Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

Békés társadalmi fejlődése BÖKÉS VAROS lakosságának életében igen jelentős változá­sok következtek be az elmúlt négy esztendőben. Erre az idő­szakra esik a városi feltételek megteremtésének betetőzése, a városi cím elnyerése, a városi szervek létrehozása és a Politi­kai Bizottság 1973. július 3-i határozata nyomán egy céltuda­tos várospolitika kibontakozása. Természetesen a település fej­lődésében alapvetőnek a társadal­mi, gazdasági változásokat te­kintjük. E változások az elmúlt három évtized alatt országunk­ban kibontakozott szocialista építőmunka kisugárzásaképpen fokozatosan halmozódtak fel az élet- és munkakörülmények ja­vulásában. A szocializmus élet­erejét bizonyítja, hogy Békésen is kialakultak azok a kedvező tendenciák, melyek az ország demográfiai helyzetére és tár­sadalmi struktúrájára jellem­zőek. 1970-től kezdve megállt a lakosság számának csökkenése és a népesedés-politikai határo­zatok eredmény eképpen a de­Iparhan és építőiparban foglalkoztatottak mezőgazdaságban a szolgáltatásban, ^állításban, kereskedelemben alkalmazottak és egyéb magráfiai helyzet mérsékelt ja­vulása várható. Az aktív-kere­sők száma 9C00-ról 10 ezer 400 főre nőtt és ez a növekedés a helyi munkahelyeken emelte a foglalkoztatottságot, a munkába lépő fiatalok és a korábban ház­tartásban elfoglalt nők munká­ba lépésével. Csökkent a távolra ingázók száma. Az urbanizációs folyamat kibontakozását mutat­ja az is, hogy a város 21 ezres lakosságának 87,3 százaléka már a belterületen él és a korábbi 27 százalékról 12,7 százalékra csökkent a külterületi lakosok száma. Növekedett a város sze­repköre a környékéhez tartozó községek lakosságának ellátásá­ban, mely kölcsönösen kedve­ző lehet a jövőben a település- együttes fejlődésére. A SZOCIALISTA termelési vi­szonyok megszilárdulása a me­zőgazdaságban, a vidék iparosí­tására hozott határozatok és az urbanizáció együttes eredménye tükröződik az. aktív keresők fog­lalkozási viszonyainak alakulá­sában: 3970-ben 39 százalék 37 százalék *38 százalék 6 százalék 100 százalék 3974-be® 47 százalék 24 százalék 23 százalék 6 százalék 100 százalék A városi munkásságnak nem­csak a létszáma, hanem politi­kai öntudata, általános és szak­mai műveltsége is növekedett. Ez azért is fontos, mert Béké­sen a munkásság nagy része nemrégen a mezőgazdaságban dolgozott és ez hosszú ideig kí­séri munkássá válását. A béké­si iparban különben a kosárfo­nás jelentette évtizedeikig a leg­több munkást foglalkoztató szak­mát és az még ma is kézműipa­ri jellegű, nehéz fizikai munka. A női munkaerő főleg a köny- nyűipar ágazataihoz tartozó, szétszórt, kis létszámú, igen sze­rény szociális és egészségügyi létesítményekkel felszerelt te­lephelyeken dolgozik. Ilyen adottságok ellené­re mégis igen jelentős eredményeket értünk el a munkások tudatbeli fejlő­désében, politikai és társadalmi aktivizálódásában és megközelí­tik a nagyüzemi munkásőkra jellemző magatartási formát Ebben mozgósító szerepet tölt be az utóbbi években a korsze­rűbb technikát alkalmazó ipar­ágak megjelenése a városban (gépgyár). Az a tény, hogy a városi munkásosztály tagjainak életkorát tekintve is fiatal — a 30 éven aluliak aránya 40 szá­zalék — szintén gyorsította a szocialista jellemvonások álta­lánossá válását. Gazdasági lét­alapját, alapvető érdekeit tekint­ve ma egységesebb, mint négy évvel ezelőtt, ugyanakkor a csa­ládban, a közéletben, a személyi kapcsolatokban összefűződik éle­te és tevékenysége