Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-21 / 44. szám
r '& sraegyei fersáos február 2®= áld tartotta ülését Békéscsabám, Klaukó Mátyás elnökletével. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára és Kovács István, a ME- DOSZ főtitkára. Ott voltak az országgyűlési képviselőik megyei csoportjának tagjai, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának, a KISZ megyei bizottságának, valamint megyénk vállalatainak, gazdaságainak képviselői és a megyei tanács osztályvezetői, meghívott vendégek. Elsőként Klaukó Mátyás ta- taácselnök beszámolt a végrehajtó bizottság tevékenységéről, melyet a két tanácsülés közötti időszakban végzett Majd a tanácsülés tudomásul vette a korábbi tanácsüléseken hozott határozatok végrehajtásáról szóló jelentést Ezt követően Király József és dr. Romvári József osztályvezetők előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a megyei tanács 1975. évi költségvetését és fejlesztési tervét. A tervjavaslat készítői az 1975. évi tervfeladatok előterjesztésénél az eredeti középtávú programiból indultak ká. A tervezés során figyelembe vették az MSZMP KB 1974. december 5-i határozatát és így a népgazdaság 1975. évi tervével összhangban a megye ez évi tanácsi tervét is a fejlesztési célok mértéktartó meghatározása és az előirányzatokban az ésszerű takarékosság jellemzi. Elsőrendű célkitűzés: a megkezdett beruházások mielőbbi befejezése. Az eredeti programnál azonban nagyobb a feladat, hiszen ■a tűzoltóság időközben épült a fejlesztési tervbe. Az Országos Tervhivatal — a korábbi megállapodás alapján — ebben az évben 44 millió forinttal pótolja a célcsoportos lakásépítést. Az áthúzódó beruházások is növelik az 1975. évi programot. Például múzeumraktár, remetei nevelőotthon, három általános, Iskolai kollégium stb. Késve, az év folyamán kezdődik két nagyobb beruházás kivitelezése is. A megvalósítás során a hagyományos technológiánál kivitelezési gond jelentkezik. Javul a helyzet a téglaközép- blokk-ellátásnál, a kerámia panel gyártó üzem teljes kihasználása várható. A kivitelezés ütemétől függően bizonyos pénzügyi átcsoportosítás merülhet fel. ez azonban nem vezet a fő célkitűzések megváltoztatására, hanem a negyedik ötéves tervidőszak eredményesebb befejezését célozza Az 1975. évi költségvetési törvényben a megye fejlesztésére jóváhagyott állami hozzájárulás 208 millió 129 ezer forint, ebből a célcsoportos beruházások fedezetére 189 millió 790 ezer farinit szolgál. A megyének összesen a fejlesztési feladatok megvalósítására — átvett beruházási pénzeszközök nélkül — 439 millió 700 ezer forint áll rendelkezésére. Az összes tanácsi beruházás 61.8 százalékát ez évben is a cél- csoportos beruházások alkotják. Lakásfejlesztés Az ez évi célcsoportos lakás- építési tervben 356 lakás befejezését és 273 lakás építésének megkezdését irányozták elő. A következő tervidőszakra átmenő lakások száma 164. Ezen túlmenően az ötödik ötéves tervidőszakra való folyamatos átmenet biztosítása érdekében további 500 telepszerű, többszintes lakás területének előkészítése a feladat. A lakásépítési programból 227 Békéscsabán, 129 lakás pedig a középfokú központokban, Orosházán, Szarvason, Békésen ' valósul meg, kétharmada korszerű kerámia panelos technológiával. Az 1975. évi tervfeladat teljesítésével a középtávú terv sikeresen befe- ajeaWBk, Á célcsoport»« lakás-‘ Jóváhagyta az 1975. évi kéltségvetési és fejlesztési tervét a megyei tanács A tanácsi beruházások 61 százaléka célcsoportos — Bővítik a panelgyártó poligonüzemet? — Interpellációk építést a negyedik ötéves terv számaihoz képest várhatóan 92 lakással túlteljesítik. Kórház — iikigs Megkezdődik a 310 ágyas kórházpavilon építése Békéscsabán, amelynek befejezése á következő tervidőszakra is áthúzódik. Várható viszont a kórházi kazánház befejezése. Úgyszintén a tervezett gyógyszertár is megvalósul. 1975. évre 1© középiskolai tanterem, öt műhely terem és 396 férőhelyes középiskolai kollégium befejezése várható. A középiskolai műhelytermekből az előirányzottnál háromnál több épül meg (Orosháza, Szarvas). Megkezdődik két általános iskolai tanterem létesítése Békéscsabán. ifffih tanácsi beruházások Folytatódik Szarvason a rendélőintézet, továbbá a gyógyszertári központnál a raktárak építése. Megkezdődik a békéscsabai egészségügyi gyermek- otthon kivitelezése. A tervezett 140 személyes bölcsőde helyett a tervidőszak végére 485-öt adnak át. Nem kerül sor Békés városnál a szociális otthon bővítésére. Viszont a szarvasi rendelőintézet ez évi befejezésével 30 szakorvosi munkahely valósul meg. Az eredeti terven felül egy úttörőház Szarvason, 10 általános iskolai tanterem: 4 Gyomén, 6 Tótkomlóson és 25 személyes gyógypedagógiai tanterem átadása várható Tarho- son. A kivitelezések elhúzódása miatt csak ebben az évben kerül átadásira a 200 személyes általános iskolai diákotthon Bndrődön, Mezőhegyesen. így a 75. évi feladatok megoldásával a középtávú művelődési tervet túlteljesítik. fiz — csatorna A jelentősebb fejlesztések közül befejeződik a békéscsabai 14 ezer négyzetköbméter/nap kapacitású mechanikai szennyvíztisztító-telep és a szarvasi víztorony építése. Folytatódik bé- késcsaba—makkoshát—újkígyósi vízműtelep és vízvezeték építése, bár ez áthúzódik az ötödik ötéves tervidőszakra, is. A községekben a tanácsok által támogatott társulati közművesítés! program keretében 13 településen folytatják az építési munkát Az év során három vízműtársulat és három csatornamű társulat fejez! be programját. A városokban ez évben is a telepszerű többszintes lakásépítésekhez „közmű” címén biztosítják a nyolcmillió forintot Iparfejlesztés — szolgáltatás Az iparfejlesztési alap ez évre rendelkezésre álló összege 39 millió forint. A már megkötött iparfejlesztési szerződések szerint tíz, folyamatban levő fejlesztés támogatását írja elő a terv. A fejlesztési alapból támogatott beruházások eredményeként az elmúlt év végéig mintegy 1775 új munkahely létesült. Ebben az évben 780 új munkaerő foglalkoztatását tervezik a juttatásban részesülő vállalatok, szövetkezetek. A központi szolgáltatásfejlesztési alapra 9,6 millió forintot biztosítanak. A tanácsülés igen élénk és termékeny vitát folytatott a tervjavaslatról. A felszólalók felhívták a figyelmet a beruházásoknál előforduló kapacitás- hiányra, szervezetlenségre. Szóba került több olyan téma is, amely fedezet hiányában nem fér bele az idei tervbe. Végül is a testület az 1975. évi költségvetését a magasabb tanácsi hozzájárulással együtt 1349 910/m forint bevétellel, ugyanannyi kiadási előirányzattal, a megyei tanács saját központi költségvetését pedig 546 997/m forint bevétellel, ugyanannyi összegű kiadással egyhangúlag jóváhagyta. Az 1975. évi tanácsi fejlesztési alap felhasználását 439 millió 700 ezer forintban állapította meg. A vitából és a napirend ösz- szefoglalójából egyértelműen kitűnt, hogy a legfontosabb feladatokra teljes egészében, az egyéb feladatokhoz pedig a takarékosság betartásával a pénzügyi feltételek megteremtődnek. Ügy ítélték meg, hogy a megye költségvetése 1975-ben az adottságokon belül tovább fejlődött. A lakossági igények kielégítése és a tanácsokra háruló egyéb költségvetési feladatok elfogadhatóan megvalósulnak. Fontos feladat az 1975. évi költségvetés végrehajtásában, hogy a gazdálkodást az ésszerűség, a hatékonyság és a központi irányelvekben megfogalmazott takarékossági követelmények jellemezzék. A továbbiakban az Ifjúsági Törvény végrehajtását értékelte a testület, Nagy Lajos tanácselnök előterjesztése alapján. A megyei tanács és a végrehajtó bizottság az elmúlt években több alkalommal foglalkozott az ifjúság helyzetével, A vita során megállapította a megyed tanács, hogy az egész megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésével arányosan az ifjúság helyzete is változott. Gondolkodásmódjuk és életmódjuk a ma valóságához igazodik, tevékeny részesei az elért eredményeknek. Az Ifjúsági Törvény végrehajtását szolgáló központi és megyei intézkedések szemléletváltozást eredményeztek az ifjúságpolitikai munkában. Fokozódott a tanácsok és munkahelyek ifjúsága iránti felelősség vállalása, növekedett az ifjúságpolitika végrehajtásának anyagi és kulturális nevelés bázisa. Kedvezően fogadták megyénk fiataljai azokat a kormányintézkedéseket, melyek a fizikai dolgozóik gyermekeinek továbbtanulását, az ifjúság kulturális ellátottságát, a turizmust, az úttörőcsapatok rendszeres anyagi támogatását érintik. Ezen túl az oktatás továbbfejlesztésével, a közművelődés helyzetével, a népesedés ■ politikai feladatokkal, a mun- kásüakás-építéssel, a béremeléssel kapcsolatos intézkedésekkel is segítik az Ifjúsági Törvény végrehajtását. A központi és helyi intézkedések megyénkben 138 ezer fiatalt érintettek. (E téma részletes ismertetésére lapunkban visszatérünk.) Korszerűsítés az építőiparban Ezt követően Korek Ferenc igazgató számolt be a Bélkés megyei Állami Építőipari Vállalat tevékenységéről, fejlesztési gondjaikról. Az előterjesztésből kitűnt, hogy a vállalat fejlesztési programjában három fontos feladait szerepel: a lakásépítés növelése, a termelés korszerűsítése, valamint a dolgozók munkakörülményeinek javítása. A negyedik ötéves terv utodsó éve, de főként a következő tervidőszaknak lakásépítési igénye megköveteli, hogy a vállalat kapacitását legalább évi 1000— 1200-ra növelje. Ennek figyelembevételével készítette el a vállalat a panelgyár tó poligonü zömének a 600 lakás/év kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatát. Ennek megvalósításához mintegy 8,5-9 millió forint szükséges. Ez a beruházás biztosítaná a középmagas lakóépületek gyártását is. Nehezíti a vállalat helyzetét, hogy nincs olyan központi telepe, amely biztosítaná a munkafolyamatok fokozottabb iparosítását. A vállalat jelenleg részben Békéscsaba város belterületén rendelkezik néhány korszerűtlen, kitelepítésre váró üzemrésszel, részben pedig a városon kívül van ugyancsak korszerűtlen tmk-telepe. Ahhoz tehát, hogy a vállalat korlátozottsága megszűnjön és egy dinamikus fejlődést tudjon elérni, elengedhetetlen egy új, komplex köziponti telep építése. A vállalat jelenlegi saját építés- szerelési termelése évi 480—500 millió forint Az ötödik ötéves tervidőszakban mintegy 7—800 millió forint éves termelésre kell fejlődnie. Ezt segítené elő a központi komplex telep építése is. Ez ipari bázist is jeleníthetne, nemcsak a vállalatnak, hanem bizonyos mértékig a megye egész építőiparának. A központi telep ugyanis egyes félkész termékekkel és egyéfb szolgáltatásokkal (transzfort beton, habarcs, egyedi jellegű elősvár- tások stb.) képes lenne ellátni a többi építőipari szervezeteket is. A dolgozók munkakörülményei nelk javítását jelentené az említett központi telep megépítése. A szociális ellátást is javítja Békéscsabán az a 250 személyes munkásszállás is, melyet esv 150 személyes szárnyépülettel bővítenék. A testület a jelentést tudomásul vette és eredményesnek ítélte meg a vállalat tevékenységét — javult a termelékenység az utóbbi időben. A vállalat kérésére vonatkozóan a tanácsülés megbízta a vb-t, hogy a kapacitás növelését célzó 8—9 millió forintos anyagi támogatás ügyében folytasson további tárgyalásokat, úgyszintén a központi telephely megépítéséről is. A továbbiakban a megyei tanács igazgatási bizottságának munkájáról dr. Sós Sándor megyei tanácstag, a bizottság elnöke tett jelentést. Az előterjesztést a testület tudomásul vette. ' A testületi ülés elé terjesztett napirendi pontokhoz hozzászólt: Szilágyi Péter Gyula, Kaczkó Mihály Nagyszénás, Házi Albert Qkány, Mihály András Orosháza, Győri Imre Szarvas, Csep- regi Pál Békéscsaba, Csepregi Mihályné Orosháza, Földi János Mezőkovácsháza, Giricz Éva Gyoma, Grünwald Béla Szarvas, dr. Oláh László Békés, Barna Pál Orosháza, Körösfalvi Pál Szarvas, Molnár Gábor Békéscsaba, megyei tanácstagok, a KISZ megyei bizottság részéről Ki bédt Varga Lajos. Tanácstagi alapra százezer forint A tanácsülés hatodik napirendjéhez érkezve a tanács elnöke bejelentette, hogy Szilágyi Józsefné megyei tanácstag kérelmet terjesztett elő, melyben Mezőgyán község résziére 100 ezer forint támogatást kért a község vízhálózatának bővítésére. Továbbá Szegedi Lajos me- 1 gyei tanácstag Sarkad nagyközség részére kért 100 ezer forint támogatást a 3-as számú óvoda bővítéséhez. Ugyancsak a megyei tanács 1974. december lsén tartott ülésén TótH Károly megyei tanácstag Murony községben napközi otthon létesítéséhez 500 ezer forint anyagi támogatást kért. Mindhárom kérelmet a testület elfogadta és a támogatási összeg megadását engedélyezte. Safál bolt a kötőiparnak A Gyulai Kötőipari Vállalat társadalmi és gazdasági vezetése előterjesztést tett a megyei tanács vb ipari osztályához, melyben a jelenlegi tevékenységi körének kiskereskedelmi tevékenységgel való bővítését kéri. Ennek alapján az ipari osztály a módosításra váró indítványát előterjesztette. Ennek alapján a testület a Gyulai Kötőipari Vállalat (Gyula, Kossuth L. 7—11.) tevékenységi körét kötött és hurkolt termékek gyártását és egyedi megrendelések vállalását, saját termelésű, friss sorozatú termékek kiskereskedelmi értékesítését saját boltján keresztül engedélyezte. Utasította az ipari osztályt, hogy a tevékenységi kör módosításával kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. I nyomda elsődleges politikai feladata a párt lapjának megjelentetése A megyei tanács elfogadta az ipari osztály előterjesztését a Dürer Nyomda központjának áthelyezéséről! A Dürer Nyomda békéscsabai és gyulai telepeken folytat nyomdaipari tevékenységeket Gyula vállalati székhely- lyel. A gyulai telep tájékoztató kiadványok és nyomtatványok, valamint könyvek előállításával foglalkozik, míg a békéscsabai telep biztosítja az MSZMP Békés megyei Bizottságának és a Békés megyei Tanács lapjának, a Békés megyei Népújságnak a megjelentetését. Ez utóbbi a vállalat elsődleges politikai feladata. A fentiek alapján szükségszerűen vetődik fel egyrészt annak indokoltsága, hogy a vállalat székhelye ott legyen, ahol a vezető szervek, valamint a lapszerkesztőség és a lapkiadó is tartózkodik. Békéscsabán az elhelyezéshez szükséges telephely rendelkezésre áll Szerdahelyi u. 2/a szám alatt. A fentiekre tekintettel a megyei tanács úgy határozott, hogy a Dürer Nyomda székhelyéül 1975. március 1-i időponttal Békéscsabát jelöli ki, melynek megfelelően egyidejűleg a vállalat elnevezése Dürer Nyomda, Békéscsabára változik Interpellációk A bejelentések elfogadása után két megyei tanácstag jelentett be interpellációt. Barna Pál, Orosháza: Az orosházi járási rendelőintézet zsúfoltságát kifogásolta. Kérte a betegellátás lehetőségeinek jobb biztosítását, a rendelőintézet bővítését, korszerűsítését. Dr. Pintér Miklós, Gyula: a megyei kórház orvosellátotteágát aggasztónak tartotta, ugyanis 95 helyből 72 van csak betöltve. Intézkedést sürgetett. Az interpellációkra Klaukó Mátyás válaszolt: az orosházi rendelőintézet létesítése az ötödik ötéves terv programfeladataként tárgyalási téma a főhatóságokkal. Várhatóan ez a tárgyalás sikerrel jár. A gyulai kórház orvosi ellátásával kapcsolatban kivizsgálásra és írásbeli válaszadásra utasította a testület dr. Sarnyai Ferencet, a megyei tanács vb egészségügyi osztályvezetőjét. A választ és a tett intézkedést a megyei tanács, valamint az interpellál ók elfogadták. Rocskár János békés mm,sa? 3 ms, wm.m.vÁR 2i
