Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-04 / 53. szám

Egy asszony útja Csak rá kell hézni a fény­képre. Meleg­séget, szeretetet sugárzó arc, magabiztos te­kintet. És mi­lyen fiatal, mi­lyen éles észjá­rású, dinami­kus fellépésű ez az asszony. Tulajdonkép­pen eddigi életútjából, a mögötte, elsu­hanó nyolc év­ből — ezóta tsz-tag — kel­lene felvillan­tani néhány epizódot, hogy jobban meg­értsük: ez _ az alig 23 éves fi­atalasszony mire készül, mire vállalko­zott, milyen feladat ellátá­sára tették ké­pessé a KISZ- ben és a Petőfi tsz pártszerve­zetében ; hogy Pozsár György- né miért dolgozik rendkívül nagy energiával a közösségért, a községért, a lányokért, az asszonyokért, a családok béké­jéért és boldogságáért. Alig marad ki az iskolából, felveszik a tsz-be tagnak. A KISZ-ben serénykedik, s min­den megmozduláson ott van, ahol a máról beszélnek, ahol a holnapot tervezik, ahol ezért dolgozni, tenni kell. Baromfi­gondozó. Sok ezer csibe napi ellátását bízzák rá. Majd a tésztagyárban kap beosztást. A híres battonyai metélteket ké­szíti ő is. A tsz KlSZ-alapszer- vezetében éveken át gazdasági felelős. Itt látja meg: Battonyá- ért sokat kell dolgozni, hogy ez a nagyközség is tovább fejlőd­jön. De csakhamar rájön arra, hogy egymaga, saját lelkesedése kevés. Sokak lelkesedésére és tettrekészségére van szükség. Akkoriban a tsz-ben is gyen­gén ment a gazdálkodás, s bi­zony olykor szükség, volt a napi előíráson felüli munkára. Hogyan segíthet­nek a fiatalok a szövet­kezet erősítésén? A KISZ-esek meghallgatták a kérést és csoportosan ■mentek társa­dalmi munká­ra. Törték a kukoricát, fá­kat ültettek, té­len tanultak. Vetélkedőket tartottak. Ami­kor a községi tanács meghir­dette a „10 órát Battonyáért” mozgalmat, a tésztaüzemben elsőnek az a brigád tette magáévá a fel­hívást, melybe őt beosztották. A két műszak egybefolyt. Vé­gig vidáman, mosolygós arc­cal dolgoztak, mert tudták, hogy forintja­ikból a batto­nyai asszo­nyok, édes­anyák gondján könnyít a ta­nács. Jő három éve a KlSZ-alap- szervezet alkalmasnak találta arra, hogy a pártba tagfelvé­telre javasolja Pozsárné fárad­hatatlanul dolgozik. Szorgalmas munkája, embertársaiért érzett felelőssége mélyről fakad. Bi­zonyára erre gondoltak a szö­vetkezeti pártszervezetben, ami­kor a községi pártértekezletre küldöttnek választották. Nem volt meglepő az sem, ahogyan a községi pártértekezlet állást foglalt Pozsár Györgyné mel­lett. Beválasztották a battonyai községi pártbizottságba és a végrehajtó bizottságba. A párt- vb-n belül a nőpolitika reszort­felelőse. Az út, melyen Pozsárné 8 év­vel ezelőtt elindult, a legjelen­tősebb állomásig vezetett. A já­rási pártértekezleten Battonya küldötteként vett részt, s itt esett rá a választás: tovább a megyei pártértekezletre! Nincs megállás. A politikai munkában ilyesmiről szó sem lehet. És Pozsárné megy, tevékenykedik, s közben anyai hivatását is tel­jesíti. Sok a munka, s csak ak­kor érhetnek el eredményeket, ha összefognak és egy szívvel, egy akarattal, tiszta lélekkel, nagy felelősséggel és erős jel­lemmel kitartóan dolgoznak, mint eddig, Dupsl Károly SZLAVISTÁK FÓRUMA Az UNESCO égisze alatt Moszkvában tartották azt a nemzetközi tanácskozást, ame­lyen a szláv kultúrák kialakula- sával foglalkoztak. A konferencián 17 ország — köztük Lengyelország, Csehszlo­vákia, Bulgária, Anglia, Auszt­ria, az Egyesült Államok, Finn­ország kutatói vettek részt. A konferencia résztvevői állást foglaltak a szláv kultúrákat ta­nulmányozó Nemzetközi Társa­ság megalakítása mellett. (BU- DAPRESS—APN) A lengyel ifjúság téli üdültetése Lengyelországban ez év ja­nuár végén, február elején több, mint 400 000 iskolás diák, fiú és leány töltötte a téli szünidőt üdülőkben és téli táborokban. A lengyel diákoknak az idén először adtak kéthetes téli va­kációt A téli szünidőt az idén több mint 50 százalékkal több diák töltötte az üdülőkben, minit ta­valy. A vakáció megszervezésé­ben az iskoláknak nagy segítséget nyújtottak nemcsak az Oktatás­ügyi Minisztérium, hanem az ifjúsági szervezetek, a Lengyel Cserkészek Szövetsége, a diák sportkörök, s azok aiz üzemek, amelyek biztosítják a dolgozók gyermekeinek téli üdültetését. A téli üdültetés nagyszerű le­hetőséget kínált arra, hogy a diákifjúság megismerje az or­szág egyes tájait. A fiúk és lá­nyok egy része a téli sport- és turisztikai táborokban töltötte szabad idejét Az idei vakáció­ban újdonságnak számított, hogy nyelvgyakorlatokat és ide­genvezető tanfolyamokat szer­veztek. A fálusi iskolás diákok közül viszont több mint 2,5 ezer üdült a városokban. Ezeknek alkal­muk volt arra, hogy a műemlé­kek megismerése mellett szín­házakba és mozikba járjanak, üzemeket látogassanak és kul­turális rendezvényeken vegye­nek részt (BUDAPRESS—IN- TERPRESS) Iskolaügyek a tanács-vb előtt Uol sportoljanak a gerendást gyerekek? Az elmúlt héten tárgyalta meg és fogadta el a gerendási tanács végrehajtó bizottsága Rajtár János igazgató jelentését az általános iskola elmúlt fél­évi munkájáról. Az iskolában az oktató-nevelő munka jó tárgyi és személyi feltételek között zajlik. Az el­múlt évben az iskola épületé­nek karbantartására, a kisebb felújításokra 50 ezer forintot fordítottak. A megyei tanács se­gítségével 50 ezer forint értékű új szemléltetőeszközökkel gyara­podott az iskola; ezért’ a pén­zért főleg audiovizuális eszközö­ket vásároltak. A gerendás! is­kola legnagyobb problémája a tornaterem hiánya. Télen a tan­termekben tartott órák csak részben helyettesítik a sporto­lást. A testnevelési órák számá­nak növekedésével az új tornate­rem megépítése még sürgetőbb lett. Az iskolában a tantárgyak je­lentős részét — 87 százalékát — szakos nevelők oktatják. A ta­nári testület létszáma bővítésé­nek egyik alapvető feltétele, hogy a község lakást tudjon biztosítani. Az általános iskolában külö­nös gondot fordítanak a hátrá­nyos helyzetű tanulók segítésé­re. A tananyag jobb elsajátítása érdekében szakköröket, korrepe­tálásokat, tanulópári foglalkozá­sokat szerveznek. A hátrányos helyzetű tanulóknak a legjobb segítséget a napközi otthonos elhelyezés jelenti: eddig ezt, biz­tosítani tudták. A tanáts ebben a tanévben négy gyermeknek tanszersegélyt juttatott, a köz­ségben lakó négy veszélyezte­tett körülmények között élő ta­nulónak szintén biztosították a napközi otthonos elhelyezést. Az iskola tanári kara és a község vezetői figyelemmel kí­sérik a nyolcadikos tanulók pá­lyaválasztását. A most végző 18 diákból nyolcán középiskolában, kilencen pedig ipari szakmun­kásképző-intézetben szeretnék folytatni tanulmányaikat. Az iskola tanárai az elkövet­kezendőkben