Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
k i I N € ZI:: SI € fess sajtótájékoztatóján elmondta: külkereskedelmi fior- gjalmunk 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek {telét a Szovjetunióval bonyolítjuk le. öt év alatt a szocialista országokba irányuló kivitelünk 85—90 (százalékkal, a tőlük származó behozatal pedig ®0—65 százalékkal bővül. Hazánk aktívan kőaneműkö- ®k a szocialista gazdasági integráció kibon takozta tásáhan. A KGST keretében rak nagy íeienitóségű egyezmény ki dolgozásában!, megvalósításában veszünk részt Két- és többoldalú megállapodást írtunk alá egyes alapanyagok termelésének együttes erővel történő bővítésére. {Cellulózgyár, azbesztkorn/binét, ferroötvözetgyár közős létesítése, vegyipari együttműködés kialakítása stfo.). Közös erővel építjük meg es orenburgi gázvezetékét, a 750 kilo voltos elektromos távvezetéket. Részt veszünk a termelésszakosííás fejlesztésében, a kooperáció bővítésében, műszaki ős tudományos haladással összefüggő közös feladatok megoldásában. Az integráció révén hosszabb távon is biztosítottak az erőteljes gazdasági fejlődésünk lehetőségei, A szocialista országok erőd- toek egyesítése, nemzetközi gaz dasági kapcsolatainkban a stabilitás és a tervszerűség fokozódása, az együttműködés mindenoldalú fejlesztése a KGST- oa-szágokkal, gazdasági fejlődésünk alapvető nemzetközi feltétele volt és marad, * lifedelmel: pénzkén is ternsiszetben A két kongresszus közötti időszakban dolgozó népünk a párt vezetésével azon fáradozott, bogy emelkedjen jóléte, javuljanak életkörülményei. Az előzetes számítások szerint öt év alatt a lakosság egy főre jutó sceáljövedelme 25 százalékkal, az ■így keresőre jutó reálbér 16 százalékkal nő. A párt és a kormány ismert intézkedései 'Eredményeként a munkások és művezetők reálbérének növekedése az átlagosnál nagyobb. Így például az állami iparban foglalkoztatott munkások átlagos havi keresete 1970- lóén nem sokkal haladta meg a 2200 forintot, 1974-ben ez ak összeg több minit 2800 forintot árt el, A termalőiszövetkezeti tagok közösből származó havi. jövedelme 1974-ben átlagosan 2540 forint volt, ehhez jött még a háztáji gazdaságiból származó bevétek A lakosság jövedelmében, életkörülményeinek javulásában mind nagyobb szerepe van a társadalmi juttatásoknak. Míg 1970-ben 48,3 milliárd forintot fordítottak pénzben! és természetbeni társadalmi juttatások-' ra, 1974-ben több mint 70 milliárd volt ez az összeg. A családi pótlékban részesülő családokban jelenleg az egy gyermekre jutó családi pótlék átlagos havi összege meghaladja a 300 forintot, ami kétszerese az 1970. évinek. Növekedett a gyermekgondozási és az anyasági segély összege. A parlament téli ülésszakán elhangzott pénzügyminiszteri expozé szerint a gyermekgondozási segély évi összege megközelíti a 2,6 milliárd forintot. A legutóbbid években megtett intézkedések hatására awséklődtek a különbségek m egyes családok, háztartások jövedelmei között, csökkent az alacsony jövedelműek aránya. 108 milliárdos Kiskereskedelmi forgalom A jövedelmekkel arányosan emelkedett a lakosság fogyasztásának színvonala, korszerűbbé vált annak összetétele. A kiskereskedelem eladási forgalmáról szóló KSH tájékoztató szerint 1970-ben a lakosság 139 milliárd forintot költött el az üzletekben és az éttermeikben. 1974-ben ez az összeg megközelítette a 200 milliárdot. Erőteljesen nőtt az élelmiszerek és a vegyes iparcikkek forgalma. Húsfélékből például már 1974- ben több volt az egy főre jutó fogyasztás, mint amit az ötéves terv 1975-re tűzött ki célul: egy Sőre számítva elérte az évi 63,7 kilogrammot. Ez 11 kilogrammal több, mint az 1970. évi egy főre jutó fogyasztás. Vegyes iparcikkekből, amelyek magukba foglalják a tartós fogyasztási cikkeket is, öt év alatt 47,6 milliárd forintról 74,2 milliárd- ra nőtt az évi forgalom. A lakosság 1974-ben pénzjövedelmének 12 százalékát fordította lakásépítésre és megtakarításra. Az OTP adatai ezt tanúsítják, hogy a takarékbetétek összege évente 6-9 milliárd forinttal nő, 1974-ben elérte a 71 milliárdot. A lakosság által igénybe vett hitelek forintösszege az 1970. évi 13 milliárdrói 1974-ban 19 A NEMZETI JÖVEDELEM ALAKULÁSA Sv? Itíjyos növekedés (XI «970 74 1970-75 (összesen 3S__ 30-32 65 55-e D mílliárdra emelkedett Ennek az összegnek megközelítően a felét fordították lakásépítésre és -vásárlásra, I lakásépítés eredményei Állami és magánerőből a IV. ötéves terv végéig előreláthatóan 430 ezer lakás épül, vagyis 30 ezerrel több a tervezettnél. A társadalompolitikai célkitűzéseknek megfelelően kedvezőbbé vált a lakások szobaszám szerinti összetétele és a lakások felszereltsége. Amint azt a Munkánk, Eredményeink című pártkiadványunk közli, 1970-ben az új lakások 46 százaléka egyszobás volt, 1974-ben ez az arány 36 százalékra redukálódott. Ugyanakkor a három és több szobás lakások aránya 11 százalékról 17 százalékra, a vízvezetékkel ellátott lakásoké pedig 36 százalékról 45 százalékra emelkedett. Gyorsan nő a háztartások villamosenergia- és gáz- fogyasztása. Négy év alatt mintegy 140 ezer otthont kapcsoltak be a távfűtésbe.A palackos gázt használó fogyasztók száma ma már meghaladja a másfél milliót kozfefirceié vünaSs a kultúra vívmányai Jelentősen fejlődött az elmúlt négy évben hazánkban a közoktatás, a közművelődés, mind nagyobb mértékben válhattak közkimccsé a kultúra eredményei. Kezdjük a legkisebbeknél, az óvodás korúaknái, akiknek érdekében az állami erőfeszítéseket a legnagyobb mértékben egészítette ki a már-már népmozgalommá vált társadalmi összefogás. Ennek eredményeként az óvodába járó gyermekek száma négy év alatt több mint 100 ezerrel nőtt Tanultabb lelt sifpSni Érdekes képet ad a Munkánk, Eredményeink című pártkiadvány a lakosság iskolázottsági színvonalának emelik édeséről. Eszerint az utóbbi években az általános iskola 8. osztályát elvégzettek száma kétmillió 69G ezerről kétmillió 900 ezerre, a középiskolát végzetteké 779 ezerről 900 ezerre, a felsőfokú képzettséggel rendelkezőké pedig 295 ezerről 336 ezerre növekedett. A fizikai dolgozók szak- képzettségében is jelentős a javulás. A szakmunkások aránya 32 százalékról 37 százalékra emelkedett, a szakképzetlen dolgozóké pedig 40 százalékról 34 százalékra csökkent. A betanított munkások aránya 29 százalékot képvisel. Az elmúlt időszakban megszervezett munkás- továbbképzésbe ebben a tanévben már több mint 150 ezer munkás kapcsolódott be. Az általános iskolát befejező fiataloknak 83,7 százaléka tanult tovább 1970-ben, jelenleg a továbbtanulók aránya meghaladja a 90 százalékot. Szakmai végzettséget nyújtó középfokú iskolában folytatja tanulmányait a tanulók 73,S százaléka. Ä felsőoktatásban a hallgatók száma 53 ezerről 6‘3 ezerre nőtt a nappali tagozatokon. Az esti és levelező tagozatokon tanulóké pedig 25 ezerről mintegy 40 ezerre emelkec.ett. A dolgozók általános iskolájában mintegy 50 ezren, a gimnáziumok és szakközépiskolák esti-levélező tagozatán 165 ezren tanulnak ebben a tanévben. Az előbbi több mint kétszerese, az utóbbi pedig több rriint másfélszerese a négy évvel ezelőttinek. iz élnitoiHia szerves részi Az MSZMP Központi Bizottságának múlt év márciusában a közművelődés fejlesztéséről hozott határozata megállapította:' „A műveltségi színvonal emelkedésével, a szervezett iskolai oktatás alapvető szerepe mellett jelentős része volt a népművelésnek, a művelődésben dolgozók munkájának. A továbbtanulás, a rendszeres művelődés széles körökben az életforma szerves részévé vált. A lakosság 25 százaléka rendszeresen olvas, a könyvtárak 2,3 millió olvasót tartanak