Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-15 / 87. szám
Legfontosabb ismeretek az elsősegélynyújtásról Törvényes kötelesség: a rászorulók segítése Áz elsősegélynyújtók feladatai a sérült ellátása soron Az elsősegélynyújtó mindig a sérüléssel szemben helyezkedik el. A sérültet mindig iekvő vagy ülő helyzetben látjuk el (össeesés, újabb sérülés keletkezésének elkerülése végett). — a sérült testrészt szabaddá kell tenni; ■— a seb környékét meg kell tisztítani, sebre csak steril kötszer vagy szükség esetén Úszta, frissen mosott és vasalt (fehér, világos) vászon alkalmazható; — törés, ficam vagy annak gyanúja esetén a testrészeket rögzíteni kell; — a sérült testrészeket olyan helyzetbe kell rögzíteni, amely a sérült testrész számára a legkedvezőbb, nyugodt, fájdalom- mentes szállítást biztosít; — a végtagokon a kötést mindig úgy helyezzük el, hogy az ujjak szabadon maradjanak (az ujjak állapota, szín, duzzanat, a köté? szorosságának, a végtag keringésének indikátora lehetővé teszi az ujjak kisfokú mozgását.) látást alkalmazzuk, de figye-1 lemmel kell lenni arra, hogy a fertőzés veszélye nyílt törés esetén igen nagy fokú. KOPONYA- ÉS AGYI SÉRÜLTEK ELLÁTÁSA A sérültet vízszintesen háton fektetjük, ha eszméletlen, fejét oldalra fordítjuk. A sérült légzését, szívműködését állandóan ellenőrizni kell. A légutak átjárhatóságát biztosítani kell. A sebezést steril fedőkötéssel látjuk el. Állkapocssérülés: a csontvégek elmozdulása és nyílt álka- pocstörés esetén az általános elvek után az állkapcsot a felső állkapocshoz rögzítjük pólya, parittyakötés, háromszögletű kendő segítségével. Nyaksérülések: ellátása fedővagy körkörös kötéssel történik, fontos nyaki képletek, erek, légcső, nyelőcső, st'o. sérülés esetén nagy gondot kell fordítani a légzés biztosítására, az életveszély elhárítására, a fertőzés veszélyére. VérzóscrilRANDULÄS, FICAM, TÖRÉS Rándulásról akkor beszélünk, ha a különböző ízületekben találkozó csontvégek károsan elmozdulnak, majd eredeti helyükre visszatérnek. (Eközben az ízületet rögzítő körülvevő képleteik megsérülhetnek, ízületi szalag, erek, izmok). Ficam keletkezése esetén a csontvégek rendellenes helyen rögzülnek és ezt az állapotot megtartják (alakváltoztatás, duzzanat, bevérzés, mozgás korlátozottak és fájdalom jellemzi.) Törésről beszélünk, ha a csontok folytonossága megszakad külső erőművi hatásra. Nyílt törésről akkor beszélünk, ha tört csontvégek nagy fokban elmozdulnak, sebezés keletkezik, a bőr folytonossága megszakad és ezen keresztül tört végek mutatkoznak. • Rándulás, törés és ficam esetén az elsősegélynyújtó feladata a sérült testrész nyugalomba helyezése, rögzítése, a seb ellátása, fájdalomcsillapítása. A töréseknél a rögzítés lényege, hogy az alkalmazott rögzítő eszköz, sín, szükségeszközként szomszédos ízületen túl érjen. Nyílt törés esetén a vérzés csil- üsguítáisái és az általános sebéilapítás fedő-, viszonylagos nyomó kötés felhelyezés végzésével, szükség esetén (végső esetben) kézzel is történhet. Nyakcsigolya-törésnél a fejet kétoldalt megtámasztjuk és mint a gerinctöröttet rögzítjük, Ha hason fekve találjuk a sérültet, ebben a helyzetben rögzítjük és mielőbb szállítjuk. Mellkassérülések, nyílt sérülés, zárt sérülést Nyüt mellkassérülésnél rte- ril sebfedést, majd levegőt át' nem eresztő anyagot (nylon, gumi, ragtapaszt stb.) helyezünk rá, majd megfelelő' módon rögzítjük és végleges ellátásra