Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
„Vigyázzunk, bogy ki ne haljanak az éneklő népek" Forradalmi dalok fesztiválja Békéscsabán A tizedik Forradalmi Ifjúsági Napok megyei programjának első eseménye volt szombaton a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban megnyitott forradalmi dalok fesztiválja. Kibédi Varga Lajos KISZ megyei titkár szavad után megyénk 18 szakmunkásképző intézetének, középiskolájának, illetve munkahelyének kórusa mutatkozott be. A fesztivál zsűrijében helyet foglalt Balázs Árpád Er kel-díjas zeneszerző, a KISZ KB tagja is, aki a szünetben a következőket nyilatkozta lapunk munkatársának: — Abban a saerencsés helyzetben vagyok, hogy részt vehettem nyolc évvel ezelőtt ez első Békés megyei forradalmi dalfesztiválon. Akkor még csak nyolc kórus nevezett e szép ha- gyamányalapító programba, ma viszont már tizennyolc kórus munkáját láthatjuk. Természetesen nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változás is történt A kórusok munkája, illetve műeorpotitikája tükrözi a Forradalmi Ifjúsági Napok szellemét A résztvevő iskolák és a : felnőtt együttesek egyaránt fel-1 használták történelmi sorsfordulóink gazdag dalanyagát Valamennyien beépítették műsorukba mindhárom tavaszi évfordulónk emlékét Örömmel látjuk, hogy ünnepnek tekintik az éneklést. A kórustagok értik és éreztetik, hogy a politikai dalok egykor is és ma is eszmei fegyverek. A mozgalmi dalok gyújtóhatásának napjainkban is jelentős szerepe van. E dalok feladata természetesen náa más, hiszen a mai kor céljaim mozgósítanak. A hétköznapi élet munkájára, szerelmére, sportjára, tettedre. Ennek a fesztiválnak ea a nagy érdeme, örülünk, hogy az országban ez a Békés megyei kezdeményezés követökre talált, igy az idén már Tolna, Vas, Győr és Szolnok megyében is megrendezik a politikai dalok fesztiválját Jogos Kodály Zoltán figyelmeztetése, miszerint vigyázmunk kell, hogy ki ne haljanak az éneklő népek, hiszen a dalolás sokkal több, mint szórakozás — fejezte be nyilatkozatát Balázs Árpád. Lakatosvetélkedő A Forradalmi Ifjúsági Napok kiemelkedő eseménye lesz Békésen, a városi KISZ-bizottság szervezésében első ízben megrendezésre kerülő fiatal lakatosok vetélkedője. összesen 81 békési és Békés környékén dolgozó 30 éven aluli lakatos szakmunkás méri ösz- ■ze tudását március 29-én, a BMG békési gyárában tartandó elődöntőn. A résztvevők — két csoportban — elméleti és gyakorlati feladatot oldanak meg. Az első feladat mintegy 150 szakmai munkavédelmi és politikai kérdést tartalmazó tesztláp kitöltése. A verseny második részében a résztvevők az élőraj zolásnói, a párhuzamra-reszelésről, a hegesztésről szerzett tudásukról adnak számot A legjobb eredményt elérő 12 fiatal április 12-én a döntőben küzd tovább az elsőségért A résztvevők felkészítésére a KISZ-bizottság a versenyt megelőzően 4 alkalommal konzultációt szervezett amelyet a gimnázium és szakközépiskola, a MüM 636. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és a gépgyár szakemberei tartottak. A vetélkedő első helyezettjének jutalma 9 napos szovjetunióbeli utazás lesz, ugyanakkor elnyeri az MSZMP városi bizottsága által felajánlott tiszteletdíjat is. A második helyezett kilencnapoe lengyelországi utazáson vesz részt A harmadik helyezett ezer forint jutalomban részesül, Táíli Gv&rm Magda kacagott: — Strumf S kezdték megint elölről, a rokknál: most nem az autónál kezdték. Magda hűségesen ismételte a szavakat kuncogott fel-felkacagott. Majd egyszerre komolyra váltott a hangja, és azt mondta: — No, mára elég lesz. Érted, Henrik?... Mára elég » tanulásból. Mara