Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-26 / 48. szám
Ä tettek a mi szavazótopjaink Bánjunk Mméteie&ebbem 99%ajforrásainkkal" Az utóbbi évtizedben egyszer sem esett ki a termelésből — egyik évről a másikra — 20 ezer tenyészkoca a megyében. A törzsállomány évről évre gyarapodott, mert a megyei szervek jól értelmezték és váltották valóra a párt gazdaságpolitikáját. Tavaly bizonyos helyeken úgy ítélték meg, hogy a háztáji árutermelés, a kisárutermelő gazdaságok szerepe nem jelentős. Néhány intézkedéssel végső soron káros irányba sorolták a háztáji termelés biztonságát, folyamatosságát. A figyelmet erre a nagyon fontos ágazatra a XL pártkongresszus irányelvei irányították rá. Ekkor Békésben már 10 ezernél tartott a koca- Sétszám csökkenése. A folyamat; nem állt meg, csak lassult a korábbi üteme. így ma 20 ezer kocával tartanak kevesebbet, mint a korábbi időszakban. Ez a 20 ezer koca 280 ezer hízott sertés termelését tette volna lehetővé "975-ben. Ez egyharmada az "974. évi megyei sertéshústermelésnek! Ma már elmondhatjuk, hogy e mesterségesen kerekített cik- iikusságből kifelé tart a sertés- tenyésztés. A helyzet felismerésén túljutottak az illetékes szervek és most már arról beszélnek, hogy ismét megszervezik a ko . abban jól bevált kocaakciót. Most közkézen forog a következő: Egy termelő akár két kocát is igényelhet. Ebből következik, hogy a sertéshústermelés iránti társadalmi igény néni csökkent, sőt tovább növekedett. Ezt kell kiszolgálnia a mezőgazdaságnak: a nagyüzemeknek és a háztáji gazdaságoknak együttesen. Az egy termelő két kocát te igényelhet feltétel biztató a jövőre. Sok minden megfogalmazódik ebben. A társadalmi szük- feglet és az a gondoskodás, mellyel a termelőt az érdekelt vállalatok körülveszik, Ez év június 30-ig a megyében nem kevesebb, mint 10 ezer tenyészkocát helyeznek ki a lesárutermelők gazdaságaiba! A Békés megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat járási kirendeltségeire eddig 5 ezer 500 kocavásárlási igényt jelentettek be. Az akció feltételei igen kedvezőek. A vállalat garantáltan kéthónapos vemhes kocákat bocsát a termelők rendelkezésére. A törlesztés lehet készpénzes vagy részletre. De lehetséges v ígósertéssel, sőt süldővel is. A törzstelepről származó tenyész- auyagot darabonként 4 ezer, a nem törzstelepről származó kocát pedig 3 ezer 500 forintért vásárolhatják meg a tenyésztők. A takarmányellátás biztató. Az allatforgalmi vállalat és a gabonafelvásárló szerződést kötött, s a termelőnek takarmányvásárlási utalványt ad azért, hogy gz akciós kocák tulajdonosai mind nagyobb biztonságot érezzenek a takarmányellátásban is. A sertéshústermelési gondok a megoldás útjára értek. Ma nincs egyetlen értekezlet sem, amikor a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság munkáját beszélik, vitatják, hogy a háztáji terme- ésről ne essen szó. A párt a kongresszusi irányélveiben közzétette az erről alkotott véleményét. Ez az irányadó. Erről is beszéltek a termelőszövetkezeti páríalapszervezetek taggyű- . ésén, a községi és a járási párt- | értekezleteken. Most és a jövőben nagy horderejű és nagyon fontos közügy ez. A hústermelés, j az élelmiszertermelés tehát politikai feladat. Éppen ezért az •gázát termelését szabályozó intézkedések várható eredményé- 1 re egy kicsit jobban illene helyenként odafigyelni. Most tulajdonképpen arról van szó, hogy a 20 ezer kocalétszám csökkenése a társadalomnak 10 millió forint anyagi áldozatába kerül csak Békés megyében! A tenyészkocákat ugyanis a vállalat nem 3 ezer liOO, illetve 4 ezer forintért vásárolja fel a termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól, hanem 4 ezer, illetve 4 ezer 500 forintért, hogy az érdekeltséget, i a tenyésztésbe állítást ösztönözze. Ezt a kiadást egy évvel ezelőtt a maihoz hasonló intézkedéssel elkerülhettük volna! A ciklikusság bekövetkezését, káros hatását kivédhettük volna, mint korábban tettük. Lapunkban annak idején többször írtunk ezekről a gondokról, s kértük a termelőket: őrizzék meg termelési kedvüket. Most is ezt tesszük. Kérjük a háztáji gazdaságokat, a kisegítő gazdaságokat, hogy a korábbiakhoz hasonlóan dolgozzanak, ezzél segítsenek mai gondjaink megoldásán. A sertéshústermelési programot csak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségének kihasználásával oldhatjuk meg eredményesen! Csak jő együttműködés lehetséges ebben a munkában. Ez fogalmazódott meg a XI. kongresszus irányelveiben s fogalmazzuk azóta is értekezleteken, hogy erősítsük az újra kibontakozó termelési kedvet. Igen, az újra kibontakozót, hiszen 1500 tenyésztő a kocaakcióval egy időben önerejéből, saját vagy vásárolt állománnyal szorgoskodik közös céljaink elérésén. Ez csak egyféleképpen fogható fel: az egyszerű emberek nagy felelősséggel érzik a társadalmi szükségleteket, s a jó, a következetes gazdaságpolitikának tetteikkel szavaznak bizalmat. Békési Élet ankét lattonyán A 1®. évfolyamába lépő Békési Élet tudományos és közművelődési szemle két vezető szerkesztője, dr. Krupa András és dr. Szabó Ferenc pénteken nagy sikerű szerkesztő-olvasó találkozón vett részt Battonyán, hazánk először felszabadult helységében. A rendezvény házigazdája a TIT helyi szervezete volt Élénk érdeklődés nyilvánult meg a folyóirat céljai, megvalósult eredményei iránt A Békési Élet továbbra is a megye kulturális és tudományos eredményeinek tolmácsolója, szakembereinek Az Állami Biztosító munkájának múlt évi eredményeit értékelte, idei feladatait, fejlesztési terveit ismertette keddi sajtótájékoztatóján Gerebenics Imre vezérigazgató. Az Állami Biztosító tavaly 3 milliárd 232 millió forintot — j az előző évinél 41 százalékkal j többet — fizetett ki különböző j kártérítésekre. A lakossági biztosításokra több mint egymilli- árd forint, a mezőgazdasági károkra több mint kétmilliárd forint — ezen belül csupán jégkárokra egymilliárd forint — jutott. Az állami vállalatoknak 240 millió forint kártérítést folyósítottak, gép járműkárokra pedig csaknem 600 millió forintot fizettek ki. A vezérigazgató az intézet eredményes munkájának elismerése mellett felhívta a figyelmet a fogyatékosságokra, a kárrendezéssel, ügyintézéssel kapcsolatos jogos kifogásokra s j hangsúlyozta, hogy a biztosítási I igények újabb konstrukciókat, színvonalasabb, gyorsabb, korszerűbb és udvariasabb ügyintézést sürgetnek. Ezért az Állami Biztosító a közeljövőben egész sor módosítással, minőségi változtatással korszerűsíti tevékenységét. szolgáltatásait. A vállalati vagyonbiztosítás jelenlegi rendszere például még nem felel meg a követelményeknek, nem mentesíti teljesen a költségvetést az elemi károk — intenek az egészségügyi szakemberek. A zaj, mondják — egészségkárosító környezeti ártalom, amely nemcsak nyugalmunkat zavarja meg, a hallást is rontja. A lakásokban végzett műszeres vizsgálódásuk szerint a legtöbb gondot a rádió, a televízió, a lemezjátszó és a magnetofon okozza, de se szeri, se szánna az egyéb zajforrásoknak, köztük a villamos meghajtású háztartási gépeknek, az utcáról beszűrődő zajnak. Sok a panasz a víz- és gázvezeték-hálózatra is- a rossz csapok recsegése, kattogása még a távolabbi szomszéd nyugalmát is zavarja. A megfigyelések szerint 30— 65 decibeles zaj már ingerelheti, zavarhatja az embert, a 110 decibel fölött bömbölő rádió, magnetofon vagy elektromos gitár pedig fájdalamérzést kelthet. A statisztika szerint az ut] anyagi következményei alól. Viszonylag magas a telítettség a ■ vállalati vagyonbiztosításban, azonban még súlyos milliárdok állnak fedezetlenül. A biztosító ezért arra törekszik, hogy a feltételeket jobban igazítsa a vállalatok tényleges kockázataihoz, külön differenciált biztosítási módozatokat dolgoz ki az ipari, a kereskedelmi és a szolgáltató tevékenységre. Bővítik a tűzbiztosítási kockázat körét, kiterjesztik a hőtermelő és hőátadó berendezésekre, a vákuum által okozott károkra, a szabadban üzemelő állóeszközök viharkáraira. : A tervek szerint, megtérítik majd a felhőszakadásból, a földcsuszamlásból, a talajmozgásból, valamint a szabályok megtartása ellenére bekövetkező környezetszennyezésből eredő károkat. Fejlesztik 1 a kártérítési rendszert is, | amennyiben az állóeszközök to- tálkárainá1 .— ha az eszköz avulási értéke alatta van a 60 száza- j léknak — a pótlás tényleges j költségeit térítik meg. Azokra a károkra, amelyek helyreállítása gazdaságilag és műszakilag indokolt, az avulás levonása nélkül fizetnek térítést. Foglalkoznak új, kiegészítő vállalati biztosítások — belföldi szállítmány- biztosítás, a kivitelezésnél előforduló elemi károkra fedezetet nyújtó szerelésbiztosítás stb. — bevezetésével. A múlt évben a mezőgazdaság szenvedte a legsúlyosabb károsodást, a kiszámíthatatlan időjárás olyan veszteségeket okozott, amelyekre a mezőgazdasági nagyüzemek biztosítása nem terjedt ki. Súlyos károkat jelentett például az esőzés, sok helyen nem tudták betakarítani a tér- [ mést. máskor az aszály okoz 1 veszteségeket, s nincs Jelenleg érvényes biztosítás a gyümölcsösök fagykáraira, a szőlő rothadására. Most megvizsgálják ezek kockázatvállalásának lehetőségeit. Magasabb térítési összeget nyújtó, korszerűbb nagyüzemi állatbiztosítást dolgoznak ki és foglalkoznak azzal is, hogy bevezetik a zárt rendszerben termesztett kultúrák programbiztosítását, amely az összes veszélynemekből adódó terméskiesésre vonatkozna. A lakossági vagyonbiztosítások alapján 18 százalékkal több kártérítést fizettek ki. nemcsak az állomány növekedése miatt, hanem azért, mert a háztartásokban egyre több az érték. Jogos igény, hogy a lakosság vagyontárgyaira minden körülmények között kiterjedjen a védelem. Ezért a lakásbiztosítást kiterjesztik a szélviharral együttjáró esőzés okozta beázásra, a felhőszakadásból eredő, vaoazaj zárt ablaknál 50 decibel, nyitott ablaknál 75 decibel. A porszívózúgás 76 decibeles, a gyereksírás, kiabálás 80 decibeles, 80—85 decibelre teszik a rádiózenét, 80—90 decibelre a hegedülést, 85—95 decibelre a aomgorázást, s 90—100 decibelre a trombitálást. A hallásromlást az okozza, hogy a zajhatás összegződik, s idővel a hallószerv — a belső- fül idegkészülékében maradandó elváltozás jön létre. A lakások jó vagy rossz hangszigetelése sokszor nem a tervezőin múlik, hanem az anyagi lehetőségeken: a hangszigetelés egy-egy épület építési költségeinek 3—6 százalékát is kiteszi. Von azonban kevésbé költséges megoldás is: ne bötnböl- tessük a rádiót, a televíziói, csináltassuk meg a rossz vízcsapot, ügyeljünk saját magunk és szomszédjaink nyugalmára. lamint az árvíz által okozott, károkra. Jelenleg a lakásbiztosításban a vagyontárgyak kárait avulással csökkentve térítik meg. Ezt az ingóságokra továbbra is fenntartják, de az épületkároknál — amennyiben az épület avultsága nem nagyobb 60 százaléknál — a helyreállításra a tényleges költséget fizetik. Már bevezették azt a gyakorlatot, hogy a tapéta, a faltól falig szőnyeg, a beépített szekrény stb. kárait is megtérítik, jóllehet az eredeti biztosítási feltételek erre nem vonatkoznak. Régi igényt elégítenek ki a kisiparosok és a kiskereskedők összevont vagyonbiztosításának bevezetésével. Gyorsítják és tovább egyszerűsítik a gépjárműkár-rende- zést. Az AFIT-tal kötött megállapodás alapján Györ-Sopron megyében kísérletképpen már az AFIT és az ÁB megbízottja a javítótelepen közösen végzi a kárfelvételt, együtt határozzák meg a fő- és részegységek cseréjének szükségességét, 15 000 forintos javítási költségig avulást nem vesznek figyelembe, s a javítás költségeit — az ügyfél kikapcsolásával — az ÁB közvetlenül az AFIT-nak fizeti ki. A kísérletek tapasztalatai alapján a javítási-kártérítési együttműködést fokozatosan kiterjesztik az egész országra. Természetesen az ügyfeleknek jogukban áll az, hogy az eddigi gyakorlat szerint rendeztessék káraikat. Az ügyfélszolgálat javításai tették lehetővé azzal, hogy a károk rendezésével kapcsolatos teendőket — mikor, melyik nap jön a kárszakértő stb. — nemcsak személyesen, hanem telefonon is megbeszélhetik a károsultak, s az üvegkárnál is elegendő a telefonbejelentés. A gépjárműfelelősségi biztosítást gépesítik. Ez lehetővé teszi a gyors, pontos ügyintézést, s azt, hogy a különféle értesítéseket, befizetési lapokat kellő időben megkapják az ügyfelek. Három műszakos sorfejtésre KÉT DOLGOZÖT FELVESZ a Kőbányai Sörgyár békéscsabai kirendeltsége; Békéscsaba, Lápták A. u. 7. 449256 © Termelőszövetkezetek! Háztáji és egyéni termelik! Magas jovedelmgt biztosít a kéttűs hasznosítású kemlertermeíés Felvásárlási árak: Kendermag = 3300 Ft/q (szerz. felt. szerint) Kenderkóró = 210 Ft/q (szerz. felt. szerint) Termelési prémium: hektáronként 171—255 kg magtermés esetén 2000 Ft ha 256—350 kg magtermés esetén 3000 Ft/lia 350— kg feletti magtermés esetén 5000 Ft/ha BiveU felvilágosítással szolgálnak: Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat 70856 eperjesi és sarkadi kendergyárainak mezőgazdászai megiszólaltatója kíván lenná, állapították meg az ankéten. 9 Uj szolgáltatások, nagyobb kockázatvállalás Állami Biztosító sajtótájékoztatója
