Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-16 / 88. szám
Megkezdődött a Békés megyei műszaki fejlesztési hűnap Közösségi és össztársadalmi érdek Csatári Béla, a MTESZ megyei elnöke tartott megnyitó beszédet ponti bizottsági határozatai, a tápunk tegnapi, keddi száméban közöltük, hogy április 15-e és május 16-a között rendezik meg immár tizenkettedszer a Békés megyei műszaki fejlesztési hónapot. Az ünnepélyes megnyitót tegnap, kedden délelőtt 9 Makor tartották meg Békéscsabán* a Technika Házában. A zsúfolásig megtett teremben ott voltak a megye vállalatainak, üzemeinek, intézményeinek vezetői és műszaki szakemberei. Az elnökségben foglalt helyet dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkaira, Irházi Lajosné, a KISZ megyei bizottságának titkára, Feltete Anna, a TIT megyei szervezetének száktitkára, Gál István, a MTESZ és Hámori János, a GTE megyei titkára. Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei szervezetének társelnökormany által meghatározott fő feladatok, valamint a megyei párt- és tanácsi testületek műszaki fejlesztésre vonatkozó általános tennivalóinak segítése állt E rendezvények másik fontos rendeltetése, hogy ilyen alkalommal felhívja egy-egy kiemelt megoldandó problémára a termelőegységek, az irányító szervek műszaki szakembereinek ügyeimét, ezzel is segítve • termelőerők fejlesztését, a műszaki haladásit, a tudomány termelőerővé válását. Végül: a műszaki fejlesztési rendezvény- sorozat a MTESZ keretében példázza a sokrétű tudományos tevékenység összekapcsolásának, összehangolásának lehetőségeit és szükségszerűségét. Ezután ismertette, hogy az eddig rendezett valamennyi műszaki fejlesztési hétnek, heteknek és hónapoknak mindig Azt mondhatjuk, hogy közösségi érdek mindaz, ami társadalmunk zökkenőmentes tevékenységét, ami az állampolgárok folyamatos, .^normális” életvitelét biztosítja Ilyenek azok a tevékenységek, amelyek a társadalmi együttműködés és érintkezés feltételeinek, kereteinek állandósítását, megóvását és fejlesztését célozzák. Közösségi érdek — minden egyes ember érdeke —- például, hogy szilárd legyen, a közbiztonság Közösségi érdek, hogy ha valaki visz- szaéléseket tapasztal és jogosan panaszt tesz, ne kerüljön hátrányos helyzetbe, csak azért, mert bírál. Közösségi érdek környezetűnk szennyeződésének megakadályozása — s a felsorolás még hosszan folytatható. A közösségi érdekek biztosításával, feltételeik megteremtésével különféle társadalmi intézmények foglalkoznak. Ezek az érdekek jól érezhetők az egyén, az egyes ember által is. És ez Képünkön a* elnökség. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei szervezetének elnöke megnyitja az április 15-tő] május 16-ig tartó Békés megyei műszaki fejlesztési hónapot (Fotó: Demény Gyula) iBe Cdvőzöfte a megjelenteket, majd Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, a MTESZ megyei szervezetének elnöke tartotta meg a Békés megy« műszaki fejlesztési hónap megnyitó beszédét. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a MTESZ megyei elnöksége és a tudományos egyesületek munkájában 1964 óta hagyománnyá vált a műszaki hét, később a műszaki hetek, majd 1971-től a műszaki fejlesztési hónap rendezvénysorozatának megtartása. Szólt arról, hogy a mostani, az április 15- től május 16-ig tartó műszaki fejlesztési hónap a 12. olyan alkalom, amikor jelentős, rangos rendezvények segítik a műszaki és természettudományos szakemberek munkáját. Elmondta: a műszaki fejlesztési hónap gazdag eseménysorozatának középpontjában mindenkor az MSZMP kongresszusi és közmegvofft a legidőszerűbb tematikája. Ennek megfelelően 1958- ban a korszerű lakásépítés fejlesztésének feladatai; 1969-ben a szénhidrogének hasznosítása és feladatai megyénkben; 1973-ban a környezet- és természetvédelem kérdései, míg tavaly az építő- és építőanyag-ipari műszaki fejlesztés problémái kerültek e hónap középpontjába. Az idei fő téma: az energiagazdálkodás és takarékoskodás. Emlékeztetett arra, hegy e rendezvények és fórumok jól hasznosultak és hasznosulnak a mindennapi és távlati munkában. Ennek bizonyítéka többek közt, hogy az eddigi tizenegy alkalommal megtartott eseménysorozatnak 510 rendezvénye volt, s ezeken 35 ezren vettek részt. Megnyitó beszédében elmondotta: a mostani műszaki fejlesztési hónap jelentőségét növeli, hogy hazánk felszabadulásának 30. évében rendezzük, s hogy első ízben vesz részt a gazdag program szervezésében a TIT és a Közigazdasági Társaság megyei szervezete. Ezután részletesen ismertette a hónap programját, majd befejezésül elmondotta: Az 1975. évi műszaki fejlesztési hónap témáit a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei alapján választották meg. Ezek a következők: a Központi Bizottság 1971. december 5-i határozatai a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására, a IV. ötéves terv sikeres teljesítésére, valamint az V. ötéves terv megvalósításához a jó indulási alap megteremtése. A tetszéssel fogadott beszéd után megkezdődtek a GTE előadásai. Elsőként Valentinyi Márton, az SZMT munkavédelmi főelőadója tartotta meg „Szerszámgépek biztonságtechnikája” című előadását, amivel véglet ért a megnyitó ünnepség. Ezután Varga János egyterűi tanársegéd Nagy teljesítményű elektro-gyémántköszörülés; dr. Fridrik László egyetemi adjunktus A forgácsolószerszámok élettartamának növelése szuperkemény szemcsés korongokkal . végzett újraélezéssel; majd Vékony Sándor egyetemi adjunktus Belső alakos felületek korszerű megmunkálása, különös tekintettel a belső menetek képlékeny alakításaira címmel tartotta meg előadását. P P„ Felhívás Felhívjuk fc. földgázfogyasztőtnk figyelmét, hogy a gázipari műszaki biztonsági szabályzat alapján gázüzemű készülék ellenőrzést tartunk 1975. október’ 1-ig. Az ellenőrzés díja készülékenként 16,— Ft Vezetékellenőrzés díja 20,— Ft Kérjük, szíveskedjenek munkánk elősegítése érdekében szereléink - lakásba jutását biztosítani 266168 a legdöntőbb. Csorbulásukat, megsértésüket a saját bőrünkön tapasztalhatjuk. Eitert a közösségi érdekek jó részéről elmondható, hogy azok — éppen, mert ..bevonódnak” az egyéni életvitel szervezésébe — indítékává, mozgató rugójává is válnak ’az egyéni cselekvésnek. Gondoljunk pl. arra, hogy a lakosság milyen nagy arányban hajlandó segíteni a rendőri bűnüldöző szervek működését, amikor azok kéréseikkel hozzá fordulnak. S az ie nyilvánvaló, hogy a közösségi érdek ellen vétőket, azokat tehát, akik a társadalmi együttműködés alapvető feltételeinek nem tesznek eleget, a társadalom — különböző szankciók, szabályozórendszerek útján — kiveti, illetve ki tessékeli sorai közül; (vagy börtönbe kerülnek vagy elmegyógyintézetbe). Létezik tehát a közösségi érdeknek egy olyan tartománya, amely az egyénék hétköznapi tevékenységében mozgatóként, belső hajtóerőként működik. Érdemesebb mármost, ha ott tesszük fel a kérdést, ahol hasonlóképpen közösségi érdekek fogalmazódnak meg — csakhogy az említettektől eltérő formában. A növekvő népességszaporulat például közösségi érdek, társadalmi érdek. Azt azonban már nehéz állítani, avagy elvárni, hogy a „demográfiai apály elhárítása” vezérelje az egyes embert társas kapcsolataiban. Magyarul: az emberek nem azért házasodnak és nemzenek gyermekeket, hogy felerősítsék a népességszaporulat növekedési rátáját, hanem azért, mert szerelmesek vagy mert erre más, talán kevésbé romantikus, de nem kevésbé személyes okuk van. A demográfiai hullámvölgy elkerülése tehát közösségi érdek, ám ebben az elvont, tézisszerű formájában neon lesz az egyéni cselekvés motívumává. Tapasztalat, hogy ebből a szempontból keveset ér a fielvilágo- sító-felhívó szó: olyan társadalompolitikai (szociálpolitikai, elosztás-politikai) eszközökre van szükség, amelyek valóságosan képesek az egyes ember mozgósítására, arra, hogy a kívánt cél irányába mutató tevékenység- indítékokat építsenek ki. Ez a kiragadott példa ie mutatja: meg kell tanulnunk, hogy a társadalmi céljaink és értékeink síkján jelentkező közösségi érdekeket hogyan lehet közvetíteni az egyes ember felé, hogyan lehet az egyes ember igényeit, tapasztalatát, élményvilágát — mondhaitnánk: egyéni érdekét — rákapcsolni a közösségi érdekek áramkörére. BQnyOÍédFk a helyzet, ha átlépünk az össztársadalmi érdekek világába. Elzek az érdekek is nevezhetők közösséginek ám felépítésűik, működési mechanizmusuk az említettektől jórészt eltérő sajátosságokat mutat Vegyünk megint egy példát Az életszínvonal emelése — társadalmunk egészének érdeke. Kivitelezése azonban alapvetően más képletet mutat, mint mondjuk a közbiztonságban megtestesülő közösségi érdek megvalósítása. Az életszínvonal emelése például aizt is jelenti, hogy fehérjedúsan táplálkozzunk. Ehhez húsra van szükség, viszont a húst elő kell állítani, tehát ösztönözni kell az állattenyésztőket, emelni kell a felvásárlási árakat. Ehhez persze valahonnan el kell vonni a pénzt. Mármost mindazok, akik a társadalmi munkamegosztás olyan ágazataiban tevékenykednek, ahol nem állattenyésztéssel foglalkoznak, megkérdezik: miért az én zsebemből fedezik* a húsprogramot? Miért a nekem szánt támogatások megvonásával juttatták magasabb keresethez a mezőgazdaságban dolgozókat, vagy azok egy részét? Példánknál maradva látható tehát, hogy az össztársadalmi érdek kivitelezése a beruházásnak és az elosztásnak, a ráfordításnak és a támogatásnak olyan rendszereit jelenti, ahol egy bizonyos társadalmi csoport szükségképpen előnyben részesül, míg mások ezeket a preferenciákat — legalábbis az adott időszakban — nem élvezik Más út azonban nincs: a társadalom munkamegosztásának valamennyi ágazatában helyet foglalók elvárásait egyszerre és egyforma mértékben soha nem lehet figyelembe venni. Más szóval: léteznek olyan össztársadalminak nevezhető érdekeink, amelyek érvényesítése bizonyos csoportok érdekeinek a megkülönböztetett figyelembevétele útján történhet. Így természetszerű feszültség, esetleg ellentmondás keletkezik a társadalom egyes részei, területei között. S e ponton lépünk a politika porondjára. A politika feladata, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt, s az anyagi és szellemi erőforrásokat a termelési szektor egyes ágazataiba összpontosítsa, hogy az ágazatokat átrendezze, hogy támogasson és elvonjon. Politikánk, — éppen az össztársadalmi érdek figyelembevételével — olyan döntéseiket jelent, amely az egész társadalom érdekét a létező csoportok meghatározott arányainak, érvényesülésük teltételeinek állandó változtatásával biztosítja De ebből következik az is, hogy az össztársadalmi érdeknek éppen ilyen, bizonyos különös érdekek kiemelésén keresztül történő megvalósítása, a döntéseit in- indokoltságának széles körű és meggyőző társadalmi jóváhagyatását igényli, a társadalmi demokratizmus növelését előfeltételezi. El kell fogadnunk tehát, hogy az össztársadalmi érdek — adott esetben — nem egynemű, itt és most mindenkire nézve előnyös: éppen ezért egyéni elsajátítása és követelése iránt nem lehet mindig azokat a követelményeket támasztani, mint mondjuk a közösségi érdekek — fentebbi — tartományéiban. Ahogy el lehet és el is kell várni, hogy a környezet szennyezésének elhárítását — a közösségi érdeket — társadalmunk csoportjai és egyénei köznapi tevékenységükben is elősegítsék, úgy kevesebb joggal lehet megfogalmazná azt a követelményt, hogy az egyes ember a munkapad mögött a „népgazdaság egyensúlyára” függesztve szemét termeljen. Utóbbinak a biztosítása elsősorban önálló döntési jogkörrel rendelkező politikai és szakigazgatási szervek feladata, amelyhez a széles társadalmi tömegek támogatását kell kivívni. Egyetértésük az össztársadalmi érdek elfogadását jelenti — ami nem zárja ki, hogy egyes társadalmi csoportoknál ugyanaz az össztársadalmi érdek eltérő keretfeltételeket biztosít az egyéni tevékenység indítékainak kialakításában. Papp Zsolt, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének munkatársa SMJSMLg® 3 1975, ÁPRILIS ite . **
