Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

WemzetS előrehaladásunk,

litikai, gazdasági eredményeink elérésének vezető, szervező ere«, je az MSZMP, amely a mui*= kásosztály történelmi céljait kifejezve munkálkodik a fejlet« szocialista társadalom megteremtésén, Az elmúlt négy esz- rendében a párt céltudatosan ■törekedett a X. kongresszus határozatainak végrehajtására, következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát. Megszilárdultak a szocializmus társadalmi, gazdasági pozíciói, javultak az életkörülmények, nőtt országunk nemzetközi tekintélye, befolyása*

A két kongresszus közötti időszakban politikailag és szervezetileg is fejlődött, erősödött az MSZMP. A párt több mint 24 ezer alapszervezetében s párttagok száma jelenleg 754 ezer, mintegy 92 ezer fővel több, mint a X. kongresszus idején. A párttagságnak több mint fele fizikai dolgozó, illetve a termelés közvetlen irányítója. Az elmúlt négy és fél év alatt a kommunisták között növekedett a nők és a fiatalok aránya, javult a párttagság iskolázottság és politikai képzettség szerinti összetétele. 1970 óta közel 150 ezer új párttagot vettek fel. akiknek egyharmada nő és 44 százaléka a pártba való felvételkor még nem töltötte be a 28. életévét,

*

fiiéi vagyoni agy nagyváros lakosságával

Áttekintve társadalmi fejlődésünk adatait szinte minden területen kedvező változások történtek. A Központi Statisztikai Őivatal jelentése szerint Magyarország lakossága 1974 végén 10 millió 510 ezer fő volt, 156 ezerrel, egy nagyváros lakóinak» számával több, mint 1970-ben. A lakosság fele a vámosokban, fele pedig a községekben él. Tavaly az ezer lakosra jutó élve születések száma 17,8-ra emelkedett, ami több, mint az elmúlt 18 esztendőben bármikor. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a múlt év végén 229 ezer dolgozó nő vette igénybe a felemelt gyermek- gondozási segélyt,

JSTégy év alatt 100 ezerrel nőtt az aktív keresők száma és elérte az 5 millió százezret. Ma már a keresőképes nők több mint kétharmada dolgozik basánkban és ők alkotják a foglalkoztatottak mintegy 45 százalékát

HárammflIM nnftái

Az előző kongresszus óta mintegy 150 ezerre] gyarapodott a munkások száma, így ma az összes foglalkoztatottak közel 60 százaléka, hárommillió dolgozó tartozik a munkásosztályhoz. A szövetkezeti paraszttág száma a kiöregedés, valamint a népgazdasága más ágaiba történő elvándorlás következtében az utóbbi években is csökkent: 1973-ban az aktív keresők 14,6 százaléka tartozott éhhez a társadalmi csoporthoz, A szellemi munkakörben dolgozók közül főleg az értelmiségiek és szakalkalmazottak száma és aránya nőtt; 1970-ben az aktív keresők 22,3 százaléka,

1973-ban pedig 24 százaléka szellemi munkakörben dolgozott.

levelik a dcügcztikatt féd.k érdekeiket

Közéletünkben jelentős hely illeti meg a különböző társadalmi szervezeteket, mozgalmakat, amelyek a párt irányításával teljesítik sajátos feladataikat A csaknem 4 millió dolgozót tömörítő szakszervezetek eleget tesznek kettős hivatásuknak: mozgósítják, szervezik, nevelik tagjaikat a szocialista építés feladataira, egyben képviselik, védelmezik & do! goKONGRESSZUSTÓL

HW—WM» I «II III IIIH ;«***•-*» güWilíffranil| ■■IIB'inniiliBWWW^iWIWWWMgli^BBIB^BBWWíIIlEgpiBl JJ M| 11 ' , ■*»)

zőfc érdekeit, törvényekben biztosított jogait 7573 üzemi, intézményi aiapszervezétünkben, szakszervezeti tanácsaiban, bizottságaiban több mint 400 ezer választott tisztségviselő tevékenykedik. A szakszervezetek az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak a munka- védelmi felügyelet ellátására; ebben a munkában a kevés számú függetlenített munkatárs mellett mintegy 120 ezer társadalmi munkavédelmi aktíva vesz rószfc

