Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám

Demokratizmus és kötelesség K omoly tanácskozásokon és ifjúsági fórumokon vitat­ták meg a középiskolás fiatalok jogait és kötelességeit. Az átdolgozott iskolai Házirend, az új Rendtartás rögzíti a fej­lődést és a viták eredményeit. Ebben a cikkben csak a köte­lességekre szeretnék kátémi, melyek elválaszthatatlan egysé­get alkotnak a jogokkal. A jogok vagy kötelességek egyoldalú hangoztatása helyte­len, ezéirt a kötelességek meg­fogalmazásánál természetesnek tekintem az ifjúsági élet és mun­ka legszélesebb és fejlődő de­mokratizmusát, a jogok biztosí­tottságát. A jogok gyakorlása csak munkában valósulhat meg, mely egyet jelent a kötelessé­gekkel, tettekkel. Csak az tud jogaival alkotóan élni, az ta­lál örömet jogainak gyakorlá­sában, aki teljesíti kötelessé­geit. Mindnyájunk életében a kötelességek becsületes megva­lósítása az erkölcsi alap, amely­ből jogaink gyakorlása kibonta­kozik. Ifjúságunk kialakult és fejlő­dő tulaj donságaá mind elvégzett munkára vezethetők vissza. Mű­veltségük, elméleti és gyakorla­ti munkájuk, önálló gondolko­dásuk, közösségi életük, mar­xista—leninista világnézetük a mozgalmi munkában, a tanu­lásban, a közéleti tevékenység­ben fejlődik ki. A kötelesség megértett, át­gondolt, önként vállalt munkát jelent, idegen tő­le a tiltás. A megjegyzések nél­küli .kötelező”, az adminisztra­tív intézkedés tükrözhet formá­lis eredményeket, de hiányzik belőlük a belső igény, a velük való azonosulás, az értük való örömet adó cselekvés. Ennek a belső igénynek a kialakítása a szülő, az iskola, az ifjúsági mozgalom és minden felnőtt együttes munkájának lehet csak az eredménye. Ilyen hatásrend­szerben lesz a „kötelező”: ér­ték. A kötelességek megértése, elsajátítása egyezzen mag az egyén és a közösség érdekei­vel, vállalása önkéntes legyein. Ellenkezőleg, a „néma teljesítés” visszafojtott indulatokat, érzel­mi szegénységet, következetlen­séget, rossz munkát eredményez. A tanulás szükségessége meg­értett, az egyén jövőjével egy­bekapcsolódó igény legyen. Tük­rözze ez a fiatalok szocialista építésükhöz való viszonyát, igé­nyelje a képességek és a helyt­állás összhangját. A fiatalok megítélésében elsődleges szere­pet kapjon, minden más köve­telményt ennek eredményessé­gében kall értékelni. A tanulás munkát jelentsen, eredményes, mind magasabb szintű munkát, ne a 14 éves kortól 18 éves korig' terjedő négy év szürke eltöltését, a „majd lesz vala­hogy utána” perspektívában időrablását. Ez a tanulás legyen minden fiatal meghatározója, ne csak a továbbtanulók jellemző­je. Az önképzés, önművelés a ta­nulás kötelezettségének teljesí­téséből, magasabb szintű átélésé­ből fakad. Ez már öntevékeny­séget, egyénileg vállalt munkát jelent az általános műveltségért, a választott pálya — szakma magas szintű elsajátításáért. Az önképzés elmélyíti az ismerete­ket, hozzájárul az egyéniség sokoldalú kibontakozásához, a természet, a társadalom, a gon­KÖLCSÜNÖZZÖN ÖN IS! Női, férfi esküvői ruhát a legdivatosabb anyagból és formából, minden mé­retben választhat Kívánságra méretes meny­asszonyi ruhák készítését is vállaljuk. Jclmezkészíto és Kölcsönző Vállalat esküvői ruhák osztálya Békéscsaba Kazinczy u. 36. Telefon: 11-341. x dolkodás törvényszerűségeinek megismeréséhez, öncélú munka marad azonban, ha nem kap­csolódik hozzá a kötelességek másik fontos területe: az isme­retek továbbadása, mások fej­lődésének segítése. M inden fiatal kötelessége ön­maga életcélját tervszerű­en meghatározni, életét, munkáját ennek megfelelően megszervezni. Reálisan mérjék fel a választott pálya követel­ményeit, önkritikusan szemlél­jék ezek tükrében önmaguk fejlődését. A realitás és a vá­lasztott pálya romantikája egy­aránt igényli a „tisztelt” és „el­fogadott” példaképet A becsü­letesen dolgozó felnőttek, szü­lők, nevelők, barátok mind- mind kifejezik egy-egy részét — eredményes munkával — an­nak az életoélnak, amelyet fia­taljaink választanak. A példa­kép nem lehet elvont, egyre kö­zelebb kell, hogy kerüljön az őt követőhöz^ tényekkel kell, hogy átírassa a fiatal életritmu­sát. Mindnyájunkban tudato­sodnia kell, hogy a fiatalok fi­gyelnek bennünket hozzánk ha­sonlóak akarnak lenni, még na­gyobb feladatokat akarnak el­érni. A fiatalok kötelességének má­sik fontos alapfeltétele a fe­gyelmezettség. A fegyelmezett­ség együtt jár a kötelességek tudatos teljesítésével, forrása az egyén és a közösség fejlődésé­nek, alapja a tervszerűségnek, a fokozódó és tartalmasodó te­vékenységeknek. Nem formális „jóság” ez, a munka fegyelmé­ről, az alkotó és következetes erőfeszítéséit fegyelméről van szó. A szocialista és kommunista erkölcsi követelményeket köte­lesség megismerni, gyakorolni: ezek nem észrevétlenül lesznek fiataljaink jellemző vonásai. A szocialista társadalom felépíté­sének, a kommunizmus építésé­nek tudatos átélését és vállalá­sát jelenti ez, olyan közösségi követelmények elsajátítását, ame­lyek az egyéniség gazdag ki­bontakozását biztosítják. A fia­talság kötelessége tetteinek át­gondolása, a tettek várható kö­vetkezményeinek belátása, má­sok érdekének tisztelete. A tet­tek együtt kell, hogy járjanak •' a tudatos — marxista alapokon 5 fejlődő — politizálással. Ez túl S kell, hogy jusson a megértett- sógen, a cselekvés lényegévé váljon. Jellemezze a fiatalokat 1 a társadalomért való cselekvés \ minden eredményes formája, S mely nem egyszeri tetteket, ha- ! nem folyamatos cselekvést igé- 1 nyel. Ez a folyamatos cselekvés ; az alapja minden „jog”-nak, g minden jog tartalmas és ,jo- ! gos” gyakorlásának. E köteles- ! ség folyamatossága nélkül nincs | kedvezmény, nincs eredmény. A demokratizmusból fakad az j a kötelezettség, hogy fiataljaink • otthon, az iskolában, az ifjúsá- 5 gi és társadalmi közösségekben j kezdeményezők, másokért fele megbízatás, a kisebbek tanulását segítő akciók, a kisebbekért végzett társadalmi munkák az igaz forrásai fiatalságunk elis­mertségének. Kötelesség a hibák észrevéte­le, elemzése, kijavítása, minden közösségre káros jelenség egyé­ni és közösségi megszüntetése. Ez nem valósulhat meg a „he­lyes” megmutatása, megvalósí­tása, gyakorlása nélkül. A felszínesség, a közvéle­ménytől idegien divatok maj- molása, a feltűn őrködést rejtő durvaság elítélése, a munkake­rülés megvetése, az erkölcste­lenség és elvtelensóg gyűlölete mások határozott bírálatát, ön­maguk kritikus, önkritikus szem­léletét igényid. Minden eddig felsorolt köte­lesség szorosan agybéka pcsoló - dik a tettekkel, tehát az építő tettek eredményeinek, a szocia­lista tulajdonnak a védelme, fejlesztése és gyarapítása szin­tén kötelesség. Ez a „védelem” elsősorban munkát jelent: sza­vakkal, szóvirágokkal nem lehet a jövőért harcolni. A kötelességek megvalósítása jellemző tulajdonságokat alakít ki a fiatalokban- Ezekből a tu­lajdonságokból bontakozik ki az állampolgári kötelesség, ezek adják az alapját, értelmi és ér­zelmi gazdagságát a hazaszere­tetnék és internacionalizmus­nak. Csak kötelességek teljesíté­se eredményezi a fiatalok meg­becsülését, tetteik elismerését, csak így lesz indokolt és tár­sadalmilag elfogadott a „han­gulatuk”, „derűjük” és „opti­mizmusuk". Ma kötelességeinket teljesíteni — fiataloknak et> fel­nőtteknek — társadalmi felelős­ségünkből fakad. Szabadságunk nemcsak lehetőség, hanem köte- • lezettoég is. A kötelességek teljesítésének társadalmi elis­mertsége érzelmi világunkat gazdagítja, kialakítja bennünk a legnemesebb erkölcsi tulaj donságokat iatalságunk akkor élhet teljes nyíltsággal, jogai­val akkor lesz igazán