Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
V Tudomány — Technikd R világegyetem óriásai Veszélyes gleccserek A esillagászalfcar! jelenleg st egyik legfontosabb kutatási irány annak a kiderítése, milyen a kompakt rádióforrások, azaz a quazárok és a pulzárok szerkezete, E célból építenek egyre nagyobb és nagyobb méretű rádiótávcsöveket. A kutatások célja annak a megállapítása is, mekkora a rádióforrás a valóságban? Mekkora teret töltenek ki a fizikailag kölcsönhatásban álló anyagtömegek? A válasz ezekre a kérdésekre egyáltalán nem magától értetődő. A teleszkópokkal ugyanis egy objektumnak egyszerre csak kis részlete tanulmányozható. Azt is nehéz eldönteni, hogy az előtér, ill. a háttér objektumait nem számítjuk-e a vizsgált forráshoz. A probléma megoldása fontos egyrészt azért, hogy kiderítsük, milyen fizikai folyamat felelős a rádióforrások energiaA gyártási technológia fejlődésének köszönhető, hogy ma már hatalmas méretű konstrukciókba — exkavátorokba, présgépekbe, úszódaruikba stb. ~ is görgőscsapágyakat szerelhetnek be a gyártómüvek. A nagyméretű csapágyak a forgó szerkezetekben a kisebb energiafelhasználás mellett pontosabb működést, ugyanakkor egyszerűbb kezelhetőséget biztosítanak. Talán kevesen tudják, hogy jd BOÉS MffBlSál hiá (UUiUAR 25. utánpótlásáért, másrészt adatokat kaphatunk a galaxisok, ill, a galaxishalmazok közötti térben levő anyag mennyiségéről. Ez utóbbi eredmények nagyon fontosak a világegyetem múltját, valamint jövőjét leíró kozmológiai elméletek számára. Már régóta sejtjük, hogy *z extragalaktikus rádióforrások az eddig ismert legnagyobb objektumok. A legnagyobb a 3C 236 jelű, amely a Kis Oroszlán csillagkép irányában fekszik. Az átmérője 19 millió fényév, így mérete felülmúlja a kisebb galaxishalmazok méreteit, (összehasonlításként: a saját galaxisunk legnagyobb kiterjedése 100 000 fényév.) A második valamivel kisebb, csak 7,5 millió fényév. Ennek a neve DA 240 és a Hiúz csillagkép irányában található. A forrásokról készített „kontúr térképek” szerint ezek öszaz óriás csapágyakat jóval nehezebb előáilítaná, mint a kisméretűekeit, hiszen a megmunkálásnak rendkívül pontosnak kell lennie, hogy a hőingadozá- sok hatása ellenére te kifogástalanul működjön a hatalmas acél- csapágy. A képen látható görgőscsapágy 2,3 méter átmérőjű, 6 tonna súlyú, a kujbisevl csappágygyár készítette. „Világrekordot” nem tartanak ugyan nyilván a csapágy gyártásban, de valószínű, hogy erre a címre egy, az NSZK-ban gyártott 100 tonna súlyú görgőscsapágy tarthatna igényt. A technika mindmáig legnagyobb méretű gépeibe, a lépegető exkavátorokba építenek be ilyen különlegesen nagy csapágyakat. szetett objektumok. Kisméretű „fényesebb” foltokból állnak, amiket halvány anyaghidak kötnek össze. A 3C 236 fényesebb és halványabb területeinek intenzitása között ezerszeres is lehet az arány. Bár az anyagfelhők sűrűsége nagyon kicsiny — néhány részecske pár ezer köbcentiméter térfogatban — óriási méreteik miatt a tömegük mégis jelentős. Már a DA 240-nél is óriási tömegek adódnak. Például a forrás egyik része az ún. „erős keleti kompakt forrás” 800 millió naptömegű, míg a rhásik része az ún. „kiterjedt keleti halvány terület” 100 millió naptömegűre becsülhető. Ezek az objektumok általában egy optikailag is megfigyelhető középponti forrás két oldalán helyezkednek el. Ez általában egy galaxis. Az elméletek szerint ez az ún. centrális galaxis dobta ki magából a rádióforrásokat. A kutatók egy csoportja azt vizsgálja, mennyire befolyásolja ezeket a kidobott anyagfelhőket mozgásukban a feltételezett intergalaktikus anyag. Eldöntésre vár az a kérdés is, hogy ilyen jellegű objektumok gyakoriak-e a világmindenségben, vagy csupán egy nagyon speciális csoport egyedi képviselői? A „Halálvölgy — az Egyesült Államok védett területe — Kalifornia keleti és a Nevadai-si- vatag déli részén fekszik (7750 négyzetkilométer). Szűk, lapos völgy, sólerakódásokkal, a külső szegélyén meredek sziklás hegyek. Félelmetes csend honol itt, amelyet