1 KSiSssi® szolgálatában

A Tanácstörvény végrehajtásáról szóló parlamenti beszámolóban hangzott el: „A tanácsi szervezet, a tanácsok munkája társadalmi fejlődésünk követelményeinek megfelelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre határozottabban ér» ződik a tanácsok munkájában,' munkafeltételeik javulásában. Korszerűsödött területi beosaHZ MM TERMELÉS

Ew Hővetedea Mlemfil' T970-74

1970-7S

asízescnJ'iJ'

Az egész növekedés 96 \ tr • termelékenység novekedcsctx>l __________adódik________

t

ásufe és igazgatási szervezetük. Nőtt a tevékenységük iránti közérdeklődés”. A tanácsok szerepe elsősorban a gazdasági szervező munkában, a terület- és településfejlesztésben, valamint a lakosság ellátását szolgáló tevékenységben jelentős. A tanácsok államigazgatási szerveihez évente öt és fél millió beadvány érkezik, a közösssé- get szolgálva, átlagosan másfél millió ügyben döntenek, és kb. 30 millió esetben adnak felvilágosítást, eligazítást az állampolgároknak,

A különböző szintű tanácsok száma, a közigazgatás korszerűsítése és a területátszervezések miatt, lényegesen csökkent Jelenleg 1711 tanács működik

az országban. Ä csaknem 79 ezer tanácstag eleget tesz megtisztelő közéleti megbízatásának. A tanácsok különböző bizottságaiban a tanácstagok 55 százaléka tevékenykedik. A tanácsok munkáját társadalmi aktivisták serege segíti, akiknek száma eléri a félmilliót Hazánk népességéből a 14—■ 26 év közötti korosztályhoz tartozók száma meghaladja a 2 millió 200 ezret A lakosság több mint egyötödét kitevő if- ' júság nevelésében, szervezésé- I ben nagy feladat hárul a Kom- I munista Ifjúsági Szövetségre. A KISZ taglétszáma mintegy 800 ezer fő, akik 25 ezer 600 alapszervezetben tevékenykednek. A dolgozó fiatalok 31 százaléka, a középiskolások 58 százaléka, az egyetemi és főiskolai hallgatók 96 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek.

Társadalom a fialaMéri — fiatalok a társadalomén;

A X. kongresszus óta ifjúságunk nagyobb szerepet játszik a közéletben, mind nagyobb számban és arányban vesznek részt különböző testületek munkájában, felelős posztok betöltésében* A fiatalok közéleti tekintélyének, tevékenységének fokozódását eredményezte az 1971-ben elfogadott Ifjúsági Törvény. A múlt évben első ízben megrendezett ifjúsági parlamenteken közel egymillió fiatal vett részt, illetve mondta el véleményét A Forradalmi Ifjúsági Napok programjain évente mintegy 2 millió fiatal vesz részt A dolgozó fiatalok közül félmillióra tehető azoknak a száma, akik részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban. A KISZ-védnökséggel épülő nagy teljesítményeken 150 ezer főnyi fiatal dolgozik. A tanulóifjúságból 100 ezren munkálkodnak különféle szakkörökben. Az elmúlt öt év alatt közel 20 ezer diák fordította szabad idejének egy részét arra, hogy nyári építő- és árvíz- védelmi táborokban dolgozzon*

Hatékonyabb munka — gyorsabb növekedés

A szocialista gazdasági építőmunkánk eredményeként a nemzeti jövedelem az 1970—- 1974. között átlagosan 6,5 százalékkal nőtt évente. A nemzeti jövedelem öt év alatt a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik. A termelés hatékonyságának javulása révén, a

növekedés több mint 90 százaléka a munka termelékenységének emelkedéséből származik. A termelékenység kedvező alakulását előmozdította a termelés technikai színvonalának, a dolgozók műveltségének, szakmai képzettségének emelkedése, az üzem- és munkaszervezés fejlődése, valamint a szocialista brigádmozgalom eredményei, a felszabadulásunk 30. évfordulójára és a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny.

