Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

BÉKÉS MEGYE! Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS AM ÉG Y E I TÁN ÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG k 1975. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Folytatja arankáját a XI. pártkongresszus Tudósítások a tanácskozás harmadik napjáról Szerdán reggel 9 órakor az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a több mint háromnegyed millió magyar kom­munista legmagasabb fóruma, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XI. kongresszusa. A teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és a meghívot­tak, az ügyrendnek megfelelően folytatódott az együttes vita az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója, illetve az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottsága jelentése felett. A szerdai tanácskozást Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kongresszus soros elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a kong­resszushoz számos üdvözlő távirat és levél érke­zett az ország legkülönbözőbb részeiből. — Gyárak, üzemek, vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek kommunistái és pártonkí- vüli dolgozók köszöntik tanácskozásunk részve­vőit. Az üdvözletek tanúsítják, hogy az egész ország nagy figyelemmel kíséri munkánkat. Sok dolgozó kollektíva tudatja a kongresszus részve­vőivel elhatározását: tovább folytatják a kong­resszusi munkaversenyt, hogy méltó módon ün­nepeljék hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lóját és részt vállaljanak a kongresszuson kitű­zött célok teljesítéséből. Távirat érkezett a többi közt a Csepel Vas- és Fémművek, a Mecseki Szénbányák dolgozóitól, a Testvériség földgáz- vezeték szovjet és magyar építőitől. Üdvözletei küldtek a Diósgyőri Gépgyár kommunistái, tt Szerszámgépipari Művek kőbányai gyárának 15- szörös szocialista lakatosbrigádja, a ceglédi Le­nin Tsz tagsága. Elvtársi üdvözletét küldte a kongresszus minden részvevőjének a Fővárosi Műszerkészítő Vállalat Lenin nevét viselő szocia­lista brigádja. A brigád elküldte zászlaját a kongresszusnak, jelképéül, hogy a magyar kom­munisták a lenini utat járják. Azt kívánják az elv­társak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt szilárdan és biztosan vezesse népünket a fejlett szocializmus útján. Fehér Lajos bejelentette, hogy a kongresszus­hoz kedd estig több mint 600 köszöntő levél és távirat érkezett. Köszönetét mondott a kollektívák jókívánságaiért. A tanácskozáson felszólaltak: Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Benke Valéria, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagjai. Üdvözlő beszédet mondtak: Edward Gierek, 3 LEMP KB első titkára, Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára. A felszólalók között ott volt Kovács R. János- né, megyénk küldötte is, akinek beszédét belső oldalunkon közöljük. A szerdai nap első felszólalója Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára volt. Németh Károly: Pártunk gazdaságpolitikájának fő elvei kiállták a gyakorlat próbáját — A Központi Bizottság arról adhatott számot a kongresszus­nak, az ország népének, hogy a X. kongresszus határozataiban megjelölt gazdaságpolitikai cé­loknak megfelelően dolgoztunk, azokat elértük, sőt több vonat­kozásban túlteljesítettük. Nép­gazdaságunk egészében és fő arányaiban tervszerűen fejlő­dött. A termelés és a nemzeti jövedelem a tervezett ütemben : nő, gyorsabban, mint a megelő- ! ző évtizedben. A IV. ötéves terv­ben kitűzött célok és a tényleges gazdasági folyamatok között az összhang jobb, mint a korábbi ötéves tervek időszakában volt. A nemzeti jövedelem növekedé­sét az életszínvonal rendszeres fejlődése kíséri. A termelés növekedése a ko­rábbinál tervszerűbb és mentes a nagymértékű ingadozásoktól. A társadalmi munka termelé­kenységének évi átlagos növe­kedése a harmadik ötéves terv időszakában 5,3 százalék volt, az 1971—1974-es években pedig^6.2 százalékot ért el. Előbbre haladt a népgazdaság szerkezetének át­alakítása, javult a termékek mi­nősége és választéka. Bővült részvételünk a nemzetközi mun­kamegosztásban, fejlődtek, erő­södtek kapcsolataink a Szovjet­unióval. a testvéri szocialista or­szágokkal. Aktív részesei va­gyunk a szocialista gazdasági in­tegráció megvalósításának. Amikor azonban az elismerés­re méltó eredményekről szólunk, tegyük hozzá, hogy a fejlődés, a növekvő igények többet köve­telnek tólünk. Többek között azt, hogy híven pártunk eddigi gya­korlatához, helyzetünket konk­rétan elemezve, erősítsük meg mindazt, ami jó, előremutató, és szüntessük meg mindazt, ami fékezi előrehaladásunkat. Nem kerülheti el figyelmün­ket, hogy a központi irányítás szándékai nem minden szinten és nem mindenben