Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-28 / 50. szám
Ä pénaugyminiaater-helyettea ®éta@ssa Balogh í<éamlá9 megyénk ormsággyütéai képviaelőjenek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Mint arról már lapunkban beszámoltunk, az elmúlt év de- t emberi országgyűlésen Balogh i jászló, megyénk 14. számú országgyűlési választókerület képviselője felszólalása során több javaslatot tett. A tsz-tagok i yugdí jrendezésével kapcsolatban a munkaügyi miniszter már korábban válaszolt képviselőnknek, amit lapunkban is közöltünk. Most Villányi Miklós jjénzügyminiszter-helyettes, a 1 Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériummal egyetértésben a következő választ küldte Balogh László országgyűlési képviselőnek: „Kedves Balogh Elvtársi Az *>rszággyűlés 1974 decemberi ülésszakán javasolta megvizsgálni egyrészt annak lehetőségét, hogy a szanált termelőszövetkezetek hogyan kaphatnának a terményszárítók és -tárolók létesítéséhez ártámogatást, másrészt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél í árolt kukoricamennyiségekkel kapcsolatban jelentkező pénzügyi problémákat miként lehetne rendezni. Javaslataira — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal egyetértésben — a következőkről tájékoztatom. A termelőszövetkezetek egy része •jövedelmük lehetőségeit meghaladó, erőn felüli fejlesztésekre ■vállalkozik. Emiatt a pénzügyi helyzetükben egyensúlyzavar, iejlesztési alaphiány keletkezik, nmely miatt részükre visszatérítendő állami juttatást kell adnunk Ilyen esetekben azonban síz érintett termelőszövetkezetek részére új építési, építés-szerelési, illetőleg a telepítési beruházásaikhoz az állami támogatás igénybevételére jogosító okiratot kiadni nem lehet Ennek a korlátozásnak az a tálja egyrészt, hogy a túlzott '.ejlesztés miatt alaphiányossá ■vált és ezért állami juttatásban i észesített szövetkezeteket ösztönözze az állammal szembeni kötelezettségeik mielőbbi teljesi- i ésére, másrészt, hogy hatékonyan segítse elő a termelőszövetkezetekben — de általában is — a fejlesztési egyensúly biztosítását, illetve annak megőrzését. Kétségtelen, hogy a Képviselő Elvtárs által említett szöveti kezetekben üzemi szempontból kívánatos lehet a szárítók és tárolók létesítése: ennek megítélésénél azonban figyelembe kell venni a népgazdasági terv által megszabott beruházási ráfordítások kereteit is. A népgazdaság korlátozott teherbíróképessége miatt ugyanis még azoknak a szövetkezeteknek az igénye sem elégíthető, ki teljesen, amelyek részére? visszatérítendő állami juttatást mem kell adni. Megjegyzem továbbá, hogy az olajtüzelésű szárítók jövőbeni építése az energiahelyzetre tekintettel csak nagyon korlátozott mértékben lehetséges. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél tárolt kukorica- mennyiségekkel kapcsolatos pénzügyi problémákat illetően a következő tájékoztatást adom: A népgazdasági egységes elszámolásoknak megfelelően, a mezőgazdaság számviteli rendje szerint is csak a már realizált árbevételekből képzett nyereség lehet az érdekeltségi alapok forrása. A zárt termelési rendszerben gazdálkodó állami gazdaságoknál az értékesítés elmaradása nem okoz különösebb problémát, mert a készleteket az értékesítési árhoz viszonylag közel eső elszámolási áron értékelhetik. A termelőszövetkezetek esetében a készletek szűkített önköltségen történő értékelése, illetőleg a szűkített önköltség és az exportár közötti nagy különbség miatt átmenetileg pénzügyi hiány keletkezhet. Eddig a nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés jelezte, hogy egyes termelőszövetkezeteknél a kukoricakészlet számviteli rend szerinti értékelése eredmény- csökkenést idézhet elő. Ameny- nyiben az elmaradt exportszállítások miatt tárolt kukorica értékelése pénzügyi feszültséget okoz és veszélyezteti az érdekeltségi alapok képzését, úgy Felhívás! A békéscsabai Városi Tanács V. B. pénzügyi osztálya felhívja a mezőgazdasági ingatlannal rendelkező lakosság figyelmét, hogy 1975. március 15. napiéig adóbevallást j hiteles beadni, akiiek — az 1974. évben használt és adóztatott földterület nagyságában, művelési ágában és kataszteri tiszta jövedelmében, valamint a tulajdonában (haszonélvezetében) levő kétévesnél idősebb lovak darabszámában változás következett be, vagy földterületet vásárlás, öröklés, ajándékozás stb. útján 1975. január 1. napjától első ízben használ; — akinek az előző