Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
Bird József nyilatkozata külkereskedelmünk helyzetéről ós ez éri feladatairól Bépő József küEcereákedelmi miniszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának külkereskedelmünk helyzetéiről és ez évi téladatairól. Hogyan értékelhető a km« kereskedelem 1974. évi tevékenysége? Népgazdaságunk múlt évi sikeres fejlődése megalapozta a külkereskedelmi forgalom dinamikus fejlődését is. Ebben kifejezésre jut dolgozó népünk i-redményes munkája, az a lendületes munkaverseny-mozga- iom, amely pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére országosan kibontakozott. A kivitel — összehasonlítható iinszinten — 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan 18 százalékkal nőtt. Ezen belül a szocialista export 4 százalékkal, az import 16 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi orgalom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, .«írnek felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A kivitelen belül a gépek, a •mezőgazdasági és élelmiszeripari termékék exportja jelemtő- , .ebben, a fogyasztása cikkeké mérsékelten emelkedett. Az . .nyagok és félkész termékek kivitele kisebb volt, minit 1973- í>an. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban közlekedési eszközöket, műszereket és híradástechnikai termékeket importáltunk. Az anyagimport külön ösen a vegyipari alapanyagokra és félkész termékekre, valamint a vaskohászati termékekre terjedt ki és meghaladta az előző évit. Jelentős volt a fogyasztási cikkek behozatala is, mindenekelőtt a szocialista országokból. A rubel elszámolású forgalmunkban a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét és ennek eredményeként — figyelembe véve az előző evek magyar többletszállításait — az előirányzottnál kedvezőbben alakult az áruforgalmi egyenleg. Legdinamikusaibban a „épimport nőtt. A kivitelünkben az átlagot meghaladóan nőtt a íjépek és berendezések, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek aránya. Abban, hogy a múlt évben a forgalom dinamikusan emelkedett, jelentős szerepe volt a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünknek. A közöttünk kialakult kapcsolatok elvileg és társadalmilag eltérnék a más társadalmi rendszerű országok együttműködésétől. A szocialista országok gazdasági .ígyüttműködését a stabilitás jellemzi. A tervgazdálkodás, a hosszú lejáratú kereskedelmi szerződések rendszere, a távlati • tervek összehangolása, a gazdasági integrálódás erősödése szilárd bázist teremt, biztosítva az ütemes, magas színvonalú fejlődés lehetőségeit. Számunkra előnyös és nagy biztonságot nyújt, hogy ennék a folyamatnak mi is részesei vagyunk. A szocialista országok közötti együttműködés segít bennünket abban, hogy ma már a termelés több mint 60 százalékát a jeldolgozóipari ágazatok szol- íSáltatják és hogy exportunkban is ezen ágazatok termékei vannak túlsúlyban. Külön ki kell emelni fejlődő iparunk nyersanyag-ellátását, amelyben alapvető szerepe van a szocialista • »rszágokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködésünknek. 1974-ben tovább szélesítettük [sokoldalú gazdasági kapcsola- -ainkat a fejlődő országokkal is. Forgalmunk 7 százalékát bonyolítjuk le -velük. A növekedés évente átlag 11 százalékos és óllehet, a forgalom állandóan emelkedik, súlya az egész össz- Kereskedelmünkben még elmarad a kívánt szinttől. A tőkés országokkal való kereskedelmünkben feszültséget okozott, hogy az import a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult annak ellenére, hogy az export is figyelemreméltó növekedési ütemet ért el. A tőkés kivitelünk 1973-hoz képest — változatlan árakon — 6 százalékkal, a behozatal 21 százalékkal nőtt. A kivitelen belül ebben a gépexport növekedési üteme volt a legnagyobb. Az importban emelkedett az energiahordozók és nyersanyagok részaránya. Az áruforgalom alakulását döntő mértékben befolyásolták a tőkés világ ■válság- jelenséged, továbbá az energiahordozók és alapanyagok beszerzési nehézséged. Az erőteljes inflációs tendenciák, az áremelkedés és az árarányok alakulása miatt a cserearányok hátrányunkra megváltoztak. A kereskedelmi mérlegünk passzívumának