eleg, nem tudom — mondta Henrik. — Tudod vagy se, de mára elég... Ende, érted? Ende, mára ende... Slusszpassz. Másnap nem tanulhatott Henriktől németül, mert őt előreültették a sofőr meg a felesége mellé, a fülkébe. Amikor egy sorompónál várakoztak, a sofőr hátrament * beszólt a ponyva alá: — Ne rázassa magát, Magdus- ka, ha nem muszáj. A gyerek ellehet itt, neki igazán mindegy. — Megszokja az ember, nem is ráz — mondta Magda. — És legalább tanulok németül. Többet mentek visszafelé, mint előre. Sok volt a várakozás mindenütt Harmadnap elirányították őket egy városba, a Dunához. Nem volt akkora város, mint Miskolc. Valami okból onnan nem mehettek tovább. Délben értek oda, de még az éjszakát is ott kellett tölteniük. Amikor a sofőr megkapta az eligazítást, melyik útvonalon mehet, Henrik kijelentette, hogy az neki nem jő, ő sokkal hamarább hazaér német katonai kocsin. Mehetnek vele ők. is, mind a ketten, hajnalban indul a városból a német konvoj. Gyorsabb lesz így, és főleg biztonságosabb; majd a vasgyári kocsit bevárhatják odakint, a megadott címen. Elintézte a parancsnokkal, hogy ők ketten jöhetnek. Az öreg sofőr a feleségére nézett, és megvonta a vállát. Neki mindegy, ő> nem szól bele. Ha kevesebb az utas, kevesebb a felelősség. Magda! csak sóhajtozott, ő nehezebben állt rá. Mondván: ő azért nem szívesen szakad el az ismerősöktől. Jó, jó, hogy odakint találkoznak majd, de addig sem szívesen szakad eL — Bár ki tudja, civil kocsival mikorra érnénk ki, az biztos, hogy a német katonaság előtt nyitva minden út... És úgy a partizánoktól sem kellene félni. Es persze Henrik is csak égy lehet segítségükre, ha végig vele maradnak. De azért borzasztó, borzasztó ez, ő nem is tudja, mit csináljon ... Lepakolták a Magda csomagjait, és útnak bocsátották a vasgyári autót. Stefi néninél voltak megszállva, annál a háznál, ahol később a géppisztolyt elrejtette a malacól padlásán. Magda kiment délután a városba: meleg zoknit, meleg alsó- neműt vásárolt neki. Itt még az üzletekben árultak ezt, azt. Henrik is kiment Magdával, ő kontrás szájharmonikát hozott. (Folytatjuk) Agrárforradalmqnk Népünk történetében örökké emlékezetes marad 1945 tavasza. A Vörös Hadsereg hősies, nehéz harcok árán 1945 március közepére már 'hazánk nagyobb részét felszabadította. A Horthy- rendszer főtámaszai, a földbirtokosok, a fasiszta vezetők, a kompromittált úri remd szekértolói tömegesen menekültek nyugatra. A reakciós államrend, az urakat kiszolgáló közigazgatási szervezet összeomlott. Ugyanakkor — elsősorban a magyar kommunisták erőfeszítéseinek eredményeként — a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok egyre nagyobb erőket vontak be az ország újjáépítésébe, a demokratikus fejlődés meggyorsításába. Az új demokratikus rend első nagy erőpróbája a földreform elhatározása és haladéktalan végrehajtása volt. A falusi nincstelenek, a szegényparasztok évszázadok óta vágyakoztak a föld után, melyet ők dolgoztak meg, melynek termése azonban elsősorban a mohó földbirtokosok javát, hasznát szolgálta, A nagy per a földért évszázadok óta tartott, á magyar történelem sorsfordulóin mindig előtérbe került, de a parasztok min. dig csak vesztettek. Azé a föld, aki megműveli Harminc évvel ezelőtt, 1945. március 15-én, Debrecenben a koalíciós pártok vezetői elfogadták a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló rendelettervezetet, amelynek alapelveit a Magyar Kommunista Párt dolgozta ki. Két nappal később, az ideiglenes Nemzeti Kormány is ünnepélyesen jóváhagyta azt Ezzel a földműves nép évszázados álma valóra vált Elnyerhették a földet azok, akik addig is művelték, akiket — ősi jussként — jogosan megilletett Hamarosan a felszabadult ország minden falujában, városában eljutott a 600-as rendelet nyomtatott szövege, és a dolgozók százezrei olvashatták a rendelet lelkesítő szavait: „A feudális nagybirtokrendszer megszüntetése biztosítja az ország demokratikus átalakulását és jövő fejlődését, a földesúri bir- ’| tokok panaszt kézre adása meg- | nyitja a politikai, társadalmi, i gazdasági és szellemi felemelke• dés útját az évszázadok óta ei• nyomott magyar parasztság előtt. • A földreform végrehajtása élet- í bevágó nemzeti érdek és gaz- ; dasági szükségesség.” ; A rendelet kimondta az 1000 ; holdon felüli birtokok teljes í felosztását, az ezer holdon alu- I li nagybirtokokból pedig 100 hold : maradhatott vissza az úri és 200 : hold a paraszti tulajdonosoknak. • Elkobzásra kerültek a hazaáruló, ■ népallenes vezetők és a Volks- ! bund-tagok földjei. Intézkedett • a rendelet a gazdasági felszere- £ lések igénybevételéről is, a jut- | tatás módozatairól is, • Földosztás: azonnal ■ ! Hosszas párSkőzi vita előzte • meg a földreform-rendelet ld- 5 adását. A legnagyobb nézetel- S térés a földek kiosztásának az ; időpontja miatt támadt. Több • kisgazdapárti vezető a békekötés ■ utánra akarta halasztani a re• form végrehajtását Végül még- : is a Kommunista Párt és a | Nemzeti Parasztpárt álláspont- 5 ja érvényesült, mely szerint • még 1945 tavaszán az igényjo- l gosult parasztok kezébe kell ad- ä ni a földet S A földek azonnali, haladék- ; tálán kiosztását az ország hihe• tétlenül nehéz gazdasági helyze■ te is megkövetelte. A magyar ! mezőgazdaság a második világ• háborúban óriási károkat szen- ; vedett, A szarvasmarha-állo■ mány 40 százaléka, a sertések 79 ■ százaléka, a juhok 80 százaléka ■ pusztult el. A lovak száma 814 S ércéről 329 ezerre csökkent Az ország éhínség előtt állt. Nagyon sok függött a tavaszi munkák sikeres elvégzésétől. Csak abban lehetett bízni, hogy a földhöz juttatott parasztok — minden lehetőséget felhasználva —, sikeresen meg is művelik a tulajdonukba került földeket 30 ezer föidosztő Nagy horderejű intézkedése volt a 600-as rendeletnek hogy a földek kiosztását, a reform végrehajtását az érdekeltekre, az igényjogosult szegényparasz- tokra bízta. Hamarosan mintegy háromezer községi föddigóny- lő bizottság tevékenykedett az országban, több minit 30 ezer taggal. És ezek a hajdani elnyomott, lenézett emberek, paraszttársaik bizalmából teljesítették a nagy történelmi feladatot: néhány hét alatt eltüntették az oly gyűlölt úri nagybirtokrendszert. A földigénylő bizottsági tagok túlnyomó többsége példamutatóan, részrehajlás nélkül tevékenykedett. Senki náluk igazságosabban, jobban, gyorsabban ezt a hatalmas munkát nem tudta volna elvégezni. Hiszen az erdőségekkel együtt, több mint 5 millió hold földet vettek igénybe, és abból mintegy 3,3 millió hold szántót, rétet, szőlőt, gyümölcsöst kiosztottak 650 ezer igényjogosult között Sokat tettek a földreform gyors és demokratikus szellemű végrehajtásáért azok a tapasztalt munkások és Győrtfy-kol- légisták, akik miniszteri megyei megbízottként eljutottak az ország minden tájára. Ök hozták létre a megyei földbirtokrendező tanácsokat és folyamatosan segítették a községi földigénylő bizottságok munkáját. Így hozzájárulták ahhoz, hogy a földet igénylő parasztok jogos érdekel minden körülmények között érvényesül jenek. Támad a reakció Azokban a községekben, ahol kevés volt a föld, gyakran teljes egészében kiosztották az ezer holdnál kisebb úri birtokokat is, és helyenként nem tisztelték a paraszti birtok 200 holdas felső határát sem. Sőt, az elkobzásoknál is túlzott szigorúságot érvényesítettek a földigénylő bizottságok. Mindez A Lányok, Asszonyok márciusi száma bemutat néhány fiatalt azok közül, akik a Bajkál- Amúr vasútvonalat építik. A lap pályázatot hirdetett olyan novellákra, amelyek az édesanyáról szólnak. A pályázatra érkezett az „Emlékszel, mama.. ” című írás is. „Tihanyi visszhang” címmel jelent meg az írás, mely a Balaton partján tavaly tartott értekezlet résztvevőinek felszólalásaiból idéz, a nők nemzetközi éve jegyében. Megkapó riport számol be Márkaf Éva kaposvári kislány szívműtétjéről, amelyet Moszkvában végeztek. Ki a felelős a családért? A férj vagy a feleség? — teszi fel a kérdést egy átfogó, képes riport. tavasza feszültségeket okozott a végrehajtásban és lehetőséget adott a földigénylő bizottságok elleni, majd később a földreform elleni támadásokra Az 1945-ös Választások után ez a roham megerősödött. Már akadtak, akik az egész földreform jogosságát vitássá merték tenni. Az újonnan földhöz jutta- tottak azonban nem maradtak magukra. Az ipari munkásság nemcsak a földreform végrehajtását támogatta, hanem hí. almas tömegmegmozdulásokkal segítették a kiosztott földek megvédését. Végül a magyar kommunisták vezetésével a Baloldali Blokk pártjai elérték, hogy 1946 tavaszán a IX. törvény véglegesítette a földjuttatásokat. Orvosolták az 50 holdon aluli parasztbirtokosokat ért sérelmeket, viszont az említett törvény az úri birtokosok földjének kiosztását akkor is szentesítette, ha az meghaladta a rendeletben meghatározott mértéket. Ez a törvény véget vetett a földhöz juttatott parasztok zaklatásának. Forradalmi nyitány Minden körülményt figyelembe véve, megállapíthatjuk, hogy az 1945. évi földreform — jellegét, hatását tekintve — valójában igazi agrárt orrad alom volt. Elsöpörte a reakciós, úri nagybirtokrendszert. Megszabadította a magyar társadalom demokratikus szabad fejlődését a súlyos béklyóktól. Üj alapokra helyezte a falu társadalmi és gazdasági előrehaladását. Hozzájárult a reakció későbbi teljes vereségéhez. Gazdasági szempontból is beváltotta a földosztás a hozzáfűzött reményeket: a magyar mezőgazdaság három év alatt — a Szovjetunió sokoldalú segítségével — kiheverte a háborús károkat és kielégítően ellátta az országot élelmiszerrel. Ma már világos, hogy a földreform lényegében első lépcsője, igazi forradalmi nyitánya volt annak az útnak, mely az új földhöz juttatottaik támogatásával, a föídművesszövetkezetek fejlesztésével, majd a béríőszö- vezetek, tszcs-k létrehozásával elvezetett a term el ős következett mozgalomhoz, a mezőgazdaság szocialista átalakításához. Tóth Benedeit „Lányokkal beszélgetve” című sorozatunkról esett szó a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyárának klubjában. A lap munkatársa fiatal munkásnők véleményét idézi. A divatrovat kosztümöket mutat be. A gyerekekhez kétoldalas, rajzokkal illusztrált versike és mese szól. A 3. szám Mellékletében új rovat kezdődik „Mindnyájunk szakácskönyve” címmel. Ebben az olvasók ételreceptjeit közli a lap. A kézimunkák között nőknek és férfiaknak való kötött és horgolt ruhadarabok, valamint kismamáknak alkalmas blúz szabásmintáját találják az olvasók. Gyermekeknek és felnőtteknek szóló keresztrejtvény egészíti ki a Mellékletet. Használt, jó karban levő 10 Innnás (betonpallós] hídmérlegek j 5—6000 Ft-os árban kaphatók a MEZŐHEGYES CUKORGYÁRNÁL. Érdeklődni lehet: Mezőhegyes, telefonon 3/161-es melléken, Szép Ferenc ügyintézőnél. Mezőhegyes! Cukorgyár. Miről ír a Lányok, Asszonyok márciusi száma?
