Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

Brigádok a kutatóintézetben Gazdasági sikerek koronázzák a kommunisták jó munkáját Megtartották a nagyközségi pártértekezletet Medgyesegyházán A uaodaHsta brigádmozgalom a termelőüzemeknél már kiszé­lesedett és fontos termelőerővé vált. A kutatómunka szervezé­sében lényeges változást hozott a programos kutatás kialakítása. Ezáltal lehetővé vált egy-egy kutatási feladat megoldására komplex brigádok szervezése. Az Öntözési Kutató Intézet­ben 19b9-ben szerveztünk elő­ször szocialista munkaversenyt a „Rizstermesztési Program”, a „Tisza II. tervező kollektíva” és a „Költségvetési üzem” dolgo­zói részére. .A tapasztalat azt mutatta, hogy érdemes és na­gyon hasznos a kutatás terüle­tén is munkaversenyt szervezni, mind a feladatok megoldása, mind pedig a dolgozó kollektí­vák összekovácsolódása tekinte­tében. Az első három brigád után további brigádok alakul­tak és csatlakoztok a verseny­hez. A mozgalom 1973-ra kiter­jed intézetünk valamennyi mun­katerületére és olyan tényezővé vált, mely meghatározza ma már éves feladataink sikerét. A szocialista munkaverseny új lendületet kapott a kongresz- szusi verseny szervezésével. 197 4 év tavaszán dolgozóinkat lelke­sítette a meghirdetett kongresz- szusi és felszabadulási munka­verseny. A történelmi esemé­nyek tiszteletére komoly válla­lásokat tettek, lg brigád össze­sen 370 fővel kapcsolódott a kongresszusi versenyhez. A brigádok felajánlása 878 ezer forint terven felüli válla­lást és 2060 óra társadalmi mun­kát tett ki. Az év lezárult és az eredmények jelentősen túlszár­nyalták ezeket. A hozamtervet 293%-ra, a társadalmi munka­órát pedig 147%-ra teljesítették a brigádok. Intézetünk vezetősége Is érté­kelte ezt az eredményt, amely­nek elérése különösen a rendkí­vüli időjárási viszonyok között jelentett nehéz feladatot. Az in­tézet pluszbetvételét a vetőmag­alapanyagok sikeres előállítása eredményezi. A rendkívül csa­padékos ősz folyamán dolgozó­ink helytálló munkájának kö­szönhető, hogy vetőmagtervün­ket és ezzel együtt bevételi ter­vünkét is teljesíteni, sőt túltel­jesíteni tudtuk. Rövid történeti múlttal ren­delkező brigádmozgalmiunk el­döntötte tehát azt a vitatott kér­dést, hogy lehet-e,, hasznos-e a kutatómunka területén, a ter­melőüzemeknél jó bevált szoci­alista munkaversenyt megszer­vezni. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogv nem csak lehet, de szükséges is. A mozgalom kapcsán olyan kollektívák alakultak ki, ame­lyek a korszerű team-kutatást megvalósították, mint pl, az Erdey Ferenc Szocialista Brigá­dunk, amely 4 új kukoricahib­ridet jelentett be fajtaelisme­résre a kongresszusi munkaver­seny eredményeként, ugyancsak sikeres munkát végzett a „Vá­sárhelyi Pál” nevét viselő szo- cialista brigádunk műszaki kol­lektívája is, akik a „Körös 200- as” önjáró öntözőberendezést létrehozták és az elmúlt év fo­lyamán találmányként bejelen­tették. Lehetne sorolni tovább a többi témák sikerét is, ami mind hozzájárult ahhoz, hogy válla­lásunk eredményes legyen. De a kutatási témák megoldásán túl­menően egyéb hasznos újítások is születtek a kongresszusi ver­seny során, amelyek a kispar- cellás öntözési kutatás terüle­tén a kutatómunka szervezését, gépesítését szolgálják. A ver­seny lehetőséget adott a dolgo­zók egyéni