mintegy 80 százaléka a cserearányromlás következménye. Exportunk növelését fékezte a Közös Piac korlátozó intézkedése. Mivel a fejlett tőkés országokkal bonyolódó árucsere- forgalom külkereskedelmünknek közel egyhanmadát' teszi ki, nem közömbös számunkra a forgalom alakulása. Az eddig elért színvonal különösen az eltelt másfél évtizedben végbement fejlődés eredménye. Az országaink közötti kereskedelmet eddig sem csupán a berendezések, gépipari és vegyipari termékek, valamint anyagok beszerzésére, cseréjére alapoztuk. Az ipari kooperációk különböző formáinak kialakítására is törekedtünk és arra, hogy fokozzuk a magyar ipari és mezőgazdasági termékek szállítását is. Ügy ítéljük meg, a tőkés üzleti körök felismerték, hogy a gazdasági kapcsolatok számúikra is előnyösek és saját exportjuk szorgalmazása mellett keresik a korszerű együttműködési formák kialakításának lehetőségeit a szocialista országokkal, közöttük hazánkkal. E józan felismerés mellett azonban szükséges a megkülönböztetéstől mentes kereskedelempolitika. Ellenezzük a nemzetközi kereskedelem mindenfajta korlátozását, megtorló intézkedések alkalmazását. Különösen pedig az Európai Gazdasági Közösség megkülönböztető politikáját, amely élesen ellentétben áll a nemzetközi kereskedelem akadályainak lebontására irányuló általános törekvésekkel, a GATT alapelvével. A közösség agrár-rendtartására hivatkozva elrendelték a vágómarha és a marhahús beviteli tilalmát. Az ebből eredő nehézségeinket a Szovjetunió segítségévéi sikerült megoldani. A szovjet kormány világpiaci áron, konvertibilis valutáért vásárolta meg a kivitelre szánt vágómarhát és marhahúst. Ez lehetővé tette a vágómarha-felvásárlás átmeneti zavarainak megszüntetését és a biztonságos értékesítést Hogyan értékelhetők a szocialista országokkal kötött ez évi megállapodások? A közelmúltban megkötöttük az ez évre szóló kereskedelmi megállapodást a szocialista országok többségével. A megállapodások biztosítékot nyújtanak arra, hogy kereskedelmünk ebben az évben is a tervnek, a népgazdaság céljainak megfelelően fejlődik. Betartjuk a hosszú lejáratú megállapodások előirányzatait, reális számítások alapján jelentős j túlteljesítésre is van kilátás.! Tovább erősödnek a kapcsolatok perspektivikus elemei. A szocialista országokkal bonyolított forgalomnak több mint egyötödét teszik ki az olyan áruszállítások, amelyek szerződéses együttműködés, szakosítás vagy kooperáció eredményei. A megállapodások biztosítják legfontosabb importszükségjete- inket. Jelentősen nő a gépek behozatala, ami nemcsak strukturális szempontból fontos,' hanem nagyberuházásaink gépimportigényeinek kielégítése miatt behozatala. A lakosság ellátásai szempontjából jelentős, hogy a kiskereskedelmi forgalom 18 százalékos importarányát tovább növeljük. 27 százalékkal több fogyasztási cikk behozatalával számolunk, többek között 100 ezer darab széntüzelésű kályhát és 80 millió forintért bútort, 180 millió forintért villamos közfogyasztási cikket, gépkocsikat hozunk be. Külön kiemelem iparunk nyersanyag-ellátását, amely adottságaink mellett biztonságosan csak a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés keretében oldható meg. A világpiacon nagymértékben emelkedtek a nyers- és alapanyagárak. Hallhatnánk-e valamit arról, hogy milyen hatással van ez a szocialista országok egymás közötti kereskedelmére? Ismeretes, hogy az elmúlt években a tőkés világpiacon jelentős mértékű és tartósnak mutatkozó áremelkedés történt. Az energiahordozók, a könnyű- és nehézipari nyersanyagok nagy részének, valamint egyes (mezőgazdasági termékeknek ár- szintje jelentősen megváltozott és új árarányok alakultak kd. Ezt a körülményt figyelembe kell venni a KGST-országok közötti áruforgalom áraiban is. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy kereskedelmünk reális árakon folyjék, Így tudjuk biztosítani az egymás közötti kereskedelemiben a kölcsönösen előnyös kedvező feltételeket és a helyes orientációt a termelők és felhasználók száméira. Azt, hogy a szocialista országok egymás közötti kereskedelmi forgalma dinamikusan növekedjék tovább. Az árak reálisabb megállapítása országunkban is ösztönöz az energiahordozók és nyersanyagok fokozottabb feltárására, az energia- és anyagtakarókosság- ra, a termelési szerkezet adottságainknak jobban megfelelő gyorsabb átalakítására. A KGST-országok között több mint másfél évtizede olyan megállapodás van érvényben, amely szerint az egymással folytatott kereskedelemben az árak bázisa a világpiaci ár. A világpiaci árakat azonban mindig meg kell tisztítani a konjunkturális spekulatív tényezőktől, amelyek a tőkés világpiaci árak alakulásában jelentős szerepet játszanak. A KGST Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén megállapodtunk abban, hogy a jövőben évenként hozzáigazítjuk árainkat a világpiacon az előző öt évben kialakult átlagárakhoz. A Szovjetunióban most befejeződött kétoldalú tárgyalása^ inkon a megállapodások során rögzítettük azt is, hogy 1975- ben a világpiacon végoemenő folyamatok hatására, a kölcsönös érdekek iigyelembevétele- vel — mind az exportban, | mind az importban — egyes cikkeknél árkorrekciókat iiaj- tunk végre. Kölcsönösen figyelembe vettük az indokolt árváltozásokat. Emelkedik a magyar importban az energiahordozók és nyersanyagok árszintje. Az új nyers- és alapanyagarak lényegesen kedvezőbbek a tőkés világpiac árainál. Például az új nyersolajár kevesebb, mint fele a tőkés országokból való beszerzés költségeinek. Hasonló a helyzet más alapvető nyersanyagok esetében. Ez a tőkés országokból való beszerzéshez képest nemcsak az előző, hanem a mostani árakon is tetemes megtakarítást jelent. Széles körben emelkedik a magyar exportban döntő szerepet játszó késztermékek árszintje is. kai, mindenekelőtt a Szovjetunióval tovább erősítve, a jövőben is biztosítani fogjuk népgazdaságunk tervszerű fejlődését, népünk életszínvonalának rendszeres emelését. Legnagyobb kereskedelmi partnerunk a Szovjetunió. Miben fejeződik ez ki? Magát a tényt a három évtized igen sok adata, kapcsolataink jellege és sokrétűsége bizonyítja. A kérdésre most elsősorban az 1975. évi kereskedelmi szerződésünk néhány jellemző mennyiségi mutatójának ismeretében kívánok válaszolni. A szerződés alapján ez évi forgalmunk meg fogja haladni a két és fél milliárd rubelt. Ezzel több mint egy- milliárd rubellel túlteljesítjük az 1971—75. évekre előirányzott külkereskedelmi forgalmat. A magyar behozatal ebben az évben is rendkívül változatos és gazdag. A Barátság-vezetéken 6 millió tonna kőolaj érkezik és az idén megindul a 600 millió köbméter földgáz szállítása is. Üzemeink 750 ezer tonna kohókokszra és 300 ezer tonna kőszénre, továbbá 400 ezer tonna gáz- és fűtőolajra számíthatnak. 4,2 irtilliárd kilowattóra elektromos áramot veszünk ebben az esztendőben. A Szovjetunió szállításai fedezik a magyar vasérc-szükségletnek több mint 90 százalékát, továbbá 250 ezer tonna nyersvasat, és 44 ezer tonna különböző ferroötvözetet importálunk az idén. Több mint félmillió tonna hengerelt áru is érkezik a Szovjetunióból, továbbá más, feldolgozásra alkalmas kohászati termékek, így ónozott és horganyzott lemezek. Mezőgazdaságunk számára 1350 darab kombájnt, 5220 da- 1 rab traktort — ebből 200 darab K—700-as nagy teljesítményű traktort —, továbbá 238 ezer tonna kálisót, 250 ezer tonna foszfátot és 35 ezer ton- I na nitrogénműtrágyát hozunk be. Félmillió tonna cementet, valamint kétmillió négyzetméter táblaüveget és 1,1 millió köbméter ipari fát és 885 ezer köbméter fenyőfűrészárut vásárolunk ebben . az esztendőben. Gazdag a magyar szállítások listája is. Ez évi kivitelünknek mintegy fele gép és berendezés. 14 millió pár cipő, 37 millió méter szövet eladását tervezzük. Húsz százalékkal emelkedik majd a kötöttáru exportja. Számottevően bővül az élelmiszeripar kivitele. Exportunknak közel 7 százaléka a gyógyszeriparunk termékeiből álL Néhány vállalat gépipari termelésének nagyobb részét a Szovjetunióba exportálja. Így például az Ikarus össztermelésének 53, a Magyar Hajó- és Darugyár 57, a Ganz-MÁVAG termelésének 14 százalékát exportálja a Szovjetunióba. A Szovjetunióval kötött 1975. évi megállapodásban jelentős súllyal szerepelnek a termelési együttműködés vagy kooperáció alapján történő kölcsönös áruszállítások. Ismeretesek a korábban kötött egyezmények, különösen