a szövetkezeti parasztsággal és más dolgozó rétegekkel. De mert fejlődött marxista vi­lágnézete, erősödött politi­kai szilárdsága, képes tény­legesen vezetni a város dolgozó társadalmát. Az üzemekben erő­södött a törzsgárda, kétszeresé­re nőtt a szocialista brigádmoz galomban résztvevők száma és aktív közéleti tevéken y séget folytat a munkásság a város ve­zető testületéiben. A VAROS MUNKÁSAI, s ál­talában a bérből és fizetésből élők — más rétegekhez viszo­nyítva — többet vállaltak a vá­rosi feltételek megteremtésében. Társadalmi munkával is segí­tette a munkásság a városi in­tézmények és közművek fejlesz­tését Türelemmel vak a pe­remkerületek műszaki feladatai­nak késedelmes megoldása mi­att, mivel a tanácsnak a pénz­forrásokat a városcentrumra kellett összpontosítani. Ragasz­kodott a szerényebb életszínvo­nalat biztosító békési lakóhelyé­hez és vállalta érte az áldoza­tot. A termelőszövetkezeti paraszt­ság többsége a szocialista épí­tés feltétlen híva Szemléletben, magatartásban egyre jobban ér­vényesül a közösségi gondolko­dásmód, háttérbe szorítva a ré­gi társadalmi rend velejáróját, az önzést. Az 1970-től eltelt idő­szakban a termelőszövetkezetek gazdálkodása stabilizálódott, s ennek megfelelően kiegyensú­lyozottak a közös és a szemé­lyi jövedelmek. Az egy főre ju­tó jövedelem 22 ezer forintos átlagsziniten mozog, hasonlóan az iparban dolgozó munkásosz­tályéhoz. Nőtt az oszthatatlan , közös vagyon, az árutermelés, * a termelékenység. A munkásság és a parasztság ; szövetsége városunkban is azon 5 alapul, hogy közös az út, közö- 5 sek az érdekék. A két osztály szövetsége politikai és gazdasá­gi, ezen túl pedig szoros a sze mélyi kapcsolat a két osztály ; között. A KfiT OSZTÁLY szövetsége | nem problémamentes. Gyakran | vetődnek fel és fogalmazódnak ! meg megoldásra váró feladatok, S amelyek ellentétet ugyan nem, S de feszültséget okozhatnak. Ilyea a szociális kérdések kő- « zül a nyugdíjkorhatár, s annak • összege, a családi pótlék össze- : ge, az anyagi segély és a mun- : kakörülmények különbözőségé- j bői adódó gondok, és a munka- : helyek kedvezőtlenebb állapota. • Városunkban a két dolgozó j osztály szövetségén belül a mun- ■ kásosztály vezető szerepe nem J vitatott. Kezdeményezések van- I rak a munkás-paraszt szövetség i fejlődésére és további szilárd!- i tására, amelyek az ipari munka- ] sok és a termelőszövetkezetek tagjainak rendszeres tájékozta­tására, egymás munkájának jobb megismerésére, jobb együttműködésre irányulnak. Az értelmiség társadalmi sze­repe is fokozódott, létszáma nö­vekedett, Jelentős része fiatal, a szocialista társadalmi rendben tanult és szerzett diplomát, ne­veltetése és gondolkodásánál fogva közvetlenül kötődik a két alapvető osztályhoz. Soraikban egyre jobban növekszik az igény a marxizmus—lenirnymus tudományának megismerése iránt, enneik következtéből erő­södik marxista eszmeisége. Ér­zékenyen reagál az ideológiai és politikai hatásokra. Főleg a humán értelmiség, de egyre nö­vekvő számban a műszaiki és agrár értelmiség is aktívan kap­csolódik be a város társadalmi, kulturális életébe, a városi élet különböző folyamataiba, hiva­tástudattal és felelősséggel vé­gezve ez irányú tevékenységét. És a fejlett szocialista társada­lom építéséhez feltétlenül szük­séges az értelmiség valamennyi erőit felsorakoztatni. Társadalmunk megbecsült tag­jai azok a kisiparosok, kiskeres­kedők, akik a törvények szerint élnek, tevékenykednek, a lakos­ság szolgáltatását segítik elő. AZ ELMÚLT négy évben to­vább fejlődött az állami és tár­sadalmi élet demokratizmusa. Hangsúlyozottabban előtérbe ke­rült a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, mint a szocia­lizmus teljes felépítésének egyik alapvető feltétele. A szocialista demokráciára serkentőleg ha­tottak az új választójogi törvény demokratizmust növelő intézke­dései a két évenkénti választá­sok során. A jelölőgyűlésefcen, a tanácstagi beszámolókon a la­kosság részvétele, aktivitása, a több mint 300 közérdekű javas­lata a város fejlesztésére, mind a közéleti érdeklődést bizonyít­ja. A Hazafias Népfront: fóru­mot • teremtett arra, hogy a vá­rospolitika legfontosabb kérdé­seit a lakossággal meg lehessen beszélni AgB. prop. Központ Békés Allergiás szarvasiak Nem árt, sőt olykor hasznos is emlékeztetni a közeli múlt­ra, amikor a Dózsa Tsz-t „vi­rágzó Dózsának” becézték. Éve­ken át a vadrepce ritkító sárga virága, a piros pipacs meg a kék búzavirág borította a nagy­üzemi művelés alá fogott haj­dani nadrágszíjparcellákat. De itt nemcsak a színek tobzódtak. Az emberek is lázasan utat ke­restek, akik elfogadták a tár­sadalom hívó szavát, s jöttek merész álmokat valóra váltani. De éveken át csaknem hiába feszült a karjuk, az inuk, nem jutottak előbbre. Nem bírtak a föld elvadult erőivel. Virágot hozott, magot fogott a repce, a pipacs meg a búzavirág, s a következő tavasszal az előző évinél vastagabb perzsával bo­rította a határt. Ma mindez csak emlék, keserű, rossz, aller­giás emlék. Amikor a csütörtöki zárszám­adó közgyűlésen az egyik fel­szólaló idézte a határ régi ké­pét, Kovács Péter elnökben igencsak felment a pumpa. Szégyen ide, szégyen oda, ilyen is volt. Volt, aki akkor azt mondta, lesz itt még húszezer forint az egy dolgozó tagra ju­tó részesedés. Kinevették. A „virágzó Dózsa” olyan jól talán az életiben sem fizet — vág­ták rá. És csütörtökön 24 ezer 278 forintról megbizonyosodhat­tak az emberek. Tehát többet kaptak, mint amiről három­négy évvel ezelőtt álmodtak Pedig a húszezer, forintra húsz évre szóló szerződést is hajlan­dók lettek volna kötni. Most a jól végzett munka tudatában ültek az ünneplőbe öltözött Dózsások a művelődé­si központ színháztermében, a hallgatták a beszámolót. Hon­nan indultak, hová érkeztek. A városi vezetés annak idején res- tellte a Dózsa Tsz helyzetét, a 450 dolgozó tag tehetetlenségét Amikor új vezetőket választott a tagság, bizony még nagy óra erősen élt a régi gyakorlat, » ez, mint valami prés, nyomta az embereket Az elnök is ilyen prés alá került. Kis híján, hogy nem tették rács mögé, mert a tsz anyagi támagatására kapott állami pénz egy részén a ta­gok elmentek üdülni, a Balaton partjára. Látni akarták a ma­gyar tengert, s ott és útközben a szépen művelt határ láttán fogadták meg, a jövőben nekik is jobban' kell dolgozniuk, ha nem akarnak tényleg szégyen­ben maradni. A szarvasi Dózsa Tsz lei­ben a város legerősebb, leg­kiegyensúlyozottabb közös gaz­dasága lett Terméseredményei meghaladják a megyei átlagot, a tehenészetben pedig , valami egészen különös történt Egy igen mostoha esztendő elegen­dő volt ahhoz, hogy 2200 liter­ről 2900-ra növeljék a tehenen­ként tejtermelést S ha mind­ehhez hozzátesszük, hogy ta­valy már nem 450-en, hanem csak 185-en dolgoztak a közös­ben, akkor a munka rangját, értékét jól érzékelhetjük. Vé­gül is 9,5 millió forint bruttó jö­vedelem felosztásáról döntöt­tek. melyből 5,2 nfilliót része­sedésre, 3,1 milliót pedig a fej­lesztési alapba tettek. Sima, jó közgyűlés volt, nes*a olyan