Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
í Hogy célhoz érjen a gépkocsi... A megyei rendőr-főkapltányaág gépjárműjavító műhelyében dolgozik az ellenforradalom mártírjáról, Jambrik Józsefről elnevezett 7 tagú autószerelő- brigád. Nem kevesebb a feladata, mint a rendőrség összes gépkocsijának a karbantartása, ja- vításs. A brigád 1964-bem alakult meg és 1966-ban érdemelte ki először a szocialista címet. Azután minden évben újra. A fokozatokban is előrelépett és az 1973. évi eredmény alapján megkapta az aranyjelvényt. Az elmúlt esztendő munkája hasonló sikerrel zárult A Jambrik- brigád tehát ismét az aranyjelvény várományosa. Medgyesi Jánost 1970-ben választották meg brigádvezetőnek. Az idősebbek azt mondták: — Fiatal vagy. Van benned lendület, jól tudsz szervezni és jobban is bírod azt a kis többletet, ami a vezetői tisztséggel jár. A fiatalabbak egyetértettek velük. S a tények bizonyítják, hogy nem választottak rosszul, feladata. A brigád a® évek során rájött arra, hogy még ilyen kis csoporton belül is érdemes reszortokat kialakítani. Egyénileg mindenki ennek megfelelően képezi magát Van központi továbbképzés is, amelyen főként a motor és a futómű műszeres vizsgálatát tanulják. Ennek alapján sikerült elérniük, hogy a gondjaikra bízott gépkocsik a megengedettnél kevesebb üzemanyagot fogyasztanak. A levegőt is csak minimálisan szennyezik. — A rendőrség, amely ellenőriz, nem mutathat rossz példát — vélekedik Kolarovszki Mátyás, aki munka közben társaival együtt erre is gondol. Nagyrészt a brigád érdemének tudható be még, bogy a gépkocsik közül nem egy jóval több kilométert futott, mint ameny- nyit a norma megállapít. Különösen a Volgák élettartama hosszabbodott meg, amelyek 190 ezer kilométert is megtettek. Pénzt takarítanak meg rts György erről így beszél: — Engem nagyon érdekelnek a politikai kérdések. Apám sok mindent elmondott a felszabadulás előtti időkről. Átélte a II. világháborút, katona és hadifogoly is volt. Tud összehasonlítást tenni a mával és tudok én is. — Hogy érzi magát a brigádban? — kérdezem. — Itt van követelmény és fegyelem is. Két éve, amikor idejöttem, kissé szokatlannak tűnt a dolog. De hamar „átvettem a tempót”. Különösen azt tartom jónak, hogy mindenki igyekszik becsületesen dolgozni. Senki sem hárítja másra a munkát. Azt hiszem, azért nincs vita soha. Ilyen légkörben barátság alakul ki. Medgyesi János egy kis magyarázatot fűz még hozzá: — Munkaidő után néha szívesen bemegyünk valahova egy pohár borra. Jól érezzük magunkat egymás társaságában. Ez is az élet rendjéhez tartozik. Szobor-vita Mielőtt elmondanám a történetet, szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy Varga Imre Kulich-szobor emlékművének nincs szüksége védelemre! Ügy érzem, most ennek ■ ellenére meg kell védenem. Nos, a történet: nagy tömeg cserélődött a békéscsabai téren azon a napon, amikor helyére emelték az új szobor- i emlékművet. Eszembe jutott a hódmezővásárhelyi, néhány S év előtti „botrány” (Szántó Kovács szobra körül) és oda- S álltam a vitatkozó emberek közé. ■ Mindenkinek volt véleménye. Ki finomabban, ki vasta- ! gabban fogalmazott, „Hová lett a jóízlés'’ Ez nekik művészet? Hol van itt Kulich Gyula? Menjen a fenébe, aki ilyet \ csinált. Hülyének néz bennünket ez a pasas. Nahát! Ezt a ■ szégyent. Ki érti ezt az össze-visszaságot?” Álljunk meg ennél az utolsó kérdésnél egy pillanatra! Álljunk meg, mert aki ezt kérdezte, maga is azt hiszi, hogy nem érti a szobrot, pedig nagyon is érti. Hiszen ugyanazt kérdezi, amit egykor az elhurcolt és kivégzett Radnóti, ugyanazt, amit a mai szobrászművész kérdez az embertelenségről. De mielőtt tudatosulna benne ez, máris felháborodik. Megszokásból. Igen, mi, emberek hajlamosak vagyunk a felháborodásra, az újnak, a szokatlannak az eleve elutasítására. Régi története van ennek, de talán a legismertebb az, amikor a lyoni takácsok széttörték az első szövőgépet. Széttörték anélkül, Minden