Gazdasági és társadalmi fejlődésünk érdekében a IV. ötéves terv időszakában 500 milliárd forintot szántunk beruházásokra. Erre a célra előreláthatóan 560 milliárd forintot fordítunk a tervidőszakban. Ez tette, illetve teszi lehetővé jelentős részben, hogy ipari termelésünk az ötéves tervben előirányzott évi 6 százalékos növekedést túlszárnyalja. Ily módon szocialista iparunk produktumának gyarapodása a IV. ötéves tervben előirányzott 32— 34 százalék helyett várhatóan eléri a 37—39 százalékot.

lözponli iparfejlesztési programok

Az ipar átlagánál gyorsabban

— évente átlag mintegy 11 százalékkal — fejlődik a vegyipar. Oj gyárak és termelőberendezések üzembe helyezésével —legutóbb például Leninvárosban—■ erőteljesen bővül a műanyagok, a szintetikus szálak, a műtrágya és a kénsav termelése. A tervezettnél nagyobb mértékben növeli termelését a gépipar, megvalósulnak a közúti járműprogramnak a tervidőszakra kitűzött céljai. A számítógépgyártás megszervezésével új termelési ág alapjait teremtettük meg. A bútor- és a papíripar, a textil- és a textilruházati, valamint a cipőipari rekonstrukciók sikeres megvalósításával a tervezettnél gyorsabban fejlődik a könnyűipar. Az előzetes számítások szerint az élelmiszeripar termelése is meghaladja majd a tervezettet. Az ipar az előirányzottnál kisebb létszám igénybevételével oldotta meg növekvő feladatait, így 1970—1974 között termelése növekedésének — a tervezett 75—80 százalék helyett

— 96 százaléka származott a termelékenység javulásából.

Kenyér és bős

Népgazdaságunk másik döntő ága, h mezőgazdaság is eredményesen fejlődött. Termelése ed«) dig átlagosan évente 4 százalék-;

Orazágunkbam as öntözhető területek nagysága jelenleg már megközelíti a 450 «sec hektárt. m HWa-ban felavatott kiskörei Tisza IűL vízlépcső dasantúuív«

kai haladta meg az előző ötéves) terv évi átlagát. A lakosság ellátása szempontjából döntő fontosságú növények terméshozamai évről évre emelkedik, sikeresen megvalósul a húsprogram. Amint arról a sajtó már korábban hírt adott, 1974-ben búzából hektáronként átlagosan 37,5 mázsát^ kukoricából 42,5 mázsát, cukorrépából több mint 360 mázsát^ burgonyából 126 mázsát ter-j mesztettek a mezőgazdaság dolgozói. 1974-ben 36 százalékkal több áru került forgalomba a mezőgazdaságból, mint 1970- ben. Kenyérgabona-szükségletünket több év óta hazai termésből elégítjük ld, sőt még exportálni is tudunk kenyémek- valót. A fejlődő állattenyésztéshez szükséges takarmányt 1973« tói már szintén saját maga állítja elő mezőgazdaságunk. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az elmúlt Időszakban csökkent, így az ágazatokban a munka termelékenysége nagyobb mértékben nőtt, minta termelés.

A gazdálkodás gyorsabb korszerűsítésének szükségessége növelte az állami gazdaságok szerepét a mezőgazdaságban. Feladatuknak megfelelően élen járnak az új fajták meghonosításában, az iparszerű termelés be-) vezetésében, a termelés szakosításában.

A TOT legutóbbi ülésén meg» állapították, hogy a mezőgazda« sági termelőszövetkezetek száma az egyesülések következtébe®

esőkként, területük átlagos nagysága növekedett, vállalat- szerű gazdálkodásuk fejlődött, pénzügyi helyzetük szilárdabbá vált. Bővült a szövetkezetek és vállalatok közötti kooperáció* Intézkedések történtek kiegészít tő tevékenységük szabályozására, a nem kívánatos jelenségek megszüntetésére. 1974 júniusában a mezőgazdasági téeszek taglétszáma 964 ezer fő volt. Ebből 541 ezer az aktív kereső, 423 ezer pedig nyugdíjas és járadékos. Az állandó alkalmazottaik száma 107 ezer.

R szeelil’sfa inügrásli segítségével

Gazdaságfejlesztési terveink megvalósításában egyre nagyobb szerep jut a külkereskedelemnek. A világgazdaságban végbemenő változások a közvélemény figyelmének reflektorfényébe helyezték a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, amelyekben meghatározó jelentőségű a szocialista országok szerepe és súlya.

Bíró József külkereskedelmi piniazter & közelmúltban tor-