Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
®f Ä s Világ proletárjai, egy tzii fjetek I NÉPÚJSÁG ■ A MEGYEI PAftJ,BIZOTTSÁG ÉS A MEGYE I T AN|ÁCS LAPJA 2975. FEBRUÁR II« KEB® Ara: l,— htetei XXX ÉVFOLYAM, 85, SZÁMI ra ÖKTKORMANYZATB TOGO BRIGÁDOK í«. ®IáaI) KENEK MENNYI JÁR AZ ÖSS JUSSBÓL? (5. oldal) AZ ELSŐ „ÉLŐ* SPORTKÖZVETÍTÉS BÉKÉSCSABÁRÓL (1. oldal) Eredmények és tanulságok Csaknem 886 mffliárrl fősínt jjamaseü jövedelmet hozott létre 'Magyarország ötmilliónyi dolgozója 1974-ben, 7 százalékkal többet, mint az előző esztendőben S ha az összeget 10 millió 510 szerrel elosztjuk — mert ennyi - an voltunk most január elsején — megkapjuk, hogy minden ugyea lakosra 36 ezer forint új •érték jutott. A Központi Statisztikai H!v»- •M 1974. évi jelentése eredményes, jó munkáról, gyarapodó iletrfä ad számot Az crszágve- íBBtés legmagasabb fórumain, az MSZMP Központi Bizottsága, az lanazággyűlés, a kormány ülésein elemezték mór a tavalyi munkát és fejlődést, hogy következhessenek az idei célokra, tennivalókra. Most mégis jó érzéssel tallózhatjuk a jelentést, amelynek szánbe valamennyi adata, éénye kedvezőbb fejlődésről ad iJBámot a tervezettnél. Az ipar, ea mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem kiemelkedő teljesítményei, mindenekelőtt a termelékenység-emelkedés fokozódó üteme, továbbá a reáljövedelmek, a fogyasztás, a beruházások gyors fejlődése jó indulási alapot, megfelelő gazdasági iés társadalmi kondíciót adnak az .idei nagy feladatok végrehajtásához. Az alumínium félgyártmányok és a szintetikus vegyiszálak 20, az autóbuszok 16, a kötöttáruk 15 százalékos termelésnövekedése egy esztendő alatt — hogy tsak a leigki ugróbbakat említsük — jelzi a gazdasági szerkeszt átalakítására tett erőfeszítések kendet! eredményeit. A mezőgazdaság műtrágya- ifelhaeznááára 12 százalékkal növekedett, s így egy hektárra — hatóanyagban számítva — már 245 kilogramm jutott. S újabb termésátlag-rekordok búzából, Kukoricából, cukorrépából. 35z év január 1-én 5 millió 100 iszer fő volt hazánkban az aktív keresők száma. A munkaerőforrások már-már teljesen elapadtak. Egy esztendő alatt 34 ezerrel, tehát az év végéig 229 ezerrel nőtt a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő asszonyok száma. Ami már nemcsak egyes, tőként nőket foglalkoztató ágazatok munkaerőgondjaira, hanem a nemzet egészséges gyarapodására is utal. Utoljára 18 esztendeje anyakönyveztek annyi újszülött magyar 1 állampolgárt, mint 1974-ben. A természetes szaporodás egy év alatt csaknem megkétszereződött hazánkban: ezer lakosra számítva 3,2-ről, 5,8-re emelkedett. A bölcsődei férőhelyek száma 50 ezerre nö- Njídk&oess, g MM) óvodás korú gyáraik közül 72 járt tavaly óvodába. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése eredményekben gazdag esztendőről tudósít. Magyarország anyagiakban, tudásban, tapasztalatban, lélekszám- ban egyaránt szocialista viszonyaink közt, immár megszokott, sőt sok területen azt is meghaladó ütemben fejlődött, gyarapodott. A múlt évi népgazdasági eredményeink még kiemelkedőbbek, ha a tőkés világ megtorpant fejlődésével és szokatlan módon kiéleződött ellent- I mondásaival vetjük őket össze, j Am a szocialista országok kö- ,j zőssége mégsem örülhet a gaz-1; dasági-műszaki fejlettségben tör- f ténelmi előnyöket élvező, nagy 1 stratégiai versenytárs kudarcainak. Már csak azért sem, mert a tőkés világban dühöngő infláció, a külkereskedelmi cserearány változások hazánkat is hátrányosan érintik. Elsősorban a növekvő nyersanyag- és energiaárak, a fokozódó értékesítési nehézségek, a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben a tervezettnél nagyobb mértékű passzívumhoz és költségvetési hiányhoz vezettek. S miután a világgazdasági változások negatív hatása tartósnak mutatkozik, ennek kivédésére fokozni szükséges a tervszerűséget, kritikusan kell elemezni munkánkat, a meglevő fogyatékosságokat. Az életszínvonal mérsékeltebb ütemű emelése is feltételezd a gazdaságban levő nem is kevés tartalékok széles körű feltárását és ésszerű hasznosítását A töretlen gazdasági fejlődésünk: nem nélkülözheti az ugrásszerűen növekvő anyag- és energiaköltségek csökkentését, a termelés szerkezetének megfontolt, de gyorsabb átalakítását, a készletnövekedés mérséklését, a beruházások megvalósításának, üzembe helyezésének gyorsítását. Az idén tehát nem érhetjük be a szokásos jobb munkával, többre és másra van szükség. Helyenként arány- és irányvál- toztatásra, s a népgazdaság legtöbb ágában a munkastílus és a szemlélet átalakítására. A IV. ötéves terv sikeres teljesítéséhez, az új ötéves terv előkészítéséhez, megalapozásához teremt kedvező feltételeket az eredményekben gazdag 1974-es esztendő, a pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny, amely az új gazdasági helyzethez jobban igazodva, töretlenül mind szélesebb körben és mind eredményesebben to- w&bb folyik. 0B5» P*á9'tért@lc@z8©telcrö§ jeiergtjOlc Gyula várat lakossága sa"át luftok farija t sucIalizMi építését és Űzik a párt politikájában Három évtizeddel ezelőtt négyen alapították meg a kommunista párt 'gyulai szervezetét. Ma 2 ezer 739 párttag dolgozik a városban. Munkások, tsz-ta- gok, a szövetkezeti ipar, a kereskedelem dolgozói, a pedagógusok, a gyógyászat, a tanács, a különböző intézmények alkalmazottai közül mind többen élnek és egyre jobb eredménynyel tevékenykednek városuk, a megye és az egész ország boldogulásán. Mi történt, hogyan léptek előre az elmúlt 4 évben? A párt gyulai városi bizottsága jóval a pártértekezlet előtt közreadta a beszámolót, melyhez j a pártértekezleten Marsi Gyula, a városa pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítőt mondott. Hangsúlyozta: Gyula váro6 párttagsága, lakossága a felszabadulás 30. évfordulóján munkasikerekkel készül a párt XI. kongresszusára. Alkotó tetteivel bizonyítja, hogy a szocializmus építését saját ügyének tartja és bízik a párt politikájában. Mindennapi tettekben érvényesül ez a bizalom. Négy év alatt 1,7 milliárd forintos beruházáshoz jutott a város, melyből 300 milliót fordítottak a szolgáltatás fejlesztésére. A tejipar, a harisnyagyári rekonstrukció, a Vízgépészeti Vállalat új telepre költöztetése, a telefongyáriak Ganz Villamossági Gyárhoz kerülése, a húsipari rekonstrukció elkezdése, a nyomda új üzemépülete, az új kenyérgyár, a kötőipari vállalat fejlesztése, az AFIT új autószervize, a szövetkezeti ipar te- rebélyesedése az északi ipartelepen, nünd megannyi mérföldkő az iparosodás útján. A mezőgazdaságban is rohamos a fejlődés. A sorozatos érés belvizek, állatbetegségek leküzdése újra és újra próbára tette az állami tangazdaság és a szövetkezeti parasztság erejét. Valamennyien eredményesen oldották meg feladataikat A. Munkácsy Tsz országos programban dolgozik, a dél-alföldi tájnak ’egjobban megfelelő tejelő és húshasznú szarvasmarhafajta kialakításában. A vízügyi igazgatóság kulturált munkája sugárzik az egész Körös-völgyre. Ugyanezt mondhatják el az egészségügyi intézetekről, a Megyei Kórházról, a szanatóriumról, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatról, a Várfürdőről, a nyári gyulai várjátékokról, az eszperantó nyári egyetemről, az Erkel diáknapokról, a Kohán- hagyatékról, s mindazokról az intézményekről, melyekben udvariasan, gyorsan intézik a gyulaiak és a város hatásterületében fekvő községek, városok lakóinak ügyét A gazdasági építőmunka eredményeinek jegyei Gyulán jól kitapinthatok. S ami örvendetes: a gazdasági fejlődés a szocialista termelési viszonyok erősödését hozta, s ez kedvezően hatott az utóbbi négy évben is a város társadalmi szerkezetének átalakulására. A 28 ezer lakosú városban 14 ezer a kereső. A foglalkoztatottak 85 százaléka munkás és alkalmazott. Négy év alatt 10 szá- ‘■úflrinl gyarapodott & uwaakások létszáma Gyulán, s ami nagyon lényeges: a munkások 60 százaléka az állami iparban dolgozik. A foglalkoztatottak 100 százalékban szervezett dolgozók, tagjai valamelyik szakszervezetnek. Ebben a tervidőszakban 1400 új lakás épült. Az állami lakások 75 százalékát fizikai dolgozóknak utalták ki. A tanácsi elosztású lakások 41 százaléka — OTP építésű — munkahelyi támogatással épült. Gyulán azéi^t is születhettek meg ezek az igen szép eredmények, mert a kommunisták az alapszervezettől kapott pártmegbízatás alapján dolgoznak, tetteikkel mutatnak példát és a szocialista demokrácia jegyében élnek. A pártértekezlet az alapszervezeti taggyűlések tapasztalatai alapján ezért állíthatott össze pozitív előjelű mérleget. Átfogóan összegezte az elmúlt négy esztendőben folytatott pártmunkát, a város lakosságának gazdasági, szociálpolitikai és kulturális tevékenységét és még valamit: a városra jellemző nemes lokálpatriotizmust. Ez a „tűz” a párt kezdeményezésére lobban lángra és ég hosszú évtizedek óta. Melegségének híre bejárta az országot, s Európa-hírű várossá tette Gyulát Volt idő, amikor ezt a hallatlanul nagy eszmei értéket egyesek a megyei városok közötti rivalizálásra szerették volna felhasználni. Milyenné szeretnék fejleszteni a kommunisták, a gyulaiak nemes lokálpatriotizmusát? „Erősítenünk kell azoknak a városi funkcióknak az érvényesülését melyek túlmutatnak a szűk városi érdekeken, középfokú, esetenként felsőfokú a szerepük. Ezek elsősorban a város politikai, gazdasági, egészségügyi, gyógyüdülői, művelődési tevékenységével kapcsolatosak. Nagy gonddal kell e funkciók érvényesülését szervezni, biztosítva a megfelelő kapcsolatot a munkamegosztás, a szomszédos városok, Békéscsaba, Békés és Gyula között” — áll az első titkári előterjesztésben. A szocializmus építésének mai derékhada már a mi társadalmi viszonyaink között nevelkedett Ahhoz, hogy eddig juthattak, úttörőkre volt szükség. Munkájukban nem nélkülözhették elődeik tapasztalatát, akik a 1 felszabaduláskor vagy mág előbb felismerték a marxizmus—leni- nizmus igazságait és a párt harcosai lettek. Cséfán György, Iq- ricz Péter, Kádár Antal, Laszti Pdl és Stifter Ferenc a felszabadulás előtt is tagjai voltak ® pártnak. Jámbor István 18 éven át a városi pártbizottság óién dolgozott. Ma nyugdíjas. Valamennyi veteránnak megköszönték a társadalom felemeléséért folytatott politikai munkát. A pártbizottság beszámolója) és a szóbeli kiegészítés felett Moldován János, a pártértekezp let elnöke nyitotta meg a vitát, Felszólalt: Kovács János, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat párttitkára. Jámbor István meleg szavakkal köszönte meg Gyula valamennyi kommunistájának azt a megtiszteltetést, melynek birtokában 18 évet dolgozhatott a városért, a pártért. Or. Vidá István, a városi tanács elnöke a lakosság és a tanács kapcsolatát elemezte, utalt a lakásprogram megvalósítására, a gyermekintézmények fejlesztésére, az utóbbi négy évben teljesített 8,3 millió forint értékű társadalmi munkára, a szocialista típusú ügyintézés fontosságára. „Arra törekszünk, hogy aki ® tanácsnál jár ügyeinek intézésére, érezze a tiszteletet, a megbecsülést még akkor is, ha ügyében esetleg kedvezőtlen döntés születik”. Felszólalt a továbbiakban Kiss József, a Munkácsy Tsz tagja, Albel Andor, a KISZ városi bizottságának titkára, dr. Buda István, a megyei kórház igazgató főorvosa, Nádházi András, igazgató, Krizsán Miklós, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Kispál Sándor a Kertészeti Szakközépiskola küldötte, Banadics Márton, » MüM. Intézet igazgatója, Ambras János, a Vízgépészeti Vállalat küldötte, dr. Csanálosi Árpád városi, ügyész, Szikes Antal, a Társadalombiztosítási Intézet párttitkára, Tóth József, e Vízügyi Igazgatóság dolgozója, Dóczi Pál, az MHSZ városi vezetője és Németh Lászlóné, s budapesti Kender- és Jutagyár pártbizottságának titkára, a KEB tagja. A vitában elhangzottakat Mar- si Gyula foglalta össze, majd a pártbizottság zárt ülésen folytatta munkáját. Megválasztotta ® városi pártbizottság 49 tagját és a megyei pártértek ezletre a 30 küldöttet. A pártbizottság megtartotta első ülését, melyen Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkárának javaslatára 9 tagú végrehajtó bizottságot és 7 tagú fegyelmi bizottságot választottak. A városi pártbizottság első titkári tisztet ismét Marsi Gyulára bízták. Leníngrádbán a béke- és barátságvonat utasai Mint már lapunkban közöltük, az IBUSZ szervezésében megyénkből 328-an indultok február 5-én 12 napra a Szovjetunióba az idei első béke- es barátságvonattal. Most telefonon arról kaptunk hírt, hogy Ki- jevbe a megadott program szerint érkeztek, most viszont már Leningrádban vannak. A főleg ipari, mezőgazdasági munkások, szocialista brigádtagok nagy része jMtatoraképpea vess iiéöt <esem 1 az utazáson. Sokan közülük még egyáltalán nem jártak külföldön, s most lehetőségük»nyílt arra, hogy a Szovjetunió nagyvárosainak legfőbb nevezetességeit tekintsék meg. A tájékoztatás szerint mindnyájan jól érzik magukat, kényelmesen utaztak és eddig is sok élményben volt részük. Leningrádban megkoszorúzták a hősök emlékművét, s a Barátság Házában ünnepségem vettek teszt. "S