szállítjuk. Zárt mellkasi sérülés esetén a beteg légzésének megfigyelése mellett félig ülő, ülő helyzetben a végleges ellátás helyére szállítjuk. GERINGES MEDENCE-SÉRÜLÉS A sérültet minél több, de legalább 4 ségélynyújtó egyszerre fej, lábvég húzás mellett megemeli és deszka, létra, ajtó stb. alapra helyezve rögzíti. (Ma a modern szállítás eszköze a vákuumágy). A sérültet légzés és szívműködés ellenőrzése mellett mielőbb a szakellátás helyére szállítjuk Hasi sérülések: nyílt sérülés, zárt sérülés. A sérültet kissé felhúzott és i alátámasztott térdekkel mielőbb | a végleges ellátás helyére szál- j lítjuk. Nyílt sérülés esetén az előreesett zsigereket sterilen takarjuk, mozgatni, visszahelyezni nem szabad. VÉGTAGSÉRÜLÉSEK Felkar- és kulcscsont-törésrél háromszögletű kendővel vagy a J csuklótól a hátközép vonaláig erős sínnel a felső végtagot lőg- zítjük. \ ALKAR, KÉZ. UJJAK SÉRÜLÉSEI Háromszögletű kendővel vagy pólyával a mellkashoz, nyakba rögzítjük, ha a sín rendelkezésre áll, az ujjaktól a könyökön túl terjedően rögzítjük. Comb- csont- ég térdtörésnél r a végtagot hosszú sínnel vagy szükségeszközzel rögzítjük (talp, boka, lábszár, comb és csípő magasságig). Lábszár, boka, lábtörésnél: rövid sínt vagy szükségeszközt használunk a rögzítéshez (talp, boka, lábszár, lábhajlaton túl érőn). A végtagok ellátásánál a fájdalomcsillapítás minden esetben elsőrendű feladat. A nyílt törések mozgatása tilos! A lágyrész-sérülteket az általános elvek szerint látjuk eL ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK Égési sérülések esetén az elsősegélynyújtó első intézkedése a fájdalom csillapítása. Az égett testfelszínről a szennyezett, égett ruhaneműt eltávolítjuk és a sérült testfelszínt steril gézzel, lepedővel vagy tiszta, frissen vasalt ruhával fedjük, (olaj, zsír, kenőcs alkalmazása tilos!). 10%-nál nagyobb I—II. fokú testfelület! égette* kórházba kell szállítani, III—IV. fokú sérültet pedig minden esetben. (A testfelszín százalékos égési felosztásai fej 9%, kezek 1%, kar 9—9%, törzs 18—18%, láb 18—18%). VÍZBE FULLADÁS A kimentett sérült légútjait szabaddá kell tenni, szükség esetén újraélesztést kísérelünk meg. A sérült lehűlését melegítéssel, takaróba való csavarással akadályozhatjuk meg. SOKK A sokk a sérült, beteg szervezetben zajló komplex folyamat. Súlyos trauma, vagy belgyógyászati folyamatokra utal önmagában is. Oka ideg- rendszeri, keringési, és anyagcsere változásokban keresendő. Közvetlen kiváltásában mechanikus trauma, égés, nagy fokú vérzés, vagy folyadékvesztés, fájdalom, toxikus ártalom, ! szívinfarktus, stb. szerepelnek j Az elsősegélynyújtó feladata el- \ sősorban a sokkot kiváltó ok mielőbbi megszüntetése, a fáj— 197«. ÁPRILIS 15. äsätm «fflapftässs, sérülés ellátása, végleges ellátás helyére juttatás, ha eszméleténél van, a folyadékpótlás megkezdése (például: égetteknél sós tea itatása). LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ KÖTÉSTÍPUSOK A hajas fej sérüléseinek ellátásánál sapkakötési alkalmazunk. A sapkakötést először két-három körkörös tarkó—homlok pólyamenettel rögzítjük, majd elölről hátra, hátulról előre a fejet pólyacsíkokkal borítjuk, majd ezeket ismét körkörös pólyamenetekkel biztosítjuk. A sapkakötés két pólyaszállal is készíthető, amelyeket ellentétes irányban vezetünk, majd egyiket a fejtetőn, elöre- hátra visszük, a másikkal körkörösen rögzítjük. A sapkakötés akkor jó, ha elég feszes és egészében sapkaszerűen levehető. A kiálló testrészek, orr áll, fül, stb. kötésére a parittya- kötést használjuk. Megfelelő hosszúságú pólyadarabot vágunk le, majd középvonalba mindkét végét behasítjuk, kö- | zépen kb. 10—15 cm részt sza- | badon hagyva. A keletkezett szárakat egyszer csomózzuk és ; a szárakat ellentétes irányban, alsókat fenn, felsőket lenn, vagy hátul rögzítjük. nyak kötözésé Nyakon csak körkörös vagy fedőkötés felhelyezésére van lehetőség. Vállsérülések esetén a kötést először a mellkason körkörösen rögzítjük, majd hónaljban az ellentétes oldalig, vállon át vezetjük a pólyameneteket, majd a sérült oldalon a felkaron is rögzítjük. Mellkassérülés esetén körkörös rögzíts, majd átlós üsew- derszerű kötésvezetést alkalmazunk. A pólyamenetekeí ragtapaszcsíkokkal is rögzítjük. Felkar, alkar sérülése esetén a kötést a sérülés alatt körkörösen rögzítjük, majd a sérülést körkörös vagy nyolcas alakokkal fedjük. A kész kötési $ pólyamenetekre merőlegesen, illetve a felkar-alkar tengelyében ragtapaszcsíkokkal rögzítjük. Könyök- és térdsérülés esetén a pólyáit a sérülés alatt két-három körkörös pólyamenettel rögzítjük, majd a könyököt kb. 140 fok hajlításban, m (tórdízületeket 10—15 fokban behajlítva körkörös, vagy nyolcas kötésekkel látjuk el. Csúszás megakadályozására ragtapaszcsíkokkal rögzítjük. Uj)-, tenyér-, kézsérülések esetén a csuklón körkörös rögzítést alkalmazunk, majd a kézháton / juttatjuk el a pólyamenetet a sérülés helyére. ,A tenyéren’ és az ujjakon három- négy hosszanti pólyacsíkot helyezünk a sérülésre, majd körkörösen rögzítjük. Az ujjakat nyújtott helyzetben kötözzük. A kötés befejezéseként a pólyát ismét a kézháton visszavezetjük és a csuklón rögzítjük. SÉRÜLTEK, BETEGEK SZÁLLÍTÁSA Sérültet, beteget szállítani csak elsősegélynyújtás -tán szabad, tehát az életveszély! elhárítása vagy a sérülés súlyosbodásának elhárítása esetén. A tömeges sérülés esetén & kiszállítást mindig tervszerűen kell elvégezni. A sebesült-gyűjtőhelyet jól megközelíthető helyre kell telepíteni. A szállítás történhet kézi erővel, ölben vállon, hevederrel, hordágyon és járművekkel. A járóképes) sérülteket, betegeket kísérővel küldjük a végleges ellátás helyére. Az eszméletlen sérültet hordágyon, szállítóeszközön rögzítjük, vagy kézi erővel négy személy szállítja. Szállítás közben a terepnek megfelelően mindig a beteg, sérült feje legyen magasabb pozícióban. Az első ún. primitív osztályozást már az elsősegélynyújtók a szállításra vonatkozóan is meghatározzák. Elsősegélynyújtásnál feljegyzik a szállítás helyét, pontos idejét és módját is. Sérültet, beteget szállítani átlátás, elsősegélynyújtás nélkül nem szabad, ez súlyos szövődmények és a beteg életvesztéséhez vezethet. Nagy gondot kell fordítani a sérültek, betegek szállítására. Koponya, mellkasi, has! sérüléseket háton fekve; gége, állkapocs és vízből kimentett sérülteket oldalt vagy hasonfekve szállítjuk. Szállítás alatt a betegek állapotát fokozottan figyelemmel kell kísérnünk, szükség esetén a kötéseket meg kell igazítani, vagy ki kell egészíteni azokat. Vas-, Műanyag Ipari Szintként Orosháza, Szarvasi át 8, felvételre keres ipari gyakorlattal rendelkező szakembereket, legalább 5 év feletti ellenőri vagy mérlegképes könyvelői gyakorlattal, belső ellenőri és számviteliránifífői munkakörök betöltésére Továbbá: géplakatos, hegesztő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat rmm
