Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-20 / 43. szám
Ä társadalmi összefogás szép példőfa r Otvenszemélyes i) óvodát avatnak a felszabadulás Ünnepén Gádoroson a f ww8 r r.r r Áz előkészítés eve Merj* dr. Krekács Síkénél, a MOSZ közeeeU lezeüsüge titkárával A legutóbbi években a társadalmi összefogás a vártnál is nagyobb eredményeket hozott Gádoroson. Első alkalommal a Napsugár Aruház építésénél koordinálták az anyagi erőket. A legnagyobb gond természetesen az ÁFÉSZ-re várt, a községi tanács 950 ezer forinttal, a helyi Petőfi Tsz pedig 850 ezer forinttal segített abban, hogy a lakosság igényeinek megfelelően kulturált kereskedelmi egység nyíljon a faluban. A jő eredmények láttám ugyancsak társadalmi összefogással épül az otvenszemélyes új óvoda, amelyet hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulóján adnak át rendeltetésének. A Petőfi és a Dózsa Tsz 50—50 ezer forinttal, az ÁFÉSZ húszezer forinttal segítette az új gyermekintézmény létrehozását Az „egy nap az óvodáért” mozgalom keretében csupán a Petőfi Tsz tagjai 11 ezer forintot fizettek be e nemes célra. Anyagilag, társadalmi munkával :iegítette a gádorosi óvoda építését többek között az Orosházi Üveggyár, a Szarvasi Szirén Ruhaipari Szövetkezet, a Baromfi- feldolgozó Vállalat, az árpád- halmi Árpád Tsz, az eperjesi kendergyár is A megyei víz- és csatornamű | vállalat, a helyi Petőfi Tsz szó- \ cialista brigádjai a villany- és: a vízvezetékszerelést vállalták j társadalmi munkában — hogy csak. a legfontosabb munkákat Megérkezett a 100000. Zsiguli A záhonyi átrakóállomásra ■.«erdőn személygépkocsikat szállító szerelvény érkezett a {Szovjetunióból. Az egyik Zsiguli izélvédő ablakán, vörös drapéri- ■ un arany színű betűkkel gz aláb- i bi magyar és orosz nyelvű fel* ■irat volt: „A 100 000. Zsiguli magyar barátainknak”. Merő véletlen, hogy a 100 000. Zsigulit is. sok más társával együtt, ugyanaz a brigád — Józsi János szocialista brigádja -— rakta át a széles nyomtávú szovjet vagonokból a magyar vasúti kocsiba, mint öt évvel ezelőtt az első ■Zsiguli-szállítmányt. A 100 000. Zsigulit továbbító szerelvényt irány vonatként szerdán az esti órákban indították el Záhonyból Budapestre. (MTI) se. „eszmék szabad áramlásának” és a tájékoztatás szabadságának jelszavát A békés egymás mellett élés elvei korántsem tagadják, sőt ellenkezőleg, megkövetelik a széles körű nemzetközi információcserét A csere azonban kizárólag a béi- ügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján valósulhat meg. A Szovjetunió és más szocialista országok nem tűrhetik, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok közötti információcserét felhasználva idegen eszméket kényszerítsenek rájuk, semmibe vegyék a szocialista rendszer lényegéből következő szokásokat, törvényeket, elveket. A békés egymás mellett élés körülményei között az igazi tájékoztatási szabadság azt jelenti, hogy az érintkezés minden eszközét korlátlanul felhasználják, mindenekelőtt a béke és a jó- szomszédság megerősítésére, a népek közötti bizalom megszilárdítására, a kölcsönös szellemi gazdagodásra. E gyébként éppen a tőkés országok tömegtájékoztató eszközei fosztják meg saját olvasó- és nézőközönségüket a szocialista országokra vonatkozó lényeges információktól. A széles tömeglék ott a tájékoztatásból rendkívül keveset és azt is gyakran eltorzítva — tudnak ínség at szocialista országok élet„Tátrák' a sarkkörön túl A csehszlovák Tátra tehergép- ’ kocsik — immár 25 éve —, komoly megbecsülésnek orvén-1 denek a Szovjetunióban. Az utakon hamarosan megjelennek az új típusú — Tátra—148—Ark- 1 tik — terepjáró kocsik is. Az első próbakocsik a tyumenyi olajmezőkön és Magadán környékén vizsgáztak. A kísérletek . nyomán egyes alkatrészeket és szerkezeti egységeket megváltoztatnak, hogy fokozzák meg- jj bízhatóságukat formájáról. Szinte alig kapnak ; információt létükről, fejlődésük- ■ fői, eredményeikről. Az eszmék harcáról szólva S hadd jegyezzük meg, hogy ko- s runkban a szocializmus