Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-20 / 67. szám
BÉKÉS MEGYE! Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS AM ÉG Y E I TÁN ÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG k 1975. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM Folytatja arankáját a XI. pártkongresszus Tudósítások a tanácskozás harmadik napjáról Szerdán reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a több mint háromnegyed millió magyar kommunista legmagasabb fóruma, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. A teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és a meghívottak, az ügyrendnek megfelelően folytatódott az együttes vita az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója, illetve az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentése felett. A szerdai tanácskozást Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kongresszus soros elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a kongresszushoz számos üdvözlő távirat és levél érkezett az ország legkülönbözőbb részeiből. — Gyárak, üzemek, vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek kommunistái és pártonkí- vüli dolgozók köszöntik tanácskozásunk részvevőit. Az üdvözletek tanúsítják, hogy az egész ország nagy figyelemmel kíséri munkánkat. Sok dolgozó kollektíva tudatja a kongresszus részvevőivel elhatározását: tovább folytatják a kongresszusi munkaversenyt, hogy méltó módon ünnepeljék hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját és részt vállaljanak a kongresszuson kitűzött célok teljesítéséből. Távirat érkezett a többi közt a Csepel Vas- és Fémművek, a Mecseki Szénbányák dolgozóitól, a Testvériség földgáz- vezeték szovjet és magyar építőitől. Üdvözletei küldtek a Diósgyőri Gépgyár kommunistái, tt Szerszámgépipari Művek kőbányai gyárának 15- szörös szocialista lakatosbrigádja, a ceglédi Lenin Tsz tagsága. Elvtársi üdvözletét küldte a kongresszus minden részvevőjének a Fővárosi Műszerkészítő Vállalat Lenin nevét viselő szocialista brigádja. A brigád elküldte zászlaját a kongresszusnak, jelképéül, hogy a magyar kommunisták a lenini utat járják. Azt kívánják az elvtársak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt szilárdan és biztosan vezesse népünket a fejlett szocializmus útján. Fehér Lajos bejelentette, hogy a kongresszushoz kedd estig több mint 600 köszöntő levél és távirat érkezett. Köszönetét mondott a kollektívák jókívánságaiért. A tanácskozáson felszólaltak: Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria, Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagjai. Üdvözlő beszédet mondtak: Edward Gierek, 3 LEMP KB első titkára, Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára. A felszólalók között ott volt Kovács R. János- né, megyénk küldötte is, akinek beszédét belső oldalunkon közöljük. A szerdai nap első felszólalója Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt. Németh Károly: Pártunk gazdaságpolitikájának fő elvei kiállták a gyakorlat próbáját — A Központi Bizottság arról adhatott számot a kongresszusnak, az ország népének, hogy a X. kongresszus határozataiban megjelölt gazdaságpolitikai céloknak megfelelően dolgoztunk, azokat elértük, sőt több vonatkozásban túlteljesítettük. Népgazdaságunk egészében és fő arányaiban tervszerűen fejlődött. A termelés és a nemzeti jövedelem a tervezett ütemben : nő, gyorsabban, mint a megelő- ! ző évtizedben. A IV. ötéves tervben kitűzött célok és a tényleges gazdasági folyamatok között az összhang jobb, mint a korábbi ötéves tervek időszakában volt. A nemzeti jövedelem növekedését az életszínvonal rendszeres fejlődése kíséri. A termelés növekedése a korábbinál tervszerűbb és mentes a nagymértékű ingadozásoktól. A társadalmi munka termelékenységének évi átlagos növekedése a harmadik ötéves terv időszakában 5,3 százalék volt, az 1971—1974-es években pedig^6.2 százalékot ért el. Előbbre haladt a népgazdaság szerkezetének átalakítása, javult a termékek minősége és választéka. Bővült részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban, fejlődtek, erősödtek kapcsolataink a Szovjetunióval. a testvéri szocialista országokkal. Aktív részesei vagyunk a szocialista gazdasági integráció megvalósításának. Amikor azonban az elismerésre méltó eredményekről szólunk, tegyük hozzá, hogy a fejlődés, a növekvő igények többet követelnek tólünk. Többek között azt, hogy híven pártunk eddigi gyakorlatához, helyzetünket konkrétan elemezve, erősítsük meg mindazt, ami jó, előremutató, és szüntessük meg mindazt, ami fékezi előrehaladásunkat. Nem kerülheti el figyelmünket, hogy a központi irányítás szándékai nem minden szinten és nem mindenben érvényesülnek következetesen. Helyenként nem elég hatékony a terv végrehajtásának ellenőrzése; nem mindig gazdálkodunk jól anyagi és szellemi erőinkkel. Mindezek a helyes gazdaságpolitikai feladatok gyakorlati végrehajtásában mutatkozó következetlenségekre, irányító és ellenőrző munkánk hiányosságaira, esetenként a fegyelem lazulására, illetve ezek felszámolásának szükségességére irányítják figyelmünket. Gazdasági munkánk gyengeségeinek megszüntetése a nemzetközi gazdasági háttér számunkra kedvezőtlen változása miatt is sürgető feladat. Ez sok tekintetben nemcsak gazdaságunk fejlesztésében, hanem gazdaságirányításunk számára is újabb feladatokat jelent, de nem igényli gazdaságpolitikánk megváltoztatását. Pártunk gazdaságpolitikájának fő elvei kiállták a gyakorlat próbáját és a jövőben is vezérfonalul szolgálnak. Arra van szükség, hogy társadalmi és gazdasági életünk minden területén, a tervezésben is, a végrehajtásban is következetesebbén érvényesüljenek gazdaságpolitikánk fő elvei és céljai: a szocialista termelési viszonyok folyamatos fejlesztése, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése, á termelőerők állandó bővítése, a gazdasági hatékonyság, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítása, a társadalmi munka termelékenységének gyorKádár János, az MSZMP KB első titkára és Hunya István, megyénk szülötte, munkásmoz galnii veterán a kongresszus * szűnő tében sabb ütemű növelése, az elosztási viszonyok olyan fejlesztése, hogy egyre következetesebben valósuljon meg a munka szerinti elosztás szocialista elve, az anyagi és erkölcsi ösztönzés együttes érvényesítése, a nemzeti jövedelem növekedésével összhangban a lakosság életszínvonalának rendszeres emelése és életkörülményeinek javítása, a nemzetközi munkamegosztásban, különösen pedig a KGST keretében a szocialista gazdasági integrációban való részvételünk állandó bővítése és elmélyítése. Arra kell törekednünk, hogy adottságainkat figyelembe véve, gazdaságpolitikánkban is jól kapcsolódjanak a tartós és változó elemek. Hiszen a folytatás sohasem egyszerű ismétlés, a fő vonal változatlansága nem jelent megmerevedést. Gazdaságpolitikánk és gyakorlatunk központi kérdése a társadalmi termelés hatékonyságának növelése a termelés, a gazdálkodás minden területéin. Ahogy arra Kádár elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában rámutatott, a gazdasági hatékonyság növelésének alapvető feltétele a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítása. A versenyképes, gazdaságos termékek részarányának növelése megköveteli az intenzívebb nemzetközi gazdasági együttműködést, az abban rejlő lehetőségek jó kihasználását Ennek fő útja, hogy a szocialista integráció keretében fokozzuk a szakosodást, a kooperációban gyártott korszerű termékek, részegységek és alkatrészek kölcsönös szállításának részarányát. E téren már olyan jó példákra hivatkozhatunk, mint a Zsiguli-programban való részvételünk, vagy a lenin- városi olefinmű és a Szovjetunióban levő kalusi vegyipari és kohászati kombinát között megvalósuló vegyipari együttműködés. Folytatni kell a gazdaságtalan, korszerűtlen termékek termelésének megszüntetését. Ez esetenként együtt jár a dolgozók bizonyos mértékű, üzemen belüli és üzemek közötti átcsoportosításával. Ezt nagy körültekintéssel, az emberekről való gondoskodással kell megoldani. Az elmúlt években mind a Központi Bizottság, mind a dolgozók részéről jogos kritika érte gazdasági vezetésünket, mert nem fordított kellő figyelmet nagyüzemeink egy részében a termelési szerkezet korszerűsítésére, a termelési feltételek javítására. E téren, ha még nem is a kívánt mértékben, előbbre jutottunk. Nagyra értékeljük a Szovjetunió segítségét, amelyet több gépipari nagyüzemünk, köztük a Magyar Hajó- és Da- rugyár és a Ganz-MÁVAG termékszerkezetének átalakításához, technikai rekonstrukciójához nyújt. A központi tervező, irányító szervek folyamatosan gondoskodjanak róla, hogy az 50 kijelölt nagyvállalat, amely a szocialista ipar termelésének felét, exportjának pedig közel 60 százalékát adja, ahol munkásosztályunk derékhadának nagy része dolgozik, folyamatosan megkapja az indokolt támogatást. A munka termelékenységének növelése az intenzív gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése. Bár az utóbbi években e téren is felgyorsult a fejlődés, még mindig jelentékenyen elmaradunk a nemzetközi élvonaltól. Az elmaradás döntő oka a munka- és üzemszervezés viszonylag alacsony színvonala. A termelékenység emelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszüntessük az élő munkával való pazarlást. Nincs minden rendben a muhkaerőgaz- (Folytatás. a S. oldalon)
