Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-20 / 67. szám
A /MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XI. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) dálkodásban, a munkaidő kihasználásában és a munkafegyelemben is van javítanivaló. A gazdasági hatékonyság növelésének fontos feltétele az önköltség csökkentése. 1968 és 1973 között a népgazdaságban a termelés fajlagos költsége 2,5 százalékkal csökkent. Ez öt év alatt mintegy 18 milliárd forint megtakarítást eredményezett. Nem lebecsülendő, de mégiscsak szerény eredmény ez. Az a feladat, hogy takarékoskodjunk az energiával, állítsunk elő a rendelkezésre álló anyagokból több és jobb terméket, javítsuk a felhasználás fajlagos mutatóit Például ma ta anyagköltség egyszázalékos csökkentése 5—6 milliárd forinttal növelné a nemzéti jövedelmet. Németh Károly hangsúlyozta, hogy a hatékonyság növelése megköveteli az állóeszközök eddiginél jobb kihasználását, valamint a beruházási tevékenység lényeges javítását, majd arról beszólt, hogy népgazdaságunk további lendületes fejlesztése mind sürgetőbben igényli a tudomány aktív közreműködését céljaink meghatározásában és megvalósításuk előmozdításában. — A tudományos és a műszaki eredmények gyakorlati alkalmazása, a tudomány termelőerővé válásának folyamata lassúbb az indokoltnál és a lehetségesnél „ A Központi Bizottság titkára ezután a mezőgazdaság kérdéseiről beszélt, s hangsúlyozta, hogy pártunk agrárpolitikáját az élet igazolta. A mezőgazdasági termelés növekedési üteme meggyorsult. A második ötéves terv időszakában az évi átlagos növekedés 1.2 százalék, a harmadikban 2,8 százalék volt, a jelenlegi ötéves tervben, pedig várhatóan 3,5 százalék lesz. — A mezőgazdasági termelés eredményeiben együtt fejeződik ki az állami gazdaságok dolgozóinak, szövetkezeti parasztságunknak politikai és erkölcsi fejlődése, áldozatkész munkája, a munkásosztály és az állam sokoldalú támogatása. Agrárpolitikánk érvényesítése hozzájárult a munkás-paraszt szövetség további erősítéséhez, a mezőgazdasági dolgozók, a parasztság élet- és munkakörülményeinek javulásához. Agrárpolitikánk fő elvein nem kell változtatni. Továbbra is a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztésére, szocialista vonásainak szüntelen erősítésére törekszünk. A mezőgazdasági nagyüzemek mindkét formáját, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket tovább kell fejlesztem. Az állami gazdaságok a jövőben is legyenek kezdeményezői, bevezetői és terjesztői a korszerű technikának és termelési eljárásoknak, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának. A termelőszövetkezeteket, amelyek a mezőgazdasági termelés döntő többségét adják, úgy kell fejleszteni, hogy még korszerűbb nagyüzemekké váljanak, gazdálkodásukban erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellemző vonások. Ez összetett, bonyolult és hosszabb időt igénylő folyamat, amely magában foglalja, hogy fokozatosan szövetkezeti tulajdonná váljék a szövetkezetek által hasznosított egész föld, hogy folytatódjék a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása, a szakosítás, a komplex gépesítés, növekedjék a munka szervezettsége, emelkedjék az irányítás színvonala, jobban érvényesüljön a munka szerinti elosztás és a szövetkezeti demokrácia. A termelőszövetkezetek egyesülésével előrehaladt a termelőerők koncentrálása. 1970-ben 2400 termelőszövetkezet átlagosan 2300 hektáron gazdálkodott, jelenleg 1620 termelőszövetkezet működik átlagosan 3500 hektár területen. A jövőben Is támogatjuk egyes termelőszövetkezetek indokolt, ésszerű egyesülését, de figyelembe kell venni, hogy már országosan kialakult a szövetkezeti gazdaságoknak az a mérete, amely mai viszonyaink között megfelelőnek tekinthető. A termelés bővülését, a hatékonyabb gazdálkodást a nagyüzem által biztosított lehetőségek maximális kihasználásával kell elérni. A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó, forgalmazó szervezetek között terjednek az erők ésszerű egyesítését, a gazdaságosabb termelést segítő együttműködési formák. A jövőben is támogatjuk a szövetkezetközi, a szövetkezetek és az állami gazdaságok, a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti társulások, közös vállalkozások, közös vállalatok, agráripari egyesülések létrehozását. Az ésszerű szakosítás mellett továbbra is fenn kell tartanunk mezőgazdaságunk sokoldalú termelését. A mezőgazdaságnak is rugalmasan kell alkalmazkodnia a népgazdaság igényeihez. Ennek elismerésre méltó példája, hogy a mezőgazdasági üzemek a Központi Bizottság felhívására, devizakiadásaink csökkentése érdekében, ez évben 30 százalékkal növelik a cukorrépa vetésterületét & adottságaiknak megfelelő más ipari növények termelését. A zöldségtermesztést is úgy fejlesszék, hogy az mind mennyiségben, mind minőségben jobban elégítse ki az igényeket. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett, mint eddig, ezután is számolunk a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésével. Németh Károly a továbbiakban az Ipari szövetkezetekről beszélt, elismerve munkájuk eredményeit, hangsúlyozta, hogy állítsák munkájuk előterébe a lakosság növekvő szolgáltatási igényeinek kielégítését és tekintsék fontos feladatuknak j az állami vállalatok termelésének hasznos kiegészítését, az áruválaszték bővítésétNémeth Károly ezután arról szólt, hogy az elmúlt években — a X. kongresszus határozatainak megfelelően — emelkedett a gazdaság irányításának színvonala. Gazdaságirányítási rendszerünk, a népgazdasági tervezés, a gazdaságirányítás szervezeti rendszere és a jogi szabályozás jól szolgálták gazdaságpolitikánk megvalósítását. Gazdaságirányítási rendszerünket, gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának eszközét, mint eddig, ezután is folyamatosan hozzáigazítjuk az élet változó követelményeihez, hogy egyre eredményesebben szolgálja szocialista gazdaságunk, társadalmunk fejlődését. A népgazdasági tervezés tudományos megalapozásában fontos lépés volt az ötéves tervek szerepének növelése, az éves, a közép- és hosszú távú tervezés együttes alkalmazása. Ezen az úton kell továbbhaladni, tudományosan megalapozottabbá tenni a nép- gazdasági tervezést és biztosítani a hatékonyabb központi irányítást. A fejlett szocialista társadalom építésének feladatai azt követelik, hogy dolgozzunk nagyobb tervszerűséggel, erősítsük és fejlesszük a tervgazdálkodást. A szocialista tervgazdálkodás követelményeinek érvényesítése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink további elmélyítése a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal nélkülözhetetlen feltétele népgazdaságunk töretlen fejlődésének. A centralizmus és a demokratizmus elvét érvényesítve, a gazdasági életben is erősíteni kell a központi irányítást és növelni a termelő, a gazdálkodó szervek önállóságát és felelősségét. A központi irányítás és ellenőrzés hatékonyságának növelése megköveteli, hogy tegyük a jelenleginél egyértelműbbé a központi gazdaság- irányító és tervező szervek feladatkörét és felelősségét, állítsuk a közgazdasági szabályozó eszközöket fokozottabban a nép- gazdasági érdekek szolgálatába. alkalmazzuk következetesebben az ellenőrzést, az utasítást és indokolt esetben a felelősségre vonást. A központi irányító szervek fejtsenek ki kezdeményezőbb, következetesebb és határozottabb tevékenységet a vállalatok irányításában. Ez nem mond ellent annak, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállóságát — a népgazdasági érdekekkel összhangban — növelni kívánjuk. Németh Károly ezután felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságban is tovább kell erősíteni a párt vezető szerepét, á végrehajtás minden láncszemében következetesen meg kell valósítani a párt gazdaságpolitikáját. A kommunisták eszmei, politikai és cselekvési egysége a legfőbb biztosítéka annak, hogy a pártszervezetek működési teBenke Valéria: Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalrrii Szemle szerkesztő bizottságának elnöke bevezetőben arról szólt, hogy népünk túlnyomó többsége magáénak érzi a szocialista Magyarországot. A dolgozó emberek helyesnek tartják pártunk politikáját, elfogadják a munkásosztály vezető szerepét, megértik, hogy céljai egybeesnek az egész társadalom céljaival. Helyeslik és támogatják azt a küzdelmet, amit hazánk kulturális felemelkedéséért folytatunk. Dolgozó népünkben ma mélyen. érzelmeiben is benne él a munkásnemzetköziség . szelleme, a szolidaritás a szabadságukért küzdő népekkel, a szovjet emberek szeretett: és a hála a nagy szovjet nép iránt, amely már eddig is any- nyi áldozatot hozott a szocializmus győzelméért, a békéért. A kapitalizmus áltálános válsága mind jobban elmélyül, a „fogyasztói társadalom-’ vonzása ma már azoknak a szemében is vesztett erejéből, akik egy társadalom fejlettségét az autók számán és a kirakatokon szokták mérni. Mint pártunk programnyilatkozata is megállapítja, napirenden van a fejlett szocializmus felépítése, márpedig ez nemcsak falak felhúzását, gyárak és gépek, termelőeszközök gyarapítását jelenti, hanem a szocialista társadalmi viszonyokat is. Nekünk úgy kell haladnunk, tetteink nyomán azt keli elérnünk, hogy az emberek kapcsolatában, gondolkodásmódjában, életvitelében is győzzön a szocializmus. Az embereket közösségivé, a fiatalokat munkás, szocialista ifjúsággá elsősorban saját példánkon nevelhetjük! Tudjuk, hogy nem mindenki látja a pontos összefüggéseket a maga részcselekvése és a népgazdaság, a társadalom egészének érdeke között. Ezt megváltoztatni azzal tudjuk, ha növeljük a kollektívák szerepét a munka és az ember minősítésében. Ez a legjobb eszköze a szubjektivizmus leküzdésének és annak is, hogy újabb rétegeket késztessünk együttgondolkodásra és vonjunk be a közös cselek- ■vésbe. Az ellenőrzésbe bevont, a bírálatával, a javaslataival változtatást elérő ember fellépése visszahat saját felfogására és magatartására is. A párt vezető szerepe, irányító tevékenysége segítségével a dolgozók társadalomformáló terveik és módszereik jobb ismeretében tudnak helyesen tájékozódni. Így Ismerik fel, horületükön eredményesen valósítsák meg az ellenőrzésből, a politikai és szervező munkából rájuk háruló feladatokat. Ez mindenekelőtt a párt politikájának határozott képviseletét, a helyi viszonyoknak megfelelő érvényesítését jelenti. A párt- szervezetek, jogaikkal élve, biztosítsák, hogy a hatáskörükbe tartozó vezetők alkalmasak legyenek feladataik ellátására. Gondoskodjanak róla, hogy a végrehajtásban érvényesüljön a kommunista példamutatás, amely a dolgozó tömegek megnyerésének és mozgósításának nélkülözhetetlen feltétele. A pártszervezetek folyamatosan ellenőrizzék a határozatok végrehajtását. A vezetők munkájáról szólva Németh Károly rámutatott: nagy többségük becsülettel, odakompromisszum gyan alakíthatják ők maguk a viszonyaikat. Benke Valéria ezután az oktatásügyünk eredményeit méltatta és köszönetét mondott a pedagógusoknak, akik lelkes munkájukkal segítik a párt oktatáspolitikai határozatának végrehajtását. Majd így folytatta: — A marxizmus—leninizmus elterjesztésében, továbbfejlesztésében és alkalmazásában, a valóságot híven kifejező társadalmi önismeret kialakításában közismerten nagy szerepet vállalnak a társadalomtudományok. A kétségtelen tudományos eredmények elismerése mellett is jogos a megjegyzés, hogy nem született még elég helyes irányba mutató elméleti válasz a társadalom által feltett kérdésekre. A szocialista demokrácia, a közigazgatás, a vállalati gazdálkodás és mindezek tudati hatása is ilyen kérdéskörök. Még inkább adósak e tudományágak művelői azzal, hogy közérthető formában tegyék ismertté az elméletileg már felderített társadalmi összefüggéseket. Hívei vagyunk a nyílt és szabad közéleti vitáknak, amikor a történelmi cél legkönnyebb és leggyorsabb útját igyekszik feltárni a kutató és vitatkozó értelem. Így örültünk neki — mert pozitív hatású volt —, amikor az oktatási lehetőségek egyenlőségéről és a társadalmi mobilitás ezzel összefüggő kérdéseiről folyt vita. Ezt az sem kissebbíti, hogy ez a vita sem volt mentes felületes hangulati elemektől. adással dolgozik, akadnak azonban olyanok is, akik „elkényel- mesedtek” vagy akik megsértik a párt- és állami fegyelmet. A pártszervezetek kötelessége a mulasztásokkal, a hibákkal szemben a határozott fellépés és állásfoglalás, a politikai felelősség érvényesítése. Kongresszusunk abban a meggyőződésben fogadhatja el az ötödik ötéves terv fő előirányzataira előterjesztett javaslatot, a programnyilatkozatban foglalt célokat, hogy azok reálisak — mondotta befejezésül Németh Károly. — Végrehajtásuk pedig biztosítja népgazdaságunk töretlen fejlődését, népünk élet- színvonalának rendszeres emelését, a munka- és életkörülmények javítását. A kommunisták munkájának a jövőben is ez e ’ igazi értelmet. nem is lehel Még a kutatás körében sem jó, ha a viták során nem keresik azt a szintézist, amelyben érvényesülhetnének az egyoldalú álláspontok pozitív elemei. Még rosszabb hatású, ha a publicisztika eszközeivel folyó, tehát a köztudat formálását, közvetlenül célzó írásoknál történik ugyanez. Így elismerésre méltó kutatási részeredményeket hoztak a nemzeti önismeret és öntudat, a nemzeti érzések témakörében folytatott viták, de sajnos, ezek is egyoldalúságoktól voltak terhesek, mint ahogyan a szocialista hazafiságról és a vel« ösz- szekapcsolódó internacionalizmusról vagy a demográfiai helyzetünkről folytatott vitákban még haladó gondolkodású vitapartnerek is megengedhetetlenül könnyelműen bántak nacionalista áthallásokat lehetővé tevő megfogalmazásokkal. A nacionalizmus a legveszedelmesebb burzsoá eszme. Jelenlétével, arcot változtató képességével állandóan számolnunk kell. Írástudóinknak történelmi kötelessége tollúkat úgy használni, hogy a nemzeti érzéseket segítsenek — megtisztítva, minden rossz hordaléktól — a munkásnemzetköziség eszméivel egységben ápolni tovább. Egyik-másik kutató revizionista, ultrabalos vagy más zavaros áramlatok vizeire sodródott. Olyan is akadt köztük, aki megkérdőjelezi egész szocialista fejlődésünket. Ezeket az áltudományos teljesítményeket határozottan elutasítottuk. De azt is tudjuk: nem orvosság, nem igazi harc az ilyen nézetek és „elméletek” hatása ellen, ha a dogmatikus semmitmondás lapos általánosságait vagy akár „erőteljes” kiátkozó gesztusait vetik be ellenük. Meggyőző érvekre és a társadalmi fejlődést segítő alkotó munkára van szükség. A tudományos és a kulturális életben dolgozó kommunistákra különösen nagy felelősség hárul eszmei törekvéseink megvalósításában. Nem szabad e1 fogadniuk a hamis alternatívák egyikét sem. Világosan értésére kell adniuk minden vitázónak, hogy ideológiánk alapvető kérdéseiben nem engedünk semmiféle félremagyarázást. A szocialista ha- zafiságot nem lehet összekeverni a nacionalizmus semmiféle változatával. A proletár internacionalizmus, a szovjet—magyar barátság hazaszeretetünk elválaszthatatlan eleme. A munkásosztálynak és pártiának vezető szeredét, a munkás-paraszt szövetséget ugyancsak (Folytatás s 3. oldalon) Az ideológia frontján nincs és
