Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

Tv-jegyzet Michelangelo — másodszor Egy héttel ezelőtt irtunk né­hány sort az új olasz filmsoro­zat első részéről, mely a fél év­ezreddel ezelőtt született rene­szánsz művész-óriás: Michelan­gelo életét -eleveníti meg százez­rek szeme lattara a Magyar Te­levízióban is. Megírtuk, hogy az első rész arra enged következ­tetni, hogy az új sorozat isme­retterjesztő jellege az erőtelje­sebb, mert inkább dokumentál­ja a középkor zsenijének küz­delmes, számtalanszor reményét vesztett életét, mint a játékfil­mek szabályait követné. Most a háromrészes sorozat második része után múlt heti megállapításainkat még egy vo­nallal aláhúzhatjuk, mert ezút­tal is az történt, hogy néhány megállásban rövid, kiváló szí­nészi alakításokkal gazdag, ér­zékletes és feszült jelenetet kap­tunk, hogy a laza cselekmény­láncszemeket tömören fogalma­zott és irányító erejű narrátor­szöveg fűzze összefüggővé és előálljon az egészből Michelan­gelo életének 1504—1534-ig ter­jedő szakasza. Közben arra is volt ereje és eszköze a rende­zésnek, hogy a művész arcához újabb vonásokét húzzon; hogy felismerjük, micsoda óriásnak kellett lennie ahhoz, hogy — korában — még a pápával is merjen szembeszállni 1 És mi- szoda ember-óriás volt, hogy megértette és kimondta: „Az em­ber alkotásra született és nem pusztításra.” • - Fél évezred telt el azóta. Ki állítaná, hogy Michelangelo Buonarrotinak — ma már nincs igaza?! 8. E. Elsétált néha a nyilas szék­ház előtt. Levakarták azóta a vörös be­tűs írást a falról, de így is ol­vasható volt a vakarás nyomán, hogy „Halál Szálasira!” — biz­tosan nem ők írták azt ki. A civilek írhatták ki. Minek vakarnák le különben, ha ők írták volna oda. Figyelte, riem jön-e a sziva­csos orrú; szeretett volna még kérni tőle ezt, azt. Legkivált derékszíját. De volt abban a raktárban minden. A múltkor szégyellte monda­ni, de most már elmondaná, hogy próbálta már ő azt a lá­nyokkal. No, nem Rozikával, az biz­tos. A csordás lányával játszott vagy kéj esztendeje a juhako'- nál. Egy osztállyal feljebb jár ez a lány, és eggyel talán visz- sza is maradt. hozzá képest nagylány; különösen azóta nőtt nagyol Nem volt akkor nála a bolti kardja, csak valamilyen fából szerkesztett kard. Megmondta a lánvnak. hogy ő csak olvat játszik, amiben katona lehet. — Jő, akkor játsszunk bú- csúzkodót — egyezett bele a lány. — Te mész a háborúba, én meg a szeretőd vagyok. Másként) gondolta ő a játék­katonaságot. nem tetszett neki a szeretősdi. Észrevette rajta a lány a kellemetlenkedést. — Csak játszásból vagvok a szeretőd, nem igazándiból, te kis buta!... És búcsúzkodunk este a kapu alatt, most téged Sanyinak hívnak. Játszásból. .. A juhakol ajtala volt a ka­im, s a lány nekivetette hátát m ajtófélnek. Kitüntetések, oklevelek, ajándékok a nőnapi ünnepségeken Megyénkben a hagyományok­hoz híven rendezték meg a nő­napi ünnepségeket Ezekről egy csokorba szedtünk néhányat, természetesen nem a teljesség igényével, hiszen számtalan vál­tozatban köszöntötték a nőket a városokban, falvakban, üzemek­ben, tsz-ekben és a különböző munkahelyeken. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát vehette át a nőnapon Mike Miihályné vésztői tsz-tag, aki nemcsak a termelésben, ha­nem a mozgalomban is példát mutatott. A szakszervezetben végzett társadalmi munkáért is jó néhányan részesültek elis­merésben. Andó Mihályné, gyu­lai társadalombiztosítási ügyin­téző és Rubus Petemé, a Bé­késcsabai Konzervgyár műhely­bizottsági titkára, a Szakszerve­zeti Munkáért arany fokozatát, Lipiták György né téglagyári SZTK-ügyintéző az ezüst foko­zatot kapta a nőnapon. Balázs Imréné. a békéscsabai Szigligeti utcai óvoda vezetője pedig ok­levelet vehetett át. Ünnepség volt a megyei tanácsnál is, ahol kiváló dolgozókat jutalmaztak meg és adtak át nekik kitünte­téseket. A MÁV-nál a szegedi gyomanyokhoz híven, most is a Fegyveres Erők Klubjában tar­totta ünnepségét Békéscsabán, ahol Nyári Sándor megyei tit­kár mondott beszédet és a 611. sz. ipari tanuló-intézet irodalmi színpada adott színvonalas mű­sort. Hangulatos színfoltja volt az ünnepségnek, hogy a nép- frantbizotiság férfitagjai mór a bejáratnál ajándékkal és virág­gal fogadták a megye minden területéről érkező aktívákat. A megye 56 munikásőr asszo­nyát és lányát Békéscsabán Tóth Pál, a megyei munkásőr pa­rancsnok köszöntötte. Busznak Istvánná, Krisztoff Andrásáé és Glozák Judit részesült jutalom­ban a munkásőrség megalaku­lása óta végzett munkáért. Vész­tőn a MÁV csomópont férfi szo­cialista brigádjának tagjai kö­szöntötték, a lányokat, asszanyo- kát, s 34-en kaptak virágot ajándékul, majd meg is vendé­gelték őket. Szeghalmon az öre­gek napközi otthonában rendez­tek kedves ünnepséget a tanács vezetői és a Sebes György Álta­lános Iskola tanulói műsorral köszöntötték őket. Tótkomlóson az ÁFÉSZ-nél is volt hasonló ünnepség. K, J. igazgatóság Kiváló Vasutas ki­tüntetésben részesítette Harmati Jánosné árupónztárost, a vésztői állomás dolgozóját Ezenkívül még heten kaptak a megyében igazgatói dicséretet a MÁV te­rületén dolgozó nők közül. A békéscsabai városi ünnep­ségen, melyet a Jókai Színház­ban tartottak, megteltek a szék­sorok ünneplő asszonyokkal. Őket Babák György, a városi tanács elnökhelyettese köszön­tötte, majd á Lágy jó mindha­lálig című színművet nézték meg. Az MSZMP városi bizott­ságán, Békéscsabán, szintén ün­nepséget tartottak a aüapszer- vi nőfelelősök részére, s ezen közel 130-an vettek részt. Dr. Be­csei József városi titkár mon­dott köszöntőt, s emlékezett meg a 65. nemzetközi nőnapról. A tanácskozás után kedves megle­petésben részesültek, mindenki — a Férfifehéroemű-gyár által készített — ajándéktasakot ka­pott. A Hazafias Népfront a ba­Végre jött két bátyus asszony a gyalogúton, a réten keresz­tül, s abba kellett hagyniuk. Azóta sem játszott búcsúz- kodót. Rozikával nem is lehetne ilyesmit játszani. „Az kéne még, hogy kutaszkodjak, majd a kezemre csapna esrv akkorád...” gondolta valamilyen büszkeség­gel. Nem látta a tuskófejű nyi­last a pártháznál. Csak pár nap múlva találkozott vele megint. Egy mellékutcán csatangolt, s arra lett figyelmes, hogy nagy a nyüzsgés valami alagsori üz­let lejárója körül. Tolakszik a népség lefelé is, fölfelé is. De, aki fölfelé jön, j>z mind cipel valamit Lesodródott ő is a lökdöső- dőkkel. A pinceszert! helyiség végén, ajtónyi résen áttörve a fal, s odaát, valami raktárból, gyufa meg öngyújtó világánál rámolt a jónép. Két asszony valami Íven ru­haszövetet húzfaxlott. Ki volt már gömbölyítve teljes hosszá­ban a vég ruhaszövet, átkozód- va cibálták. rángatták, de egyi­kük sem engedte el. Néhánv na pírzsák szétszakad­hatott. amikor a falat áttörték s a sáros csizmák bokáig ta­postak a kristálvcukcrrban. Ő egv hosszúkás faládát ért legközelebb. Le volt szögelve, de nem feszegette föl: még az­tán a nagvok elcsikar iák. Jó nehéz láda volt. kivált fölfelé, a léocsőn. Nem vitte messzire, csak a szomszéd ut­cába. s ott, egy lebombázott ház VapnnHában a leszakadt lépcsők alá d öy+a. (Folytatjuk) Márcus 13-án: Helyi csoportot alakít Szarvason az Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezete Az Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezetében nem új keletű téma a szarvasi helyi csoport megalakítása. Szar­vas ugyanis a megye mezőgaz­daságának nemcsak azért a meghatározó tényezők egyike, mert jelentős termelési körzet, hanem azért is, mert ez a város ad otthont két mezőgazdasági jellegű kutatóintézetnek is és a megye egyetlen agrár-főiskolája is itt található. Az egyesület megyei szerveze­te egy korábbi vezetőségi ülésen ■ meg is állapította, hogy Szarvas S olyan bázis Békés megyében, 5 ahof önálló szervezeti életre ké­■ pes egyesületi csoportot lehet S létrehozni, amely a körzet szák- ! embereinek egyrészt tudomá- i nyos fórumot teremt, másfelől • pedig lehetővé teszi szervezett ■ és rendszeres továbbképzésüket. ■ A szarvasi helyi csoport ■ ugyanakkor nemeseik a város ; mezőgazdasági szakembereit tö- ; mörítené. hanem a tagjai közé 5 sorolhatná az egész járás terme- ; 1 őszö vetkezeteánete és állami • gazdaságainak növénytarmesz- j tőit, állattenyésztőit, gépesítőit. £ Az elmondottakon kívül a £ szarvasi helyi csoport megala­■ kítását többek között az is in­■ dokolja, hogy a megyei szerve- ! zet központilag úgysem tudna a : több mint ezer tagjának min- £ den igényt kielégítő programot ■ biztosítani. ■ Szarvason a tudományos • igényű mezőgazdasági té- S májú előadásoknak és rendez- : vényeknek egyébként több éves £ hagyománya van már. Mintegy ■ nyolc évvel ezelőtt, 1968-ban • alakult meg itt az Agrárklub, 5 amely a Hazafias Népfront vá- £ rosi bizottságának támogatásá- ! val mindeddig aktív munkát • tudott végezni. Ennek a klubnak ■ a tagjai minden bizonnyal mag- | ját képezik majd az Agrártudo- j mányi Egyesület szarvasi helyi ; csoportj árrák. ; A csütörtökön, március 13-án • megalakuló csoportnak igen je- S lentős szerepe lesz majd a fiatal S agrárszakemberek nevelésében. ' is. Hiszen megyénkben éppen | Szarvason vannak meg az alap- | vető feltételei annak, hogy az £ egyesület Békés megyei szerve­■ ze tóben a sajátos feladatok • megoldására külön ifjúsági qso- 1 part is alakuljon. jó mindhalálig1 A IV. B. osztály minden tanulójának szeme az ajtón: Misit a tantestület elé hívják, kihallgatásra Kicsapatásra ítéltetett. De az Igazgató úr szemében oil a uai kan kimondott biztatás: .Fián, légy jő mindhalálig...” (Bics key Károly Jászaí-dí jas és Sfaday Ernők* A múlt héten pénteken este mutatta be a Békés megyei Jókai Színház Udvaros Béla rendezésében Móricz Zsigmondi Légy jó mindhalálig című regényéből készült három felvonásos szín­művét. A nyíltszívű debreceni diák. Nyilas Misi történetét el­mesélő darabot az író a 20-as években alkotta — tiltakozásul, példaként. Most még minden rendjén van, Nyilas Misi (Maday Emőke) életéről, dolgairól beszél Török néninek (Cseresnyés Rózsa) és Bellának (Bálint Mária mv.)

Next

/
Thumbnails
Contents