Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
Saáznégyvee küldött vett részi szombatom az MSZMP szarvasi városi pártértekezletén, melye® Vrbovszki György elvtárs, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte Frank Ferenc elv- társat, a megyei pártbizottság első titkárát, a küldötteket és meghívottakat. Ezt követően az értekezlet megválasztotta elnöknek Jansik Tamás elvtársat, az elnökség tagjait és a munkabizottságokat, majd elfogadta a napirendi pontokat. Elsőnek a * pártbizottság írásne beszámolóját vitatták meg, miután meghallgatták Vrbovszki György szóbeli kiegészítő referátumát A városi pártbizottság beszámolójának bevezetőjében hangsúlyozza, hogy a beszámolásé időszak eseményeit a párt XI. kongresszusára való készülődés jegyében vizsgálták. Megállapítható, hogy az elmúlt 4 esztendőben Szarvas vegyes ipari, mezőgazdasági jellege — a foglalkoztatottak szamát tekintve — az Ipari jelleg irányába módosult. Ennek figyelembevételével a váróé fejlődésének mértéke és üteme kielégítő. Tovább növekedett az iparban, elsősorban az ipari szövetkezetekben foglalkoztatottak száma, a munkásság magatartására a fegyelmezett munka, a párt politikájáriak megértése és támogatása jellemző. Az ipart szövetkezetekben és ipari telephelyeken egyre' inkább a munkásosztályra jellemző szervezettség, fegyelmezettség, a szocializmus építéséért érzett felelősség a meghatározó. Az ipart munkásság társadalmi, politikai és gazdasági helyzetét vizsgálva világossá válik, hogy tovább erősödtek a szocialista termelési viszonyok, fejlődtek a szocialista vonások. Az iparban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a műszaki fejlesztésre, a tőrzsgárda megbecsülésére. A munkásság tudatosságát jól tükrözi a szocialista munkaversenyben, a brigádmozgalomban elért eredmények sokasága, a „Kiváló szövetkezet” címek többszörös elnyerése. Gond azonban — hangsúlyozza a beszámoló —, hogy ez elmúlt 4 esztendőben az iparban foglalkoztatott munkások mintegy 30 százaléka változtatott munkahelyet. Oka az egyes munkahelyek közötti bérezési aránytalanság, és, a gondolkodásban meglevő, ma még érvényesülő maradiság, a munkássá válás folyamatának több ellentmondása. A továbbiakban a mezőgazdaság. helyzetével foglalkozik a beszámoló. Elemzi az állami gazdaság, az 1970-ben Szarvasra telepített Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat, az öntözéses Kutató Intézet, a három termelőszövetkezet és két (szakszövetkezet munkáját. Közli, hogy a város mezőgazdaságában foglalkoztatottak száma tovább csökkent, de még mindig jelentős és eléri a 2 ezer 500 főt. Külön és kiemelten szól a beszámoló a nők helyzetével kapcsolatos párthatározat végrehajtásáról, aláhúzva, hogy a nőpolitika Szarvason a pártmunka szerves részévé vált Hasonló a helyzet az ifjúságpolitikai határozattal kapcsolatban is. A város ifjúsága az utóbbi időben mind eredményesebben kapcsolódik be a társadalmi életbe, a szocializmus építésébe, sokat fejlődött világnézetileg és erkölcsileg is. A nagyszámú szlovák nemzetiségi lakosságról szólva arra a megállapításra jutott a városi pártbizottság, hogy a nemzetiségi lakosság minden területen egyenlő elbírálásban részesül, és a város valamennyi párt-, állami, gazdasági, társadalmi szervében képviselteti magát. Különösen a Hazafias Népfront tett és tesz jelentős erőfeszítéseket a nemzetiségi lakosság .kulturális hagyományának fejlesztése és ápolása érdekében. Jelentőségéhez mérten hossz- szabban elemzi a beszámoló az államhatalom és az államigazgatás helyi szervednek működését, hangsúlyozva, hogy a pártbizottság állandó és aaar fi" A szarwasi kommunisták a párt politikájának következetes végrehajtása mellett foglaltak állást gyeimet fordít a tanácsi munka tökéletesítésére, az ennek érdekében hozott törvény társadalompolitikai céljainak, elveinek <=s szabályainak betartására. A beszámolási időszakba?: a tanács munkájának eredményeként javult a lakosság ellátottsága, egyes területeken pedig kiemelkedő eredmények születtek. Nőtt az óvodai, bölcsődei, a középiskolai műhelytermek száma és felszereltsége, épülőben van a diákotthon, az úfctö- rőház, a rendelőintézet, ugyanakkor a tanács megkülönböztetett figyelmet fordít és forditott a lakásépítésre: a IV. ötéves tervben a korábbi 10 év alatt épült lakásokhoz viszonyítva 1,5-szétes a növekedés. A párt 1972 júniusi határozata új lendületet adött közokta- táspolitikánk továbbfejlesztéséhez. Ezzel a határozattal a párt- alapszervezetek is foglalkoztak, állásfoglalásaik a gazdasági, intézményi vezetés és a nevelőtestületek elé ke- . rültek. Oktatási intézményeink kiemelt és alapvető^ feladatnak tekintik a tanulók világnézeti nevelését, a fizikai dolgozók tehetséges és a tanulás szempontjából hátrányos helyzetben levő gyermekeinek segítését, a velük való foglalkozást Pártunk Központi Bizottságának az állami oktatás helyzetére és fejlesztésére vonatkozó határozata ‘teljes mértékben vonatkozik a Szarvason működő két felsőoktatási intézményre, valamint a két kutatóintézetre is. A közművelődési határozatról szólva hangsúlyozza még a beszámoló, hogy a közművelődési intézmények helyzete javult, a könyvtár és zeneiskola új épületbe került, és folyamatban van a Tessedik Múzeum épületének rekonstrukciója. Ideológiai és művelődéspolitikai kérdéseket elemezve a beszámoló leszögezi: az egyéni példamutatás, a marxista eszmék melletti bátor kiállás, az eszmei meggyőzés mind hozzájárultak ahhoz, hogy Szarvason a marxista—leninista eszmék a közgondolkodás egyre meghatározóbb tényezőjévé válnak. A pártoktatás és más oktatási formák iránti érdeklődés bizonyítja, hogy a világnézeti és etikai kérdéseik előtérbe kerültek. A beszámoSő negyedik fejezetében a párt helyzetével és a pártélet kérdéseiről van szó. A pártszervezetek négy év alatt politikailag, szervezetileg és ideológiailag egységesen fejlődtek, a jjárt vezető szerepe érvényesült. Javult a választott testületek tevékenysége, a döntéseket minden alkalommal aktivitás, színvonalas véleménynyilvánítás előzte meg. Jelentős, hogy a pártcsoport-munka az utóbbi években sokat javult a városban. A tömegszervezetekről és mozgalmakról szólva a beszámoló úgy értékel, hogy a lakosságot a különböző politikai, gazdasági és kulturális feladatok megvalósítására sikeresen mozgósították. A KISZ szerepével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy politikai és kommunista jellegének egyre jobban megfelelnek azok az akciók, amelyet kezdeményeztek és amelyek Irányítását most is végzik, A vitában elsőnek Molnár Lászlóné pedagógus fűzött véleményt az írásos beszámolóhoz és a szóbeli kiegészítéshez. Főként közművelődési, közoktatási kérdésekkel foglalkozott, majd hangsúlyozta, hogy a város értelmiségét minden eddiginél nagyobb feladatok megvalósítására is alkalmasnak tartja. Ben- esik Endre, az óvónőképző intézet igazgatója az intézet eredményeiről, terveiről és gondjairól szólt, részletesen elemezve több közművelődési problémát. Kijelentette, hogy kommunista világnézetű pedagógusok nevelése ai cél, és ebhesz az eddiginöl hatékonyabb támogatást igényelnek. Dévai Pál, a 2. sz. körzeti pártalápszervezet kommunistáinak véleményét tolmácsolta, a beszámolót elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Székely László, a Vas- és Fémipari Ktsz elnöke a szövetkezet 4 éves dinamikus fejlődését vázolta fel, szólt a munkaverseny-mozga- lomról, a 32 szocialista brigád eredményeiről, és további terveikről, Dr. Kovács Gábor, az OKI igazgatója az intézet tudományos kutatómunkájáról, a kutatáshoz nyújtott állandó szovjet segítségről, és a világ számos részén ismert eredményeikről beszélt, majd Szarvas városi fejlődésének feltételeit összegezte, a közös összefogás jelentőségét méltatta. Juhász Sándor, a városi tanács elnökhelyettese az állami élet fejlődésének jelentős kérdéseiről beszélt, Szabovik János, a KISZ városi bizottságának titkára pedig az ifjúsági szervezet nevében köszöntötte a pártértekezletet, és ismertette a város 2 ezer KISZ-tagjának tevékenységét. Kovács Péter, a Dózsa Tsz elnöke volt a következő felszólaló. Többek között a szocialista demokrácia szélesítéséről, a kommunisták felelősségéről beszélt, ismertette kongresszusi vállalásaik teljesítését. Sonkoly Mihály, a szarvasi munkásőrzászlóalj munkás- őrei nevében a munkásőri megbízatás teljesítéséről, a cselekvési egységről és a fegyelmi helyzetről táiékoztatta az értekezletet, dr. Tóth Lajos pedig a párt tőmeglkaocsolatának részkérdéseit, a Hazafias Népfront munkáját elemezte, és szorgalmazta a mind hatékonyabb köz- életiség kibontakoztatását. Szvett Antal, a Tiszántúli Tatai lavító és Talajvédelmi Vállalat dolgoaólAak Saesieíát host», és a) kommunista helytállásban jelölte meg a jövő sikereinek zálogát Goszti Pál, a szakmunkás- képző vezető tanára a szarvasi szakmunkásképzés gyors változásokat kívánó nehézségeiről beszélt hivatkozva a város ipart fejlődésére. Litauszki Mária az úttörőmozgalom akcióiról beszélt melyek sikeres teljesítése a fiatalok nevelésének jó eszköze most is, és az marad ezután is. Végül Frank Ferenc elvtársi, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a pártértekezlet résztvevőit Szarvas város kommunistáit A vita bezárása után Vrbovsz- feí György elvtárs összegezte 3) felszólalásokat, majd a pártértekezlet az írásos beszámolót, az állásfoglalást és a szóbeli kiegészítést egyhangúan edfogadta. Ebédszünet után került sor a pártbizottság tagjainak és a felsőbb szintű pártértekezlet küldötteinek megválasztására. A választás után a városi pártbizottság megtartotta első ülését. A városi pártbizottság titkán» isfhét Vrbovszki György elvtára Sett. S. E. Ä* első városi párt értekezlet Békésen Tovább erősödött a munkásság: és a parasztság: szövetsége ünneplőbe vagy legalább-, is ünneplősen öltözőt, kicsit lámpalázas és mindenképpen felfokozott hangulatú küldöttek gyülekeztek február 8-án a művelődési központban, hogy részesei legyenek Békés első városi rangú pártértekezletének. A pártbizottság írásos beszámolója megállapította, hogy az 1973-ban városi rángott kapott Békés és az idén vonzás- körzetébe került négy község életében kedvező változások történtek a beszámolási időszakban. A város 21 000 főnyi lakosságának 87 százaléka él a belterületen, az aktív keresők száma pedig tízezerre nőtt. A munkásság — amelynek 30 százaléka nőkből. 48 százaléka harminc éven aluliakból tevődik ősszé — politikai tudata, általános . és szakmai képzettsége erősödött, növekedett. Az állatmi és szövetkezeti iparban mind nagyobb szerepe lett a törzsgárdáknak, tovább fejlődött a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny. Aktívabb left a munkások közéleti tevékenysége, vezető szerepük a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervekben, testületekben megfelelően érvényesült. A mezőgazdaságban dolgozók száma háromezer alá csökkent — ezt az agrotechnika korszerűsödése tette lehetővé. Ugyanakkor egységesebbé vált a parasztság szemlélete, magatartását egyre inkább a közösségi gondolkodásmód, a közéleti, politikai tevékenység jeTemzi. A városban tovább erősödött a munkásság és a parasztság szövetsége, az átlagosnál szorosabbak a személyi kapcsolatok az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak között, közösek érdekeik és közös az eddig megtett útjuk. Az elmúlt négy esztendő — a meglevő nehézségek ellenére is — bizonyította, hogy a párt szövetségi oolitikála hosszú távra is kiállja a gyakorlat próbáját, s ezen belül vitathatatlan a munkásosztály vezető szerepe. Fokozódott az értelmiség társadalmi súlya — a többség . az elmúlt harminc esztendőben tanait és szerzett dinlom át Megbecsült tagiái a város társadalmának a kismarosok, kiskereskedők. egyéni gazdák. Békés gazdasági helyzetét az elmúlt években az e-rtenziv foilődés iellemezte. s következő ötéves tervben naavobb gondot kell fordítani a feúesz- ■fés intenzív old-tsra. a meglevő. de szétszórt Hcftzornek koncentrálásévá'', néhány kő- zénbze-m kiemelésével és szervezettebb, termelékenyebb munkával kell előrébb lépni, munkalehetőségeket biztosítva a háztartásból, a mezőgazdaságból és a vonzáskörzetből felszabaduló munkaerőnek, az iskolai tanulmányaikat befejező fiataloknak. Négy esztendő alatt 21 százalékkal nőtt az iparban és építőiparban, 22 százalékkal a szövetkezeti iparban, 26—27 százalékkal a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme. Gondok voltak azonban az élet- színvonal összetevői közül a jövedelmek megszerzésére fordított műn ka mennyiségében, a lakáshelyzetben, a szociális ellátottságban. Több lett az óvodai és bölcsődei férőhely, fejlődött az orvosi ellátottság — nem nőtt szórtban az általános iskolai tantermek száma és jó néhánynak jelentősen romlott az állaga. A város dolgozóinak túlnyomó többsége egyetért -a párt politikájával, részt vállal annak végrehaj ásában. Javult a tájékoztatás, a párttagok elsőként szereztek tudomást a határozatokról, így fokozottan tudtak élni az agitáció jogával és kötelességével. Eredményesen folyik a köz- művelődésre, közoktatásra vonatkozó határozatok végrehajtása. A beszámolási időszakban tovább erősödött a párttagság eszmei, politikai, szervezett és cselekvési egysége, fokozódott a kommunisták aktivitása. Eredeti foglalkozását tekintve a párttagság 80 százaléka fizikai dolgozó, a 'jelenlegi foglalkozást tekintve ez az arány 40 százalék. A beszámoló befejezésül arról szólt, hogy a tömegszervezetek és mozgalmak nártirá- nyítása tovább fejlődött, a párt vezető szerepe elsősorban az ott dolgozó kommunistákon kére«7’m valósult tries Inokai János első titkár szóbeli kiegészítője után kezdődött a hozzászólások sora. Fekete László, a kosárgyár nárttitkára arról beszélt, hogy négy esztendő alatt huszonkilenc fizikai dolgozóval erősödött alaoszerveze- tük. Pataki István, a KISZ'városi bizottságának titkára az if- jűságnolitikai határozat megvalósulásának ellenőrzésére hívta fel a figyelmet. Molnár István, a mezőgazdasági géngyár főkönyvelője Békéscsaba. Gyula és Békés együttműködésének lehetőségeiről szólt. Nagy Mihály- né, az ÄFTSSZ nárttitkára a szakadatlan politikai és szakmai önkénzés fontosságát hangsúlyozta. Virág Rafael, a Hidasháti ÁG szocialista brigádveze- tője arról számolt be^ hogy náluk megtiszteltetés szocialista brigád tagjának lenni. Baján Antalné, a szabó ktsz szalagvezetője azt elemezte, hogy a fizikai dolgozóknak felkészülten kell tárgyalóasztalhoz ülniük az üzemet érintő kérdésekben. Szlaukó János, a kamutl termelőszövetkezet párttitkára a takarékosság terén elért eredményeket sorolta, s szorgalmazta * fegyelemsértők következetes felelősségre vonását. Eperjesi József, a szociális otthon igazgatója azt fejtegette, hogy a párt- fegyelmi vétségek nagyobbik részére jobb megelőző munkával nem is kerülhetett volna sor. Dr. Varga Imre ÁFÉSZ-elnök a vásárlási igények jobb kielégítésére vonatkozó terveikről beszélt. Köpe Lászlóné, a cipész ktsz felsőrészkészítője a gyermekintézmények fejlesztéséhez a felsőbb szervek támogatását kérte a helyi erőfeszítések eredményességének segítésére. Mas- koviczki János, a városi tanács elnöke arról szólt, hogy a várossá válás feltételeit megteremtették a békésiek, most a városi életforma kialakítása hosszú esztendőkig időszerű féladat. Hírják Balázs, a bél megyeri általános Iskola igazgatója a szocialista életforma kialakításának teendőire hívta fel a figyelmet. Balázs Sándor né, a szőnyegszövő htsz párttitkára a fizikai dolgozók tanulásának fontossága mellett állt ki. Németh László, a vegyesipari ktsz fiatal asztalosa az ifjúság jogairól és kötelességeiről mondott megszívlelendő gondolatokat. Dr. Horváth István rendelőintézeti főorvos az elmúlt években felavatott intézet munkájáról számolt be. Pető Mátyás, a Viharsarok Tsz párttitkára az elvándorlás megszüntetése érdekében város- fejlesztési intézkedéseket sürgetett. A felszólalók mindegyike elfogadásra ajánlotta a pártbizottság beszámolóját. A békési kommunisták tanácskozásán részt vett Krajnyák Tibor, az MSZMP KB párt-és tömegszervezeti osztályának munkatársa, valamint Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, aki felszólalásában elismeréssé! szólt a város kommunistáinak négyeszendös tevékenységéről s elemezte a megye és a város fejlesztésének terveit, lehetőségeit. A küldöttértekezlet elfogadta a pártbizottság beszámolóját, továbbításra jóváhagyta az irányelvekhez és a szervezeti szabályzat tervéhez kapcsolódó javaslatokat, végezetül megválasztotta a pártbizottság negyvenhét tagját és a megyei küldöttértekezlet tizennyolc delegátusát A pártbizottság első titkárának ismét inokai Jánost •választotta-