kezdeményezéseinek miiwt szélesebb ki bon. takoz tatá­sának. Ezt az aktív kezdemé­nyező készséget tekintjük legna­gyobb értéknek. Megnövekedett dolgozóink igényé az' általános művelődés, a kulturált pihenés, üdülés iránt is. A múlt évben 50 dolgozónk családostól (összesen 120 fő) üdült az intézet által bérelt ba­latoni üdülőben, de rendszeres­sé váltak a hét végi 2—3 napos szervezett kirándulások is. Az ország legszebb tájait, neveze­tességeit ismerik meg ezáltal dolgozóink. A nyáron 220 dolgo­zónk vett részt hét végi utazá­son, melynek során múzeum-, ki- álítás-, és színházlátogatás is szerepelt (gyulai és szegedi sza­badtéri), de voltak köztük szak­mai jellegű programok is. (Kis­köre, rizstermesztési rendszer stb.). A brigádversenyek kap­csán fizikai dolgozóink általá­nos műveltségi színvonala is fo­kozódik ez évben. 19 dolgozónk jelentkezett az általános iskola 7—8.. osztályának, 14 szakmun­kásunk pedig a szakközépisko­la elvégzésére. A labor dolgozói részére (15 fő) laboráns szak- munkásképző-tanfo'yaxnot szer­veztünk, ez évben a II. évfo­lyam oktatása kezdődött eL A továbbtanulás áldozatválla­lást jelent a dolgozó, de az in­tézet részéről is (szabadság, munkaidő-kedvezmény). Ez az áldozatvállalás azonban a szak­munkásgárda szakmai és álta­lános műveltség szintjének nö­vekedésével bőven megtérül. A kutatás színvonalának növelése az eddiginél magasabb szintű szakmunkásokat igényel. A jövő­ben az oktatást tovább szeret­nénk fejleszteni azzal a céllal, hogy a kísparcellás szántóföldi kísérleteinken több éve dolgo­zó fizikai dolgozóink részére egy szakmunkásképző-tanfolya- mot szervezzünk, ahol a kor­szerű új kutatási követelménye­ket (vegyszer, kisgép, mérés és adatfeUrételezések stb.) sajátíta­nák él és lennének saját terü­letükön szakmunkások. Ez dol­gozóink jogos igénye is. Az intézet vezetősége össze­gezte a brigádok munkaver­senyben eddig elért eredménye­it és a 6 éves munka eredmé­nyét pozitívnak tartja, hiszen ez idő alatt' 2 alkalommal a „Kiváló Intézet” megtisztelő cí­met is elnyerte a kollektíva. Ez évben a XI. pártkongresszus, hazánk felszabadulásának 30. év­fordulója és intézetünk fennál­lásának 25 éves jubileuma, va­lamint az eddigi eredményeink, további helytállásra kötelezik az intézet valamennyi dolgozó­ját Dr. Tóth József tud. munkatárs, Intézeti verseny felelős Megyénkben elsőnek Med­gyesegyházán tartottak nagy­községi pártértekezletet Nyolc alapszervezet 319 párttagját 82 küldött képviselte. Az őszin­te légkörben lezajlott pártérte­kezlet munkájáról, az élért eredményekről és a további* tennivalókról Varga János elv-l társsal, a nagyközségi pártbi- * zottsag titkárával beszélget- • tünk. — Nehéz időszak előzte meg' eat a munkát — mondotta be­vezetőül a pártbizottság titkára. — Szórón go szívvel, mégis egy kicsit büszkén készültünk erre a találkozóra. 3izony nem volt könnyű olykor nemet mondani, ha egy-egy vezető visszaélt a ibizalommal. Ahhoz, hogy az 5225 lelket számláló nagyközség dinamikus fejlődé­sét biztosítani tudjuk, hogy a X. pártkongresszus határozatá­ból a ránk eső részt maradék­talanul teljesíthessük, őrköd­nünk kellett a párt tisztasága felett. Ügyeltünk arra, hogy he­lyi viszonylatban csorbát ne szenvedjen a párt vezető szere­pe. — Miről Is van szó? Mi an­nak idején nagy gondossággal, körültekintéssel készültünk a X. pártkongresszus programjá­nak végrehajtására. Mégis az MSZMP Központi Bizottságá­nak az 1972 novemberi határo­zata rádöbbentett bennünket: bizony nincs minden rendben Medgyesegyházán sem. Emlé­kezetes, hogy a KB megvizsgál­ta: országosan, hogyan is halad a határozatok tejesítése. Le­vonta a következtetést, megál­lapította az objektív és a szub­jektív okokat, s az élet minden területén nagyobb következetes­séget követelt a párttagoktól, a pártvezetőktől. — Mi akkor megvizsgáltuk a nagyközség pártalapszervezetei- ben: vajon képesek-e a vezetők a nagy horderejű program vég­rehajtására. Mi magunk is szi­gorúbb mércével mértünk s időközben bebizonyosodott; he­lyesen cselekedtünk. A bőr- és textilipari szövetkezetnél, a Ha­ladás Tsz-néj és az ÁFÉSZ-nél a pártalapszervi titkárok sze­mélyében történt javasltunkra változás. Nem mondhatom, hogy ezzel minden gondot meg­oldottunk, de az új vezetők megerősítették a kapcsolatot a gazdasági vezetőkké!, a kom­munistákkal és a pártonkívü- liekkel. Segítették a szocialista munkaversenyek kibontakozá­sát, szorgalmazták minden te­rületen a termelékenység fo­kozását. takarékosságra ösztö­nöztek. Nekik is nagy részük van abban, hogy az elmúlt esztendőkben dinamikusan fej­lődött Medgyesegyháza. — Milyen gazdasági ered­mények tükrözik a kommu­nisták Jó munkáját a községi pártbizottság megítélése sze­rint? — Községünk ipari, mezőgaz­dasági és kereskedelmi közép­távú tervét a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően tel­jesítette. Medgyesegyháza és a közigazgatásilag idetartozó Bán­kút lakossága arról híres: szor­galmas, előrelátó. Itt minden időben feltalálták magukat az emberek, a nagyobb darab ke­nyérért szívesen dolgoznak töb­bet, vállalnak kockázatot. Itt arra kellett törekednünk, hogy az elért elég magas életszínvo­nalat lehetőleg ne csak meg­tartsuk, hanem tovább növel­jük. Nos, jóleső érzéssel jelent­hettük a pártértekezletnek gazdságpolitíkai eredményein­ket. Csak egy pár adatot erről: termelőüzemeink (a Haladás Tsz, a bőr- és textilipari szö­vetkezet, a vas-, faipari szö­vetkezet) éves termelése 1970- ben 89 millió 242 ezer forint volt, 1974-ben pedig 183 millió 303 ezer forint. Az ÁFÉSZ áru­forgalma 86 és fél millióról 113 és fél millióra növekedett, a szolgáltatás hatmillióról 7,2 millióra gyarapodott. A szövet­kezetek fel nem osztható tiszta vagyona több mint húszmillió forinttal nőtt. az évi nyereség pedig 13 millió 33 ezer forint­ról 34 millió 895 ezer forintra emelkedett. — A fenti számok valóban önmagukért beszélnek. Ho­gyan sikerült mindezeket el­érni? — Mi a KB-határozatot ügy értelmeztük: elsősorban a párt­vezetőktől és a párttagoktól várjunk nagyobb fegyelmet a munkában, példamutatást a magánéletben. Konkrétan meg­határoztuk a pártbizottság, a párt-vb és az alapszervezetek tennivalóit. Létrehoztuk a gaz­daságpolitikai bizottságot, segí­tettünk az üzem- és munka- szervezési bizottságok kialakí­tásában. Nevelési célzattal fe­gyelmi eljárást indítottunk azok ellen, akik italoztak, a bizalom­mal visszaéltek és helyi vi­szonylatban rontották a párt tekintélyét — A beszámolási Időszakban 38 új párttagot vettünk fel. Erősítettük a tagság munkás­jellegét. Az új tagok 65,7 szá­zaléka fizikai munkás, csaknem fele nő. Szép számmal kerültek be tehetséges munkásfiatalok. Előtérbe helyeztük az ideológiai képzést. Évről évre többen jár­nak pártoktatásra. Az előadók magas szintű politikai képzett­séggel rendelkeznek. Jó ered­ményeket értünk el a felnőtt- oktatásban, a munkásművelődés területén. Ehhez a községi mű­velődési ház mint bázisközpont igen komoly segítséget adott. — A beszámolási időszakba» megjelent ifjúsági és nőpolitika! határozatok sem kerültek pa­pírkosárba. Nem csak intézkedé­si tervek készültek: a nők fog­lalkoztatása nálunk csakúgy százszázalékos, mint a férfiaké. Ezernél több asszony és leány rendelkezik keresettel a falu­ban. — A KISZ-fiatalok rend­kívül sokat segítenek. Helytáll­nak a termelésben, társadalmi munkát vállalnak a falu épí­téséért, szépítéséért, a sportolá­si lehetőségek megteremtéséért az ifjúság egészséges nevelésé­ért. — Part csoport-értekezletek, alapszervezeti taggyűlések előzték meg a községi párt­értekezletet. A kommunis­ták hogyan értékelték a pb, illetve a vb munkáját? — Őszintén nyilvánítottak véleményt minden fórumon. Az eddigi segítséget megköszön­ték, de igényelték a továbbiak­ban is. A bőr- és textilipari dolgozók köszönetét tolmácsolta a szövetkezet küldötte egyebek között. Elmondotta, hogy náluk az új pártvezetésnek, a kommunis­ták személyes példamutatásá­nak igen nagy a szerepe abban, hogy a négy év alatt a terme­lés 15,7 millióról 52 millióra emelkedett, az évi nyereség pe­dig megtízszereződött Gazda­sági és pártvezetők, fizikai dol­gozók, fiatalok, veteránok és pedagógusok hallatták szavukat ami munkánkat elősegíti. — A XI. pártkongresszus Irányelveit nyilván több fó­rumon megvitatták. Ennek jegyében hogyan készülnek az új feladatokra? — Általános vélemény: pár” tunk politikája nagyon helyen, de a végrehajtásban előfordul­nak hibák. Javasolták a tagok, legyünk szigorúak elsősorban önmagunkkal szemben. Egy ve­zető csak addig maradhasson a posztján, amíg becsülettel ellát­ja a rábízott feladatokat. Von­junk be a vezetésbe bátrabban nőket, fiatalokat. Szóltak arról is a medgyesegyházi kommunis­ták, hogy az illetékes szervek sokkal szigorúbban lépjenek fél a korrupció ellen. Vonják fele­lősségre azokat, akik önző egyé­ni érdekből nem kímélik ■ társadalmi tulajdont, a közösség vagyonát A középszintű veze­tőktől ia követeljük meg a ma­gas szintű szakmai és politikai képzettséget, az állandó tanu­lást. Kerüljön előtérbe a tudat­formálás, erősödjék a közgon­dolkodás szocialista tartalma; Ary Róza Üj paprikafajtá-c . előállításán kísérleteznek A Zöldségtermesztési Kutató Intézet szentesi kutatóállomá- sán országos kutatási feladat ke­retében új étkezési paprikafajták előállításán dolgoznak. A munka legaprólékosabb részével tavaly elkészültek: mintegy 60-fajtát, illetve változatot használtak fel a nemesítésnél Az üvegházakbam megkezdték a magvetést, majd később a pa­lántákat fóliásátrákban nevelik. Állandó ellenőrzés alatt tartják a növényeiket. Feljegyeznek ró­luk minden olyan adatot, ami fejlődésükre vonatkozik. Ezek alapján az idén már megállapít­hatják a heterózis-fajta előállí­tásához legalkalmasabb szülő­párokat. A kutatóállomással kapcsolatban álló több közös gazdaságnak kísérleti célra pa- tárákat flrtlnfl.fr A „Köriig ábű-aa' feltalálói az automatikai szabályozzák be

Next

/
Thumbnails
Contents