a nagy kánikulában a sómezők pattogása szakít csak meg. Az egyik sziklás domb tövében áll a Scotty Castle. Ezt a kastélyt két gazdag cowboy építette magának öreg napjaira. A fürdőszoba olasz márványból készült, a termekben navajo indián emlékek és egy hatalmas orgona áll. Az egyik szobában Buffalo Bill fegyvere látható. Nem csak a kastély, de valahogyan az egész völgy a műit századot idézi; a vándorló pionírokat, az aranyláz megszállottjait, a végigszáguldó cow- boyokat és az elszórt sírok azokat az egyéni tragédiákat, amelyeket nem jegyzett fel a krónikás. A múlt században az aranyláz után a pionírok a föld elérhetőbb kincseit igyekeztek kiaknázni. Gazdag boraxlelőhe- lyeket találtak ezen a környéken. Nevada államban a század- forduló idején a boraxterme- lés és -finomítás egy Rhyolite nevű városkában folyt. Ma mái csak a romok mesélnek. Az időjárás szempontjából a Halálvölgyet a nagy hőmérsékletingadozások jellemzik. A nyár májustól októberig tart a völgyben. A kánikula időszakában a A felhőkbe vesző hegyek között a természet sok milliárd köbméter vizet halmozott fel gleccserek formájában, amelyek a szomjazó földek öntözésének kimeríthetetlen forráhőmérő higanyszála elért az 58 Celsius fokot. A századforduló idején a hőségtől több halálesetet jegyeztek fel. Ma már gépkocsin biztosabb a közlekedés, de a külföldi turistáknak azért azt ajánlják, hogy lehetőleg ne a nyári hónapokban látogassanak el ide. Tízmillió évvel ezelőtt a Halálvölgyet még izolált sóstavak borították. 25 ezer évvel ezelőtt a Lake Manly még 300 négyzet- kilométer területet foglalt el a völgyből. Azután fokozatosan kiszáradt itt minden, és 15 ezer évvel ezelőtt gőzölgőit el az utolsó sóstó, hátrahagyva maga után a sóréteget, amelyet ma „az ördög golfpályájának” neveznek. A Halálvölgy északi részén, (jó autóút vezet ide) található az Ubehebe-kráter, amelynek 530 méter az átmérője és 240 méter a mélysége. Itt valaha erős vulkáni tevékenység folyt. Olyan emberek számára, aki először járt itt, félelmetes és egyben lenyűgöző érzés áthaladni a Halálvölgyön. Akik a téli hónapokban többször vettek itt részt lovas túrákon, azt állítják, hogy végtelen kopár- sága ellenére, a sivárságában is szép ez a völgy, mint a természet alkotása. Filmrendezők bizonyos filmek forgatásához ennél jobb kulisszát a világ egy pontján sem találnak. Antonioni annak idején itt forgatta a „Zabrtskie Point”, -külső felvételeit. sai lehetnek. A glaciológusok — a jégtakarók és gleccserek titkainak feltárásával foglalkozó kutatók — állandóan figyelemmel kísérik e hatalmas természeti képződmények fejlődési és fogyatkozás! mechanízmo- sát. Ebből a célból megfigyelő állomásokat létesítenek a glecs- cserek és jégmezők bizonyos pontjain — rendszerint több ezer méteres tengerszint feletti magasságban —ahol rendszeres megfigyeléssel gyűjtik » további következtetések alapjául szolgáló adatokat. Ezek a% állomások egyúttal hidrameto- orológiai megfigyeléseket is végeznek- A Szovjetunió tudósas már egy többkötetes gleccser- ka ta’ógust is összeállítottak, amely mintegy félmillió adatot tartalmaz. A rendszeres gleccser-megfigyelések természeti katasztrófák elkerülését is lehetővé teszik. A megcsúszásra hajlamos, úgynevett pulzáló gleccserek mozgás-elméletének ismeretében előre jelezni tudják a jégtömeg „támadásának” várható időpontját. Oxigén - infarktus ntén Ausztrál orvosok szokatlan* megnövekedett sejtaktivitást tapasztaljak a mesterségesen létrehozott infarktust túlélt kísérleti kutyáknál, ha oxigéndús oldatot vezettek szívük ereibe. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy ha az emberek esetében is sikerülne valahogy növelni az oxigénnyomást az infarktus által érinted szívizom-szövetekben, ezzel jelentős mértékben megnőnek a gyógyulás esélyei. A szokatlan sejtaktivitás ugyanis a regenerálódás jeleként fogható fel (tudvalevő ugyanis, hogy infarktus során nagyrészt elpusztulnak a szívizomzat érintett területei). ,,AutőnyV9 giirgőscsapágy Az „ördög golfpályája", a Halálvölgy