nyilván. A múzeumoknak évente több mint 8 millió látogatója van. Az öntevékeny művészeti mozgalmakban több mint 200 000 fő vesz részt. Növekszik az ismeretszerző, tudc mányos-búvárko- dó mozgalmak hatóköre, a különféle szakkörök, klubok tevékenysége az utóbbi években megélénkült”. Mindezt további tényekkel is érdemes kiegészíteni. Stényvek és fiivaséi Hazánkban 1974 végén közel 10 ezer tanácsi, illetve szakszervezeti önálló és fiókkönyvtár működött. Ezek könyvállománya 4 év alatt csaknem 5 millió példánnyal gyarapodott és a* összes könyvtári könyvek száma jelenleg megközelíti a 30 milliót. 1974-ben a könyvtárakból több mint 57 millió kötetet kölcsönöztek ki az olvasók. A tanácsi és a különböző társadalmi szervek összesen 2850 művelődési otthont tartanak fenn az országban. Az amatőr művészeti csoportok száma közel 10 ezer. előadásaikon 1974- ben több mint 3 milliós közönség vett részt. A 6000 szakkörnek mintegy 175 ezer tagja van A magyar könyvkiadás fejlődését mutató statisztikai közleményben olvasható: hazánkban 1970-ben összesen 28138 kiadványt jelentettek meg 85,5 milliónyi példányban. Ebből 47 millió példány könyv, ezen belül közel 11 millió szépirodalmi A TV. ötéves terv időszakában 430 ezer lakás épül hazánkban. Képünkön: a 900 millió forintos költséggel létesült negyedik budapesti házgyár egyik üzemcsarnoka (MTI fotó: Hadaa János felvétele—KS) könyv volt. A műit esztendőben 32 74Í kiadvány jelent meg több mint százmillió példányban, melyben 68,8 millió könyv, közte 15 millió szépirodalmi könyv volt. A könyvforgalom értéke négy év alatt országosan egymilliárdról 1,6 milliárd forintra, a falusi lakosság könyv- vásárlásának értéke pedig több mint kétszeresére nőtt. isíliáíM sajtótermék A lakosság tájékoztatásában* művelődésében, szórakoztatásában döntő feladat hárul a sajtóra és az elektronikus hírközlő intézményekre. Az említett statisztika szerint négy év alatt a napilapok, hetilapok, folyóiratok és egyéb sajtótermékei« együttes példányszáma mintegy 100 millió példánnyal nőtt és 1974-ben már meghaladta az 1,2 milliárdot. A lakosság a múlt esztendőben közel 1,8 milliárd forintot költött sajtótermékekre. 1974-ben a párt központi lapja, a Népszabadság átlagosan naponta háromnegyed millió példányban, a megyei lapok pedig 955 ezer példányban jelentek meg. A Társadalmi Szemle havi példányszáma meghaladja a 40 ezret, a Pártélet című folyóiraté eléri a 130 ezret. A Budapesten kiadott havi és más időszakos irodalmi folyóiratok, lapok alkalmankénti példányszáma tavaly 365 ezer volt A rádióelőfizetők száma meghaladja a két és fél milliót, de az üzemben levő rádiókészülékek száma 4 millió körül van, minthogy nagyon sok család két vagy több készüléket is tart.) Az MRT Tömegkommunikációs Központjának megállapítása szerint a lakosság háromnegyed része hallgat rendszeresen rádiót és kétharmada néz televíziót. Négy év alatt a televízió műsorideje több mint 15 százalékkal nőtt, ?z elmúlt időszakban megkezdődött a II. program adása és a színes műsorok sugárzása. Fejlődésünk sok tényét sorolhatnánk még fel, amelyek mind-mind azt bizonyítják, hogy pártunk Központi Bizottsága emelt fővel jelentheti a XI. kongresszusnak: végrehajtottuk a X kongresszus határozatait. Azokat a célokat, amelyeket négy évvel ezelőtt kitűztünk, elértük, társadalmi életünkben terveink megvalósultak, vagy a megvalósulás útján haladnak. Hazánk gazdaságának fejlődése egészséges, népgazdaságunk erőforrásainak, tartalékainak mozgósítása rendben halad. Támaszkodva a szocialista országok közösségére, mindenekelőtt a Szovjetunió testvéri segítségére, dolgozó népünk a fejlett szocialista társadalmat építi és a legteljesebb egységben azt igényli, hogy a párt töretlenül folytassa az immár két évtizede bevált, helyes politikai irányvonalát»
