Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-06 / 31. szám
Békés város kulturális tevékenységének alakulása AZ ELMŰIjT időszakban volt Békésen a várossá válás betetőzésének folyamata, amely az egész település lakosságát megmozgatta szocialista céljaink érdekében. A gazdasági gyarapodás, a társadalmi átalakulás, a tudatos ideológiai és politikai munkával párosulva, jelentős tudatformálódást eredményezett. A dolgozó tömegek életviszonyainak kedvező változása szellemi felemelkedést is eredményezett, ezért a párt politikája kedvező talajra talált az elmúlt évek folyamán. A városi pártbizottság, s a pártszervezetek jól használták ki a felgyorsult ütemben fejlődő gazdasági változásokat a marxizmus— leninizmus eszméinek további térhódítására, összekötve az országos politikát a helyi eredmények tudatos propagálásával. A párthatározatok rendszeres ismertetése, a tájékoztatás gyakorisága és színvonala a városi pártbizottság létrejöttével nemcsak javult, hanem tartalmában és formájában egyre inkább megközelíti a korszerű követelményeket. A párttagság elsőként való informálása a párthatározatokról az egységes értelmezés kialakításával lehetőséget nyújtott a tömegek között végzendő propagandamunkában az (egyértelmű állásfoglalásra. Többek között ennek is köszönhető. hogy az olyan nagy jelentőségű intézkedések, mint a Központi Bizottság 1972 novemberi, az 1974 márciusi határozata megnyugvást keltett a város lakosaiban. Meggyőződtek arról, hogy pártunknak van ereje szembenézni a gazdaság- és társadalompolitika végrehajtása során keletkezett nehézségekkel, s azok legyűréséhez biztosítani tudja a megfelelő erőket és eszközöket. A dolgozók többségében ma már tisztázódott, hogy minden intézkedés és minden határozat közvetve vagy közvetlenül őket szolgálja. Bizonyítva érezték ezt a munkásosztály, a nők, az ifjúság érdekében hozott döntésekben. A munkásságnak a város társadalmában állandóan emelkedő létszáma fokozottan erősíti a munkásosztály és a párt vezető szerepének elismerését. A termelőszövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeinek gyökeres átalakulása pedig a munkás-paraszt szövetséget, A PARTSZERVEZETEK éltek a párt politikája iránt megnyilvánuló bizalommal, felhasználták azt a marxista—leninista eszme további térhódítására. Ma már a különböző párt- és tömegszervezeti oktatásban 125 csoportban 2684 hallgató tanul érdeklődésének és alapfelkészültségének megfelelően. A vá ros társadalmának különböző rétegeit átfogja az egyre javuló szóbeli agitáció. Az írásos kiadványok mennyiségben és színvonalban egyaránt gazdagodtak, hozzájárulva a párttagság differenciált tájékoztatásához. Az elmúlt évben kialakultak a szemFérfifehémemű-gyár békéscsabai gyára felvételre keres — óvónőket, — gyors- és gépírót, — általános ad minisztrátort, — számlázót. — gépkocsivezetőt. — gépkocsikísérőt, — varrónőket, — segédmunkásokat 4 BlKÉS 1973. FEBRUÁR fi. íéltetö agitáció tárgyi és módszertani feltételei. Pártprppa- gandánkban a szocialista haza- szeretet és az internacionalizmus került előtérbe, mely serkentőleg hatott a közgondolkodásra. A más népekhez fűződő barátság ápolása, a kölcsönös segítségnyújtás, a KGST célkitűzéseinek igenlése, a vietnami és chilei népek iránti szolidaritási akciók, a szovjet—magyar barátság elmélyítését célzó rendezvények egyre inkább a tömegek mindennapi programjává váltak. Az ideológiai munka eredményei mellett következetesen