kiabálóé, mint évekkel ezelőtt, amikor még vadvirágos volt a határ. Ma már csak de­rülnek a balatoni kiránduláson, amiért az újdonsült elnököt a felsőbb szervek a hajdani szarva sí szokás szerint úgy „vertek meg", mint a menyecskét: sz első pendelyben. Hát ezért ez, allergia, a keserű emlék, de few lám nem is volt ez baj. hiszen azóta édes és mind jobb » munkájuk, életük. Dnpri K&r«*» Kiállítás a múzeumban Jelenleg három kiállítást te­kinthetnek meg az érdeklődők az orosházi Szántó-Kovács Mú­zeumban. A Nyolc nemzedék élete Orosházán című állandó kiállítás gazdag néprajzi, SeSy- történeti és levéltári anyag se­gítségével mutatja be a váred életét nyolc nemzedéken Haares?- tüL Cserei Páls Szürkületkor (Kisregény) Jől elmúlt éjfél, amikor be­robbant a futár. Áhítatos csend támadt. Varga István ujjaival beledörzsölt a szemé­be, mint amikor valaki ál­mosságát próbálja elűzni Pe>- dig izgalmát palástolta. Az­tán a futárra szegezte tekin­tetét, aki a hivatalos összesí­tést kotorta elő aktatáskájá­ból. Hosszában összehajtott papíríveket emelt maga elé, majd szétnyitotta azokat, melyeken precíz pontossággal géppel /írt sorok, számok so­rakoztak, majd átadta Varga Istvánnak. A távolabb állók nyakukat nyújtogatták. — Mondjad már! — nyo­mult közelebb Baráth Ká­roly. Varga István szótlanul lépett a mennyezetről lógó villany- lámpa alá, majd körülnézett. A távolabb állók fejüket ol­dalt fordították, hátha job­ban hallják, nehogy egy szót is elmulasszanak. Gyorsan A BfKÍStömi 3ừa, kkJáAilAS, L Férfifehémemű-gyár békés­csabai gyára felvételié ké­rés *— óvónőket, •— gyors- és gépirőt, — általános adminisztrátort, —> számlázol, — gépkocsivezetőt, — gépkocsikísérőt, — varrónőket, — segédmunkásokat. koppantak Varga István sza­vai: A tizenháromezer válasz­tópolgár közül a Kommunista Pártra kétezer-ötszáznegyven, a szociáldemokratákra két- ezer-ötszázharminc, a paraszt­pártiakra ezejmegyvenot, a kisgazdapártra hatezer-nyolc- százharmincöt szavazó adta voksát. Ezemegyvenen néni szavaztak. Részeredmények: Kurtasoron a kisgazdapárt nyolcvan, a parasztpártiak ti­zenöt, a kommunisták öt szá­zalékot kaptak. A szocdemek semmit. Pázsiton: a paraszt- pártiakra hat, a szocdemek- re tizennégy, a kisgazda- pártiakra hat, a kommunis­tákra hetven százalék szava­zott. Pillanatokig némaság, moz­dulatlanság terpeszkedett el, majd lassan oldódtak a nyel­vek, s közben hazafelé ké­szülődtek. — Huncutság van a kis­gazdáknál, *■= Becsapják a Msesataft« két í—* Minden J©fctt«öa£fc!J dmbor álnak. — Az isten róhass*» rájuk; az eget — dörrent bele Ba­ráth Károly és félcsatolta géppisztolytáskáját Varga István szótlanul lépett ki az utcára; zúgott a feje, mintha sok-sok parányi ka­lapács veregette, kopogtatta volna, A mellette haladó Ba­ráth Károly szavai úgy tűn­tek neki, mintha nagyon-na- gyon messziről kúsznának a fülébe. Azt érezte, hogy vi­szi. sodorja valami és nem képes megkapaszkodni. Meg­rebbent, amikor Baráth Ká­roly a vállára tette a kezét. — Kurtasorból, Pázsitból kiviláglik, milyen zugok han­gosak a Kommunista Párt nevétől. Hirtelen úgy érezte, mint­ha végigvertek volna rajta; nehéz lett a karja, a lába, a válla pedig mintha le akart volna szakadni — Pihend ki magad —=< ütött a hátára Baráth Károly. — Fáradtak vagyunk vala­mennyien. N Bereczki György arcán elé­gedettség ült ezekben a na­pokban, peckesebben ment az utcán, s ha megállt valahol, olyan pózba vágta magát, mint a győztes hadvezér. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents