Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-06 / 31. szám
Békés megyei pedagógus-festők tártaim a gyulai wárhan 6km lézsef Romvári Vasárnap délelőtt ár. Gácsér József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a gyulai várban megyénk pedagógus-képzőművészeinek idei évi tárlatát. A kiállítást a Pedagógusok Szak- szervezete Békés megyei bizottsága rendezte. Megnyitó beszédében dr. Gácsér József külön kiemelten szólt azokról a pedagógusokról, akik áldozatos tanító-nevelő munkájuk mellett IIT-szabadegyetem A MTA Földrajzi Kutatóintézet Alföldi Csoportja békéscsabai székházában holnap, pénteken délután 3 órakor tartják a TIT Földrajzi Szabadegyetemének következő előadását. Dr. Tóth Józsefnek, a kutatóintézet vezetőjének A népesség területi koncentrálódása Magyarországon című előadását hallgathatják meg a szabadegyetem résztvevői. Eiegfciaak aá át Jutalmat (Fotó: Demény» | képzőművésze« tevékenységükkel az esztétikai-művésze« nevelés ügyét is szolgálják, A tárlatra 25 alkotó 143 festménye, grafikája érkezett, a közönség ezekből 48-cal ismerkedhet meg. A képek többsége a bennünket környező világot, az alföldi táj jellegzetes vonásait ábrázolja. A felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás az eddig megtett utat művészi megfogalmazásaiban tükrözi. A tíz legjobb alkotás a Szolnokon megrendezésre kerülő területi kiállításra kerül, A megnyitó alkalmából dr. Gácsér József négy kiállító pedagógus-festőnek — Szabó Julianna, Romvári 'Etelka, Várko- nyi János és Pirer Gyula tanároknak — kimagasló munkájukért jutalmakat nyújtott át. A megyei pedagógus-festők tárlatát a közönség február 23- ig tekintheti meg a gyulai várban. RT, U cát, saját magad és hazád szabadságáért, függetlenségéért is cselekszel!” A rendelkezésre álló adatom szerint mintegy ezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik szervezett formában vettek részt a francia nép ellenállási mozgalmában. Ezen túl sokain voltak olyanok is, akik illegális feladatokra nem vállalkoztak, de erkölcsileg, anyagilag is támogatták a mozgalmat. Az MFM 1944 nyarán már 70 csoportot egyesített. Párizsban több mint 20 csoportot készített fel a szervezet a fegyveres felkelésre. A magyarok ott voltak mindenütt — Párizsban és környékén, az észak-franciaországi bányavidéken éppúgy, mint a déli zónában. A párizsi munkások fegyveres felkelésében —•1 egyes források szerint — 300 magyar /vett részt 119 magyar antifasiszta esett el a francia maquisok oldalán. Köztük volt a Petit Jean néven ismert Weisz János, Boczor József. Elek Tamás, Békés Imre, akiknek sírján Franciaországban ma is mindig friss a virág. Belgiumiján élő magyarok mindjárt a háború kezdetén bekapcsolódtak az ellenállásba. Illegális magyar csoportok alakultak Brüsszelben, Antwerpen, ben. Illegális magyar nyelvű lapjuk, a Szabadságj jelmondata: „Halál a fasiszta megszállókra!” 1941 szeptemberében a belga partizánhadsereg keretében — mintegy 50 főből álló — önálló magyar század alakult, legendás hírű parancsnokai a mártírhalált halt Löwenwirt Miklós, akit — postumus — a Lípót-remd tiszti keresztjével tűntettek »3 ée Molnár István ; voltak. Számos robbantás, kézi- 5 gránátos támadás mellett is leg- 5 ismertebb akciójuk az 1943. feb- > i*uár 8-án a Saventhem és a ; Sterrebeék közötti pályaszaka- * szón haladó német katonai sze- ; relvény felrobbantása volt. En- jj nék során 300 fasiszta lelte ha- ; lálát, vagy sebesült meg. A szá- jj zad legtöbb tagja — vezetőik- i hez hasonlóan — a fasizmus el- : leni harc hősi halottja lett. Raj- ; r,u)k kívül még mintegy 150 ma- ■ gyár vett részt a belga ellenál- 5 lás küzdelmeiben. Magyarok harcoltak Algírban ; is, Dániában, Iyllamd szigetén « találkozunk magyar amtifasisz- i tákkal, de ott találjuk őket az 5 olasz ellenállók között is. » * * Magyarországom, miint cikkso- : rozatunk is mutatta, az ellenál- : lási mozgalom lassan fejlődött • és a nácik kétszeri beavatkozása 5 is szerepet játszott abban, hogy : nem jutott el a fegyveres fel- ■ kelésig. A Szovjetunió, a Vörös 5 Hadsereg szerepe ennélfogva ha- • zánkban sokkal nagyobb, mint : a többi Duna menti országban. ■ A szovjet csapatok nem csupán ■ a fasiszta megszállókat űzték ki, • hanem a magyar fasizmus el- ; nyomó szerveit is szét kellett ; zúzniuk, hogy felszínre hozzák • a dolgozó osztályok azon fórra- j dalmi energiáit, amelyek az el- ; lenállás során nem tudtak tel- jesen aktivizálódni. A nemzeti’; ellenállás kibontakozása, a for- i radalom belső feltételeinek meg- ; érlelődése egyrészről, másrész- • ről a Szovjetunió felszabadító • küldetése tette lehetővé az új, : népi demokratikus Magyaror- ; szág megszületését. (Vége) S Megvannak az adottságok a gazdasági fejlődés gyorsítására Rart&rtekezlet Gyomén Ä közelmúltban tartották meg a községi pártértekezletet Gyomén. Megtárgyalták a X. kongresszus óta végzett munkát, megvitatták az MSZMP KB-nak a XI. kongresszusra kiadott irányelveit és a Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetét. Megválasztották a pártbizottság tagjait, a járási pártértekezlet küldötteit, majd a végrehajtó bizottság tagjait, valamint a pártbizottság titkárát. Tájékoztatás négy év fejlődéséről Az elnökség és a munkabizottság megválasztása után lenéi Bálint, a községi pártbizottság titkára ismertette a pártbizottság beszámolóját. Bevezetőben Gyoma fejlődéséről tájékoztatta a részvevőket. Elmondta többek között, hogy a községben, különösen az 1970. évi pártértekezlet óta jelentős iparosodás ment végbe, melynek eredményeként a munkások száma növekedett. A törzsgár- dák kialakulásával a kollektív szellem megerősödött, a köz- gondolkodás pedig a szocialista brigádmozgalom kibontakozásának hatására igen sokat javult. A termelőszövetkezeti parasztság a mezőgazdaság technikai színvonalának emelkedése következtében létszámban csökkent, összetételében azonban kedvezően változott. Gépesítéssel és kemizálással egyre inkább iparszerűvé válik a termelés, ami vonzóan hat a képzett fiatalokra is. Jelenleg a kereső lakosság 28 százaléka dolgozik a tsz-ekben. Jelentős Gyomán az értelmiségi réteg. A társadalmi életben különösen a pedagógusok töltenek be aktív szerepet, de mind többet vállalnak a műszaki és más szakmai értelmiségi dolgozók is. A lakossági javftő-szolgálta- tás szempontjából fontos feladatot töltenek be a kisiparosok. A munkásosztály vezető szerepe az elmúlt négy évben tovább erősödött. A munkások legjobbjai növekvő számban lépnek a párt soraiba és a szám szerinti arányuk a termelőüzemekben meghaladja az 50 százalékot. A munkahelyeken és a társadalmi életben egyre több fizikai dolgozó vesz részt a vezető szervek és a testületek munkájában. Korszerűsödött a mezőgazdaság Gyoma nagyközség társadalmának életkörülményei — a személyi jövedelem növekedésével — jelentősen javultak. A termelésben általában megvalósul a mindenki munkája és képessége szerinti bérezés. Az egyéni, a csoport- és az össztársadalmi érdekek érvényesülésének ellentmondásait azonban I nem sikerült teljesen feloldani. | Az egyéni érdek előtérbe kerülése a csoportérdek rovására a Győzelem Tsz-ben kedvezőtlen gazdasági helyzetet teremtett. Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése mellett fokozódott a lakásépítés, javult a kommunális és az egészségügyi ellátás, fejlődött az oktatás, a közművelődés és a szociális ellátottság. 3 mumm 1975. FEBRUAR fi, A beszámoló részletesen foglalkozott a mezőgazdaság és az ipar fejlődésével. Á mezőgazdaság vonatkozásában megállapította többek között, hogy a termelési érték négy év alatt 26 százalékkal növekedett és lehetőség nyílt a kiegyensúlyozottabb, bővített újratermeléshez. A hatékonyság fokozásához szükség van arra, hogy a mező- gazdasági üzemek a népgazdaság igényeinek figyelembevételével csökkentsék a növényfélék termesztését, ami különösen a Győzelem Tsz-re vonatkozik. Az állattenyésztésben a fejlődés megfelelő, a hús előállítási költsége azonban magas. A mezőgazdaság egyre inkább az iparszerű gazdálkodásra tér át, ami hozzáértőbb szakmai és politikai vezetést kíván. Mind több szakmunkásra és magasabb képzettséggel rendelkező szakemberre is szükség van. A fejlődést elősegítette a szocialista munkaverseny, amely főként a Körösi Állami Gazdaságban, de a tsz-ekben is mindjobban kiszélesedik. Mind több az ipari dolgozó A község gazdasági és társadalmi életében egyre nagyobb szerepet kap az ipar, amelynek a termelése négy év alatt 75 százalékkal növekedett. Különösen sokat fejlődött a háziipari és az építőipari szövetkezet, a sütőipari vállalat, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai üzeme, valamint a Mezőtúri Állami Gazdaság gyomai üzemrésze. Az 1974. évi ipari termelés értékben várhatóan eléri a 330 millió forintot. Az iparban dolgozók száma az 1970. évihez képest több mint 30 százalékkal emelkedett. Gondot jelent azonban, hogy a legtöbben a mezőgazdaságból és a háztartásból kerültek az iparba, akiknek szakképzettségük nincs. Ennek pótlására a vállalatok, üzemek tanfolyamokat szerveznek, szakmunkásokat képeznek ki. Egyre többen tanulnak felső- és középfokú iskolákban is. Az ipari üzemek gazdasági fejlődését jól szolgálja az erősödő munkaverseny, amelynek keretében 91 brigád (789 dolgozó) érdemelte ki már a szocialista címet. Ezek a brigádok fontos szerepet töltenek be a községfejlesztési célok megvalósításában is. Nem tart lépést az igényekkel a kereskedelmi hálózat és a lakossági szolgáltatás fejlesztése, ami főként az ÁFÉSZ és a szövetkezeti ipar feladata. A továbbiakban a lakosság közéleti tevékenységének fejlődéséről adott tájékoztatást a beszámoló. Ezt azzal is bizonyította* hogy évről évre nő a pártlapok előfizetőinek a száma és mind többen olvassák a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelenő könyveket, folyóiratokat. Sokan vesznek részt politikai és szakmai oktatásban, a társadalmi szervezetek munkájában. Fejlődtek az iskolák, kelve- | zőbbek a tanítás feltételei. Több ! gyermek számára van óvodai elhelyezés, ami azonban még mindig nem kielégítő. Javult a közegészségügyi helyzet, a betegellátás, bár még ilyen vonatkozásban is sok a tennivaló. Érvényesül a párt vezető szerepe A párt vezető szerepének érvényesülését mutatja —- állapította meg a beszámoló —, hogy a társadalmi élet különböző területein alapvetően a párt politikája valósul meg. A pártmunka tartalmában és módszerében jelentősen fejlődött. Az alapszervezetek vezetősége a meghatározott feladatok végrehajtását rendszeresebben ellenőrzi és a felelősöket beszámoltatja. A demokratikus centralizmus elve és gyakorlata a pártbizottság és az alapszervezetek munkájában érvényesül. Elismerően emlékezett meg a beszámoló a gyomai és az end- rődi munkásőrökből álló század kiemelkedő eredményeiről. Végül a káder- és személyzeti munkáról volt sző és egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagfelvételeknél tovább kell növelni a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok arányát. A beszámolóhoz többen hozzászóltak. Valamennyien elismeréssel beszéltek a négy év alatt végbement fejlődésről, de nem rejtették véka alá a hibákat sem. Többen a szocialista közgondolkodás további javításának szükségszerűségére hívták fel a figyelmet. Mészáros Gábor, a szakmunkásképző iskola igazgatója a szakmunkásképzés és az iskola fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Varga Zsig- mond, a Il-es számú általános iskola igazgatója a későbbi községfejlesztési célok eredményesebb megvalósítását Gyoma és Endrőd egyesülésében jelölte meg. Kiszely Lajos, az ÁFÉSZ kereskedelmi osztályának vezetője a lakosság jobb áruellátásának a lehetőségére tett javaslatot. Gonda Károly, az építőipari szövetkezet elnöke a szakemberképzésről, Farkas Sándor, az I-es számú általános iskola igazgatóhelyettese a társadalmi szerkezetben végbement változásról beszélt. Péteri Márton, az Alkotmány Tsz párttitkára kifejtette azt a véleményét, hogy a mefcőgazdaság képes jobb eredmények elérésére és a dolgozók szociális helyzetének a javítását szorgalmazta. Elismerően beszélt a munkásőrségről is. Kőris György, az MSZMP szarvasi járási bizottságának első titkára méltatta a felszabadulás óta végbement nagy változást. A gazdasági fejlődés meggyorsítására az adottságaink megvannak — mondotta és megállapította; a X. pártkong. resszus határozatait végrehajtottuk, a társadalmi célokat elértük. Egyetértését fejezte ki az MSZMP KB kongresszusi irányelveivel és a Szervezeti S?-bály- zat-tervezettel. Megyeri Sándor, a községi tanács elnöke a tanács munkájáról adott számot. A községi pártbizottság titkárának ismét Jenei Bálintot választották meg. Pásztor Béla Gyakorlattal rendelkező vasesztergályosokat felveszünk. Bérezés: megegyezés szerint. Vízgépészeti Vállalat II. sz. Gyáregysége, Cyula, Béke sgí. 54. sz. (Munkaügy* 153734