gazdasági évben mezőgazdasági termények, termékek értékesítéséből, állattartásból, állathizlalásból származó tiszta jövedelme az 50 000,— Ft-ot elérte vagy meghaladta; — 1 ha. 7265 négyzetmétert meghaladó szőlő, kert, gyümölcsös művelési ágba tartozó földterület van használatában és aki 1 — gazdaságában az adóévet megelőző évben rendszeresen idegen munkaerőt foglalkoztatott. A bevalláshoz szükséges nyomtatványok az adóhatóságnál díjmentesen beszerezhetők. Városi Tanács V. ffi, pénzügyi osztálya Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és a kulturális miniszter javaslatot tett az ipari formatervezés szerepének növelésére a népgazdaságban. A kormány a javaslatot elfogadta és úgy határozott, hogy létrehozza az ipari formatervezési tanácsot és a tájékoztató központot. A tanács fő feladata az ipari termékek színvonalának emelése, az ipari formatervezés irányításának javítása. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett az 1975. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületeiről.- A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Négy éy a!att tízszeresére eme’kedetl a társadalmi munka értéke KörSsnagybarsánybaa az egyedi elbírálásra lehetőséget látok. Kérem Képviselő Elvtársat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék.” • « * ( A válaszból kitűnik, a pénz- li ügyi megkötöttség egy parányit 1 sem enyhült. Ám még sincs okunk az elkeseredettségre, mert a pénzügyi fegyelem szigorú betartására ösztönöz, sőt saját pénzgazdálkodásra kényszeríti a termelőszövetkezeteket Megyénkben ismert, hogy mennyi gondot okozott néhány szanált, alaphiányos szövetkezet — az örökös anyagi segítés aligha ösztönzi őket az állam iránti kötelezettség mielőbbi teljesítésére. Tanulságként jegyezzük meg: ahogy a népgazdaságunk mindenben szigorúan ragaszkodik teherbíróképességének betartásához, úgy gazdálkodjanak szövetkezeteink is. Erőn felüli fejlesztésre nem vállalkozhatnak, csak annyira, amennyire a jövedelem lehetősége engedi. Kőrősnagyharsányban az! utóbbi években sokat javult a I tanács és a lakosság kapcsola-1 ta. A tanácstagi beszámolókon i értékes közérdekű javaslatok J hangzanak el. A lakosság a javaslatok végrehajtásában szívesen vállal társadalmi munkát. A legutóbbi tanácsülésen kiderült, hogy a legutóbbi négy év alatt tízszeresére emelkedett a társadalmi munka értéke a faluban. Az egy lakosra tervezett 100 forint értékű társadalmi munkát 1974-ben túlteljesítették Elsősorban járdaépítésnél, parkosításnál segítettek a lakosok. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára új parkot rendeznek be. A földmunkát már az elmúlt ősszel elvégezték, s ez év tavaszán ültetnek virágot, díszítő növényt. A községi tanácsülés dicséretben részesítette a társadalmi munkában kiemelkedő lakosokat. Az eladás oromé Pár hőnappal ezelőtt öltönyvásárlási szándékkal végigjártam a megyeszékhelyen fellelhető készruha-szaküzleteket. Eredménytelenül. Előrebocsátom, nem voltak különleges igényeim, csupán divatos, viszonylag olcsó öltöny után kutattam. Mígnem az együk vegyes ruházati boltban találtam ilyet Az eladó kedvesen, udvariasan kiszolgált, majd a sikeres vásárlás végén ezeket mondotta: — Örülök, hogy örömet szerezhettem önnek, kérem, máskor is keresse fel üzletünket Megvallom, kissé elcsodálkoztam, mert boltjainkban bizony nem mindig érzi jód magát az ember. Márpedig ez a példa nagyon jól mutatja: lehetséges volna másként is. Nemcsak adásvétel Sóikat beszélünk, írunk a vásárlás öröméről. Arról, hogy a megfelelő árukínálat mellett mennyire fontos a kulturált, szolgálatkész kiszolgálás. Hiszen az üzlet, az áruház egy érzékeny hőmérő, amely pontosan mutatja az eladó és a vevő egymáshoz való viszonyát És sajnos olykor-olykor nem jókedvet, örömet tapasztalunk a boltokban. Tolakodnak, •türelmetlenek a vevők, mogorvák vagy flegmák az eladók. Persze ennek nagyon sok, összetevője, oka lehet. Ami a vásárlókat illeti, bizony senki sem örül annak, hogy nem kapja meg azt a cikket az üzletben, amit éppen keres, vagy nem tud választani az elébe tett egy-két áruból. Megindul a vándorlás, boltról boltra, míg végül a vásárlás öröm helyett bosszúsággá változik. De öröm-e nálunk az eladás? Nos, a példában szereplő ruházati bolt eladójának igen. Mert a kereskedést hivatásának érzi, szereti a munkáját, mert tudja, hogy a szocialista kereskedelem nemcsak egyszerű adásvétel, hanem szolgálat is. Azt is megtanulta: az eladás színvonala, a vásárlás jó vagy rossz körülménye nem csupán üzleti, de politikai kérdés is. Tudja ezt rajta kívül a kereskedelmi dolgozó színe-java. De miért nem tudja, érzi mindenki? Vásárlása során gyakran tapasztalja az ember, hogy egyes eladók- ssask fi üs&ás ember igényeinek kái elégítése nem öröm, hivatás, csupán fárasztó munka, amit mechanikusan, gépiesein végez. Miért nagy a munkaerő-vándorlás? Nem lenne jogos mindezekért csak a 'kereskedelmi dolgozókat elmarasztalni. Annál is inkább, mivel többségében becsülettel elvégzik munkájukat, kötelességüket. Gondoljunk csak az év végi vásárlási rohamokra vagy a különböző leértékelésekre, vásárokra. De ezektől eltekintve is mindenki tudja, hogy a kereskedelmi dolgozók munkakörülményei nem éppen irigylésre méltóak. Egy belkereskedelmi minisztériumi felmérés szerint itt van a legnagyobb munkaerő-vándorlás. Amíg 1972-ben a munkaerő-hullámzás intenzitása népgazdasági szinten 32 százalékot ért él, addig a belkereskedelemben ez a mutató 50 százalékot jelzett. Durván fogalmazva ez a szám azt mutatja, hogy például egy adott áruházban, boltban vagy étteremben kétévenként teljesen kicserélődik a személyzet. Az utánpótlás biztosítása sem megnyugtató. Megyénk kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző iskolájában, ha nem is jelentősen, de évről évre csökken a tanulók száma. Négy-öt évvel ezelőtt 868 fiatal tanulta a kereskedést, ma pedig 794-etn. És noha a tanulmányi követelmények egyáltalán nem túlzottak, a kereskedelmi szakmunkástanulók öt, öt és fél százaléka nem jut ed a végső vizsgákig. Figyelemre méltó az is, hogy a tanulók általában a gyenge tanulmányi eredmény miatt hagyják ott a szakmát. Békés megyében az élelmiszerek forgalma a legutóbbi három évben 33, az élelmiszer-eladók száma 26 százalékkal nőtt. A puszta szám azonban nem mutatja, hogy ennek a 26 százaléknak a túlnyomó részét a háztartásokból felvett női munkaerő alkotja. Anélkül, hogy lebecsülnénk ennek gazdasági, politikai jellegét, látni kell: a szakképzetlen nők bevezetése a sokrétű kereskedelmi munkába rengeteg energiájába, idejébe kerül az egyes vállalatoknak, szövetkezeteknek. E helyzeten segít, hogy új, korszerű boltokat építenek, mind több a modem gép az üzletekben, fejlődik az áruszállítás, a rakodás. De hol? A kiskereskedelmi hálózatra a szétszórtság, ss elaprózódotteág fi jellemző. Az árumozgatás gépesítésére csak az utóbbi években épült, viszonylag nagy alapterületű ABC-áruházakban van lehetőség. Megyénkbe 1974 közepén 14 boltban, illetve ABC- áruházban vezették be a konténeres áruszállítási rendszert, elsősorban a cukor és a liszt eladásánál Nagyobb erkölcsi megbecsülés! Egy kezdő kereskedelmi szakmunkásnak 1000—1300 forint az alapfizetése, erre 400—700 forint jutalékot kap minden hónapban Ezt néhány év alatt 2200—2800 forintra is feltornázhatja. A boltvezetők jövedelme elérheti az 5000 forintot. Mindezekhez jön még az évi nyereségrészesedés. Mielőtt bármit is mondanánk, le kell szögezni: a bajt elsősorban nem a fizetéseiknél kell keresni. Véleményen^ szerint a gond gyökere ott van, hogy a kereskedelmi munkát még mindig sokan lebecsülik. Ezen kellene változtatni. Méghozzá úgy. hogy a kereskedelmi vezetők becsüljék jobban, értékeljék magasabbra saját beosztottjaikat — az eladókat, a pénztárosakat, boltvezetőiket. Mert vannak nagyon jó eladók, kitüntetették, t örzsgár da tagok, szocialista brigádok. Érdemes lenne elgondolkodni azon, nem lehetne-e őket ugyanúgy népszerűsíteni egyes boltokban, áruházakban, mint ahogyan azt az ipari üzemek teszik a legjobb munkásokkal, szocialista közösségekkel. És jobban kellene differenciálni a jól és rosszul dolgozó eladók között: keressen számottevően többet az, aki szakértelemmel, szorgalommal és örömmel végzi az eladást és kevesebbet a szakképzetlen vagy hanyag, vagy egyszerűen csak kisebb képességű eladó. Az eladás öröme vagy örömte- lensége látszólag a kereskedelem belső ügye. Pedig nem az, korántsem az. Szurdi István belkereskedelmi miniszter legutóbb a kereskedelem vezetőinek országos tanácskozásán a következőket mondotta: „A kereskedelem dolgozóinak az lehet a legértékesebb hozzájárulása a XI. kongresszus sikeréhez, hogy biztosítják a lakosság változatlanul magas színvonalú ellátását, hogy udvarias magatartással, szakszerű bírálattal tovább javítják a kiszolgálás légkörét.” Stetes íSásssiec
