Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-11 / 59. szám
A Felszólalások a párt megyei küldöttértekezletén KAPOSI LÁSZLÓN* SZABÓ MIKLÓS VALACH MIHÄLYNB (Folytatás a 4. oldalról) hódításának eredményeként a különböző növénytermesztési rendszerékben termelő gazdaságok 1974-ben 62,3 mázsa kukoricát takarítottak be a megyei átlag 52,8 mázsájával szemben. Ez az átlagtermés Európában talán a legnagyobb, de még világviszonylatban is az egyik legjobb! A mezőgazdasági üzemek, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakosodása, eredményesen tovább folytatódott. Specializálták magukat bizonyos növények termesztésére és ezt olyan magas színvonalon szervezték, csinálták, melyre méltán büszkék - Lehatnék, de nemcsak a békésiék, hanem az ország is! Igen, az ország, mert ezekben az eredményekben az egész társadalom munkája benne van. A gépek, vegyszerek, műtrágyáik nagy < meny- nyisége áramlott a mezőgazdaságba, melyet az ott dolgozók hallatlan szívóssággal, nagy hozzáértéssel használtak fel a búza-, a kukorica- és a hústermelésre. örvendetes, hogy kibontakozott az üzemeik együttműködése bizonyos termelési oéüok nagyüzemi méretű megvalósítására. Szakosított állattenyésztő telepek, takarmánykeverő és raktározó telepek, zöldlisztet előállító üzemek, tej- és élelmiszer- feldolgozó vállalkozások jötték létre, melyek kiválóan szolgálták az agrárpolitika gyakorlati megvalósítását^ A mezőgazdaságban növekedett a szakemberek és a szakmunkások száma. A tudományos életben elért kutatási eredmények gyakorlati megvalósítása is jól folytatódott. Nem lebecsülendő az a tény, hogy a miegyében hat különböző iparszerű termelési rendszer terjedt el a növénytermesztésben, mélyből hármat a megye gazdaságai dolgoztak ki. Ezek: a szarvasi rizstermesztási rendszer, a szeghalmi lucemamag-, a füzes gyarmati zöldlucerna-termesztésí rendszer. Ugyancsak itt a megyében dolgozták ki a mezőhegy esiek a cukorrépa-termesztési rendszerüket, amely a CPS- rendszer keretén belül működik. A négy évvel ezelőtti pártérte- kezleten sok sző esett a gyenge termőhelyi adottságú körzetek gazdaságfejlesztéséről. A volt sarkadi járás és a mai szeghalmi járás égető gondjáról volt szó, mely most már a megoldás útján halad. Szeghalom elindult az iparosodás felé Az ipartelepítési politika révén űj üzemek épültek és ma már büszkék a sárrétiek arra — mondta Varga István —, hogy nem indul el teherautó és Ikarus busz Szeghalmon gyártott alkatrész nélkül. De nemcsak az ipar fejlődött ezen a gyenge adottságú területen, hanem a mezőgazda- sági termelés is. A korábbi eredményekhez képest a hektáronkénti hozamok megkétszereződtek vtagy még ennél nagyobbra nőttek. Elegendő talán arról beszélni, hogy ez a járás valamikor 20 ezer hízott sertést értékesített, 1974-ben pedig 70 ezret! Ugyanebből a körzetből évente már 100 vagon házi készítésű levestésztát adnak a kereskedelemnek. A termelés gyors ütemben növekedett itt is és máshol is, lényegesen megelőzte, a feldolgozóipar kapacitását és a tárolókapacitás bővülését. Szeghalmon 2 ezer vagonos gabonatároló épül csak, holott már most 3 ezer vagon termény tárolását kell megoldani. Ez a tároló a XXI. századnak épült, legalábbis ennek szánták, de a tényleges igényeket már ma sem tudja kielégíteni. Beszélt erről Klaukó Mátyás is, aki a termelés és a feldolgozás közötti' feszültség csökkentésére, feloldására az V. ötéves tervben sürgetett intézkedéseket. A hústermelésben pillanatnyilag nehézségeink támadtak, mi-- vei, a megyében a kooalétszám jelentősen csökkent. A csökkenés a háztáji és a kisegítő gazdaságokban nyugtalanítóan nagy. A párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztálya összegezte a tapasztalatokat, ezek eredményéként intézkedések történitek a kocakihelyezési akció szorgalmazására. A hústermelés színvonalának tartására hozott központi intézkedések támogatása, jó gyakorlati megvalósítasa politikai feladat. A mezőgazdasági üzemek területi koncentrációja különösen az utóbbi hónapokban felgyorsult. Ezt a folyamatot minden " vonatkozásban indokoltnak és hasznosnak kell tekinteni, mert alapját képezi a termelési hatékonyság növelésének. Ugyanakkor változatlanul hangsúlyozta a megyei pártértekezle<t: nem ért egyet, nem tartja indokoltnak a nagy mammuit területek egyesítését, főleg nem ott! ahol annak személyi és tárgyi feltételei nincsenek biztosítva. A megye mezőgazdasági termelése dinamikusan fejlődött a ÍV. ötéves tervben. Négy év alatt a fejlődés olyan ütemű volt, hogy 25—27 százalékkal haladta meg a III. ötéves tervben elért eredményeket. Figyelemre méltó, hogy ezek az eredmények olyan körülmények között születtek, amikor 1970-ben az árvízzel és a belvízzel hadakozott a megye mezőgazdasága, 1972-bee az áll'atmegbetegedé- sek miatt 2 milliárd forint termeléskiesés származott, s az 1974. évi árvíz és az igen mostoha őszi időjárás hátráltatta a munkákat A dolgozók helytállására nagyon sokszor a hősiesség volt jellemző, hiszen a sok- sok akadályozó tényező ellenére a termelés színvonala tovább növekedett, a_ gazdálkodás mind nyereségesebbé vált Ugyanebben az időben az állami gazdaságokban foglalkoztatottak száma 1300-eaal, a termelőszövetkezetekben foglalkoztatottak száma 12 ezerrel kevesebb, mint 1970-ben volt Helyi példával erősítette meg ezt Valach Mi- hályné, aki a Szarvasi Állami Tangazdaság eredményeit tárta a megyei pártbizottság elé. A gazdálkodás minden ágazatában előbbre léptek Szarvason is és máshol is. Ebben a munkában jelentős erőt képviseltek a szocialista brigádok és a párt XI. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára -kibontakozott helyi munk^verse- nyek, mélyek összességében a versanymozgalom hatalmas erősödéséről tanúskodnak. Ma már az egész magyar társadalom, a falusi lakosság, férfi és nőtagjai is egy menetben haladnak a szocializmus építésének útján. Kovács R. Jánosné a falusi asszonyok tudatfejlődését emelte ki hozzászólásában. „Mi nagyon nagy utat tettünk meg a felszabadulásitól a tsz- szervesésig, és a tsz-szervezés befejezésétől napjainkig. Tsz- szervezéskor azzal fenyegettük meg férjeinket, hogy elválunk tőlük, ha tsz-be lépnek. Ma velük együtt dolgozunk a szövet- j kezet erősítésén mindannyiunk j boldogulásért. Nekünk, falusi I asszonyoknak is részünk van' abban, hogy már nem 12 má- j zsa búzát és 20 mázsa kukoricát j termesztünk, hanem lényegesen többet. Magunkévá tettük a szocialista eszmét, s igyekszünk ennek szellemében élni, dolgozni, gondolkodni.” A megye ipara különösen az utóbbi évtizedben igen jelentősen fejlődött. A párt ipartelepítési politikáját eredményesen valósították meg Békésben. Ezzel megteremtődött az alap ahhoz, hogy a férfinépesség 100 százalékban, a nőnépesség pedig 70 százalékban a keresők közé tartozik. A mezőgazdaság korszerűsítésével felszabaduló munkaerő az ipar útján jó kereseti lehetőséghez jutott. A jövőben a pártóntekezlet határozata nyomán még következetesebb figyelmet fordít a megyei párt- bizottság az iparosodó és az iparban »szegény sárréti és mező- kovácsházi körzet fejlesztésére. Az ideológiai, politikai és kulturális nevelő munkára ma nagyobb szükség van, mint bármikor volt A vitában az írásos beszámoló és az első titkár szóbeli beszámolójának az. ideológiai és a kulturális élettel kapcsolatos megállapításai sokoldalúan tértek vissza, mintegy általános képet nyújtva a Békés megyei helyzetről. Kovács R. Jánosné, a csorvási Rákóczi Termelőszövetkezet baromfigondozója a tudat- formálás jelentőségének szánt néhány mondatot, megemlítve, hogy a termelőszövetkezet nő- dolgozói nagy részt vállalnak a társadalmi esküvők és névadások megszervezéséből, és többen szívesen mondanak beszédet is azokon. Vannak asszonyok, akik a hároméves gyermekgondozási segély időszakában végzik el nyolc általános iskolájukat. Czi- na Sándor, az Orosházi Üveggyár igazgatója pártértekezleti felszólalásának jelentős részét szentelte a munkásművelődés üveggyár! eredményeitek és gondjainak bemutatására. Elmondotta, hogy az üveggyárba került dolgozók munkássá nevelése a pártszervezet egyik legfontosabb feladata, mely együtt jár azzal, hogy a művelődési igények kibontakozását is elősegítsék. A gyár munkásainak ötven százaléka 30 éven aluli és az utóbbi évek gyors létszámemelkedése következtében a szakmunkások száma alig közelíti rneg az ezret, a mintegy 3600-as létszámból. Ha csak ennyit tudunk a gyár munkásairól, máris nyilvánvaló, hogy elsődleges feladat az általános és a szakmai műveltség emelése, a világnézeti megalapozottság és képzés. Így történt, hogy az Orosházi Üveggyárban kihelyezett marxista— leninista esti középiskola működik, és megszervezték a szakmunkások középiskoláját is. Ezután Juhász Sándor, a Szeghalmi Állami Gazdaság dolgozója kapott szót és — többek között — a szocialista brigádmozgalom tapasztalatairól beszélt, megemlítve, hogy ez a mozgalom hatott arra, hogy az általános és a szakmai műveltség gazdaságukban is az emberek megítélésének fontos részévé j vált, és ez a tudatos politikai te- j vékenységet jól segíti. Jelentette az értekezletnek, hogy az „Egy nap az iskoláért” mozgalomban több ezer társadalmi munkaórát vállaltak és teljesítettek. Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke felszólalásában hosszasan és részletesen elemezte a köz- művelődés, a művészeti élet és az ideológiai élet kérdéseit. (Folytatás a 6. oldalon! VARGA ISTVÁN HÁZI ANNA i KLAUKÓ MÁTYÁS CSÉPI JÓZSEF CZINA SÁNDOR
