Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-11 / 59. szám
Felszólalások a pirt megyei küldöttértekezletén (Folytatás az 5. oldalról) \ — A X. pártkongresszus határozata óta növekedett a művelő- lésügy iránti érdeklődés — nondotta. Megyénkben is fon- os feladatunknak tartottuk és ártjuk a munkásság művelődé- ének szélesítését, azért is, mert íálunk főleg az utóbbi években i tegnap még a mezőgazdaságin vagy a háztartásban dolgo- :ók közül került ki a munkások ó része. Az utóbbi négy évben az iro- íalomban és egyes művészeti igákban figyelemre méltó alko- ások születtek, s mindezek •redményesen szolgálták a köz- nűvelődési feladatok eredmé- íyes, sikeres végrehajtását. E pozitív tendenciák mellett helyt cell adni azoknak a kritikai .•szrevételeknek, amelyek megyénk lakossága részéről az ítóbbi időben megnyilvánullak. Hazánkban az író, a művész naga választja meg témáját, ki- 'ejezési formáját és eszközeit. A nűvészeti irányzat szabadságálak azonban mindig az a mérőké, hogy mennyiben segíti a nai társadalom ábrázolását és íogy' a mű mennyire képes az ;gész társadalomhoz szólni. Az a műyészeti magatartás, amely •lfordul a mától, amely úgy .modern”, hogy a „művészet a nűvészetért” elvet vallja, az ;em a társadalomnak, sem a nűvészetnek nem használ és lem tart lépést a szocializmust ípítő néppel. Lehet, Jiogy erős cifejezés, de valahogy mégis azt cell mondani, hogy hazánkban íz irodalmi és művészeti éle- ünk világnézetileg még nem •gységes. Egyes -íróinknak és nűvészeinknek meg kell érteni, íogy a forradalom elsősorban íem a művészi formákban, ha- íem a társadalomban megy régbe. Ezért a művészeti alko- ' ások mindjobban a közvéleményt érdeleid kérdésekről szólanák, a szocialista társadalom ényegét fejezzék ki. A Budapesti Jlarisnyagyár iyulai üzemének munkásnője, Mtkás Sándorné a gyár életéről ájékoztatta a pártértekezletet, figyelmet keltőén beszélt a lök és az ifjúság helyzetéről, a ; zakmai és politikai továbbkép- :és fontosságáról. Elmondotta, íogy üzemükben a közelmúltján 15 nő végezte el az általá- ios iskolát és ezért valamennyi- in hat nap jutalomszatyadságot is 500 forint pénzjutalmat kapák. A gyermekek tanulását seüti az az intézkedés, hogy gyer- nekenként négyszáz forint be- skolázási segélyt kapnak az asszonyok. Balázs Sándorné, a Csaba i szőnyegszövő Szövetkezet bé- cési üzemének munkásnője munkahelyük munka- és szociá- is körülményeiről szólt beveze- ;őben, majd ismertette a békési lók munkába állásának gondjait és örömmel nyugtázta, íogy a városban hamarosan nagymértékben megjavul a bölcsődei, óvodai helyzet. Kü- ön beszélt Békés közművelő- lési életéről, aláhúzva annak jelentőségét, hogy a városban a lárthatározatok nyomán a közművelődés hatókörének növelésével kiemelten foglalkoznak. A szarvasi járás küldötte, Házi Anna, a KISZ Békésszentandrá- ü községi Szervezetének csúcsátkára is felszólalt a vitában, elsősorban a párt ifjúságpolitikai határozatának megvalósulását ismertette többször is visz- izatérve arra az alapvető kérdésre, hogy az ifjúságpolitikai natározat a fiatalok művelődésére, szakmai és világnézeti nevelésére nagy gondot fordít. Egyike volt azoknak, akik a tömegsport szervezésének jelentőségét is az értekezlet elé tárták, mint a fiatalok életének olyan részét, mely fizikai és szellemi fejlődésük fontos tényezője. Va- lach Mihályné, a Szarvasi Állami Tangazdaság dolgozója a kongresszusi irányelvekről szólva kijelentette: Szarvas kommunistái egyetértenek azzal. Egyetértenek az ideológiai és kulturális feladatokkal és arra törekednek, hogy az elméleti és a propagandamunkában az élettel szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki. A fejlődés nélkülözhetetlen feltétele — többek között — a munkásművelődés körültekintőbb és hatékonyabb szervezése, megvalósítása. Szabó