Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
Szovjet úttörők ajándéka a gyulai kisdobosoknak Orosz nyelvű „üdvözöljük vendégeinket" felirat fogadja a hét derekán a gyulai 3. számú általános iskolában a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza kulturális osztályának előadóját, Ribalka Vlagyimir Ivanovicsot és kísérőit. A jelenlevő kisdobosok és leendő kisdobosok magyarul hallgathatták a szovjet úttörők üdvözletét, majd oroszul folytatta a szót a vendég. Elmesélte, hogyan tanulnak a szovjet gyerekek, hogy a fiúk inkább a technikai szakköröket kedvelik, a lányok legkedvesebb íoglalatossága pedig a hímzés, varrás. Bár sokan a lányok közül is leginkább űrhajósok szeretnének lenni A hallgatóságból !s voltak néhányan, akik ezt a hivatást választanák — ahogy a húsz esztendővel ezelőtti hétévesek a pilóták, a negyvennel korábbiak a sofőrök között szerették volna magukat látni legszívesebben, mire felnőnek.-Az SZKTH képviselője ezután ajándékokat nyújtott át a gyulai általános iskolában tanuló — sokgyermekes családból származó — legkisebbeknek, Lehoczky Beátának, Kiss Zsoltnak és társaiknak. A házigazdák az úttörő szakkörökben készült festménnyel, faintarziával viszonozták a pionírok ajándékát. S miután valamennyi résztvevő adott és kapott is valamilyen emléket, nem kellett eldönteni az ilyenkor óhatatlanul felmerülő kérdést: „kik voltak boldogabbak, az ajándékozók vagy a megajándékozottak?" ITelvételünk főszereplői: Ritmika Vlagyimir Bvanovlcs és Blessáa Etelka Az úttörők ajándékát Simen György né Igazgató nyújtotta át » vendégeknek (Fotó: Demény) A Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Hajdú-Bihar megye területén változó munkahelyre felvételre keress: asztalos, lakatos, víz-, gáz-, központifűtés-szerelő, vasbetonszerelő, festő, ács-állványozó, esöszigetelő, szak-, betanított és segédmunkásokat, kubikosbrigádokat, valamint tarifőröket. Szakmunkásvizsga letételéhez lehetőséget, munkásszállást, főétkezést biztosítunk. Jelentkezés; Debrecen, Simonffy u. 34—S3, s*. 357303 Község a város környékén Telekgerendás alig tfe kálóméternyire van Békéscsabától. Autóbusszal 20 perc alatt lehet odaérni. Nem tart tovább az utazás, mint mondjuk a megyeszékhely V. kerületéből a városközpontba. Ez a földrajzi közelség az oka, hogy Telekgerendás Békéscsaba város környéki községe lett Űj kifejezés ez az államigazgatásban. 1973-ban a tanáosvá- lasztások után került a község a gyulai járásból a békéscsabai Városi Tanács fennhatósága alá. Erről a változásról a tanácselnöknek ez a véleménye; — A lakosságnak egyértelműen jó ez az új rendszer. Eddig ha valakinek elintézni valója volt Békéscsabán keresztül Gyulára kellett utaznia. Legalább fél nap ráment, míg oda- vissza megjárta. Most hamar bent van Békéscsabán és köny- nyen haza is jut Nekünk a kezdetben némi nehézségeit okozott, hogy a miénk veit az első város környéki község a megyében. A városi tanácsnak sem volt kellő tapasztalata. Ráadásul teljesen új tanácsi apparátus került a flalu éléire. A régi vezetők ellen különböző szabálytalanságok miatt bűnvádi eljárást indítottak. Így egyszerre kellett megtanulnunk a tanácsi munkát és hozzászokni a megváltozott körülményekhez. Hogy a hozzászokás jól sikerült, az nem lehet vitás. Elég szétnézni Telekgerendáson s rögtön szembetűnik a sok új ház. A község 1950-ben létesült s ezért viszonylag koncentrált Könnyebb itt megoldani a közeljövő legfontosabb feladatát a vízellátást A régi vezetés mulasztása, hogy a már meglevő három artézi kúit hat évig kihasználatlanul állt És hogy az idő pénz, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy akkor még portánként 5 ezer forintból kijött volna a víz bevezetése, ma már 10 ezret kell ezért fizetni. A nemrég tatarozott tanácsházán beszélgetek Gyebnár János elnökkel és Petrovszki Mi- hályné vb-titkárral. Bizony nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Az apparátus ugyan új, de a tanácstagok még a régi vezetők idejéből valók és ez meg is látszik a munkájukon. Mindössze 58 százalékos a tanácsülések látogatottsága és többen hosszas unszolásra sem hajlandók megtartani “tanácstagi beszámolójukat. Nagyon nehéz úgy dolgozni, hogy a tanácstagok nem segítik munkájukat. Nehéz örökséggel kell megküzdenie az új vezetésnek Az utóbbi tíz évben mem sok támogatást kapott Telekgerendás. Ráadásul a meglevő lehetőségeket sem használták ki. Zárt kerteket alakítottak ki például és egy 400 négyszögöles 22 aranykoronás földet négyezer forintért kótyavetyéltek eL Békéscsabán fele ekkora darabért & sakkal rosszabb földért 15—20 ezer forintot kért a tanács. Óvatos becslések szerint is legalább 700 ezer forint veszteség érte a községet. És hogy ez milyen sok, annak jellemzésére elég annyi, hogy a falu egyéni fejlesztési alapja 260 ezer forint. Ebből persze nem telne óvodabővítésre, ezért összefogott a termelőszövetkezet, az állami gazdaság és a tanács, hogy közösen oldják meg a gondot, összeadták a szükséges 1 millió forintot és rövidesen kétszer annyi gyermek járhat óvodáiba. Kell is a bővítés, mert egyre több gyerek születik a községben. 1973-ig 33 ezrelékes volt a születés» arányszám, most 55 ezrelék. Egy érdekes jelenségre hívta fel figyelmemet a tanácselnök. Sok gyerek születik Telekgerendáson és mégis csökken a lakosság létszáma. Furcsa- módon ebnek mindenki örül. Nem értettem a dolgot, ezért elmagyarázták: — Községünkre az a jellemző, hogy van egy központi mag és egy nagy területen szétszórt tanyavilág. Ezeken a tarifákon lakó idősebb emberek jó részének Békéscsabán is van háza és amikor már nem bírják a munkát, beköltöznek a megyeszékhelyre. Né'iány év alatt kiürült a tanyák fele, tehát csökkent a lakosság Ez azonban nem káros, mert ezáltal fiatalodott a község. Persze nem csak ettől csökkent a korátlag Telekgerendáson. Mostanában, amikor sok szó esik a falusi lakosság városba áramlásáról, meglepő, hogy a békéscsabaiak közül sokan kiköltöznek a közeli faluba. Főleg a fiatal házasok telepednek itt le, ahol olcsó telek s a városinál olcsóbb élet várja őket És jó munkalehetőség is, hiszen itt van a megye egyik legjobb termelőszövetkezete. Tavaly 32 ezer forint volt az egy tagra jutó évi jövedelem. Nem csoda, hogy eredményeiért aranykoszorúval tüntették ikS <é tsz-t Nagyon jó föld van ezen a vidéken. Megterem itt minden, csak okosan, jód kedl gazdálkodni rajta. Ez régebben nem menü a Felsőnyomási Állami Gazdaságnak és csak a tavalyi évben sikerült veszteség helyett 14 millió forint nyereséget elkönyvelniük. Most már ^ínen"’ van a gazdaság és úgy néz ki, az idei lesz az első, igazán nagy nyereséget hozó évük. Oj szokás Telekgerendáson s társadalmi munka. A község régi vezetőd nem törődtek a megszervezésével, lebecsülték jelentőségét. Pedig az itt lakók szeretik falujukat és sokat tesznek fejlődéséért Az elmúlt évben több mint 250 órát teljesített minden ember és 1975-re még ennél is többet terveztek. A közösség erejével ássák ki as óvoda alapjait, bővítik az iskolát Kell a munkáskéz a vízmű építéséhez is, mert így sokat lehet lefaragni a hatmilliós költségből. Kell egy egészségház év egy nagyobb iskola is, de minderre nincs pénze a tanácsnak, Segít tehát a lakosság, ha kérik őket, és ha megbecsülik munkájukat A község büszkeség© a gyönyörű házasságkötő terem A falán népköztársaságunk címer© fából kifaragva. A tanácselnök munkája, ő ajándékozta a községnek. Az esküvőkön kívül a névadókat is itt tartják és hogy milyen sokat számítanak a körülmények, azt jód bizonyítja, hogy 1974-ben húsz társadalmi esküvő .és 22 névadó volt itt. Régebben a tanácsról a templomba mentek egy kis ünnepélyességért, most már nincs errw szükség. Hosszan lehetne sorolni még az adatokat, melyek példázzák a telekgerendási változásokat. Legalább ennyi megoldásra váré feladat is van még a községben, de így van ez jól. Valami megindult ebben a Békéscsaba mellett fekvő faluban és az emberek már nem csak földraj zn- lag vannak közel a városhoz. Lányai Lászlé 0 imtL wvmsMAm m j