fokozott gondot fordítanak az alsó tagozatú mun­kára, valamint azokra a tanu­lókra, akik — hátrányos hely­zetüktől fogva — gyengébb ta­nulmányi eredményt értek el. A vb-ülés határozata alapján a közeljövőben felmérik annak lehetőségét, hogyan lehetne se­gíteni Gerendás tomaterem- ' gondján. Az elképzelések szerint a művelődési ház egyik termé­ben szeretnének kialakítani egy tornaszobát. A község fiataljai­nak sportolását segíti az általá­nos iskola mellett — a tanács, a Hazafias Népfront helyi szer­vezete és a község termelőszö­vetkezetednek összefogásával — felépülő új sportpálya. A ter­vek, szerint az idei tanévben birtokukba vehetik a gerendás! fiatalok az új sportlétesítményt. Engedményes vásár üveg- és porcelán árukból Az Amfára-ÜVÉRT Kereske­delmi Vállalat kiskereskedelmi! partnereivel egyetértésben már­cius 1—15. között országos en­gedményes vásárt rendez. A kéthetes akcióban sokfajta üveg-, porcelán, kerámia és mű­anyag cikket — vizes- és boros­poharakat, mokkas- és teáscsé­széket, műanyag konyhai fel­szereléseket, „Pille” műanyag ülőgarnitúrát 30—10 százalék­kal olcsóbban kínálnak az áru­házak, a szaküzletek, a megyei kiskereskedelmi vállalatok és az ÁFÉSZ-ek boltjai. Az Amfora ugyancsak már­cius 1-től — egyelőre decem­ber 31-ig — további egy fo­rinttal olcsóbban árulja a ha­zai és a külföldi cumisüvege­ket Ugyancsak tartósan — az év végéig — 77 forintról 46,20 forintra szállították le a csé­széből, kis kanálból, lapos és mélytányérból álló műanyag gyermek étkészlet árát. ■■•■■■■■■■■«•■■■•sasraansa» «iBaaaaaaaaeaaaaa' Munkavédelmi vetélkedőt tartottak az Orosházi Üveggyárban A* Orosházi Üveggyárban szombaton, március 1-én mun­kavédelmi vetélkedőt tartottak, melyen 16 (hattagú) csapat vett reszt. A versenyt Németh La­jos főművezető építési brigádja nyerte még és 6 ezer forint ju­talomban részesült. Második lett az I-es huta (Kovács Pál üzem­mérnök), harmadik pedig a fa- j ipari üzem (Gulyás Tibor tech- ] nológus) csapata, amely ugyan- | csak pénzjutalmat kapott A győztes csapat vesz majd ! részt az Üvegipari Művek gyá- í rai közötti vetélkedőn, amelyet j március 20-a és 30-a között ren­deznek meg Budapesten. Fekete Gyula: A fiú me£ 1 a katonák Régészeti ásatások Mongóliát méltán nevezik a régészek aranybányának. Az 1974-ben három helyen folyta­tott régészeti ásatások során a mongol archeológusok számos értékes leletre bukkantak. A legnagyobb felfedezéssel az Észak-nyugat Mongóliában ku­tató régészek dicsekedhetnek. Már három éve folytattak ezen a területen ásatásokat és egy­más után tárták fel a közös sí­rokból álló temetkezési helye­ket. összesen 27, a bronzkor vé­géről vagy a vaskor elejéről származó temetőre bukkantak. Értékes anyagot gyűjtöttek ház­tartási eszközökből, így például késekből, de dísztárgyakból, vá­zákból és tőrökből is. A Közép-Mongóüában dolgo­sé kutatócsoport — amelyben saagyar régészek is részt vetitek — célja a hun korszakból fenn- | maradt emlékek feltárása és ta- : nulmányozása. Az ásatáskor : szarvascsontok megkövült ma- ■ rád ványai kerültek elő; feltár- • tak barlangokat is, melyek fa- f Ián sitilizálit szarvasrajzok, va- : dászatá eszközök és más, való- : színűleg harci felszerelések bo- : rították. : Egy másik mongol régeszcso- ! port páratlanul ritka leletre ■ bukkant északkeleten, ahol egy- : kor az aimak törzs lakott Egy ; sziklafalon megszámlálhataitla- " nul sok törzsi jelet találtak. Már j régebbi ásatások során is napvi- 5 lágra kerülték ehhez hasonló, S szintén kőbe vésett jelek, de: azok száma elenyésző ehhez a ■ legutóbbi nagy tömegű leletek- • hez képest (BUDAPRESS—! MONCAME) * 20. A katonák is cigarettára gyújtottak. Most lépett ki a diófa mögül a nő. Felöltözött közben. Várta, hogy a katonák hátha levetkőztetnék megint De hoz­zá sem nyúltak... nem, ez nem az a nő, ez Mari!.. Az ez, Mari. Kirúzsozva, ki­púd erozva, minden. „Várjál csak. Mari, megmon­dalak édesanyámnak, tudom is­ten eltángál!” De végig sem gondolta, rög­tön eszébe jutott, hogy már réges-rég nem lakik otthon' Mari. Nem is igen beszéltek róla a családbeliek idegenek­nek, mert csak szégyenkezni kellene miatta a falu előtt Persze, így is tudják. Kitu­dódott valahogy. „Nincsen olyan titkos dolog, mit az idő ki nem forog” — mondhatná erre is a Parázsó nagymama. De akármint van. sok min­dent összeszedhet Mari. Mert a katona mindent odaad. Gri- sáék is egész spáizra valót fel­pakoltak a nőknek. A végén még belőle lesz a legnagyobb űriasszony, hallani olyat És akkor majd a család sem szégyenli, hogy Parázsó Mari rossz nő lett Ha egy­szer csak haza állít, teleaggatva ékszerekkel, drága bundában. És szekérrel hozzák utána az állomásról a tömérdek konzer- vet, gyufát, cukrot, szalonnát sózott benzint, marmaládot amit összeszedett a katonák­tól. Fázott. Beszaladt a présházba a met­sző hideg szél elől — úgysem igen lesz már itt semmi érde­kes —, de a présházon is át­fúj a szél. Akárhová bújt ha nekitámaszkodott a falnak, a hátát akkor is érte. Fölszaladt a padlásra, mert eszébe jutott, hogy el akarta rejteni a dobozokat. De a pad­láson még jobban átfújt a szél, és a dobozokat sem találta se­hol. Lehet, megették a kekszet azóta a katonák. Míg ő leske- lődött, akármelyik feljöhetett a létrán. De akkor is: hová lettek in­nen. a kémemyajtó elől a dobo­zok...? Föleszmélt. Zúgott odakint a szél, fázott a háta. Magára igazította a legyűrődött takarót. „Akkor meg a dobozok meg­vannak még, nem ették meg a padlásról a kekszet a katonák” — gondolta rögtön, és megpró­bálta visszaerőszakolni magát a présházba, hogy valóságos helyzetére ne kelljen gondol­nia. Sem az egyedüllétre, sem az idegen éjszakára, sem a vad­állatokra, semmire. Visszaidézte az előbbi képe­ket: a présházat és Máriát, ahogy cigarettázik a katonák­kal a diófa alatt De ez már nem volt igazi; folytan bele kellett segítenie egy kis képze­lődéssel a feléledt öntudatnak is. „Akármint van — gondolta —, azt az egyet Mari ügvesen csinálja, hogy sosincs gyereke”. Mindig attól reszketett az anyjuk, hogy a lányai zabigye- reket hoznak a házhoz. Nem is csuda, ha reszketett: hat lány. Százszor elmondta mindegyi­küknek: „Agyonütlek, te, ha nekem felcsináltatod magad! Akkor fel is út, le is út! A küszöbömön többet a lábad be nem teszed!” ■ De akárhányszor elmondta, mégis bekövetkezett a baj: Margit megesett tavaly nyá­ron. ö is katonától; persze, hogy katonától. Csak 'három na óra engedték haza előtte való ősz­szel. szüretkor az udvarlót. ab­ból is két napig foivton őrizte Margitot az anyja. Csak a har­madik este nem tudta végig őrizni, mert Acsay tekintetes

Next

/
Thumbnails
Contents