perc drága Ha valaki megsérti a törvényeket, nem tartja be az előírt szabályokat, az ellen a rendőrség — társadalmunk rendjének, az emberek biztonságának és nyugalmának megóvása érdekében — fellép. Sokszor gyors beavatkozásra van szükség. A rendőrségi gépkocsi azért robog szirénázva az utcákon, utakon, hogy a járőr vagy az intézkedésre hivatott személy mielőbb odaérjen, ahol valami baj van. Nemegyszer közúti baleset helyszínelésére, rabló, betörő elfogására, garázdálkodó vagy más rendbontó megfékezésére. Ilyenkor minden perc drága. Néha emberi élet megmentését is jelenti. Ennek tudatában tartják karban és javítják a gépkocsikat a Jambrik-brigád tagját Persze csupán a jó szándék kevés lenne. Értenék is ahhoz, amit csinálnak. Az idősebbek sok-sok év tapasztalatával szerzett tudásukat, a fiatalok a frissen tanultakat adják bele a munkába, közben kölcsönösen el is sajátítják egymástól azt, amihez mások jobban értenek. Az érdek közös. Tulajdonképpen ez a lényege annak, hogy azok a gépkocsik, amelyeknek az állandó menetképességéért felelősek, tavaly másfél millió kilométert tettek meg és útközben egyetlen hiba sem fordult elő. A rendőrség tehát mindig fennakadás nélkül és időben jutott oda, ahol valamilyen ügyben intézkednie kellett. Munkamegosztás kicsiben Ám az sem közömbös, hogy mennyi az a költség, amit javításra fordítanak, mennyi a gépkocsik üzemanyag-fogyasztása és hány kilométer az élettartama. Kolarovszki Mátyás, aki éppen a járőrkocsi fékberendezését javítja, kissé tréfásan jegyzi meg: — Fontos, hogy a gépkocsi haladjon és a célhoz érjen. De erre csak akkor képes, ha ott, ahol kell, meg is tud állni. Neki egyébként — bár mindenhez ért — a fék- a villamos- sági berendezések javítása a fő — Az egyes, kettes és hármas szemle, vagyis a gépkocsik átvizsgálásának és rendbehozatalának idejét sikerült felére csök- kentenünk — mondja egy kis büszkeséggel Szabados Mihály. — Mi ennek az előnye? ■— Jobban kihasználhatók a gépkocsik. Az idő pénz. Lényegében tehát pénzt takarítunk meg. — Mire jó a megtakarítás? Nem sokat teketóriázik, hanem egyből kivágja: — Olcsóbb a rendőrség fenntartása. Nem vitás, hogy Igaza Is van. A megtakarított összeget másra lehet fordítani. Egyebek közt természetesen a rendőrség fejlesztésére, eszközeinek a korszerűsítésére, hogy képes legyen minél eredményesebben megoldani a feladatát. A rend, a köz- biztonság kihat az emberek közérzetére, közvetve a munkára, a termelésre. A megtakarítás egyébként a brigád javát is szolgálja. Ettől függ elsősorban a jutalom. — Mit kell tenniük a jó eredmény eléréséért? — érdeklődöm tovább. — „Hajtunk*0, de nem szakadunk bele. Szabad időben meg pihenünk. Mindenkinek van valamilyen hobbyja. Ki-ld horgász, vadász, kertész, van, aki háztáji munkával szellőzteti ki magából az olajszagot, Főként szombaton és vasárnap van rá alkalom. De amikor más teendő is akad, lemondanak róla. Legutóbb id. Imris György új lakásba költözött. Társai valamennyien segítettek nekL Ez a rend. Itt van követelmény Az is természetes, hogy a brigád vállalásaiból mindenki a legjobb tudása szerint veszi ki a részét. Egyebek közt patronálják az óvodát, bölcsődét, ami abból áll, hogy gondoskodnak a játékszerek javításáról, karbantartásáról. Télapó-ünnepségeken is szerepet vállalnak. Nőnapokon az szb-elnök irányításával minden évben ők rendezik az ünnepséget A szanazugi hétvégi pihenő víkendházainak a fém- szerkezetét a brigád készítette el. Azt pedig kötelességnek tartják, hogy politikai oktatáson mindenki részt vegyen. Ifj. ImPályazati felhívás Békéscsabai városi Tanács V. B, pénzügyi osztály» pályázatot hirdet belső ellenőri állás betöltésére Feltétel; közgazdasági szakközépiskolai érettségi és 5 éves gyakorlat. Fizetés megállapodás alapján. Jelentkezés: részletes önéletrajz melléklésével, március 30-ig a pénzügyi osztály vezetőjénél. 