küzdeni kell a kispolgári élet- és szemléletforma jelenségei ellen. Több területen még bizonyos befelé fordulás tapasztalható, ami gátolja a szocialista demokrácia talaján kibontakozó eleven közéletiséget. Az emberek egy részének életét még csak a munkahely és az otthon tölti ki, s nem vesznek reszt a nagyobb közösségekben végzendő társadalmi feladatokban. A társadalomban egy szőkébb réteg előtérbe helyezi egyéni érdekeit és túlzottan anyagias. Megnyilvánulási formái az átlagos emberi igényeket meghaladó extra életkörülmények biztosítása, a személyi, családi szükségleteket meghaladó gyűjtési mánia, vagyonszerzés, E kispolgári tendenciák jelzik a pártszervezetek további feladatait Tovább szükséges erősíteni a termelőegységekben és intézményekben a gazdasági irányítás pártellenőrzéset Az elmúlt időszakban — főleg a Központi Bizottság 1972-es közoktatáspolitikai határozatából fakadóan — a helyi intézkedések nyomán kedvező változások alakultak ki a közoktatás területén. Az iskolák tárgyi feltételei gyorsabb ütemben gyarapodtak a korábbiaknál. Sajnos, az általános iskoláknál az alapvető problémán, a tanterem-, illetve iskolahiányon nem sikerült--segíteni. A következő ötéves terv időszakában várjuk felsőbb művelődésügyi szerveink támogatását egy új, korszerű általános iskola megépítéséhez, hiszen 1936-ban adták át rendeltetésének az utolsó iskolát A személyi feltételek biztosítására, a nevelők városhoz " való kötődéséhez jó alapot szolgáltatott a pedagógus törzsgár- darendszer bevezetése, mely erkölcsileg és anyagilag hozzájárult a pedagógusok megbecsüléséhez. A közoktatási dolgozók munkájának fontosságát, kiemelkedő szerepét ismerte él a pártbizottság, amikor az iskolában külön-külön életre hívta a pártalapszervezeteket. Az új pedagógus alapszervezetek tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a közoktatásról szóló párthatározat egységes értelmezéséhez, a cselekvési egység biztosításához. Számos új,, korszerű pedagógiai eljárásra való törekvés, különböző oktatási kísérletekbe való bekapcsolódás jelzi a megpezsdült életet nevelőtestületeinkben. A közoktatáspolitikai határozathoz közvetlenül kapcsolódott a tudatformálást szolgáló köz- művelődési határozat. Az iskolán kívüli művelődésnek városunkban jelentős hagyományai vannak. Országos ünnepség emlékezett meg arról, hogy 1949 november 27-én itt adták át az ország első vidéki művelődési otthonát Azóta Békésen kiépült a közművelődési intézmények hálózata. Jelenleg ezt a célt szolgálják: a művelődési központ. a könyvtár, a múzeum, a ■ zeneiskola és a mozi. A közmű- ■ velődési intézmények egyre ja- | vuló tartalmi munkáiénak kő- X vétkeim ínyeként kialakulóban van egy közművelődés-centrikus városi szemlélet. A határozat szellemeben kiemelten kell kezelni a'jövőben is a városban kialakuló új munkásság művelődését, a közművelődési hálózat társadalmasítását. A PÁRTHATÁROZAT kiemelt fontosságot tulajdonít a dolgozók általános és szakmai ismeretének gyarapítására. Ennek megfelelően az utóbbi két évben ugrásszerűen megnőtt az általános és középfokú oktatás levelező rendszerében a tovább tanulók száma. Évenként csaknem 300 fő általános iskolai, 98 fő szakmunkások középiskolájában, 140 fő szakközépiskolában tanul. Ezt az ütemet tartva 1980-ra a város 15 és 50 év közötti dolgozóinál 70 százalékról 82 százalékra nő az általános iskola 8. osztályt végzettek számaránya. A szervezett oktatás mellett tovább kell szélesíteni a kötetlen — művelődést biztosító — formák rendszerét, figyelembe véve a dolgozók nagyobb csoportjainak igényeit. Több öntevékeny munkás művészeti csoportot kell létrehozni, belőlük legalább egy reprezentatív városi művészeti együttes fejlődjön ki. Városunkban hivatásos művészek nem működnek, de számos tehetséges fiatal kezdte Békésén művészeti pályafutását. Ehhez kedvező légkört biztosított és jelenleg is teremt az a tény, hogy képzőművészek, fotósok, kézimunkázok, költők, írók. filmesek amatőrként, de megközelítőleg a művészi szín tét, nagy létszámban, az alkotók klubjába tömörülve alakítják városunk közművelődési arculatát. A IÁKOSSÁG tudatát, szemléletét és tevékenységét számtalan hatás befolyásolja, alakítja. Ezek közül is napjainkban kiemelten fontos szerepe van a tömegkommunikációs eszközöknek. Ezen belül az egyre több emberhez eljutó sajtónak. Ezért kérjük a Népújság szerkesztőségét, hogy többször és többet foglalkozzon Békés város és dolgozóinak életével, munkájával. A mi fé'adatunk, hogy kialakítsuk az agitációs, propagandaközpont széles körű tudósító hálózatát. Agitációs és propagandaközpont Békés RfiO ÖIEGYZET Békavadászai, csúzlival A fiafai író felkeresi szülőfaluját, hogy egy névtelen levél kinyomozásának ürügyén megfigyelje, meny-» nyit változott odahaza a világ. Különböző emberekkel találkozik, akiknek szavai nyomán bontakozik ki a faluban levő szomorú állapot. Mindjárt az első riportalany, az öreg csősz fogalmazza meg a lényeget, amikor azt mondja: lopnak a népek. Sokan azt hiszik, hogy minden elintéződött avval, hogy beléptek a tez-be. Nehezen veszik fel ezek a „szocialista keresztséget”. A falusi közélet fonákságait tükrözi Csák Gyula „Békavadá3zat’* című rádiójátéka, amelyet hétfő délután hallottunk a Kossuth rádióban. A rádiójáték iró-főbősének vizsgálódásai nyomán megismerkedünk a termelőszövetkezet vezetőségével, akik valamennyien az elnök rokonai. Basáskodó kiskirályok, akik csak szólamokban vállalják az új életet, de valójában a „régi hit** szerint élnek. Ezek a vezetők eredetileg talán rendes emberek voltak, de a nagy jólét megmérgezte őket. Az üzem! demokráciát semmibe veszik. A sógor-főkönyvelő szerint az embereket nem lehet bevonni a vezetésbe, mert úgysem értenek hozzá. Ha valami nincs rendben, akkor oda keli csördíteni egyet! Sajnos, a tagság is csak zúgolódik, de a panaszokon kívül semmit se tesznek sorsuk javításáért. Tudják, hogy nincs szavuk a döntő kérdésekben, dolguk csak annyi* bogy szavazatukkal szentesítsék masok akaratát. Ilyen viszonyok között aranyéletük van az ügyeskedőknek, a zavarosban halaszóknak. Csák Gyula r&diőjátékában néhány jól jellemzett figurán kívül — mint amilyen a békavadász vagy az öreg csősz alakja — akadnak halványabbra sikerült szereplők is. Ez nem is csoda, hiszen az előadás egyik gyenge pontja eppen az, hogy nagyon sokat akar egyszerre bemutatni, és a nagyot-akarás a művészi hitel rovására megy. Andódy A hét filmjei Békéscsabán Anton Csehovnak, az orosz irodalom nagy realista alkotójának azonos című novellájából készített magyarul osszélö, színes filmet a Lenfilm szovjet stúdiója. A párbaj című alkotás főhőse az elrontott, értelmetlen életet élő Lajevszkij. A Kaukázus egyik elhagyatott kis településén éli vodkagőzös, vesztes kártyacsatás életét. Egy értelmetlen szóváltás eredménye az a párbaj, amelyet a fiatal zoológussal kell vívnia. A férfi magába