Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

Étterme fc — büfék — határok — movgo éragok Hogyan látja el feladatát megyénkben az Utasellátó Vállalat? A 'közelmúltban a Békés me­gyei Tanács V- B. kereskedelmi osztálya megvizsgálta az Utas­ellátó Vállalat telepített és moz­gó szolgálatának a fogyasztói érdekvédelemmel összefüggő munkáját, az üzletpolitikai el­képzelések érvényesülését, az árképzést, áralkalmazás helyes­ségét. Az ellenőrzés kiterjedt a vállalat megyénkben üzeme­lő 15 vendéglátóipari egységé­re, 8 bazárpavilonjára, 4 vona­ton, autóbuszon működő mozgó­büféjére. A vizsgálatban részt vett a Megyei Élelmiszerellen­őrző és . Vegyvizsgáló Intézet, hét elsőfokú kereskedelmi szak- igazgatási gzerv és az SZMT társadalmi ellenőrei. Szállítási, raktározási gondok A megye területén üzemelő egységek közül kiemelkedik a békéscsabai 46-os számú étte­rem. A hozzá tartozó büfék, pa­vilonok átlagos havi forgalma elérj a 609 ezer forintot. A vál­lalat központja viszonylag ala­csony árukészletet állapított meg részükre, ami a választék kialakítását akadályozza. A* is igaz, hogy nincs megfelelő nagyságú raktárhelyiségük. Ép­pen ezért a fogyasztói igénye­ket csak úgy tudnák kielégíte­ni, ha a szállító vállalatok be­tartanák a túra tervükben sze­replő szállítási határidőket Ál­talános gondként jelentkezik, hogy a Békés megyei Élelmi­szer- és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat békéscsabai telepe gyakran öt-tlz napot is késik az áru kiszállításával. Természetesen az árukínálat, a választék bővítése, elsősorban a vendéglátás területén, továbbra is fontos feladat. ! A vizsgálat tapasztalata! azt mutatják, hogy az árkialakítá­sokat a miniszteri utasítás alap­ján kidolgozott igazgatói ha- szonkulcsközlés alapján végzik az üzletvezetők. Az értékesítés­re kerülő árukról, termékek­ről árkiszámítási lapot készí­tenek, *z árképzés felépítése helyes, * kerekítési azabályo­-ä» Maga nem szokott mo­sakodni? —• Koszos is, mint » ci­gány! — Bújjon ide! — lebben- tette fel a szoknyáját egy asszony. Az egész piac egy nagy go­molygás volt, nyomták, taszí­tották, lökték egymást; min­denki keresett-kutatott, hol talál magának való valamit, amit elcserélne. A templom mögött, a piac­térnek azon a részén, ahol annak idején arra vártak az emberek, hogy napszámba hívják őket, elkeseredett sza­vak röpködtek. — Kinyílt a csipájuk! — Zaklatják megint a sze­gény népet! — És tűrik nekik! Lassan abbamaradtak az alkudások, erre a helyre tó­dultak. Ügy tűnt messziről1 mintha papír-tenger hullám- zana a fejek fölött, inert a magasba emelt kezekben cé­dulák lebegtek. — A pofájukba kéne töm­ni az ügyvédeknek! — Az urak megint urak akarnak lenni! Adám János fúródott ki a többiek közül, fulladna meg minden vérszopó, s a nyakán úgy kidagadtak az erek, mint, imikor az eke előtt nekife- zült a magára öltött kötél­nek. kát pontosan betartják. A kai- j kulációk vizsgálatánál kifogás ‘ csupán a gyulai 166-ob számú | büfében merült fel, ahol a kü­lönleges likőr esetében az elté­rés mértékét nem a kerekített fogyasztói árra alkalmazták. Az árváltozásokat, amelyek az ita­lokra, a feketekávéra vonatkoz­tak, az új haszonkulcsok alkal­mazásával végrehajtották. Az utasítás megjelenése után a te­rületi igazgatóság üzemeltetési előadói és hálózati ellenőrei minden egységben vizsgálatot végeztek. Tevékenységük pozi­tívan értékelhető, ami az átte­kinthető adminisztrációs mun­kában é» az ármódosítások pon­tosságában nyilvánult meg. Ár­címkékkel, ártáblákkal az áruk általában el vannak látva. Csu­pán egy helyen, a mod gyesegy­házi bazárpavilonban nem tar­tották be az erre vonatkozó utasításokat. Drága féldecik A vizsgálat célja volt annak megállapítása is, hogy a kony- j hák, éttermék, elárusítóhelyek j mennyire higiénikusak, tiszták. Nos, az ellenőrzött egységek 40 százalékában a körülmények nem megfelelőek. Az üzletek korszerűtlenek, a dolgozók leg­alapvetőbb szociális igényei sincsenek kielégítve. Ilyenek az orosházi 104-es, a mezőhe­gyes! 68-as, a lökösházi 110-es és a gyomai 119-es számú egy­ségek. A bazárpavilonok a ki­csi alapterület és a sokféle áru miatt igen zsúfoltak, ami a kultúrálatlan kisáhlgálás egyik okozója. A vizsgálat során kide­rült, hogy ilyen jellegű gondok­kal a szarvasi 701-es, a med- gyesegyházi, dévaványai és a vésztői pavilonok dolgozói küszködnek. A minőség és a méréssel kap­csolatos kérdéseket elemezve megállapították: a súlyok, mér­cék, mérlegek hitelesítve van­nak. A forgalom zavartalan le­bonyolításához a békéscsabai 46/1-es számú büfé kivételével, elegendő hitelesített pohár állt rendelkezésre. Az említett üz­letnél a 0,5 deciliterei hitelesi­Erre emberek! — inte­getett nagy tenyerével. Csat­tantak a szavak, amint so­rokba verődve utána indul­tak. —- Menjenek az istenhez! S — Keressék meg a bendő- : jükbe valót! — A föld a miénk! : — Egy ölpt sem adunk l vissza! A piactérről a községháza : irányába fordultak. Meszlényi Kálmán a paró- ■ kia ablakán át nézte az em- : beráradatot. Hosszú feje ol- : dalra billent, átkozódnak az 5 elvtársak. Inognak az új hon : pillérei. A senkiházi Varga : még arra akarta rábírni, úgy • nyilatkozzon a katolikus egy- • letben erről a csürhéröl, ■ amely új hont alapít, és mint • Szent István, nem tűrj meg j azokat, akik ellene vétenek. : Csak egy senkiházi fejében : születhet ekkora banalitás, ■ amely a szentistváni gondo- : lattal hasonlítja össze a csűr- : he vágyait. De amint tovább j figyelte a? emberáradatot, ; akaratlanul Dózsa parasztjai 1 rémlettek fel benne, s hosszú ‘ feje egyenesbe rándult. De • nem az eget kereste a tekin- : tete, hanem a telefonkészq-: lékre siklott, beszélni kellene j a főjegyzővel. Neki nem tét- j szik ez a tüntető ménét! (folytatjuk) tett poharak hiánya miatt egy- deciliterea poharakat használ­tak kisebb mennyiségű égetett szeszes italok mérésénél is. Az ellenőrök az ételadagok meny- nyiségét vizsgálva nem találtak kifogást. Az italmérésekre azon­ban már nem ez a jellemző. A próbavásárlások tapasztalatai azt mutatták, hogy a kiszolgált égetett szeszes italok 43 száza­léka kevesebb volt az előírt mennyiségnél, ami 7—14 szá­zalékos fogyasztói megkárosí­tást jelentett. Az orosházi 104- es számú étteremben a kiszol­gált kétszer 0,5 deciliter komm, brandy ú jramérésénél mindössze 0,41, illetve 0,45 deciliter volt, A vásárlót csaknem két fo­rinttal csapták be. „Csaló” automaták Megyénkben az automaták révén értékesített áruk értéke és mennyisége nem számottevő. Persze ebben közrejátszik az is, hogy ezek a gépek gyakran meghibásodnak, sok az üzemki­esés. A békéscsabai állomáson működő szörpautomata például nyolc hónapból több mint hat hónapot nem üzemelt. Az aka­dozó alkatrész-ellátás miatt előforduló gyakori állásidőt a javítások elhúzódása is növeli, mivel automatakezelő a szóban forgó helyen nincs alkalmazva. Eire vezethető vissza az a tény, hogy az automaták rosszul ada­golják á tömény szörpöt Megvizsgálták a Wiener- Waltzer nemzetközi gyorsvonat belföldi szakaszán üzemelő ét­kezőkocsi ellátását kulturáltsá­gát. Az árukínálat az I. osztály követelményeinek nem felelt meg. Az ételválaszték minimá­lis, csupán a frissen sültek vá­lasztéka kielégítő. Levesből mindössze egyfajta állt a ven­dégek rendelkezésére. Gyü­mölcs értékesítésével egyálta­lán nem foglalkoztak. Távolsági buszok — büfé nélkül A mozgóbüfé szolgálat áru- választéka úgy az autóbuszo­kon, mint a vonatokon szintén nem kielégítő. Az árak alkal­mazásánál a 6608-as mozgóbü- íénéj kifogásolták, hogy a Pep­si-Colát az árus 3,50 helyett 4 forintért értékesítette. A betéti díjak feltüntetése hasonlóan a telepített egységekhez, a moz­góbüfében is' elmaradt, amely a vásárlók burkolt megkárosítása, mivel a betéti díjak felszámí­tása után a visszaváltás csak a vendégek ismételt kérésére tör­tént meg. A távolsági autóbu­szokon jelen1 eg nagy gond a büfé üzemeltetése. Egyes jára­tokon a kalauzok éredektelen- sége miatt fel sem töltik áruval a kosarakat. A békéscsabai 46- os étteremhez 10 távolsági au­tóbusz mozgóárusa tartozik, akik több hónapja nem jelent­keztek áruvételezésre, így a me­gyénkből induló járatok büfé nélkül közlekednek. Nagyon jó lenne, ha ezt a gondot valami­lyen formában megoldaná az Utasellátó Vállalat, annál is In­kább, mivel a hosszú, fárasztó úton az utazóközönség igényli ezt a szolgáltatást. Az ellenőrzések során tapasz­talt hiányosságokra, visszaélé­sekre a kereskedelmi osztály megtette a szükséges intézkedé­seket. Egy személy ellen válla­lati eljárást kezdeményeztek, hárman figyelmeztetésben ré­szesültek, öt dolgozót 3 ezer fo­rint bírsággal sújtottak. A fogyasztói érdekvédelem a továbbiakban !s azt kívánja, hogy az Utasellátó Vállalat még többet és hatékonyabban foglalkozón a belső ellenőrzés­sel és a személy szerinti fele­lősségre vonással. Seres Sándor Gazdasági épitőmunka Békásán Békésen az utóbbi négy év­ben elért területi fejlesztési eredmények a társadalmi ter­melés nagyfokú hatékonyságát a foglalkoztatottság és ellátott­ság színvonalának javuló ten­denciái bizonyítják. Á lakosság életkörülményeiben, anyagi és kulturális színvonalában megle­vő terüj^tí különbségek — egy­részt a' mezőgazdasági termelés egyre erősödő koncentrációja, másrészf az iparosodási szint nö­vekedése következtében — egy­re inkább elmosódnak. Az eredmények mögött jelen­tős erőfeszítések vannak. A fog­lalkoztatási struktúra változása következtében a negyedik ötéves tervidőszakban jelentősen meg­növekedett az iparban foglal­koztatottak száma. Az ipari ter­melési érték több, mint 37 szá­zalékos növekedése faként a ter­melékenység emelkedéséből adó­dott. Az iparban foglalkoztatot­tak munkakörülményeiben, az üzem- és munkaszervezés szín­vonalában jelentős javulás mu­tatkozik, azonban nem halad kellően a műszaki fejlesztés, a termelőberendezések korszerű­sítése sem az állami, sem a szö­vetkezeti iparban. A jövőben tovább kell növel­ni a helyi ipari munkahelyek számát, elsősorban a már meg­levő kis létszámot foglalkoztató üzemek koncentrálásával, né­hány középüzem kiemelésével és létszámának ésszerű