a timföld-alumí- rium-egyezmény, az autóbusz- és a Zsiguli-kooperáció, a szá- mítástecj*nikai gyártásmegosztási együttműködés, a „Barátság” II. kőolajvezeték. Ami azonban az idei megállapodást illeti, ez az esztendő e téren is kiemelkedik. Átadásra kerül a közösen épülő „Testvériség” gázvezeték, amelyen májustól megkezdődnek a földgáz- szállítások a Szovjetunióból. A megvalósulás stádiumába lépett az olefinprogram. Ennek lényege, -hogy Len in város térségében megépült gazdaságos, nagy kapacitású olefin-műben etilént és propilént állítunk elő. E termékek egy részét, az etilént csővezetéken, a propilént vasúton kiszállítjuk a Szovjetunióba és műanyagokat, petrolkémiai termékeket, polietilént, polistirolt, akrilnitrilt kapunk cserébe. Az együttműködés előnyei számunkra abban vannak, hogy az etilén és propilén további feldolgozásához szükséges beruházásokat megtakarítjuk, és hogy hosszú távra, 10—15 évre biztosítjuk a termékek kölcsönös elhelyezését. Energiaellátásunk szempontjából döntő jelentőségű az oren- burgi gázvezeték megépítésében és a 750 kilovoltos elektromos gerinc-távvezeték építésében való együttműködésünk. Ezek teszik majd lehetővé, hogy egyre növekvő mennyiségben hosszú távra biztosíthatjuk a földgáz és villamos energia behozatalt. A Szovjetunióval kötött ez évi megállapodás iparunk, mezőgazdaságunk fejlődése és a belső ellátás szempontjából elsődleges jelentőségű. Milyen feladatok állnak a külkereskedelem előtt 1975. ben? Feladatainkat a Központi Bizottság múlt év december 5-i határozata, az 1975. évi terv külkereskedelmi előirányzatai szabják meg. A nemzetközi gazdasági együttműködést a népgazdaság szükségleteivel összhangban úgy kell fejlesztenünk, hogy maximálisan biztosítsuk és kihasználjuk a külkereskedelmi lehetőségeinket. Az a feladatunk, hogy a népgazdasági tervet következetesen végrehajtsuk. Biztosítani kell a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a fejlődő országokkal erre az évre előirányzott külkereskedelmi tervünk teljesítését és ezzel egyidejűleg jelentősen emelni kell a tőkés exportot. Ezt a termékek versenyképességének javításával, jobb és szervezettebb piaci munkával kell megalapozni. Ügyelni kell arra is, hogy a külkereskedelmi tevékenységünk a belföldi kereslettel összhangban történjék. 1975-ben növelni kell a feldolgozóipari termékek exportját célzó kapacitásokat, elsősorban a gyorsan befejezhető vállalati beruházások útján. A külkereskedelmi vállalatok feladata, hogy kezdeményezzék és támogassák az ilyen jellegű fejlesztéseket. Biztosítani kell a fejlesztési politika összhangját a külgazdasági követelményekkel. Indokolt a gazdaságossági számítások továbbfejlesztése, annak érdekében, hogy a világpiaci feltételek alapján megítélhető legyen a beruházások gazdaságossága. Foglalkozni kell olyan nagyobb fejlesztési koncepciókkal, amelyek megvalósítása termelési együttműködéssel lehetséges. A gazdaságos és külkereskedelmet segítő fejlesztések megvalósítását, kezdeményezését szorgalmazni kívánjuk és változatlanul fontos feladatként kezeljük a külkereskedelmi tevékenységben a piackutató és piacfeltáró munkát. A minisztérium irányelve alapján a vállalatok vezetőinek ki kell dolgozniuk a távlati intézkedési terveiket a hatékonyság javítására, a tartalékok feltárására, az ésszerű takarékosság fokozott érvényesítésére, az ellenőrzés javítására, a munkamódszerek racionalizálására. Végül hangsúlyozni kívánom, hogy a külkereskedelmi feladatokat — munkánk állandó javítása mellett — csak úgy tudjuk megoldani, ha belső erőforrásainkat — különösen a termelés területén — a célkitűzéseknek megfelelően összpontosítjuk és kihasználjuk. Ehhez hozzásegít bennünket a szocialista országokkal való sokoldalú kereskedelmi «és gazdasági együttműködés, az internacionalista segítség, amely a szocialista országok együttműködésében megvalósul. Ez meghatározó tényező külkereskedelmi terveink teljesítésében s ezt messze meghaladóan azért is, mert csakis ez biztosítja az összes céljaink elérését, a szocialista társadalom sikeres építését hazánkban. (MTTj Munkánkat, javítva, kapesola- is. Bővül a fogyasztási cikkek I ttunkat a szocialista országok-