lehető- ; ségei ma ezen a „fronton” is job- ; bak, mint bármikor. A világon » végbemenő folyamatok közül a i legfontosabbak egyike: a meg- i valósult, a valóra vált szocializ- ; mus — és nem valami elvont ; modell —, még a történelmi ! tapasztalatok hiányával össze- £ függő fogyatékosságokkal és a! történelemből örökölt néhézsé- : gekkei együtt is növekvő mér- ; tőkben vonzó a tőkés világban. ■ Hallatlanul nagy dolog ez: meg- jj mutatja azt is, hogy a két rend- ! szer versenye sokkalta bonyo- 5 lultabb annál, semmint, hogy jj mechanikusan, csak a termelés ' mennyiségi vagy minőségi mu- £ tatóira lehetne korlátozni. (Szé- jj gyenkezni ezen a területen sincs j okunk ugyan: a KGST ma a jj világ legdinamikusabban fejlő- : dő gazdasági körzete!) ■z életnek a legszélesebb * értelemben vett minőségi • mutatói, a létbiztonság, a ■ szociális vívmányok és az úgy- S nevezett gazdasági jogok, mind £ egy-egy „pályát” jelentenek, £ amelyen a két rendszer össze- 5 méri erejét, megmutatja, mire S képes. A szocializmus fölényé- £ nek növekedése mindinkább £ érezhető e pályákon is. Vajda Pét«? £ Városokban és községekben egyaránt gyakran lehetünk részesei új kereskedelmi egységek, esetenként nagyobb áruházak megnyitásának. A kereskedelem. korszerűsödése mellett vannak még gondok is. Dr. Krekács Györgytől, a KPVDSZ középen ti vezetősége titkárától arra kértünk választ: miként ítéli meg a kereskedelmi hálózat jelenlegi helyzetét, fejlesztésének várható kilátásait. Tudjuk, hogy a hálózatfejesztés önmagában még nem minden. A kereskedelem fejlesztését — & ezt példák sokasága bizonyítja — nagymértékben előbbire viszi a szocialista munkaverseny, a dolgozok élet- és munkakörülményeinek állandó javítása. A szocialista kereskedelem viszont mindinkább szocialista módon gondolkodó és cselekvő embereket követel. A KPVDSZ központi vezetőségének titkára ezekre a kérdésekre is válaszolt. Krekács elvtárs szerint milyen mérvű további hálózat- fejlesztésre, gépesítésre és szakemberképzésre van szükség ahhoz, hogy a kereskedelem teljesíteni tudja az elkövetkező évek növekvő ellátási feladatát? ■— A IV. ötéves tervben előirányzott hálózatfejlesztés várhatóan megvalósul. Az alapterület növekedésén túl legjelentősebb a hálózatszerkeaeti összetételében bekövetkezett pozitív irányú fejlődés. A jelenlegi tervidőszak alatt előreláthatóan 240 ezer négyzetméter alapterületű, nagy egység épül fél. Ennek ellenére a kereskedelmi hálózat továbbra is korszerűtlen. Ahhoz, hogy a kereskedelem a jövőben magasabb szántén tudjon eleget tenni alapvető feladatának, a lakosság áruellátásának, feltétlenül szükséges, hogy a beruházások az V. ötéves tervidőszakban a népgazdasági átlagot meghaladó ütemben emelkedjenek. Emellett javítani kell a kereskedelmi beruházások gazdasági, műszaki előkészítését, bővíteni a kivitelező kapacitást. A jelenlegi szétaprózott vállalati források nem teszik lehetővé a korszerű, nagy alapterületű egységek létesítését. Ehhez a források koncentrálására van szükség. Ezzel összefüggésben a szabályozás és finanszírozás területén is előbbre kell lépni. Hangsúlyozni kívánom, az elért fejlődés ismeretében is csak mérsékelten vagyok optimista. Ugyanis eddig a forgalom gyorsabb ütemben nőtt, mint a hálózat és a lemaradás néhány óv alatt nem számolható fel. A hálózat technikai felszereltségének javítása ma a kereskedelemben létkérdés. Következésképpen a kereskedelem a legtöbb helyen nehéz fizikai és szellemi munkát követel. A munkakörülmények javítása, a meglevő munkaerőhiány, valamint a korszerű kiszolgálás követelményed sürgetik a kereskedelmi hálóziat gépesítését. A gépesítés kulcskérdése a kulturált kiszolgálásnak. Ezért fontos a technikai eszközök bővítése és bevezetésük szélesebb körű elterjesztése. A kereskedelmi munka Javításának fontos tényezője a dolgozók rendszeres továbbképzése is. A továbbképző tanfolyamokat a vállalatok szervezik ás általában 3—5 évenként minden hálózatban dolgozó részt vesz szervezett továbbképzésben. A szervezett továbbképzés lehetőségei adottak, csak tartalmában kell javítani, amit a megjelenő új cikkek megismerése és propagálása is indokol. A szocialista munkaverseny az élet szinte minden területén jelentősen befolyásolja a termelés és a termelékenység alakulását. Miben látja a szó- | cialista munkaverseny embert formáló szerepét, továbbá gazdasági eredményekben megnyilvánuló jelentőségét — a kereskedelem területén? — Ma már a gyakorlat igazolja, hogy a szocialista munkaversenyben részt vevő dolgozók és kollektívák tevékenysége, meghatározza a gazdálkodási eredményeket, egyben tükrözi felelősségtudatukat, szorgalmukat, kezdeményezőkészségüket, A mozgalom hármas jelszavának évről évre magasabb szín- [ ten történő megvalósítása a gazdasági eredmények növekedésiével, a verseny emberi oldalai-1 nak kiteljesedésével jár együtt. Az elmúlt 2—3 év alatt a szocialista brigádmozgalomban jelentős minőségi fejlődés tapasztalható. Az eredmény magába foglalja az alapvető ellátási, gazdálkodási feladatok megvalósításán kívül a szakmai, politikai műveltség és közösségi szellem fejlődését is. Az imponáló eredménye mellett a munkaverseny emberi oldalának fejlődésénél még nincs minden rendben. Bízom abban, hogy a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára és pártunk XI kongresszusának tiszteletére indított munkaverseny ebben is jelentős változást eredményez. | Puszi a vasutasnak Jóllehet már hiányolták a MÁV Szegedi Igazgatóságán, hogy hosszú ideje csend honol a mi „pályáinkon”, Békéscsaba—Orosháza között. Persze mit is írhattam volna. Szerelvényeik annyira pontosan késnek mindennap 5—10 percet, hogy már belénk iáegződött: ez a menetrend szerinti indulás-érkezés. (Csak zárójelek között: akik ezt a menetrendet fabrikálták, felülvizsgáltathatnák „szak- munkás”-bizonyítványukat.) De egyáltalán nem ezekről akarok szólni, hanem február 19-ről. Mint mindennap, annak rendje, módja szerint, Orosházán reggel 5.50 órákor fel- szállnak az utasok a Csabára induló szerelvényre, A kocsi jéghideg! Fűtés sehol! 6.02 óra. Feltűnik a piros sapka: kész, indulási Hoppá! A gőzös nem indul. Látás-futás. Mi történt? Az egyik kalapácsos ember megszólal: nem szívja a vizet a mozdony, így nem tudják felfűteni gőzre?! Már éjfél óta próbálkoznak vele, de nem megy a fűtés. Hát csoda, hogy nem inául? Lehet, hogy még reggel S-kor sem indul el... Aztán ismét lótás-futás. Az egyik forgalmista erre, a másik arra, telefon ide, telefon oda. A kalapácsos ember pedig nyugodtan ütögeti a kerekeket, hátha pumpálni kell azt is. Sose lehet tudni ebben a nagyszerű felkészültségben. Végül befut a tehervonat, s annak a gőzösét kölcsönveszik. Most már csak vezér ketl. — Az is megérkezik Mezőhegyesről. Kész, indulás! A hangszóró bömböli: a budapesti csatlakozást Békéscsaba nem várja meg, a jegyeket visz- szaváltják itt, a pénztárnál ... Dicséretükre legyen mondva, mindezt egy ára leforgása alatt elintézték. De vajon miért nem tették ugyanezt mondjuk hajnal 2 órakor, vagy 4-kor, esetleg 5 órakor? Így aztán reggel 7 óra helyett 8 órára heértünk a csabai állomásra. Ezért az igyekezetért azt nem írom le, amit a pesti vonatról lemaradóitok mondtak, de egy utas „kedves” kívánságát tolmácsolom: „Puszit adnék annak a vasutasnak, aki ezt intézte Hapci!” —ár. Meggyőződésem, hogy a szocialista munkaverseny az az erő, amely á további megnövekedett feladatok megvalósítását biztosítja és záloga a szociálisul embertípus formálásának. Országos és megyei fórumokon egyaránt sokszor került az utóbbi években napirendre a kereskedelemben dolgozók élet. és munkakörülménye. Milyen változások történtek ezen a területen a kereskedelemben, illetve várható-e további javulás? — A dolgozók élet- és mumika- kőirüLményeivel való fokozottabb törődést a kereskedelem sajátos körülményei teszik indokolttá. Mindenekelőtt az, hogy dolgozóink több mint 70 százaléka no, anya, s helyzetüknél fogva több védelmet és gondoskodást várnak a gazdasági és szakszervezeti vezetőktől. A dolgozók élet- és munkakörülményei szorosan összefüggnék a hálózat színvonalával, A munkahelyi körülmények javítását, a szociális ellátottság fejlesztését a vállalatok az öt évre szóló munka- védelmi intézkedési terveikben határozták meg. A terv előirányzata meghaladta a 2 milliárd forintot. Ennek az összegnek jelentős részét a szociális létesítmények fejlesztésére, az áru- mozgatás gépesítésére, szellőzés fűtés, világítás korszerűsítésére fordították. Ezek ismeretében is csak Jós- mértékben javult a szociális ellátottság. A hálózat egy harmad a nem felel meg a szociális és egészségügyi követelményeknek, felszereltségük kultúrálatlan és hiányos. Az V. ötéves tervidőszakban tehát erre is nagyobb gondot kell szakszervezeti szerveinknek fordítaniuk. Javasoljuk, hogy szakszervezeteink az V. ötéves tervidőszak munkavédelmi intézkedési terveinek el* készítésekor törekedjenek a helyzet lényeges • javítására. 1975 tehát a gondos előkészítés és megalapozás éve legyen, amelytől nagymértékben függ a következő évek eredménye. A kereskedelemmel szemben támasztott mind nagyobb követelmény feltételezi a dolgozók műveltségének fokozását. Milyen feladatok hárulnak a szakszervezetek alapszerveire, azok vezetőire, hogy a dolgozók művelődése és nevelése a korábbihoz mérten felgyorsuljon? — Az ideológiai nevelő munka, a tudatformálás, a műveltség gyarapítása döntő jelentőségű a szakszervezeti mozgalom számára. Ebben a felelősségteljes munkában nélkülözhetetlen a vállalaton belül működő társadalmi szervek összefogása, a gazdasági és politikai vezetők példamutatása. Ez napjaink alapvető politikai feladata. A kereskedelemnek sajátos feladatot kell megoldania. Fő cél dolgozóink tudatának formálása és egyben olyan tudati hatás elérése, amely megmutatkozik a mindennapos munkában^ az eladók és vásárlók közötti kapcsolatban. Szakszervezeteinknek hivatástudatra, szakmai szeretette kell nevelniük dolgozóinkat, hogy képesek legyenek segítséget nyújtani a lakosság kedvező hangulatának kialakításához. A nevelési feladatok megoldáséhoz fel kell használni minden eszközt, formát és lehetőséget. A politikai és szakmai oktatásról az ismeretterjesztésig, a politikai tömegmunkától a művészetig. Valamennyi forma folyamatosságot igényel. Csak így lehetséges tudati fejlődésünkben a gyorsabb előrelépés. Meggyőződésem, hogy dolgozóink szocialista tudatának fejlesztése a legnehezebb, de egyben legszebb feladata minden- szakszervezeti funkcionáriusnak — fejezte be válaszadását dr. Krekács György, a KPVDSZ központi vezetőségének titkára. Köszönjük az interjút. Ralkus Imre mlítsük. — A falu lakossága z ötvenezer téglát ugyancsak írsadalmi munkával szállította elyszínre. Természetesen az iFÉSZ sem maradt ki a kd- aktív munkából, 6e részt kérik a szülői munkaközösség tag- ai is. Gádoros legújabb aktáim intézményét joggal nevezetik „mindenki óvodájának”, tért a maga módján mindenki egítette e szép vállalkozás vajra váltását, Még fel sem épült az óvoda, miikor újabb társadalmi akció aduit egy melegkanylhával feü- zerelt vendéglátóipari egység negépítésére. Gádoroson, ugyan- s a különböző leányvállalatok étrehozásával egyre több asz- zony vállal munkát. Igen so- an hordanának meleg ételt, de l meglevő egységek az igényeset nem győzik kielégíteni. Áréi nem is szólva, hogy az idős >m berek is szívesen befizetnek neleg ételre. így társadalmi issze fogással a falu - közepén :pül majd fel a melegkonyhás j risvendéglő. Reggelit & ebédet aolgálnák fel, illetve adnak el »teán át a lakosságnak. Húsfel- i lolgozó részleget is kialakítalak, ahol a falusi lakosság ellá- ■ ásásra hurkát, kolbászt, sajtot1 ss egyéb húsipari terméket álltának elő. A mele^kionytiás vendéglő •pítéséhez a községi tanács, a Kózsa és a Petőfi Tsz 150—150 szer forintot ajánlott fjei. A Hazafias Népfront-aktívák és a anácstagok a lakosság körében eaerveznek ehhez társadalmi i munkát. hogy mielőbb átadásra kerüljön, a lakosság által nagyon várt új ÁFÉSZ meleg- soryíhás egység, a, m.