Miklós, a KISZ Békés megyei Bizottságának első titkára a megye ifjúkömmunistáinak több éves tevékenységéről adott számot. Erőteljesen kiemelte, hogy nem elég a fiatalok anyagi-technikai támogatása, ennél sokkal többre Van szükség. Az ifjúság nevelésének, művelődésének ismertetésekor szólt arról, hogy általában jó az együttműködés a KISZ és a művelődés- ügyi intézmények között. A legtöbb ilyen intézményben már szakképzett népművelők segítik az ifjúság szabad idejének tartalmas eltöltését, és az is eredmény, hogy az ifjúsági klubokat megyei klubtanács irányítja és megfelelően kialakultak az ifjúsági rétegekkel való foglalkozás keretei. Beszélt arról, hogy a jövőben is kiemelten kell foglalkozni a szakmunkástanulók nevelésével, hiszen ezek a tanulók képezik majd a jövő munkásosztályának gerincét. Tovább szükséges, azonban javítani a különböző iskolatípusokban tanuló fiatalok és a mozgalmi munka közötti kapcsolatot, bővíteni azt a kezdeményezést, mely az ifjúság nevelésében a kommunista szülők állandó támogatását igényli. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat sarkadi gyárának munkása, Csépi József a gyulai járás kommunistáinak nevében kért szót a megyei pártértekezleten. Többek között szólt a munkahelyi légkör kialakításának fontosságáról, melyben — véleménye szerint — a tudatformáló munkának, a szocialista brigádoknak nagy feladatuk van. Pozsár Györgyné, a batto- nyai Petőfi Tsz tagja a mezőkovácsházi járás . küldötteként hozzászólásában elsősorban a fiatalok problémáiról szólt. Elmondotta, hogy a közélet minden területén őszinte, nyílt légkörre van szükség, kerülni kell a formaságokat. Azt is megemlítette, hogy tapasztalatai szerint a KISZ-korú fiataloknak csak egyötöde lesz a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja, ez véleménye szerint igen alacsony szám. A nevelőmunka gazdagításával, változatosságával lehetne sokkal több fiatalt megnyerni arra, hogy a szervezet munkájában részt vegyen. Végül Kaposi Lászióné, a békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat szocialista brigádvezetője szólt a gyár szocialista brigádjairól. Elmondotta, hogy a brigádokban a kommunisták magatartása a meghatározó, és ez így van jól. Szólt a mozgalom közművelődési feladatairól, arról, hogy új és nagyobb gazdasági eredmények elérése mellett a tagok személyiségformálásának is nélkülözhetetlen ösztönzője a szocialista brigádmozgalom. rasszus tiszteletére indított mm- kaversemyben A megyei pártértekezlet vitájában a felszólalók — amint Frank Ferenc első titkár elvtáirs összefoglalójában összegezte — kifejezték egyetértésükéit pártunk politikájával, amikor saját munkaterületük eredményeit és gondjait ismertették. Ugyanakkor — mondotta — fel kell figyelni néhány jelzett jelenségre és fogyatékosságra. . Ennek megfelelően arra van szükség, hogy következetesebb legyen a határozatok végrehajtása. Egységesen kell értelmezni őket és egységesen kell munkálkodni megvalósításukban. Tovább kell növelni a munkásosztály vezető szerepét Ehhez azonban az is [szükséges, hogy erősödjék a munkás—paraszt szövetség. A munkásosztály hatalma akkor szilárd, ha a munkás—paraszt szövetséget is állandóan erősítjük. VitaösszefogLalójában Frank Ferenc elvtárs szólt az ipartelepítés jövőjéről. Elmondta, a pórt megyei bizottságának meg van erre az elvi álláspontja. Ennék megfelelően ott fejlődik majd az ipar, ahol erre megvannak a feltételek, így elsősorban Szeghalom és Mezőkovács- háza körzetében. Fejlődésünk megköveteli a párthatározatok egységes értelmezését és végrehajtását Az írásos és szóbeli beszámoló, az előterjesztések sokoldalúan elemezték az elmúlt esztendők munkáját, s ezzel jó alapot teremtettek a vitáihoz és a véleménycseréhez, a párt-, a KISZ- és tömegszervezeti munka tapasztalatainak értékeléséhez. Tíz, ..Fekete Antal hozzászólás ában elmondta: az elmúlt négy év során nyugodt politikai légkörben folyt az alkotó munka. A kommunisták és pártonkívü- liek, a munkások, termelőszövetkezeti parasztok és értelmiségiek a X., kongresszus határozataival egyetértve cselekvőén vettek részt e határozatok végrehajtásában. Hangsúlyozta, hogy ehhez nagy segítséget adott a Közpahti Bizottság 1972 novemberi határozata. A dolgozó emberiek meggyőződhettek arról, hogy pártunk, mint "marxista pánt, időiben felismeri a társadalmat érintő leglényegesebb kérdésieket, képes levonni a megfelelő következtetéseket és megteszi azokat a szükséges lépéseket, amelyek további előrehaladásunkat szolgálják. Ahhoz, hogy meggyorsítsuk' előrehaladásunkat, nélkülözhetetlen a párthatározatok egységes értelmezése és végrehajtása. Elveink következetes érvényesítése, a párt határozatainak a valóra váltása szolgálja legmagasabb szinten érdekeinket, azaz az össztársadalmit és az egyénit is. Ez pedig nem tűri meg a szubjektivizmust és a határozatok felemás értelmezését. Arra van szükség — sommázta —, hagy tegyen meg-mindent mindenki a miaga helyén, lent is, középen is és fent is. Megítélésünk szerint — hangsúlyozta Varga István — pártunk X. kongresszusának, a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság határozatai nagyon jók voltak. A központi határozatokat, a megyei pártérteíkezlet által megjelölt feladatokat a megyei pártbizottság és testületéi, az apparátus, a megyei vezetés jól alkalmazta a területre. A végrehajtás során — állapította meg — jelentősen javult a párt- szervek, az alapszervezetek munkájának színvonala, nőtt tekintélyük, erősödött vezető szerepük, fejlődött az aktivitás, a munka hatékonysága szilárdult, az egység és cselekvési készség is. Mindezzel együtt nőtt a politikai tisztánlátás és az elvi szilárdság is. A pártaiunfca időszerű feladatairól beszélt hozzászólásában Kapóst JAszlóné. Mint mondotta: a X kongresszuson olyan határozatok születtek, amelyek ismételten megerősítették bizalmunkat a párt iránt, s ez a bizalom tovább növelte pártunk tekintélyét. A tekintély, a bizalom rriegtartása, • az emberek megnyerése, a politika végrehajtása komoly munkát,' erőfeszítést követei mindannyiunk- től. Ezzel összefüggésben beszélt a kommunisták felelősségéről, arról a követelményről, hogy nö- veljék éberségüket, mindenkor éljenek jogaikkal és kötelességeikkel, ne legyenek megalkuvók, hanem bátran és következetesen álljanak ki a párt politikája mellett. Szinte mindegyik felszólaló beszélt azokról a kedvező változásokról, amelyek a párt nő- és ifjúságpolitikai határozata óta végbementek vállalatuknál, gyárukban, szövetkezetükben. Példákkal bizonyítottáEc, hogy az- ” óta miként jarvult a velük való | törődés, s hogy az elmúlt esz- | tendőkben közülük jó néhányan £ kerültek felelősségteljes munka- £ körbe. Erről is beszélt felszóla- | lásában Kovács R. Jánosné, | Patkós Sándorné, Balázs Sán- | dómé, Házi Anna, Valach Mi- S hályné, Csépi József, Pozsár £ Györgyné és mások. Az ifjúságpolitikai határozat ■ megjelenése óta szerzett tapasz- ! tálatokról szólt Szabó Miklós, S amikor a megye KlSZ-tagjainak £ több éves munkáját értékelte. A £ ma ifjúsága —■ mondotta — jj szocialista módon élhet. Megíté- jj lésének mércéje: milyen módon ! vesz részt a szocializmus építő- S Bében. A KI$Z megyei bízott- is sága mindezt igyekezett a difiié- £ renciált rétegmunkávai is előse- £ gíteni. Egyre több a helyszíni » segítség is, mert a területi mun- S ka, úgymond, kimozdult az appa- : rátusi keretből. A nevelőmunka £ eredménye, hogy fejlődött a fia- * talok párthoz való kötődése, £ erősödött a munkásosztályhoz ! való tartozás érzése. Az ifjúsá- S gi szervezetek egyre több gon- i dot fordítanak a munkáséletre £ való nevelésre is. Hozzászóló- £ sából kitűnt, hogy a KISZ- £ esek nemcsak kaptak, hanem j tehetségükhöz és lehetőségükhöz i képest adtak is a társadalom- £ nak és szűkebb környezetüknek, jj Felszólalásában Nagy István £ elmondta: az élet igazolta pár- | tunk politikájának helyességét. S A dolgozók érzik, hogy nem lég- £ várakat építenek, hanem terve- £ ink alapján a fejlett szocialista £ társadalmat. Részletesen szólt a £ szakszervezeti mozgalomról, ■ eredményeiről és gondjairól, S majd az üzenni demokrácia kér- I désext boncolgatta. Megítélése S szerint ennék fejlesztésében nem I a formával és a fórumokkal van elsősorban gond, hanem mindenekelőtt a tartalommal. Azaz a legsürgetőbb feladat, hogy javuljon a munkások tájékoztatása, növekedjen a dolgozók részvétele a döntésekben, erősödjék a szocialista tulajdonosi szemlélet. — Munkásőrednk a forgácsológé- pefc mellett, a vasúti szerelvényeken, a tégla- és cserépégető kemencéknél éppúgy, mint a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a kórházakban, az oktatási intézményekben és a tanácsi munkában becsülettel helytállnak — mondta felszólalásának bevezetőjében Tóth Pál, — Kivétel nélkül mindannyian résft vettek a X. kongresszus határozatainak megvalósításában, most pedig a XI. komg■mmHHmnmnmiHHiMHcmmHM 25. Az biztos, hogy a nyilasok mindig jóságosán néztek rá, ha így köszönt. Nem az, hogy nem bántották, de bántani sem engedték volna. (A Grisa-féle prémsapkát se igen veszik el, ha akkor így köszön. De elszokott már akkor ettől, eszébe sem jutott, hogy így is köszönhetne. Odaát, Pesten, egészen másfajta köszönés járta, ott az öklét kellett megemelnie egy kicsit az embernek, s azt mondani: „Szabadság!”). Viszont azt is hamar észrevette: a civilek nem nézik jó szemmel, ha ő karját lengeti, és „Éljen Szálasi”-t köszön. Már aznap este, az óvóhelyen, amikor a razziázó nyilasok elmentek, azt mondta egy civil ember: „És ez a szarházi, taknyos, hogy kalimpál itt nekik! Még a seggén a tojás sárgája, de ő már kalimpál.. ” Először történt meg, hogy vacsora nélkül maradt. Haragudtak a nyilasokra valami okból a civilek. A kommunistákról meg az oroszokról ki így beszélt, ki úgy, de a nyilasokra majd mindnyájan haragudtak. Nem értette, miért kell úgy rájuk haragudni. Bakancsot is Befejezésül arra kérte a megyei pórtértekezletet: bízza meg az új megyei pártbizottságot azzal, hogy gondosan elemezze a felszólalásokat és tegyem megfelelő intézkedésekéit. e ® o A hangulatában és tartalmában felelősségteljes tanácskozás méltó volt megyénk forradalmai hagyományaihoz, fontos állomás volt a XI. kongresszusra, való felkészülésben, hozzájárult a politikai közérzet további fejlődéséhez. Mindenre alapozva bíz tosak tehetünk abban, hogy az elkövetkező esztendők feüada- • tait még következetesebben, én eredményesebben valósítjuk meg megyénk és hazánk java na. adtak, meleg lejbií, oldalzsákot mindent. Megragadt benne, asntt a szivacsos orrú testvér mondott, hogy a nyüas előbbre Való, mint a katona, mert az nemcsak a háborúban katona és nemcsak a fronton. Komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy felnőtt korában majd inkább nyilasnak áll be, ha egyszer az az előbbvaló. Lehetséges, akkorra már a civilek sem haragszanak úgy rájuk. Otthon, a faluban, nem haragudtak így a nyilasokra. Igaz, csak az útkaparó jár karszalaggal vagy két hét óta, meg a terménybegyűjtő futu- rás. Azaz lehet: Kiskorecz is, ® a kocsmáros, nem látta mostanában. Régebben nem volt karszalagja Kiskorecznek; hozott ő szódavizet a kocsmából, emlékezne rá. Bár hozzájuk húzhatott, mert ki volt akasztva egy nyomtatott tábla a pult fölé: ZSIDÓT NEM SZOLGÁLUNK KI! Híre volt ennek a faluban: hogy nem szégyenli magát a matyó, Tériké után beleült a készbe. Most igazán nem bukik bele a kocsma, ha zsidót nem szolgál ki. Fekete Gyula® A iú meg a katonák