érvénye­sülnek következetesen. Helyen­ként nem elég hatékony a terv végrehajtásának ellenőrzése; nem mindig gazdálkodunk jól anyagi és szellemi erőinkkel. Mindezek a helyes gazdaságpo­litikai feladatok gyakorlati vég­rehajtásában mutatkozó követ­kezetlenségekre, irányító és el­lenőrző munkánk hiányosságai­ra, esetenként a fegyelem lazu­lására, illetve ezek felszámolá­sának szükségességére irányít­ják figyelmünket. Gazdasági munkánk gyenge­ségeinek megszüntetése a nem­zetközi gazdasági háttér szá­munkra kedvezőtlen változása miatt is sürgető feladat. Ez sok tekintetben nemcsak gazdasá­gunk fejlesztésében, hanem gaz­daságirányításunk számára is újabb feladatokat jelent, de nem igényli gazdaságpolitikánk megváltoztatását. Pártunk gaz­daságpolitikájának fő elvei ki­állták a gyakorlat próbáját és a jövőben is vezérfonalul szol­gálnak. Arra van szükség, hogy tár­sadalmi és gazdasági életünk minden területén, a tervezésben is, a végrehajtásban is követke­zetesebbén érvényesüljenek gaz­daságpolitikánk fő elvei és cél­jai: a szocialista ter­melési viszonyok folyama­tos fejlesztése, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése, á termelőerők állandó bővítése, a gazdasági hatékonyság, a tudo­mány és a technika eredményei­nek hasznosítása, a társadalmi munka termelékenységének gyor­Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Hunya István, megyénk szülötte, munkásmoz galnii veterán a kongresszus * szűnő tében sabb ütemű növelése, az elosz­tási viszonyok olyan fejlesztése, hogy egyre következetesebben valósuljon meg a munka szerin­ti elosztás szocialista elve, az anyagi és erkölcsi ösztönzés együttes érvényesítése, a nemze­ti jövedelem növekedésével összhangban a lakosság életszín­vonalának rendszeres emelése és életkörülményeinek javítása, a nemzetközi munkamegosztásban, különösen pedig a KGST kere­tében a szocialista gazdasági in­tegrációban való részvételünk állandó bővítése és elmélyítése. Arra kell törekednünk, hogy adottságainkat figyelembe véve, gazdaságpolitikánkban is jól kapcsolódjanak a tartós és vál­tozó elemek. Hiszen a folytatás sohasem egyszerű ismétlés, a fő vonal változatlansága nem je­lent megmerevedést. Gazdaságpolitikánk és gyakor­latunk központi kérdése a tár­sadalmi termelés hatékonyságá­nak növelése a termelés, a gaz­dálkodás minden területéin. Ahogy arra Kádár elvtárs a Központi Bizottság beszámoló­jában rámutatott, a gazdasági hatékonyság növelésének alap­vető feltétele a termelési szer­kezet korszerűsítésének gyorsí­tása. A versenyképes, gazdasá­gos termékek részarányának növelése megköveteli az inten­zívebb nemzetközi gazdasági együttműködést, az abban rej­lő lehetőségek jó kihasználását Ennek fő útja, hogy a szocia­lista integráció keretében fo­kozzuk a szakosodást, a koope­rációban gyártott korszerű ter­mékek, részegységek és alkat­részek kölcsönös szállításának részarányát. E téren már olyan jó példákra hivatkozhatunk, mint a Zsiguli-programban va­ló részvételünk, vagy a lenin- városi olefinmű és a Szovjet­unióban levő kalusi vegyipari és kohászati kombinát között megvalósuló vegyipari együtt­működés. Folytatni kell a gazda­ságtalan, korszerűtlen ter­mékek termelésének megszün­tetését. Ez esetenként együtt jár a dolgozók bizonyos mértékű, üzemen belüli és üzemek kö­zötti átcsoportosításával. Ezt nagy körültekintéssel, az embe­rekről való gondoskodással kell megoldani. Az elmúlt években mind a Központi Bizottság, mind a dol­gozók részéről jogos kritika ér­te gazdasági vezetésünket, mert nem fordított kellő figyelmet nagyüzemeink egy részében a termelési szerkezet korszerűsí­tésére, a termelési feltételek javítására. E téren, ha még nem is a kívánt mértékben, előbbre jutottunk. Nagyra értékeljük a Szovjetunió segítségét, amelyet több gépipari nagyüzemünk, köztük a Magyar Hajó- és Da- rugyár és a Ganz-MÁVAG termékszerkezetének átalakítá­sához, technikai rekonstrukció­jához nyújt. A központi tervező, irányító szervek folyamatosan gondos­kodjanak róla, hogy az 50 kije­lölt nagyvállalat, amely a szo­cialista ipar termelésének fe­lét, exportjának pedig közel 60 százalékát adja, ahol mun­kásosztályunk derékhadának nagy része dolgozik, folyama­tosan megkapja az indokolt tá­mogatást. A munka termelékenységé­nek növelése az intenzív gaz­dasági fejlődés egyik kulcskér­dése. Bár az utóbbi években e téren is felgyorsult a fejlődés, még mindig jelentékenyen el­maradunk a nemzetközi élvo­naltól. Az elmaradás döntő oka a munka- és üzemszervezés vi­szonylag alacsony színvonala. A termelékenység emelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszüntessük az élő munká­val való pazarlást. Nincs min­den rendben a muhkaerőgaz- (Folytatás. a S. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents