Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-11 / 59. szám
Felszólalások a párt megyei küldöttértekezletén POZSAR GTÖRGYNÜ TÓTH PÁL BALÁZS SÄNDORN« DR. GYURIS JENŐ NAGY ISTVÁN # PATKAS SÄNDORNE DR. FEKETE ANTAL KOVÁCS R. JANOSNÉ JUHASZ SÁNDOR Létszámban, öntudatban, politikai és szakmai képzettségben jelentősen fejlődött megyénk munkásosztálya Az írásos beszámol óhoz, a szóbeli kiegészítőhöz hasonlóan a vitában felszólalók is sok adattal és példával bizonyították, hogy a beszámolási időszakban misként. fejlődött megyénk ipara, változott a megyeszékhely, a városok és a települések arculata. Természetesen beszélteik azokról a gondokról és táram valókról is, amelyek a vállalatok, gyárak munkásait és vezetőit foglalkoztatják. Czina Sándor ta Ornsházi Üveggyár “fejlődéséről számolt be a küldöttértekezlet résztvevőinek, valamint azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a politikai és szakmai képzés fejlesztéséért tesznék. Elmondta — többek között — a beruházásokkal kapcsolatos tapasztalatokat. Megítélése szerint még ma sem teljes a tervezők és a kivitelezők közötti érdek, s ezért is drágulnak meg, húzódnak el olykor az elhatározott beruházások. Márpedig a gazdaságosság ebben sem lehet másodlagos. Egyszóval: gazdaságos tervezésre és kivitelezésre van szükség — hangsúlyozta. A Budapesti Hairisnyagyár gyulai gyárának fejlődéséről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit Patkós Sándorné. Az idén 75 éves " fennállását ünneplő gyár kezdetben mindössze 400 dolgozót foglalkoztatott, ma már az itt dolgozók száma — a dobozi teleppel együtt — 1350-re téhető. A háromnegyed évszázad alaitt sokszorosára növekedett a termelés, bővült a gyártmányskála, s itt is meghonosodtak a legkorszerűbb alapanyagok. A múlt esztendőben — mint mondotta — húszmillió 700 ezer pár harisnyát és ötmillió 700 ezer harisnyanadrágot gyártottak. Az idén 350 millió forint termelési értéket terveztek, mélyből 70 százalék a belföldi igények kielégítését szolgálja, 30 százalékát pedig a .termékeknek exportra, zömében szocialista országokba küldik. Jó néhány gondról szólt Balazs Sándorné, aki mint szőnyegszövő dolgozik Békésen. Kérte, hogy intézkedésekkel segítsék elő azt, hogy a szőnyegszövés hivatalosan is elismert szakma legyen. A megye legfiatalabb városában ma is gond még a foglalkoztatottság. Ezt érzékelteti, hogy 1974-ben kétezernél több férfi és mintegy 700 nö járt el dolgozni a megyeszékhelyre es máshová. Emiatt a bejárók az utazással és várakozással sok idejüket veszítik el. Ám az sem kisebb gond, hogy rájuk a közéletben sem igen alapozhatnak. Szemléletesen példázza ezt, hogy az eljáró dolgozóik közül egyetlen tanácstag, népfrontbizottsági tag nincsen, de más társadalmi szervezetekben sem igen lehet velük találkozni. Csérti József. ..a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat sarkadi gyáregységének- lakatosa felszólalásában elmondotta, hogy az elmúlt négy esztendőben jelentősen fejlődtek a járásban az ipari üzemek. A Központi Bizottság 1972 novemberi határozata óta észrevehetően javult a munkások szociális ellátottsága is. S ami szintén kedvező: együtt jár a fejlődéssel a nők és a fiatalok helyzetének javulása is. Pozsár Györgyné szintén arról adott számot, hogy Battonyán a MOM kihelyezett üzemének felépítésével tovább növekszik majd az iparban foglalkoztatottak száma. Hasonló fejlődésről többen beszélték felszólalásukban. Természetesen lese még bőven tennivaló a következő esztendőkben is. Ez csendült ki Varga István szavadból, amikor eäjnondta,“Kögy a szeghalmi járásban még mintegy háromezer ember foglalkoztatása nincs megoldva, A megyei pártbizottság elvi állásfoglalása alapján tehát további iparfejlesztés szükséges megyénk északi körzetében. A vita kézzelfoghatóan bizonyította: megyénkben a beszámolási időszaikbaia létszámban, öntudatban, politikai és szakmai műveltségben tovább gya-j rapodofct a munkásosztály, s ezt nemcsak az évről évre növekvő termelési eredmények igazolják, hanem az is, hogy a társadalom vezető osztályához méltóan a munkások, cselekvőén részt vesznek a jnaguk és környezetük szemléletének formálásában, a városok és községek fejlesztésében és szépítésében, a társadalom és a települések gondjainak megoldásában. A XI. kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára kibontakozott szocialista munkaverseny mindenütt újabb és újabb tettekre psztönzi a résztvevőket. Erre is jó