roskad, önvizsgálatot tart. A viadalra mégis sor kerül... A filmet a korábban nagy sikerrel vetített A kutyás hölgy című film rendezője, Joszif Hejfic készítette. ,A Szabadság mozi mutatja be. Ki ne ismerné ‘Alexander Dumas A három testőr című regényét, illetve a regény alapján készült különböző alkotásokat? A rómantikus regényből most ismét film készült: a Bolondos újoncok című emlékezetes film négy főszereplőjével, a Charlot- okkal a főszerepekben. A négy muskétás című, színes francia filmben alaposan átváltoztak a rendíthetetlen testőrök, az eredeti történetből fergeteges bohó-^ zat kerekedett, A filmet a Bri«* gád mozi tűzi műsorára. Jelenet az Anton Csehov novellája nyomán készült A párbaj című színes, magyarul beszélő szovjet filmből ;s9eess;e3Be!;ti;»»eeís*;ís;is£!S!!!ií;;;;!e»e*ni*!:s!e*ssttt5ti!**S8eseseeisseítsiiee*oía eeaseaeeeseeaeoeceaeeseecssesae-saacseacassai :f! Cserei Pál: K t aaeHHn ■•lllll ■■■■■■■■ ■«■«mi laaiiwai u Szürkületkor (Kisregény) t:::r TT Sötét karikák kezdtek táncolni Bereczki György előtt. Micsoda példázatokat mond a nyomorult. Varga Istvánnak meg az kavargott a fejében, hogy Bereczki György miatt a kisgazdapárttal lehetetlenné vált az együttműködés, mert most már mindenben gán- cscskodik, összejátszik mindenkivel, hogy visszapereljék az ezerkilencszáznegyven-öt előtti világot. Nekik is úgy kell cselekedniük, mint Budapesten teszik. A szoede- mekkel, a parasztpártiakkal, á szakszervezetekkel együtt külön kell tömörülniük, meg kell alakítaniuk a baloldali blokkot. S nem hagynak a kisgazdapártnak addig nyugtot, amíg nem űzik ki soraikból Bereczki Györgyöt. Szentkúti Ernő a bejárati lépcső tetején visszahőkölt, amikor meglátta Varga Istvánt. •— Mozgás! —- kiáltották a sorok elejéről. — Vagy nem tiszta a gatyád? — Otthon kimossák! Majd Bereczki Györgynek kiáltották oda: „Maga is űzi a reakciót, Bereczki úr?” A közelben levők pukka- doztak; Bereczki György megtorpant, nyakát összehúzta. aztán egy akác mögé állt gyorsan. Mi az úristennek ment oda, csak csúfot űznek belőle. Ment volna vissza inkább elnöki szobájába. Baráth Károly magasra tartott fejjel mindig a községházát figyelte. Ebben a pillanatban a községháza kapuján kilépő Szentkúti Ernőre fordította tekintetét, megrántotta pisztolytáskáját, mintha mondta volna Bereczki Györgynek, most nézze meg a főjegyzőt, az isten rohassza rá az eget, hová lett a fontoskodó ábrázata. A lépcsőn rogyadozott a főjegyző lába és vacogott a foga. Olyan érzések kerítették hatalmukba, mint azt az uralkodót, akit ellenfelei rideg nyugalommal elfogtak, pedig néhány órával ezelőtt gúnyosan nevetett volna, ha hívei közül valaki arra figyelmezteti, hogy életére törnek. Galgóczi Piri a községháza lépcsőjéről nézte az élményeket. Közben meglátta, .hogy a posta telefonközpontjának két ablaka nyitva van, a telefonos kisasszonyok kendőbe bújt fejjel könyökölnek ki. Ezért nem tudott a főjegyző úr telefonon beszélni a plébánossal, amikor az ág- rólszakadtak a községházához közeledtek, mert a postai szüzecskék a szemüket legeltetik. Miután Szentkúti Ernő lelépett a községháza lépcsőjéről a járdára, a falhoz támasztotta a hátát, s oldalt lépegetve, távolodott. Szeme ide-oda ugrált. Szeretett volna egyszerre messze-messze lenni- de a lába nehezen engedelmeskedett s olykor megmerevedett, amikor megmozdult a tömeg. Azt érezte, hogy valamennyien nekirontanak. Negyven lépésnyire volt a sarok, «hal elfordulhatott