bővítésével. A mezőgazdasági termelés az esetenként kedvezőtlen időjárá­si tényezők ellenére dinamiku­san fejlődött. A tsz-ek gazdál­kodási eredményét károsan be­folyásolta az 1970. évi jelentős belvízkár, valamint az 1972. évi ragadós ázáj- és körömfájás. E kedvezőtlen tényezők súlyos gondokat okoztak a szövetkeze­teknek, ennek ellenére az 1973- as évet már nyereséggel zár­ták. 1974-ben pedig az Egyet­értés Tsz több éves eredményes gazdálkodása alapján kiváló ter­melőszövetkezeti címet kapott. A termelés fokozása, valamint a beruházások hatékonyságának emelkedése végett 1975. január 1-től két termelőszövetkezet (Kossuth és Október 6. Tsz) aj fejlődés irányát az egyesülésben látta. A békési járás megszűnésével Békés város felügyelete alá ke­rült város környéki községek­ben gazdálkodó tsz-ekkel jelen­tősen emelkedett a közös szán­tóterület. Így lehetővé válik a tsz-enkénti ágazat! specializál, dás. Az iparszerű termelési rend­szerek kiszélesítése érdekében felül tóll vizsgálni a szakember­ellátottság helyzetét, fel kell tár­ni a munkiaerő-vándorlás okait, különös tekintettel a szakembe­rekre vonatkozóan. Jelenleg a szakember-ellátottság közepes­nek mondható. A tsz-ek gazdálkodási ered­ményeiről elmondhatjuk, hogy a főbb növények hozama 1970. év- . tői mintegy 5—8 százalékkal nö- | vekedett. A terméshozamok ilyen arányú növeléséhez nagymérték­ben hozzájárul a javuló gépi ál­lóeszköz-ellátottság. A teljesít­mény fokozása érdekében továb­bi hatékony szervezési munkára van szükség. A növénytermesz­tésben végbement szakosodás eredményeitől függően célszerű­nek látszik az állattenyésztési ágazat területi és állatfajonként! csoportosítása. Az eddig elért eredmények lehetővé teszik, hogy az ötödik ötéves terv időszakában is tel­jesíteni tudjuk a népgazdasági előirányzatokat. Városi szinten a lakosság reál­jövedelem-növekedésének ter­mészetes következménye, hogy évről évre nagyobb hányadát köti le a kereskedelemben. A kiskereskedelem eladási forgal­ma 1974. évben meghaladta a 300 millió forintot, mely mint­egy két és félszerese a 10 évvel korábbinak. A forgalomnöveke­dés az előző évhez viszonyítva főárucsoportonkénit az alábbiak szerint alakult: élelmiszer 105 százalék ruházat 100,1 százalék vegyesiparcikk 115,1 százalék A forgalomnövekedéssel egy­idejűleg a kereskedelmi hálózat fokozottabb fejlesztése, a kul­turált kiszolgálási színvonal nö­velése- elsődleges feladatként je­lentkezett. A beruházások első­sorban a városközpont hálóza­tában realizálódtak, a peremke­rületek hálózatfejlesztése főként a korszerűsítés, bővítés és a gé­pesítettség! színvonal emelése jellemezte. , Az elkövetkezendő években további jelentős fejlesztés szük- I séges, melynek egy része már az ötödik ötéves tervben realizáló­dik. Üjabb boltegységek állnak a lakosság rendelkezésére, a vendéglátásban is jelentős vál­tozást várhatunk a kulturáltsági színvonal növekedése irányában. Agitációs és Propaganda Központ, Békés ( Orosháza városi Tanács V. B pénzügyi, t*rv- és munkaügyi osxtály* felvételre keres 1 fő belső ellenőrt Feltételek; közgazdasági szakközépiskolai érettségi, középfokú államháztartási ügyintézői képesítés vagy közgazdasági technikumi végzettség és KÁLÁSZ-képesítés. Bérezés: a 11/1974 (V. *4.) Mi). M. n. rendelet alapján Jelentkezés: Városi tanács, földszint, 9. iroda.

Next

/
Thumbnails
Contents