449524 Valamit a tanulásról A műhelyvezető véleménye szerint a Jambrik-brigád — amelynek ő a naplóvezetője is — ebben az összeállításban nagy teljesítményekre képes. Meg tudja oldani azokat a feladatokat, amelyeket a rendőr-főkapitányság elvár tőle. Medgyesi János a fiatalok tanulását tartja még fontosnak. — Manapság az üzemekből elég sok szakmunkás jár szak- középiskolába. Nálunk senki. Én ifj. Imris Györgyre gondolok ... — A brigádvezetőnek sem ártana példát mutatni — szólok közbe. — Talán elkezdem majd én Is — mondja most még kissé bizonytalanul, de a tanév kezdetéig talán megérik benne az elhatározás. A műhely vezetője, aki mint szakmunkás, már régebben gépipari technikusi oklevelet szerzett, mindjárt ígéretet tesz, hogy segít neki a tanulásban. Ifj. Imris Györgynek is. Vállalja, hogy a brigád képes legyen a jövő feladatait is eredményesen megoldani, Pásztor Béla hogy próbálták volna megérteni: értük született a gép. A modern szobrok (de általában a művészet változásai) nem állnak távol ettől a példától, hiszen azért öltenek új, eddig nem volt formákat, mert kinőtték a régit, mert többet akar mondani velük a művész nekünk, a megváltozott világról. Sőt, nemcsak többet, hanem mindent! Varga Imre mindent el akar mondani nekünk ezzel a meghökkentő szoboremlékművével a fasizmusról, arról a korról, amelyben az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt és nem parancsra. Mindent el akar mondani Kulich Gyuláról, a hősi halált halt, az agyonlőtt kommunista küzdelméről és szenvedéséről. De el akarja mondani azt is, hogy ez a küzdelem nem volt hiábavaló, mert a hősi gyökerekből új ágak sarjadtak, az elpusztított fák lombot hajtanak és az égig nőnek. Ügy ■ nőnek, hogy megőrzik magukban azokat, akik életüket ál- i dozták az új életért. : | ^ Engedjenek meg a szobor ellen tiltakozók egyetlenegy | kérdést: hogyan fejezhetné ki mindezt egy hagyományos, fényképszerű, „felismerhető” szobor? Sehogyan. Ez a mostani viszont igenis meghökkent, r&nk kiált, felkiáltójelként magasodik a dombon azért, hogy mindarról beszéljen, ami a felszabadulás előtt itt történt. Beszéljen erről azoknak is, akik nem élték át az embertelenségeket! A művésznek az a feladata, hogy többről szóljon, mint amit megmutat. Ezzel őrzik meg az igazságot alkotásai. Csakis ezzel! Réthy István Országos vetélkedő a Kner Nyomdában A budapesti Zrínyi Nyomd® KISZ-szervezetének kezdeményezésere három elődöntővel országos ifjúsági nyomdaipari szakmai és politikai vetélkedőt rendeztek az ország harminc nyomdájának fiataljai a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére. Az országos vetélkedő első elődöntőjét 10 csapat részvételével március 10-én tartották meg a Zrínyi Nyomdában, A második elődöntőnek — amelyen ugyancsak 10 csapat vett részt — március 14-én, pénteken a békéscsabai Kner Nyomda adott otthont. A pénteki egész napos elődöntő délelőtti fordulóin négy csapat esett ki s így délután már csak hat csapat — köztük a Kner Nyomda együttese — versengett a döntőbe jutásért Az este hat óráig váltakozó sikerekkel folyó küzdelemből a Kner csapata — Széli Ferenc, Felczán György, Várhelyi Zoltán, Swézner Sándor és Fehértói Margit — végül is a Zrínyi Nyomda és az Egyetemi Nyomda csapatát megelőzve első helyezettként került ki. Ezzel a Széli Ferenc vezette békéscsabai nyomdászcsapat kivívta a jogot az áorilis 5-i, budapiesti döntőn való részvételre. A döntőt megelőzően bonyolítják le a debreceni Alfö’di Nyomdában a harmadik elődöntőt. ahonnan —• miként a megelőző kettőről is — az első három esaoat lut tovább a külföldi jutalnm<ita'>'á«ért folyó verseny «moIsó fordulójára. Békéscsabaiak a döntőben A Kner Nyomda csapatkapitánya, Széli Ferenc „feleletre készen” hallgatja a játékvezető — Grasselli István a Zrínyi Nyomdából — kérdését A vetélkedő zsűrije pedig a verseny végeztével Monori Istvánnak, a Kossuth Nyomda vezérigazgatójának elnökletével a Kner Nyomda csapatát találta méltónak az első helyezésre (Fotó: Demény) | ■ : : m l I Hl ; v m : s .'i 1 '•i ! m w s r 1 «