néhány példát mondtak a felszólaló küldöttek. A Gyulai Harisnyagyár- ban jelenleg is 62 brigád 400- nál több tagja versenyez a megtisztelő szocialista cím elnyeréséért. Az Orosházi Üveggyárban is száznál több szocialista brigád fáradozik alkotó módon azon, hogy növelje a termelést, javítsa a termékek minőségét, valamint takarékoskodjon energiával és alapanyagokkal. A szocialista bnigádmozgalam-. ban résztvevők természetesen j nemcsak az anyagi javák ter-1 melési folyamatában járnak elöl,' hanem a mozgalom jelszavának megfelelően abban is, hogy valóban kiteljesedjék az a tömör megfogalmazás: Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. Ezért is vállalják sokam közülük, hogy rendszeresen részt vesznék politikai és szakmai oktatásban, segítik a rászorulókat a munikássá válás nehéz és olykor gyötrő folyamatában. Azért is szükség van erre, mert a párt helyes ipartelepítési politikája révén egyre többen kerülnek a mezőgazdaságból és a háztartásokból a munkásosztály soraiba. Az ő segítésük, tanításuk közérdek. Mégpedig olyan felelősségteljes feladat, amely még több rendszerességet és következetességet igényel a vállalatok, gyárak munkásaitól és vezetőitől. Nagy a fejlődés Békésben, de hathatósabb központi támogatást várunk Több felszólaló érintette megyénk egyik legégetőbb gandjájt, a lakáskérdést. A IV. ötéves tervben 13 ezer 600 lakás felépítését tűztük célul — mondta Klaukó Mátyás —, ezzel szemben 5 év alatt várhatóan ez a szám eléri 16 500—17 ezres lakásszámot. Ez azt jelenti, hogy a tervezettnél 2Ö—25 százalékkal több lakás épül fel a megyében. Ugyanakkor el kell mondani, hogy ebből az igen tekintélyes lakásszámból a célcsoportos, az állami erőből épülő igen kevés. Az ilyen lakásra jogosult több gyermekes családok igényét a megye továbbra sem tudja megfelelően és időben megoldani. De nemcsak a több gyermekes családok lakásigényének kielégítése marad el, hanem a megye lakosságának alap- és egészségügyi ellátásán fáradozó, ide helyezett dolgozók lakásgondjának megoldása is, Érdekesen fejtegette ezt ár. Gyuris J»nő. A gyulai megyei kórháziból az utóbbi években 44 fiatal or- vos távozott, mert lakásgondját a város, a megye nem tudta megfelelően megoldaná. A kezdő orvosok fizetése havi 2 ezer 300 forint. Figyelembe véve a Városi eleikor úktienyeket, a családfenntartást, az egészségügyi tudománnyal a lépéstartást, a közéleti szereplés költségeit, ebből az összegből alig képzelhető el a lakásgond saját erőből történő megoldása. Az utóbbi években nagy fejlődés tanúi lehetünk Békés megye erősödésének. A többi megyéhez képest az alapellátásban mégis olyan aránytalanságok alakultak ki — mondta Klaukó Mátyás —, melyek megszüntetésére a megye önmagja erejéből nem képes. Hosszú idő óta egészségügyi és szociális ellátásban országosan a 17. helyen állunk. A közművesített vízel- ' látásban a 15., az általános iskolai tantermi ellátottságban 16., az állami célcsoportos lakásépítésben. 19. a megyék közötti helyünk. Vannak, akik ezt azzal magyarázzák, hogy: „Hét itt is kell valakinek lennie!” Na de hát Békés megye azért mégsem ezt érdemelné gazdasági eredményei, politikai múltja után. A mi megyénk lakossága is igényli azt az egészségügyi ellátási színvonalat, mint amilyet egy másik, hozzánk hasonló megye már elért Igaz, épült Orosházán egy kórház, napirenden van a gyulai megyei kórház rekonstrukciója, a békéscsabai kórház építése. Az itteni ágymennyiség azonban csak az adott település lakosságának ellátásához elegendő. Ha átadják a gyógyításnak, akkor máris kevés, szűk lesz. Vannak a megyében olyan területek, melyek egészségügyi ellátása a járási mentőállomáson kívül az utóbbi 30 esztendőben nem bővült A mezökovácsházi járást említették, ahol a népesség száma nagy és a rendelőintézet — bár ez is új — kórházi háttér nélkül áll. Bőven akad munkánk a jövőben ezen a területen Is, mivel a megyei pártértekieizlet alaposan feltárta a tényeket és meghatározta a következő időszak legfontosabb feladatait, melyek megvalósításához, amint azt Klaukó Mátyás is kifejtette, kérjük a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának támogatását. Az V. ötéves terv beruházásainál, a munka szervezésénél a megye kérését vegyék figyelembe, miért az aránytalanságok' megszüntetése most mór nagyon sürgető. Az agrárpolitika gyakorlati megvalósításában megyénkben kiemelkedő eredmények születtek. Az iparszerű termelés tér- (Folytatas az 5. oldalon)
