkát, mint megyénkben, 1973-ban hat megyében volt kevesebb (22 millió forint különbség) a társadalmi munka értéke, mint Békésben. Így az országosan kialakult rangsorban a 19. helyről a 16-ra léptünk előre (az 1974. évi eredmény még nem ismeretes). Tehát a sikerek önmagukért beszélnek. Mi ennek az egyre nagyobb anyagi erőt jelentő társadalmi összefogásnak mozgató rugója? A lakóhely szeretete, amely ma már nemcsak az anyagi és szellemi értékek gyarapításában jut kifejezésre, hanem a növekvő közéleti tevékenységben is. Olyan erő ez, amelyről a jövőben sem lehet lemondani. Emlékszünk, hogy még néhány éve csak az ásó, kapa és a lapát használata jelentette a társadalmi munkát. Eredménye éppen ilyen szerény volt 1971- ben. egy lakosra jutó érték 27 forint. Az elmúlt évben viszont «a&knem négy és félszeresére növekedett. Bizonyára -nem csak azért, mert hivatalosan is kiemelt fontosságú feladat. Főleg azért emelkedett, mert célszerűbbé vált a társadalmi összefogás, körültekintőbb lett a szervezés, szorosabbá vált a Hazafias Népfront-bizottságok, j a lakosság és a tanácsok kapcsolata. Különbözó fórumokon tárgyalták meg a tennivalókat, főképpen a felszabadulási évfordulóhoz és a XI. pártkongresz- szushoz kapcsolódva. Verseny alakult ki a települések között: ki tesz többet a lakóhelyéért. Az utóbbi három évben tanácsaink, a Hazafias Népfront, a helyi pártbizottságok és párt- szervezetek gazdasági és társadalmi szervezetek aktivistái komolyabb erőfeszítéseket tettek a helyi célok megvalósítása érdekében. Nagy gondot fordítottak a település ellátottságának ilyen módon történő javítására. A társadalmi munka nyilván- ■ tartásában is előbbrelépés volt, ; számbavétele pontos és az elvégzett munkának megfelelő. A jj korábbi évekhez képest, aa-« egész év folyamán megfigyel- hető volt a szervezés és a munka folyamatossága. Sokat fejlődött a lakóhelyi és a munkahelyi vállalások koordinációja. A települések jelentős részénél ez adott alapot a társadalmi összefogás növelésére. Ez pedig már jelentős közösségformáló erő, melyet érdemes mindenképpen támogatni. Támogatni úgy, hogy a társadalmi célkitűzések a testületileg már elfogadott fejlesztési tervhez kapcsolódjanak, kiegészítő forrásként így az eddigi kedvező tapasztalatok felhasználásával a jövőben is jobban számoljunk a termelőüzemek, intézmények, a kisebb-nagyobb kollektívák erejére, szorgalmára a település fejlesztésében. Meg kell találnunk a szellemi munka fokozottabb bevonásának lehetőségét a társadalmi munkába. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata azt a követelményt tűzi elénk: „A lakosság társadalmi munkájára építve támogassuk gazdasági, szervezési és más intézkedésekkel a város- és községfejlesztést. Azon kell munkálkodnunk, hogy tovább csökkenjenek a különbségek az azonos jellegű települések, valamint a város és a falu kommunális, kulturális, egészségügyi ellátásában. Településeink nyújtsanak a szocializmust építő embereknek mind kedvezőbb életfeltételeket”. A jövőben tehát még többet kell törődnünk a lakosság részéről elhangzott javaslatokkal, ez újabb lendületet adhat a társadalmi munkának, egyben fejlődést minden városnak, községnek. E gondolatokkal köszöntjük a társadalmi munka kitüntetettjeit és a verseny to- vábbfolytatóit. Ltesskáff Jáwss A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közleménye Sikeresen befejeződött az élenjáró dolgozók által egy éve kezdeményezett és országos méretűvé szélesedett szocialista munkaverseny első szakasza. A dolgozók, a szocialista brigádok jó munkával, nagyszerű eredményekkel köszöntötték pártunk kongresszusát és felszabadulásunk ünnepét. A szocialista munkaverseny nagymértékben hozzájárult az 1974. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönetét és elismerését fejezi ki a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny valamennyi résztvevőjének. A munkaversenyben elért kimagasló eredményeket figyelembe véve, a Központi Bizottság 25 kongresszusi zászlót adományoz az élenjáró vállalatok és szövetkezetek kollektíváinak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a szocialista munkaversenyben elért 1974. évi kimagasló eredményeikért KONGRESSZUSI ZÁSZLÓVAL tünteti ki: a Tiszai Vegyi Kombinátot, a Borsodi Szénbányák Vállalatot, a Dunamenti Hőerőmű Vállalatot, a Csepel Vas- és Fémművek Trösztöt, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT-t, az Ózdi Kohászati Üzemeket, a Videoton Rádió- és Televízió Gyárat, a Híradástechnika Szövetkezetét, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalatot, a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalatot, a Cement- és Mészműveket. a Pamutnyomóipari Vállalatot, a Zalaegerszegi Ruhagyárat, a Tisza Cipőgyárat, a MÁV Miskolci Csomópontot, a Soproni Postaigazgatóságot, a Volán 20. sz. Vállalatot, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátot, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot, a Szentesi Árpád' Mg Termelőszövetkezetet, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot, a Papíripari Vállalatot, a Centrum Áruházát, a CHEMOLIMPEX Külkereskedelmi Vállalatot, továbbá KONGRESSZUSI OKLEVELET adományoz a nehéziparból 30 brigádnak, a kohő- és gépiparból 40 brigádnak, az építő- és építőanyagiparból 35 brigádnak, a könnyűiparból 23 brigádnak, a közlekedés és hírközlés területéről 29 brigádnak, a mezőgazdaságból és élelmiszer- iparból 32 brigádnak, a belkereskedelemből 22 brigádnak, a külkereskedelemből 4 brigádnak, a vízügy területéről 5 brigádnak, összesen 220 szocialista brigádnak. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a dolgozóknak a verseny első szakaszában kibontakozott kezdeményezése, lendülete és áldozat- készsége jellemzője lesz az egész 1975. évi munkának, a verseny második szakaszának is. Budapest, 1975. április 19. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Az üveggyár szociálpolitikai intézkedéseiről és az orvosellátottságról tárgyalt Orosházán az SZMT elnökség® A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége április 18- án, pénteken az Orosházi Üveggyárban tartotta kihelyezett ülését. A tanácskozás első napirendje az Orosházi Üveggyár szociálpolitikai intézkedéseinek értékelése, az ezzel kapcsolatos további feladatok megvitatása volt. Az elnökség Czina Sándor, az üveggyár igazgatója előterjesztése és Molnár Gyula, a gyár szakszervezeti bizottsága titkárának kiegészítőié alapján értékelte a munkakörülményeket, a munkáseilátás helyzetét, a bér- politikai intézkedéseket^ s más ezzel összefüggő szociális kérdéseket. Az üveggyár a szociálpolitikai intézkedéseket központi, valamint vállalati és gyári elhatározások alapján a fejlesztési és részesedési alap terhére valósította meg. A munkakörülmények javítására számos intézkedés történt, elsősorban az egészségre ártalmas munkahelyeken gondoskodtak a szükséges védőberendezésekről. Jelentős, hogy az öblösüveggyár intenzív fejlesztése során nem csupán a termelőegységek kapacitását növelték, hanem több millió forint összeget fordítottak az itt dolgozó, elsősorban a nők munkakörülményeinek javítására. A por-, a zaj- és hőártalom elleni védekezés egyre színvonalasabb. Különösen így van ez az új síküveggyárban, ahol az automata keverőüzemben a keverékkészítés, szállítás zárt rendszerben történik, s ezzel minimálisra csökken a szilikózisveszély. Az írásos előterjesztés és a szóbeli kiegészítő részletesen foglalkozott a munkásellátással, amely itt azért is lényeges, mert a dolgozók csaknem fele vidékről jár be. Az ö helyzetük javítására az üveggyárban elsőként vezették be az albérleti hozzájárulást, és sokat tettek a személyszállítás kulturáltságának javításáért. A meglevő szociális létesítmények, mint például a síküveggyár ezerszemélyes öltözője, fürdője, kielégíti az igényeket, az öblösüveggyárban ez év júliusára készül el a 400 személyes öltöző. A gyár segíti a dolgozók lakásépítési, vásárlási törekvéseit is. 1969—70-ben 300 ezer forint volt a lakás- építési támogitás összege, a múlt évben 614 ezer forint, az idén pedig mintegy egymillió forint lesz.. A múlt év végéig 128-an vették igénybe ezt a segítséget, közülük 104 munkás. A dolgozó édesanyák gondján segít majd a most épülő 75 személyes óvoda, amely mintegy ötmillió forintba kerül. A bérpolitikai intézkedések eredményeként nőtt a dolgozók jövedelme. 1971-ben 25 ezer 776 forint volt az egy főre jutó évi jövedelem, az idén pedig 33 ezer 757 forintot terveztek, örvende- tes, hogy az elmúlt néhány évben több mint 30 százalékkal nőtt a munkások átlagbére. A három műszakban dolgozók részére bevezették a műszak-pótlékot, hogy a többgyermekes családanyákat így mentesítsék az éjszakai műszak terhe alól. Ami a további célkitűzéseket illeti, a jövőben is számos intézkedést terveznek a munkakörülmények javítására, bővíteni kívánják az öltözőket, még több dolgozó számára akarják lehetővé tenni a lakásvásárlást. A tanácskozás máscdik napirendjeként a megye egészség- ügyi intézményeinek orvcsellátottságáról, az ezzel kapcsolatos feladatokról tárgyaltak, dr. Sár- nyai Ferenc megyei főorvos előterjesztésében. Gulyás Sándor- né, az Orvos-Egészségügyi Dől gőzök Szakszervezete megyei titkára az egészségügyi törvény végrehajtásáról tartott szóbeli kiegészítést. Megyénk csaknem 450 ezer lakosának egészségügyi ellátását jelenleg 587 orvos és 2437 egészségügyi dolgozó végzi. A megye hat fekvőbeteg-intézményének ágyszáma kevés, a vidéki átlagnál is alacsonyabb. Az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a fekvőbeteg-gyógyintézetek forgalma, amellyel nem tartott lépést a személyi ellátottság fejlődése. Az egészségügyi intézmények dolgozói csak nagy erőfeszítéssel tudják feladataikat ellátni. Gondot okoz az orvoshiány, a megyei kórházban például 27 orvos hiányzik. Orosházán azzal sikerült csökkenteni az orvoshiányt, hogy a városi tanács 30 ezer forint letelepedési segéllyel segíti azokat az egészségügyi dolgozókat, akik a városban kívánnak letelepedni. Mint az előterjesztés hangsúlyozta, meg kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják az orvoshiány megszüntetését. Ezzel kapcsolatban történtek már intézkedések, szoros kapcsolatot építettek ki az egyetemekkel, az országos intézetekkel, s rövidesen alá írják a Békés megyei Tanács és a Szegedi Egyetem együttműködési szerződését. A feladatok között szerepel a munkahelyek korszerűsítése, a kezdő orvosokkal a rendszeres foglalkozás, a kórházi rendelőin, tézeti egységek megszervezése. Az elnökség mindkét napirend" előterjesztését elfogadta, Előbbre léptünk