vá­lasztó és választható, ha mara­déktalanul teljesíti kötelességét! Csausz Vilmos I F Változásra van szOkság A tótkomlóst könyvtárról van szó. Még közelebbről a könyvtár nemzetiségi könyvállományáról, melynek fontos szerepe lenne a mintegy 60 százaléknyi szlovák lakosság anyanyelvi kultúrájá­nak ápolásában. Sajnos, a jelek — és a könyvtáros véleménye — azt bizonyítják, hogy az alig ezer kötetnyi, szlovák nyelvű könyvanyag nem sok szerepet játszik ebben az anyanyelvi kul- turálódásban A kijelentést igazolandó, áll­janak itt a tények: a könyvtár ezer kötetnyi szlovák nyelvű könyve nagyrészt elavult, nem egy harminc év előtti (!) ki­adás; sok a tartalmilag, témájá­ban nehezen érthető, sőt: iro­dalmi szlovák nyelven írott, amit Komlóson egyszerűen alig ismernek; kevés a mesekönyv, pedig az olvasóvá nevelést is­kolás korban kell megkezdeni, ez régi tapasztalat és könyvtá­rosi törvény; vásároltak politi­kai műveket is, ezeket azonban inkább magyar nyelven olvas­sák az érdeklődők; regényt a legszívesebben úgy olvasnak, ha annak magyar fordítását is ki­viszik, és összevetik a kettőt, vagy ahol nem megy szlovákul, olvassák tovább magyarul, anyanyelvi ismere4eik mégis fej­lődnek, gazdagodnak. Dohányos Jánosné könyvtáros nemrég összefoglaló jelentést ké­szített a szlovák nyelvű könyv- állomány körüli tapasztalatairól. A helyzetet jól aláhúzza c né­hány mondata: „Anyanyelvi iro­dalmat főleg a 14 éven aluli gyermekek olvasnak, akik szlo­vák iskolába járnak, és a nyug­díjas korosztály, a középkorosz­tály kiesik. Az érdeklődés főleg a meseirodalomra terjed ki, na­gyobb terjedelmű regényt nem olvasnak, csak abban az esetben, ha az le van fordítva magyarra is. Ennek főleg az az oka, hogy a lakosság nagy százaléka csu­pán beszéli a nyelvet, az irodal­mi kifejezések megértése már nehézséget okoz számukra.” Tehát újabb bizonyíték ms előbbire: regényt csak akkor ol­vasnak, ha azt magyarul is ki­vehetik. Dohányosné mondta ki az ebből következő feladatot: miért nem törekednek arra azok, akik erre törekedni illetékesek, hogy kétnyelvű könyveket ad­janak ki, szlovákul és magyarul egyszerre, oldalanként váltakoz- tatva. Ez verses kötetekben és szépprózában is régen bevált módszer, csak éppen nem ter­jedt el megfelelően. Nemzetiségi politikánk meg­valósulásának fontos része a nemzetiség lakta községekben szervezett nemzetiségi könyvtár, íme, egy mondat, amelyben há­romszor is szerepel a szó „nem­zetiségi” —. kikerülhetetlenül. Tehát fontos, lényegbe vágó ügy! Akkor ésszerűen kell támogatni, hiszen értelmetlen nehezen ol­vasható, anyanyelven írott re­gényekre, politikai művekre pénzt költeni, ha holt tőke ma­rad a könyvtárakban. Igaz. könyvkiadásunk nem éppen alapvető jellemzője még most sem a rugalmasság. De vannak már jő példák! Itt is, ebben la ilyen gyors, okos, a realitásokat figyelembe vevő, és nem el­kendőző Intézkedésekre van szükség. Mégpedig mielőbb! Sasa Ervin Békéscsabára lá'ogatott a SZOT titkára Csütörtökön, február 20-án Békéscsabára látogatott Du- schek Lajosné, a SZOT titkára Donáth Bélának, a SZOT munka- | védelmi osztályvezetőjének kísé­retében. A vendégek délelőtt a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezetőivel időszerű ilHMIINIVNIRIIINNIIIIIIIHIlMt feladatokról, főként szociálpoli­tikai kérdésekről tárgyaltak, majd megbeszélést folytattak az SZMT munkavédelmi felügyelő­ivel. Délután felkeresték a Féríi- fehérnemű-gyár békéscsabai gyáregységét, ahol találkoztak a vezetőkkel és a dolgozókkal. I Fekete Gyula: A fiú meg a k aíonák 12. Ezek már csak reggel jönnek a rakományért. Az volna a szüret, ha mindent eldughatna addig. Szépen be le­lősséget érzők legyenek. A kö- j =ontónV az egészet az es/- zösséghez tartozás a jogokon túl ■ apf,, ,onk* .*5 efeszet, az esz vállalást is jelent. Legyen ez a| cójgot ^.mindent. De nem ér vállalás a 1 eg egyszerűbb munka i “ sen?mit- hf> ^lgysem vagy a legbonyolultabb szer- : tuk Mert idegen országba vezés, mindig hozzájárul aküíf leh®fc u^' subádon zösseg fejlődéséhez, a közösség \ at^' Ilyenkor »“ me~ jogainak bővítéséhez. Ezért kell - neKutes van’ fiataljainknak közösségeik égé- ; Négy rejtekhelyét készített a közösség ! idáig, de azt mind odahaza, Ma- ° j gyarországon. Azokat bármikor | megtalálja. Miskolcon van az első rejtek­hely. Egy borospincében, az Avas oldalában. A kéttornyú templomnál kell fölmenni a hegyre, on­nan a legközelebb. Azt az egyet nem szabad elfelejtenie, hogy zöldre van festve a léckerítés: több zöld kerítést nem látott a környéken, csak ezt. Azaz drót­kerítés van zöld is, de ez csak két, közösségeik életének szépí- : léc. Maga a pincetulajdonos tését. A szülők otthoni gyér- | sem találná meg egyhamar azt meknevelő munkájának megasz- j a rejtekhelyei, mert honnan jut­tass, a megtisztelő ifjúvezetői 5 na eszébe, hogy ahol le van desz­szét megismerni, minden tagjának önzetlen se­gítséget nyújtani. A közösség közvetlen és közvetett erősítése legyen az életcélja fiatalságunk­nak. H a a felnőttek példaképeik a fiataloknak, akkor a fia­talok példaképeik legye­nek a „kisebbeknek". Ezért nem elég az erősebb tekintélye alap­ján megkövetelni, ezért együtt kell dolgozni a kisebbekkel, vál lalni kell nevelésüket, segítésü kázva az ászokfa egy diarabon, ott a rejtekhely a deszka alatt. Egy hosszúkás faláda, telis- tele zseblámpaelemmel. Lehet az talán ezer is. De ha, ezer nincs, száz biz­tosan van. Világíthatnak vele otthon, ki tudja, meddig; sepet- ró, se gyufa nem kell hozzá. Csak villanykörte. Kár, hogy nem próbálta ki, világít-e az elem azzal a nagy villanykörté­vel, mert olyant keríthetett vol­na azóta akármennyit; Pesten még a félrehelyre is be van vezetve a villany. Ki van fordítva a sarkából a pinceajtó, és a léckapun is le­törve a zár. („Hacsak azóta a tulajdonos... — gondolta. — De nem hiszem én, mit féltsen, azt a két beütött fenekű hor­dót? Csak azt nyerné vele, ha lelakatolja, hogy megint feltörik, van-e benne bor. És honnan volna bor, leg hamarább ősszel lesz szüret...”) Az lesz az első dolga, hogy az elemes ládát ha­zamenekíti. Nemigen van pet- ró a háznál, már a front előtt sem lehetett kapni, az olajmé­csest hozta le az apja a pad­lásról. A másik rejtekhely egy vá­rosban van. Nem volt rá enne, hogy megkérdezze a varos ne­vét. / Könnyű lesz megtalálni, mert ott van, közvetlenül a Dana- parton, nem nagyon messze Pesttől; odáig látszottak este a fényszórók. Es ha más nem is, Magda nénié tudja, melyik az a város, mert amikor Henrik­kel Németországba menekült, ott bízta rá őt a szállásadó asz~ szonyra, Stefi nénire. Kivetkőzött Stefi néninél egy német katona; ruhája, géppisz­tolya, felszerelése, mindene né­met volt, beszólni is németül beszélt, csak a civil ruhában kezdett magyarul beszólni. De olyan jól, senki sem foghatta volna rá, hogy német. És nem is igazi német volt, mert ott valahol lakott, egy környékbeli faluban. Német pénzzel fizetett a há­zi néninek is a civil ruháért, s azt mondta (magyarul); — Te­gye csak el, jóasszony, meglát­ja, sokat fog még ez érni... Volt az udvaron egy kerekes kút, s az a kivetkőzött katona oda hajította be a géppisztolyát Hajigáit még egyebet is a kútba — nem látta jól a klozetajtó hasítékán, miket hajigái —, biztosan a töltényeket. Másnap reggelre eltűnt a ház­ból a katona. Stefi néni meg el­ment sorbaállni. Kigondolta ő ezt, még lefek­vés után. Leáldozta a kert vé­gében fekvő, szétszáradt csónak­ról a vasmacskát és rögtön az első merítésre sikerült kihalász­nia. a kutból a géppisztolyt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents