Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

HaraiB« éwe!l «zeüStt, . 1945. február Sl-éss Sri* alá Sztálin, Eooerveít és Churchill » jaJtai érte­kezleten elfogadott anes- állapodásf. AM Járt már m Krfm-féS- szigete«, látta a mélykék eget, szívta a tenger illatú levegői; tanúsíthatja: eszmény! hely ah­hoz, hogy felelős emberek va­lamely villa teraszára a béké­től tárgyaljanak, ^Az első. nemzetköz® Jelentő­ségű találkozó harminc eszten­dővel ezelőtt zajlott le az Set szépségét sugárzó félsziget leg­nevezetesebb helyén: a „három nagy” — Sztálin, Rosseveit és Churchill — tanácskozott egy héten át a Jaltai Livad ia-kas- teiyban. Végéhez közeledett a második világháború és a há­rom hatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Brítannia vezetőinek az volt a feladatuk, hogy összehangolják ta harcok győzelmes befeje­zéséhez szükséges katonai ak­ciókat és körvonalazzák a há­ború utáni világ szilárd béké­je megteremtésének részlete» programját Jalta név® bevonult a tírté- aelembe, Azok a megállapodások, amelyek a hadműveletek össze- harvgo’ását a megszállandó Németország közös igazgatását vagy épnen a Janán elleni szovjet hadba lénés részlett illeti, immár valóban a dinlo- wáeiatörténeti munkákra tar­tozik. Be az ott hozott távlato­kat^ körvonalazó határozatok hatása igen nagy volt. és soha­sem váltak annvira időszerűek 8» jaltai egyezménvek, általá­ban az antifasiszta koalíció együttműködésének politikai tanulságai, mint ma A jaltai találkozó az anti­fasiszta koalíciói együttműkö­désnek egyik demonstrációja volt. a szovjet külpolitikában kezdettől hangoztatott annak az elvnek első történelml bizony­áé ga, hogy kölcsönös jő aka­rat esetén lehetséges a külön­böző társadalmi rendszerű br- szágok együttműködése, A három hatalom krimi ta­lálkozóján megállapodásokat kötöttek valami ellen —■ ez volt a fasiszta Németország —> és valamiért — ez már a bé­ke időszakára vonatkozott. Mondjuk meg mindjárt, hogy az utóbbi volt a nehezebb, mert ez a jövendő Európájá­nak, és más földrészek poli­tikai fejlődését illette, ebben ínáir Elkerülhetetlenül kiütköz­tek a különböző társadalmi rendszerekből adódó nézetel­térések is. Ne csodálkozzunk tehát, ha ma — amikor nem szorít az akkori mértékben együttműködésre, a közös élet­halálharc — még nehezebben, » nem egy-két hónap alatt jönnek létre lényegbevágó megállapodások, Ma is arról van szó, hogy nemcsak valami ellen kelj közös biztonságot teremteni, hanem valamiért is kell dolgozni — a világ társa­dalmi, gazdasági és kulturális fejlődéséért létrehozni a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének tartós rendszerét Jaltába« a három hatalom vezetői megegyeztek abban, hogy a békés viszonyok között Is'' fenntartják és erősítik együttműködésüket. Mi lett e szándékból? A Szovjetunió mindent meg­tett Jalta szellemének és betű­jének megőrzéséért. Nem raj­ta múlt. hogv néhány év után már a hidegháború szele sö­pört végig Európán és a világ nrts részein. De a történelem végül is Jaltát igazolta. Bök mindennek meg keltett változnia ehhez, át kellett es­ni az ötvenes-hatvanas évek hidegháborús időszakán. A fa­siszta Németország megsemmi­sítésével ugyanis elmúlt a nyugati polgári államok feje fölül a veszély, s így uralko­dóvá lett politikájukban a szovjetellenesség, a kommunis- taellenesség. S ekkor olyan im­perializmussal találtuk szembe magunkat, amelynek £ő ereje az Egyesült Államok volt, amely vissza sszerette volna szorítani, iámét elszigetelni a tekintélyében, nemzetközi ha­tásában megerősödött Szovjet- ondót, elfojtani a fiatal népi demokratikus államok sarjadó, új szocialista rendszerét Egy­két évtized fejlődése, a Szov­jetunió hallatlan arányú meg­erősödése, az új szocialista ál­lamok megszilárdulása kellett ahhoz, hogy a nyugati hatal­mak belássák: nem lehet vtsz- szaíordítani azt ami a máso­dik világháborúban és utána történt A jaltai találkozó idején Is, azután is, máig is támadták és támadják bizonyos nyugati politikai körök a három nagy találkozóján született megálla­podásokat Főképpen Roose- veltet bírálják, amiért „túl en­gedékeny’* volt a Szovjetunió­vá! szemben, „túl nagy befo­lyást engedett neki” Európában. Megdöbbentően hasonlítanak ezekhez a támadásokhoz azok a vádak, azok a kifejezések, amelyekkel a hetvenes évek enyhülési folyamatát illetik a mai megállapodások ellenfelei és ellenségei. Az Egyesült Ál­lamokban „lágyszívűnek” ne­vezik a mai elnököt, a nyugat­német jobboldaliak „naivitás­sal”, * kínai vezetők „gyáva­sággal” vádolják a Nyugatot amiért egyezményeket > köt a Szovjetunióval. De mind a második világháború, mind az ezt követő három évtized bebi­zonyította, hogy a Sszovjetelle- nesség, a kommunistaellenesség veszedelmes ingoványokba vi­szi a világot. Sem a béke vé­delme, sem a nemzetközi együttműködés nem egyeztet­hető össze ezzel. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése tör­ténelmi szükségesség: csak így maradhat fenn az emberiség, csak így tárhatja a haladás útját Ez a jaltai találkozó máig érvényes tanulsága. Tatár Imre Oktatási miniszterünk Moszkvában Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter vezetésével hétfőn kül­döttség utazott Moszkvába a szo­cialista országok közoktatási minisztereinek tanácskozására, A delegáció búcsúztatására a Keleti pályaudvaron meg­jelent dr. Gosztonyi János államtitkár és Valerij Musza- köv, a budapesti szovjet nagy- követség kulturális tanácsosa. Ä legmnakabíróbb űrhajóspáros: Gubarev és Grecsko Visszatért a Szojuz -11 Harminenapce űrrepülés és a Szál jut—4 űrállomáson végzett 28 napos kutatómunka után va­sárnap visszatért a Földre a Szojuz—17 szovjet űrhajó, fe­délzetén Alekszej Gubarev pa­rancsnokkal és Georgij Grecsko fedélzeti mérnökkel. A Szálját ■—4 szovjet orbitális laboratóri­um tovább kering a Föld körül, Hz ENSZ főtitkára Hőmában Kurt Waldheim, ass ENSZ fő­titkára hétfőn az olasz főváros­ba érkezet" hivatalos látogatás­ra, A főtitkár nem sokkal megér­kezése után megbeszéléseket folytatott Aldo Moro miniszter­elnökkel és Rumor külügymi­niszterrel. Waldheim m olasz diplomá­zta vezetőjével folytatott asz­Budapestí napok Varsóban Varsóban hétfőn este az ope­rett színházban megtartott „Ma­gyar életképek” című gálaesttel megnyitották a budapesti napo­kat. A műsorban a reneszánsz zenét játszó „Bakfarfc-Cansort” kamarazenekar és a „Vadró­zsák” népi együttes lépett fel, Az esten részt vettek a len­gyel főváros párt- és állami ve­zetői, és jelen volt Németi Jó­zsef, hazánk varsói nagykövete is. A budapesti Fővárosi Tanács Farkasinszld Lajos vb-elnökhe­lyettes vezetésével küldöttséggel képviseltette magát A két főváros között 1968 óta rendszeres a kulturális kapcso­lat Hol Budapest hol Varsó ad otthont különféle kulturális ren­dezvényeknek. Tavaly ősszel Bu­dapest volt a vendéglátó házi­gazda, most pedig hazánk fel­szabadulásának 30. évfordulóját ünnepük gazdag műsorral Var­sóban. mecseten vázolta azt a törekvé­sét hogy az ENSZ-közgy ülés ha­tározatai — hatékonyságuk és későbbi betartásuk érdekében — lehetőleg tükrözzék az összes or­szágcsoporthoz tartozó tagország véleményét. Olaszország, mint a Biztonsági Tanács jelenlegi elnö­ke, támogatja az ENSZ főtitká­rát e törekvésében, Konkrét nemzetközi problé­mákról is véleményt cseréltek a felek, így szó esett a közel-keleti helyzetről, Ciprusról, az indokí­nai és az afrikai problémákról. A közel-keleti helyzet kapcsán hangoztatták: A genfi értekezlet tűnik az egyetlen olyan nem­zetközi fórumnak, amely képes megakadályozni egy újabb fegy­veres konfliktus kirobbanását. Ciprussal kapcsolatban az ólasz külügyminiszter hangot adott annak az aggodalmának, hogy a konfliktus megoldásának ' elhú­zódása veszélyt teremt az egész ! földközi-tengeri térség számára. ! műszerei és berendezései válto­zatlanul működőképesek. Guba- rév és Grecsko a szovjet koz­monauták közül eddig a leghosz- szabb időt töltötte a világűrben. Gubarev és Grecsko az elmúlt hónapban kiterjedt csillagászati kutatásokat végeztek: a Napot, a bolygókat és a csillagokat vizs­gálták. Földfelszín-kutatásaik­nak a szakértők szerint tudomá­nyos és népgazdasági szempont­ból egyaránt van jelentősége. Jól vizsgázott a kísérletsorozat idején a modernizált szovjet or­bitális űrállomás —- a Szál jut—4 is. Mindvégig megbízhatóan mű­ködtek a kísérlet sikerét bizto­sító földi szolgálatok. Konsztantyin Feoktyisztop professzor, a neves szovjet űr­hajósmérnök a Szojuz—17 le­szállása után elhangzott nyilat­kozatában kijelentette, hogy az egyhónapos kísérlet „mérnöki szempontból teljes sikert ho­zott”. A Szaljut űrállomás auto­matikus és kézi irányítása ké­nyelmesebbé vált, s ez sokban hozzájárult a sikerhez, mert az űrhajósokat sikerült mentesíte­ni a tájolás munkaigényes és hosszadalmas feladata alól. Az autonóm navigáció és a tartós tájolás új eszközei kitűnően be­váltak. Nylkola) Gurovszktj szovjet orvosprofesszor véleménye sze­rint munkabírás tekintetében ez a kozmikus kettős minden előd­jét felülmúlta. SíOte*®*—amerikai téreryalés* Békés célú robbantások A Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei hétfőn Moszkvában felújították tárgya­lásaikat a békés célú föld alatti nukleáris robbantásokkal ösz- szefüggő kérdésekről Mint ismeretes, a Vlagyivosz­tok! szovjet—amerikai találko­zón megállapodás született ar­ról, hogy a felek folytatják az említett kérdések kölcsönöse® elfogadható megoldásának tevé­keny keresését. / A tárgyalásokon részt vevő szovjet delegációt Igor Morohov, az állami atomenergiai bizott­ság első elnökhelyettese, az ame­rikai küldöttséget pedig Walter Stoessel, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete vezeti. (TASZSZ) I Kőszegi Frigyes: II nép tulajdonában I A reakció igazi arca o 2 BiKtSUHXS WSJUSí HS7S. FEBRUÁR 50, A Kisgazdapárt Nagy Fe- rtenc-vezette jobboldalának iga­zi sarca mindinkább leplezet­len formában mutatkozott meg, Nagy Ferenc a hároméves terv kérdésében hirtelen QYOSZ (Gyáriparosok Országos Szer­vezete —> a szerk.) vezetőket hív meg tanácsadóként a Kis­gazdapártba. Fellner Alfréd iparbáró pedig így nyilatkozik: „A bankok államosítása a há­roméves terv egyik alappillé­rét ingatná meg.” A harcot a végletekig kiéle­zi, hogy a szociáldemokrata jobbszárny is kiáll a bankok államosítása ellen. Saját párt­vezetőségén belül azt az indo­kot hangoztatja, hogy „kom­munista kezdeményezéshez nem csatlakozhatunk, mert az pártunk presztízsét veszélyez­teti”. A valóságban persze a szociáldemokrata jobboldal el­sősorban és mindenekelőtt * magyar nagytőkét védelmezi, mert benne látja a hátvédet ahhoz, hogy a Magyar Kom­munista Párt által követet® népi demokratikuá irány he­lyett, a polgári demokrácia teáé nyábs terelje a magyar fejlő­dést A szociáldemokrata baloldal másként vélekedik: „A Szoci­áldemokrata Párt elsősorban é* mindenekfelett szocializmust akar és sohasem téveszti szem elől, *hogy a szocializmus útja az államosításon keresztül ve­zet” — olvashatjuk a Népszava 1947. május 11-i számában. — Ezért volt az, hogy az MKP 1945 utáni első kongresszusán nyomban határozottan és fél­reértést kizáró módon állást foglalt az egész hitelügy álla­mosítása mellett A pártveze­tőség és a tervbizottság elérke­zettnek látja az időt hogy az elvileg hangoztatott követelést most már közelebbről megvizs­gálja. Ehhez az szükséges — és mihelyt a hároméves terv előkészítő munkái befejeződ­nek, ez meg is történik —, hogy a kérdést annak jogi, technikai, nemzetközi és egyéb hatásai tekintetében behatóan megvizsgálja... Kedvező visszhangra! talál aoi MKP követelése a dolipszófc tö­megéi között. Május 21-én a Nemzeti Parasztpárt vezetősé­ge is állást foglal a nagyban­kok államcéítása mellett Eközben a szociáldemokrata jobboldal' helyzetét egyre tart­hatatlanabbá teszi, hogy Cse­pel és Diósgyőr vasasai, Pécs bányászai és általában a mun­kásság pártkülönbségekre' való tekintet nélkül, tömegtüntetése­ken felsorakozik az MKP kö­vetelése mögé. Az állásfoglalást nem lehet tovább halogatni. Levélek, üzemi határozatok tömege sür­geti a kormányt. Diósgyőr dol­gozói Nagy Ferenc miniszter­elnöknek írják meg, hogy „el­keseredésünk és türelmünk vég­ső határán vagyunk”. A címzett már nem kanta meg a munkás­ság követelését — megszö­kött! Ezzel a reakció fej nél­kül maradt sorai megbomlot­tak. Nagy Ferenc, mint Isme­retes, nemcsak az államosítás elöl, hanem elsősorban az ösz- szeesküvésben betöltött szere­pének leien’eződése miatt szö­kött külföldre 1947. június 16-án pártközi értekezlet határozta el a ban­kok államosítását és miniszteri biztosokat küldött a nagyban­kok élére. A Magyar Kommu­nista Párt és a nép megint megnyert egy csatát Persze, má« dolog megnevez­ni más dolog a megegyezést végrehajtani, amikor még egye» pártokba« a reakciónak nagy szava van. Az 1947-®* ve­azággyűlési választások után ismét jobboldaü puccskísérletek­kel kéllett szembeszállni. Az MKP ezúttal is az épités prog­ramjával vívta meg az ütköze­tet Szeptember 6-án, a válasz­tásokat követő héten, a Hősök terén hatalmas tömeggyűlése« ismertette kormányprogramját Az első pont így hangzott: „Haladéktalanul be kell fejez­ni, mégpedig október 31-ig, a Magyar Nemzeti Bank és • nagy magánbankok államosítás Kát”; Ismeretes, hogy az épftő- progpamra megmozdult töme­gek ereje elsöpörte a jobboldal akcióit. Október 24-én a Miniszter­tanács elfogadta a bankok ál­lamosításáról szóló törvényja­vaslatokat amelyeket novem­ber 21-én, ugvanaznap. amikor az Országos Nemzeti Bizottság a Pfeiffer-párt feloszlatását ja­vasolta, az országgyűlés is egy­hangúan megszavazott Ezzel a legfontosabb pénzintézmé­nyek s ve’ük több mint száz fontos iparvállalat, mintegy 39 ono munkással, az állam irá­nyítása alá került. Ez a kiemelkedő jelentőségű *sern*nv, kanceola+Ks« a vele egv időben lejátszódó politikai változásokkal ad*« mer az ala­pot arra, hogy 1947, december 19-én, az MKP Politikai Aka­démiáién elhangozhassék: „Ma- gvaropszág néni de-n okrác'-”. Következik: Ez aztán az ün­nep? (FóSytatjnkH Jalta tanulsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents