Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

Budapestre érkezett Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter Megkezdődtek a magyar—lengyel tárgyalások Púja Frigyes külügyminiszter | meghívására csütörtökön hivata­los, baráti látogatásra Magyar- 1 országra érkezett Stefan Ol­szowski, a Lengyel Népköztársa­ság külügyminisztere. A minisz­terrel együtt Budapestre érke­zett felesége, Janina Olszowska. A külügyminiszter kíséretében van Jerzy Szymanek, a SZEJM Külügyi Bizottságának tagja és a lengyel külügyminisztérium több vezető munkatársa A vendégek fogadására a Fe- j rihegyi repülőtéren megjelent, Púja Frigyes és felesége, Mar- í jai József külügyrninisztériumi államtitkár és a Külügyminisz­térium több vezető munkatársa. Jelen volt a fogadtatásnál j Stefan Jedrychowski, a Lengyel - Népköztársaság budapesti nagy-! követe és Németi József, a Ma­gyar Népköztársaság varsói j nagykövete is. • • • Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter és kísérete csü­törtökön a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök emlék­művét vete, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. A tárgyaláson áttekintették a két ország kapcsolatainak ala­kulásait, további fejlesztésének lehetőségeit;, s eszmecserét foly­tattak időszerű nemzetközi kér- desekrőL (MTI) Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter életrajza 1931. augusztus 28-án született Torunban. Egyetemi tanulmá­nyait Lódzban végezte. Közép­iskolai és egyetemi éveiben kü­lönböző ifjúsági szervezetekben dolgozott; így a Lengyel Egye­temisták Szövetsége főiskolai részlegének elnöke, valamint e szövetség lódzi részlege elnök­ségének tagja is volt (1351— 1954-ben). A Lengyel Ifjúsági Szövetség központi vezetőségében tevé­kenykedett 1956-ig. 1955 és 1956 között Lengyelország képviselője volt a nemzetközi diákszövet­ségben, Prágában. 1956—1960- ban a Lengyel Egyetemisták Szövetsége főtanácsának elnöke, a Szocialista Ifjúság Szövetsége Központi Bizottságának tagja. I960■—1963-ban a LEMP poznani vajdasági bizottságának tagja. 1963-tól a LEMP KB sajtóirodá­jának a vezetője. Stefan Olszowski 1953-tól a LEMP tagja, 1964-től a párt központi bizottságának tagja, 1968 novemberétől a központi bizottság titkára. 1970. decem­ber 20-tól a LEMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára. 1971 decemberétől külügymi­niszter, továbbra is tagja a LEMP Politikai Bizottságának. (MTI) Cunhal-interjú A koszorúzásnál jelen volt Roska István külügyminiszter­helyettes, Németi József, a Ma­gyar Népköztársaság varsói nagykövete, s a Fővárosi Tanács képviselője. • • • A Külügyminisztériumban megkezdődtek Púja Frigyes kül­ügyminiszter és Stefan Ol- szowski lengyel külügyminiszter tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Ros­ka István külügyminiszter-he­lyettes, Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykö­Párizs Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára in­terjút adott a l’Humanité lisz- szaboni tudósítójának. Cunhal részletesen elemezte a portugáliai helyzetet. Egyebek között rámutatott, hogy a júliusi és szeptemberi kormányválságokat a reakciós és konzervatív erők államcsíny­kísérletei idézték elő, legutóbb pedig a szocialista párt és a PPD indított komimunista-elle­nes kampányt, hogy a nemzet­közi reakció támogatásával jobb­Kiss!nger ív-nyilatkozata a szovjet-amerikai viszonyról Washington j ,.Az enyhülés az Egyesült Ál­lamok nemzeti politikája” — jelentette ki Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szer­dán elhangzott televízió-nyilat­kozatában. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint bárki kerül hatalomra Washingtonban, az előbb vagy utóbb ráébred arra: a nukleáris háború veszélyét csökkenteni kell, majd meg­szüntetni. A második világhá­ború óta minden amerikai el­nök erre a következtetésre ju­tott — mutatott rá a külügy­miniszter, megjegyezve, hogy flz USD hadiigvmn'sztere a katonai költségvetés felemeléséről „még ideiglenes fennakadást sem” lát az enyhülésben annak következtében, hogy nem lép­hetett érvénybe a szovjet— amerikai kereskedelmi szerző­dés. Szavaiból kitűnt, hogy a kormány a szovjet—amerikai kereskedelmi szerződéssel kap­csolatban új törvényt készít elő. A szöveg kidolgozásába Kissin­ger be kívánja vonni a kong­resszus vezetőit A stratégiai fegyverzetek kor­látozása terén eddig elért ha­ladásra utalva az amerikai kül­ügyminiszter reményét fejezte ki afölött, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok fejlődése olyan „politikai együttműködésre ve­zet”, amely lehetővé teszi a vál­ságok megoldását. (AFP) ra tolják a hatalmi struktúrá­kat az országban. Ez a manő­ver azonban meghiúsult és a válság lezártnak tekinthető. De a jövőben bizonyára újabb ilyen kísérletek lesznek és a demok­ratikus erőknek fel kell erre ké­szülniük. A portugál kommunisták és szocialisták viszonyáról szólva Cunhal rámutatott: a PKP ál­láspontja szerint a politikai és gazdasági struktúrák mélyreha­tó átalakításával kell megoldani az ország problémáit, a szocia­lista párt viszont egy „nyugati típusú” burzsoá demokráciáit szeretne Portugáliában megva­lósítani. A szocialista párt az utóbbi időben széles affenzivát indított, hogy saját javára módo­sítsa az erőviszonyokat. Ez a művelet azonban meghiúsult „Reméljük — hangsúlyozta Cun­hal —, hogy a szocialista veze­tők levonják majd ebből a meg­felelő következtetéseket. Mi meg akarjuk erősíteni az együttmű­ködést a szocialista párttal mind a kormánykoalíció keretében, mind pedig a néptömegek harcá­nak keretei között.” Cunhal végül rámutatott: „Az ország előtt az a perspektíva áll, hogy oüyan demokratikus, békeszeirető és független ország­gá válhat, amelyben a nép szé­les körű szabadságjogokat élvez s ahol a gazdasági, társadalmi és politikai reformok mélyen átalakítják a társadalmat. A portugál népnek joga van arra, hogy szabadon dönthessen sor­sáról. Biztosak vagyunk abban, hogy a világ népei vélünk van­nak és velünk is lesznek” — fejezte be nyilatkozatát Cunhal. Washington Az amerikai szenátus hadügyi bizottsága szerdán megidézte James Schlesinger hadügymi­nisztert, hogy fejtse ki a kor­mány indokait a 92,8 milliárd dolláros katonai költségve .és­tervezet vitájában. A hadügyminiszter azzal ér­velt. hogy az összesek megnyir­bálása „gyengeség látszatát kel­tené és téves következtetésekre adna lehetőséget”. Ugyanakkor a közel-keleti helyzetet az első világháború előtti „balkáni puskaporos hordóhoz”, a nem­zetközi gazdasági helyzetet a 30-as évekéhez hasonlítva, szükségesnek mondta a kijelölt fejlesztések végrehajtását, kö­vetkezésképp a javasolt pénz­összegek megajánlását, A hadügyminiszter elenged­hetetlennek mondta a saigoni rendszer fokozott katonai segé­lyezését. az úgynevezett MIRV- rakéták oontossá®ának és tölte­teik robbanóerejének növelését Lehallgató­készülék a Brit KP székházéban Lehallgatókészülé­ket találtak az épí­tőmunkások Nagy- Britannia Kommu­nista Pártjának lon­doni székházában. A készüléket a székház előadótermének do­bogójába épi tették be. A hírt George Matthews, a párt központi bizottságá- nak osztályvezetője (képünkön) közölte sajtoertekezletéa. fTelefotó—AP—MTI—KS) Wilson szovjetunióbeli látogatása elé Moszkva Borisz Csehonyin, a TASZSZ kommentátora írja: Moszkvában készülnek Ha­rold Wilson angol miniszterel­nök február 13-án kezdődő szovjetunióbeli látogatására. Várakozások szerint a szovjet— angol tárgyalásoknak fel kell deríteniük a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének lehe­tőségeit az elkövetkezendő években. Wilson miniszterelnök nem első ízben látogat Moszkvába. — Ami azonban a Szovjetunió] es Nagy-Britannia közötti leg­felsőbb szintű kapcsolatokat jl-' leti, ezeket hétéves szünet sza- . ki tóttá meg. Ez természetesen' hatással volt a szovjet—angol j kapcsolatokra. Ezért Harold Wilson előtt most fontos fel- í adat áll — pótolnia kell ezt a j kiesést: A szovjet emberek remélik, hogy az angol kormányfő lá­togatásával megindul a két ál­lam közötti kapcsolatok sokol­dalú fejlesztésének új szakasza, s hogy ez a látogatás hozzá fog járulni a nemzetközi, elsősor­ban az európai béke és bizton­ság megszilárdításához. A szovjet közvélemény aktí­vabb tevékenységet vár Nagy- Britanmiától az európai bizton­sági értekezlet mielőbbi befeje­zése érdekében. Ezzel kapcso­latban a Szovjetunióban üdvöz- lik az angol miniszterelnök leg­utóbbi nyilatkozatát arról, hogy kormánya aktívan törekedni fog a genfi szakasz mielőbbi befejezésére, annak érdekében, hogy már a legközelebbi idő­ben sor kerülhessen az államfők találkozójára és az értekezlet záródokumentumainak elfoga­dására. Az arab védelmi tanács nfnden segítséget megad Libanonnak Szerdán este Kairóban befe­jeződött az Arab Liga védelmi tanácsának egynapos rendkívü­li ülésszaka, amelyen a tagor­szágok hadügy- és külügyminisz­terei vettek részt. A tanács ülé­sét Libanon kérésére hívták ösz- 6ze, amelynek területét állandó izraeli agressziós támadások érik. Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára a tanács ülésének be­fejezése után tartott sajtótájé­koztatón közölte, hogy a részt­vevők egyhangúan jóváhagyták a Libanon védelmének megerő­sítésére előterjesztett jelentést, teljesítették Libanon valamennyi kérését. A védelmi tanács ülésén eflfo-l gadott és nyilvánosságra ho-| zott közlemény hangoztatja, hogy a tanács tagországai teljes szolidaritásukról biztosították Li­banont az izraeli agresszió el­len, területének és nemzeti szu­verenitásának védelméért foly­tatott harcában. A közlemény felhívással fordul a világ vala­mennyi országához, hogy ítéljék el az ismétlődő és brutális iz­raeli agressziós akciókat, ame­lyek robbanással fenyegetik a közel-keleti helyzetet. Takla libanoni külügyminisz­ter a tanácsülés után kijelen­tette, hogy kormányát teljes mértékben kielégítik a hozott határozatok, A védelmi tanács külügyminiszterei csütörtökön további megbeszélést folytattak. (MTI) Angola is független lesz Az angolai felszabadí- tási mozgalmak vezetői, valamint a portugál kormány képviselői alá­írták azt az egyezményt, melynek eredményeként az ország ez év novem­ber 11-én elnyeri füg­getlenségét. Ezzel Bis­sau-Guinea (már füg­getlen) és Mozambiki (júniusban lesz függet­len) után az utolsó af­rikai portugál gyarmat is a függetlenség útjára léphet. A mai Angola terül is­tán a tizenötödik szá­zadban önálló néger ál­lamok voltak (Kongó, Angola, Luanda). A portugál behatolás a partvidék elfoglalásával és az első telepek ki­építésével a tizenhato­dik században kezdő­dött. A tizenhetedik század kö­zepén megsemmisítették a né­ger államokat, s az ország bel­sejébe történő behatolással pár­huzamosan mind nagyobb mér­téket öltött a rabszolgakereske­delem, mely két évszázadon át a gyarmatosítók legfőbb hasz­nát jelentette. A huszadik század elejétől mind gyakoribbá váltak a gyar­mati kizsákmányolás élleni mozgalmak. 1956-ban megala­kult az Angolai Népi Felsza- badítási Mozgalom, 1961 elején pedig elkezdődött a fegyveres felszabadító harc, melynek eredményeként 1970-ben az or­szág déli része a felszabadító erők ellenőrzése alá került. An­gola területe több mint 1 millió négyzetkilométer, lakóinak szá­ma 5,6 millió, melyek fő’eg a bantu és a busman nyelvcsa­ládhoz tartoznak. Az ország gazdaságának alapja a mező­gazdaság. Legfőbb terményei a kávé (1971-ben 215 ezer t, a vi­lág egyik legnagyobb kávéex­portáló országa), a kukorica (400 ezer t), a gyapot (36 ezer t), a rizs (34 ezer t), a búza (13 ezer t), a szizál és a manióka. Angola területén jelentős ásványkincseket találtak, me­lyek bányászata a hatvanas évek közepétől gyorsan növek­szik. A kitermelőipar legfonto­sabb ásványkincsei a kőolaj (5,7 millió t 1971-ben) és a vasérc (3,8 millió t). Ezen túlmenően a szén-, rez­es gyémántelőfordulások is je­lentősek. Az értékes ásványkin­cseken alapuló feldolgozóipar fejlesztése (kőolajfinomítás, vas­ércfeldolgozás stb.) elsősorban a külföldi tőkeberuházásokkal — USA, NSZK, Dél-Afrika — történik. Legfőbb külkereskedelmi partnerei Portugália (kb. 35 szá­zalék), USA, NSZK, Japán és Dél-Afrika. Jelentős kiviteli cikkei a kávé, az olaj, a vas­érc és a gyémánt. Behozatalá­ban a gépiek, élelmiszerek és a ruházati termékek jelentősek. i

Next

/
Thumbnails
Contents