Békés Megyei Népújság, 1975. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-15 / 87. szám
5* Valamennyi cigánycsaládffi állandó munkát vállalt Körösnagyharsányban A cigány-lakosság élet- és munkakörülményeit vitatta egyebek között a Körösnagíy- harsányi Tanács V. B. legutóbbi ülése. Évszázadokon át külön kolóniában, cigányputrikban, a faluszélen laktak s ennek megfelelő volt az életkörülményük is. A férfiak nem vállaltak munkát, az asszonyok kéregettek a faluban, a gyermekeket nem járatták iskolába. A községi tanács vb külön cigányügyi bizottságot hozott létre évekkel ezelőtt Szociológiai felméréseket végeztek, s a cigánycsaládokkal külön- külön elbeszélgettek a jövőről, a család sorsáról. Arra törekedtek, hogy állandó munkára sarkallják a családfőket és az asszonyokat leszoktassák a kéregetésről, a gyerekek iskoláztatását elősegítsék. Mindez nem ment máról holnapra. A cigánycsaládok nehezen mozdultak a megszokott környezetből. A helyi termelőszövetkezet sietett a tanács segítségére. Először jószágfelügyelettel bízták meg e cigányokat, később komolyabb munkára is bevonták őket 1965-ben a községi tanács clyian határozatot hozott. hogy felszámolják a cigánytelepet. A családokat beköltöztetik a faluba, a putrikat pedig földig lerombolják. Eleinte a község lakói tiltakoztak a cigánycsaládok beköl- töztetése ellen. Ök maguk sem szívesen hagyták ott a megszokott telepet, a putrit. Végül is győzött a józan ész. A cigánycsaládok sorra beköltöztek a faluba. A környezet jó hatással volt rájuk. Ma már valamennyi cigánycsaládfő állandó munkavállaló. A gyerekek iskolába járnak, a koldulás pedig egyenesen szégyen. A cigánygyerekek elvégzik a 8 általános iskolát. A fiúk rendszerint mezőgazdasági szakmunkás- képzőt végeznek s a helyi termelőszövetkezetben vállalnak munkát. Körösnagyharsányban ma már nincs különbség magyar és cigánycsaládok között. A házat a cigánycsaládok is OTP-hitelre vásárolták és a törlesztést pontosan fizetik. A helyi tanácsnak sok gondot okozott a cigánykérdés, amíg eljutottak idáig. De megérte a fáradságot — amint erről számot adtak a legutóbbi vb- ülésen. #o Tudósítónktól I clgáuylakosság helyzetérSI tárgyalt Békésen a koordinációs bizottság Április 10-én Békésen, a i .rigányügyi koordinációs bizottság megbeszélést tartott, I melyen a hasonló célzatú megyei bizottságot Hevesi Ferenc képviselte. A tanácskozáson Vámos László városi tanácselnök-helyettes az elmúlt időszak eredményeiről, * cigánylakosság életkörülményeinek javításáról, az ezzel kapcsolatos intézkedésekről edott tájékoztatást. Pócsai Antal, a városi művelődési központ igazgatója beszámolt a bázistevékenységről, Faragó Gábor és László Imréné a Dankó-klub munkájáróL A résztvevők őszintén beszélI tek a különböző gondokról és arról, hogy nagyobb összefo- I gásra lenne szükség. Hiányolták, hogy több üzem, vállalat nem képviseltette magát a tanácskozáson, pedig igen fontos lenne, hogy a saját területükön nagyobb munkalehetőséget biztosítsanak a cigánylakosságnak. Többen sürgették a klubház megépítését, hiszen a Dankó-klub már országos hírnevet szerzett, és szükséges lenne, hogy jobb körülmények között tudjon működni. Szó volt a további feladatokról, a cigánylakosság tanulásának, szakképzésének elősegítéséről is. TEXTE- ÉS PAPÍRGYŰJTŐ HETEK MÁJUS IMG A magánszemélyeknek a vételáron felül minden 10 forint értékű textil- vagy papírhulladékért ^-nm mrmsmi UÁnélSOtSffiCTCT U A lUsi A főnyeremény: ZSIGULI SZEHÉLTCÉPK0CS8 További nyeremények: IBUSZ külföldi utazások, SENSOSSOM televíziók, valamint több mint 3500 értékes nyeremény. „Van egy jó tippem,..'' Déielőff a békéscsabai tofózóban Piaci nap van. Az üvegkalitka előtt hosszú sor áll, az asztalokat az alkalmi és a törzsvendégek ülik körül. Megtalálható köztük a parasztasszony, a diák, a katonatiszt, s ki tudná felsorolni, hogy még ki. A szerencsekerék öt fémgolyója szaporán ütődik a kerék küllőjéhez, hogy azután valamelyik számon megpihenjen, szerencsét hozva forgatójának. Az egyik asztalnál két nénike remegő kezekkel húzza át a lottószelvényen a számokat. A 77 éves Lipták Pálné és a 66 éves Zsibrita Jánosné már 20 éve minden héten 5—6 szelvénynyel lottózik, de ennek ellenére Fortuna szűkmarkú hozzájuk. Igaz, Lipták néni már kétszer nyert egy-egy ötezer forintos utalványt, s nagy ritkán volt egy-egy kettes találata. — Mit vennének, ha öttalála- tos szelvényük lenne? — Nevetnek, s legyintenek. De ha mégis ... Mind a ketten a családnak, a gyerekeknek adnák. Boldoguljanak egy kicsit könnyebben. A pénztárnál időközben új ügyfelek várakoznak. Totó- és lottószelvényt vásárolnál?, s a kisebb nyereményeket váltják ki. Az előttem álló fiatalember — feltehetően diák — egy marék 10 és 20 filléressel fizet egy totószelvényért. Két társa mellé szegődik, segítenek a tippe- lésben. „Most biztosan nyerek!” — mondja sóvárogva. Tétova mozdulaté, töprengő arcú emberek vesznek körül. Vásárolok egy totószelvényt, majd az egyik asztalhoz letelepszem. Végig sem olvasom a csapatok párosítását, égi' középkorú férfi recsegi a fülembe: „Uram, van egy jó tippem! A Juventus győzelmére tippeljen.” Kezefejével megdörzsöli borostás állát, majd öndicsérően mondja: „Jó tipp, ugye?” — rám kacsint, s imbolygó léptekkel eltűnik a kijáratnál. A totőző majdnem szűknek bizonyul. A piacról hazatérőben egy-egy kosaras asszony ül az asztalok mellé. Látszik rajtuk, ..alkalmi beugrók”. A „szakértők”, vagyis a törzsvendégek hosszasan töprengenek egy-egy tippen. Nem kockáztatnak. A várható eredményeket megvitatják, értékelik, elvetik, majd mindent kezdenek elölről. A legbelső sarokban négytagú lottózó brigád készíti variációit. Tagjai Dudás Mihály, a „főnök”, Korcsok Pál, a „helyettes”, Korcsok János, a „titkár* és Tóth János, az „ellenőr”. Valamennyien nyugdíjasok. Hetente 90 szelvénnyel lottóznak. Többször volt már négyes találatuk. A szelvények árát minden héten megnyerik. A nagyobb nyereményt valamennyien a gyerekeknek adják, nekik csak a játék öröme marad. De attól aztán nem válnának meg semmi pénzért. Pénteken már kora reggel a törzsasztaluknál ülnek, s az esélyeket latolgatják, 11 órakor izgatottan hallgatják a rádiót, hogy azután boldogan, vagy kicsit bánatosan valamelyik presszóban megigyanak együtt egy kávét. „A kocsma helyett inkább ide jövünk, s együtt játszunk” — foglalja össze Dudás bácsL Három középkorú férfi vitatkozik a szonjiszédos asztalnál. Öltözetükről ítélve valamely közeli munkahelyről „ugrottak.” be. Tizenöt szelvényt vásároltak a korábbi nyereményükből. A kijárat- melletti gyűjtőláda pedig egyre nyeli a kitöltött szelvényeket. A pénztárosok fizetik a nyereményeket, adják, illetve a hibás szelvényeket cserélik. Nincs megállós. Mindig újabb és újabb nyerni vágyók érkeznek, bízva abban, hogy Fortuna majdcsak kegyeibe fo-> gadja őket. A forgalomról: a békéscsabai totózóban hetente körülbelül 7— 8 ezer lottószelvényt, 13—14 ezer totószelvényt, s mintegy 4 ezer havi lottót értékesítenek. Szekeres András Tj Pörög a szerencsekerék A pénztárnál mindig nagy s forgalma (Fotó: Kesaéssiy GyesU) i Mekem ra £ v^eményessa
