Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám

Eredményesen fejlődnek a magyar—lengyel kapcsolatok

Pártkapcsolatok, államközi egyiirmüköilés

Magyarország es Lengyelország kapcsolataiban, együttműködéseinek fejlődésében meghatározó jelentőségű, hogy a Magyar Szocialista. Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt között teljes a nézetazonosság az alapvető ideológiai és politikai kérdésekben. A két párt illetékes képviselői rendszieresen találkoznak, es tájékoztatják egymást országuk belső fejlődéséről, konzultálnak a külpolitikát, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat, valamint a kétoldalú kapcsolatokat érintő fontosabb kérdésekről,

A pártközi, magas szintű kapcsolatok fejlődésének az utóbbi éveikben, .jelentős állomásai voltak: Edward Gierek és Pjotr Jaroszewicz baráti látogatása 1971 májusában Budapesten; az MSZMP Kádár János vezette küldöttségének részvétele a LEMP VI. kongresszusán; Henryk Jablonski hivatalos látogatása 1972 novemberében Magyarországon; Kádár János es Fock Jenő baráti látogatása 1973 tnarciusaban Varsóban; Focik Jenő baráti látogatása a lengyel fővárosban 1973 augusztusában;. Kádár János és Fock Jenő a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi ülése alkalmából találkozott a lengyel vezetőkkel Varsóban; Pjotr Jaroszewicz 1974 augusztusában baráti látogatást tett Budapesten; Losonczi Pál 1974 októberében hivatalos látogatást tett Lengyelországban.

A magyar és a lengyel parlament, a tanácsok és a különböző társadalmi szervezetek közötti kapcsolatok széles körűek. Az államközi kapcsolatok jelentős tényezője a két külügyminisztérium együttműködése. Külügyminiszteri találkozó legutóbb 1973 szeptemberében volt Varsóban. A többi tárca kapcsolatai is igen élénkek, az utóbbi időben is sok miniszteri szintű delegációcserére került sor.

Kiterjedt és bensőséges kapcsolatok alakultak ki a testvér- városok együttműködésében: Győr-Sopron és Wroclaw, Somogy és Olsztyn, Fejér és Opo- le megye, illetve Budapest— Varsó, Debrecen—Lublin, Miskolc—Katowice, Szeged—Lodz, Székesfehérvár—Opole, Szolnok 1—Szczeczin, Kiskőrös—Tarnow városok között.

Gazdasági kapcsolatsunk

évről évre bővülnek. Gazdasági együttműködésünk eredményei nem maradnak el a Lengyelország és a KGST többi tagországa közötti kapcsolatok szintjétől. A magyar—lengyel gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében több jelentős tárgyalás történt 1974-ben is; januárban a két ország műszaki fejlesztési bizottságának elnökei, márciusban a tervhivataii elnökök találkoztak, májusban a magyar—lengyel gazdasági

együttműködési állandó bizottság ülésezett, augusztusban a miniszterelnökök, novemberben az állandó bizottság elnökei találkoztak.

Kedvezőek — a szakemberek értékelése szerint — a két ország termelési kapcsolatainak

jövőbeni kilátásai is. Árucsereforgalmunk évről évre dinamikusan fejlődik, a forgalom növekedési üteme az utóbbi esztendőkben évi 10—15 százalékos volt. 1974 végére magyar fizetési aktívum alakult ki. Tervszerűen folynak a magyar aktívum törlesztésére előirányzott lengyel szállítások előkészítő munkái.

A közelmúltban szerződést

kötöttünk öt tengeri hajó importjáról. Rövidesen sor kerül egy cukorgyár és egy farostlemezgyár magyarországi felépítéséről szóló szerződés megkötésére is. Eredmény várira tó azoktoi a tárgyalásoktól is, amelyet lengyel részről további komplett objektumok — meta- longyár, kénsavgyár — szállítását irányozzák elő. Tárgyalunk egy Lengyelországban közös beruházással építendő pamutfonodáról is. Kormányközi megállapodást kötöttünk gumiipari termékek gyártásszakosítására, és szerződés-kiegészítést írtunk alá a Polski Fiat 126 P kiskocsi gyártásában már korábban megkötött kooperációs együttműködés bővítésére.

A központi tervező szervek a két ország 1976—1980. évi tervegyeztetésében eredményes munkát végeztek. A kölcsönös szállítások értékét az 1975-re várható teljesítéshez képest 1980-ra magasabbra irányozzák elő. Ez összhangban van a kormányfői tárgyalásokon kitűzött feladatokkal. A tervkoordináció sikeres lezárására rövid időn belül sor kerülhet a tervhivatali elnökök 1975 első negyedévében esedékes találkozóján.

Kultúra, fudománv

Országaink kulturális és tudományos kapcsolatai — a kulturális munkaterv előírása szerint megfelelően fejlődnek. A magyar és a Lengyel Tudományos Akadémia 1972—75-re együttműködési és közös kutatási megállapodást kötött. Felsőoktatási intézményeink közvetlen kapcsolatai kielégítőé k. 1974 januárjában Jan Kaczma- rek lengyel tudományos, felső- oktatási és műszaki miniszter tárgyalásokat folytatott Budapesten, hogy 1980-ig terjedő megállapodást írjunk alá a felsőoktatási együttműködésről.

A kulturális, tudományos együttműködési vegyesbizottság foglalkozik a kulturális kapcsolatok fejlesztésével. Eddigi három ülésszaka kedvezően értékelhető.

A megállapodás szerint központi kulturális ünnepségként 1974 szeptemberében Budapesten lengyel kulturális napokat rendeztek, s erre az esemény- sorozatra miniszterhelyettesi szintű lengyel delegáció érkezett. A programban kiállításokat és filmhetet tartottak a magyar közönségnek, a Teatr Polski együttese pedig élvonalbeli színészekkel három színdarabot ' mutatott be. Ennek az esemény- sorozatnak a viszonzásaként magyar kulturális napokat rendeznek 1975 márciusában Varsóban.

A magyar és a lengyel fővárosban eredményesen működnek a partnerországok kulturális intézetei. (MTI)

Kádár János fogadta az űj lengyel nagykövetet

Kádár János, az MSZMP KB első

titkára, Fock. Jenő, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az

országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Stefan Jedrychowski rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Lengyel Népköztársaság új, magyarországi nagykövetét. (MTI)

Slefan Olszowski lengyel külügyminiszter hazánkba látogat

Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztár^ság külügyminiszterének meghívására Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere február 6-án, ma hivatalos baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba érkezik. (MTI)

„Jelszavak és gyakorlat”

A Pravda cikke a kínai alkotmányról

A Kínai Népköztársaság új alkotmányának elemzése, s az 1954-es alkotmánnyal való ösz- szehasonlítása arra enged következtetni, hogy a katonai bürokratikus maoista csoportosulás jogainak kiszélesítésével komolyan korlátozza a kínai állampolgárok jogait es szabadsagai — írja a Pravda szerdai számában Igor Alekszahdrov, „Jelszavak és gyakorlat” című cikkében.

A „kulturális forradalom” következtében létrejött kínai rezsim az alkotmány elfogadáséval újabb antidemokratikus vonásokat nyert A maoisták szerint a hatalom támasza nem a nép, hanem a szurony — mutat rá a cikk.

Annak a tézisnek az alkotmányba való bevételével, amely szerint .államunk elméleti alapja, meghatározó eszmei és marxizmus—leninizmus és a

Mao Cetung-izmus eszméi”, Pekingben megpróbálják egyesíteni az egyesíthetetlent, a maoizmus olyan ideológia és politika, amely’ elveiben ellenséges a marxizmus—leninizmussal. A maoizmus védelmezői, marxista frázisokkal takarózva, valójában maoizmussal cserélik fél a marxizmust. Az alkotmány a Kínai Népköztársaság állami ideológiájaként törvényerőre emeli a maoizmust — állapítja meg Alekszandrov.

A maoista vezetők kísérlete, hogy a bélié és a szocializmus ügyének elárulását és dühöngő szovjetéllenességüket álforradalmi terminológia mögé rejtsék, nem más, mint a tudományos kommunizmus eszméinek tekintélyével vaió spekuláció a kínai dolgozók között, s a rendszer politikái válságának és a maoizmus eszmeszegénységének leplezésére irányuló törekvés — hangsúlyozta a cikkíró.

Szovjet—egyiptomi egyezmények

Andrej Gromiko szovjet és Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter Kairóban a két ország közötti gazdasági, kulturális és konzuli egyezményeket írt alá. Gromiko tegnap hazautazott Egyiptomból (Telefotó—AP—MTI—KS)

I BSBBO&SBBBBBBBI

Pintér István:- Á *• ^ * o

^ FEJE2 ETEK A

m fegyveres

É11 TÖRTÉNETÉBŐL

A maquisok között

Műszaki osztályunkra

FELVESZÜNK

gyakorlott gépírót

műszaki adminisztrátori munkakörbe.

Jelentkezés: Csepregl Györgynél;

Orosháza, Nádasdy n. 4.

Kazánjavító ISZ.

340885

A magyar fegyveres ellenállás egyik sajátos vonása volt, hogy a magyarokat Európa szinte minden, a németek által ]e- igázott vagy megszállt országának antifasiszta mozgalmában megtaláljuk. Mi magyarázza ezt? A választ a negyedszázados fasiszta Horfchy-rendszer lényegében kell keresni. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság megdöntését követő fehérterror, majd a későbbi üldözések elől menekülve, tízezrek kényszerültek emigrációba. A politikai üldözötteken kívül tízezrekre tehető azoknak a száma, akiket a nyomor, a munkanélküliség, a létbizonytalanság kergetett külföldre. Az elüldözött magyarok azonban külföldön sem feledkeztek meg hazájukról, bekapcsolódva a haladó mozgalmakba a hazától távol is hazájukért, népük szabadságáért küzdöttek. Közülük több ezren bekapcsolódtak a harmincas évek végén a spanyol nép szabadságáért folyó küzdelembe is.

A második világháború kitörése után is többségük tudta hol a helye. Hazafias és internacionalista kötelezettségüknek tartották, hogy ott, ahol vannak, azonnal bekapcsolódjanak a nácik elleni küzdelembe.

A legtávolabbi földrészen, Amerikába szakadt magyarjaink — köztük Bartók Béla, a kiváló zenetudós, Tamás Aladár irodalmár, Vámbéry Rusztem politikus és híres ügyvéd — szervezik az Észak-Amerika földjén élő magyarok antifasiszta frontját. E gondolat legfőbb propagálója a kanadai magyarok haladó lapja, a „Kanadai Magyar Munkás”, Mexikóban pedig a „Szabad Magyarság”. Angliában Károlyi Mihály, a polgári demokrata forradalmár köré tömörüljek legjobbjaink, akinek erőfeszítése nyomán 1944 áprilisában — a különböző magyar pártállású és világnézetű antifasiszta csoportok egyesülésével — megszületett a Londoni Magyar Tanács. Károlyi Mihály és a Tanács minden rendelkezésére álló eszközt — rádiót, újságokat, szerteágazó kapcsolatot — felhasználva azon dolgozott, hogy megértesse a külföldön s főként itthon élő magyarokkal: nincs más választás, csak az elszánt küzdelem a nácik és csatlósaik ellen. Magyarország jövője csak akkor biztosított, ba az a Szovjetunió és a demokratikus államok barátságára, a Du- na-medence népeinek összefogására és az ország demokratikus megújhodására épül.

Franciaországban különösen sok — mintegy 25—30 ezer — magyar élt, köztük tekintélyes számban kommunisták. Közülük százak harcoltak már spanyol barikádokon és amilor 1940- ben Franciaországra rontott a hitleri fenevad, háromezernél is több magyar fogott fegyvert és ott küzdött az 1., 2., és 3. „Vo- öntaires Etrangers”, a külföldi önkéntesek manetezredeiben és más katonai egységekben a francia hazafiak oldalán.

Franciaország kapitulációja után sem tették le a fegyvert. Comission de la Main d’Geno- ré Immigré, röviden MM irányította a magyar ellenállók munkáját is, amely már 1911- ben csatlakozott a Franc Tire- urs et Partisans Franciais, az FTP fegyveres csoportjaihoz. 1943 nyarán létrejött a francia- országi magyar antifasiszta csoportok közös, egyben önálló szervezete, a Magyar Függetlenségi Mozgalom. Lapja, a Magyar Szemle így írt: „Franciaországi magyar! Egy pillanatig se felejtsd: neked is segítened kell Ha támogatod a francia nép Hí ti er-ellenes felszabadító har-