Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
A páriérteh pslplphről Jelent Juh Szarvasi járáss Érvényt kell szerezni a szocialista erkölcs normáinak Február 15-én, szombaton | reggel fél kilenc körül Szarva-' non, a mezőgazdasági főiskola (öntözéses és meliorációs kar) tanácskozótermeinek folyosóján sokféle foglalkozású ember gyülekezett. Köztük volt: Sztru- hár András örménykúti tsz- traktoros. Frank Ferenc, a párt megyei bizottságának első titkára, Orbán István kondorosi nyugdíjas váltókezelő, Szalai Anna békésszentandrási szövőnő, dr. Kovács Gábor, a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet igazgatója, Tóth Lászlóné nyomdai kéziszedő Gyömáról, End- ,-ődről Hornok Vendelné bolti eladó, Farkas Pál kondorosi géplakatos, Uhrin tviiklosné női szabó Endrédről, Farkas Sándor tanár Gyömáról, Kardosról Pal- jak Jánosáé tsz növény termesztő, Gyón Imre, a Járási Hivatal vezetője, Roszik Mihályné, az MSZMP járási bizottságának csoportvezetője. Vagy kétszázig lehetne sorolni így a neveket, akik közül 161-et a szarvasi járás községeinek pártértekezletei küldöttnek választottak a kommunisták járási tanácskozására A tanácskozást megelőzően néhány pillanatig ünnepi hangulat: úttörők köszöntik a járási pártértekezletet, miközben íelőtlik bennem: Szarvason sem hiába torkolltuk egymást 1916— 47-ben a jobboldali elemekkel, ez a nemzedék a talajjavítás nagy úttörőjének, Tessedik Sámuelnek törekvését megvalósítja mezőgazdasági főiskolát épített a Holt-körös partján a grófi kastély helyén és korszerű 'Eszközökkel teszi termővé a terméketlen talajt. Az úttörők kivonulása után igaza volt Kőris Györgynek, az MSZMP járási bizottsága első titkárának, amikor az írásos jelentéshez tett szóbeli kiegészítőjében azt mondta: A 30 év alatt nemcsak a háborús romokat kellett eltakarítani, a termelést megindítani, hanem a régi társadalmi rend maradványait is fel kellett számolni. S hogy ebben a küzdelemben a kommunista párt mindig számíthatott az illegalitásban kipróbált katonáikra. Fájdalommal emlékezett meg azokról, akik a mát nem érhették meg, mert életüket, egészségüket áldozták. De mint mondta, ■nemcsak emlékezünk rájuk, hanem fogadjuk, hogy folytatjuk m megkezdett utat. A járási pártbizottság írásos beszámolója természetszerűen az MSZMP X. kongresszusa óta eltelt időszakról, négy esztendőről szólt. Megállapította egyebek közt, hogy a járás mezőgazdasági jellegéből adódóan a parasztság aránya 55 százalék körül van, de a nagyüzemi, a kollektív gazdálkodás átalakította gondolkodásmódját, a műszaki, technikai fejlődés, a kialakult iparszerű termelés új arculatúvá teszi a parasztságot. Az ipari munkások az összes foglalkoztatottak 25 százalékát teszik ki s az iparban továbbiba is a szövetkezetek képviselik a nagyobb hányadot. Kezdeményező készségük, aktivitásuk kifejeződik a szocialista brigád- mozgalomban. Az iparban foglalkoztatottak csaknem kétharmada női munkaerő. A lakosság szükségletednek, szolgáltatásának kielégítésével kapcsolatban a beszámoló kedvezőtlennek ítélte meg, hogy az ÁFÉSZ-ek felvásárlási és mező- gazdasági termeltetési tevékenysége csökkent. Ez is oka, hogy a járás egyes településein zöldségfélékből nem elégséges az éllátás. A járási pártértekezletnek számot adott a pártbizottság arról is, hogy a X. kongresszus léte skő& a lakosság közélete érdeklődése. Egyre bővül azok-1 nak a köre, akik elítélik a mar- ‘ xizmustól idegen nézeteket. 1 Ugyanakkor a múlt maradván nyaként élnek és hatnak az anti- marxísta iiézetek és esetenként újrakeletkeznek. Többek közt a közömbösségben, az önzésben nyilvánulnak meg. Megállapította a beszámoló, hogy az értelmiség körében nagyobb arányban tapasztalhatók a marxizmussal ellentétes nézetek, a kispolgári életszemléletre való hajlamosság. Ugyanakkor a kispolgári szemlélet elítélése erősödik a közgondolkozásban, de főként az anyagiasságban vélik felismerni, kevésbé a politikai, erkölcsi magatartás káros jelenségeiben. Az is tapasztalható, hogy a közösségért végzett munka nem mindig kap elismerést. A közoktatás feltételeinek javítását szolgálta a tíz új tanterem, amit állami támogatásból és helyi erőforrásokból létesítettek, és többet korszerűsítettek. A tanácsok erőforrásaiból és a társadalmi munkából 250-nel növelték az óvodák befogadó- képességét. Az „Egy nap az iskoláért” mozgalomban az üzemek, vállalatok az oktatás tárgyi feltételeit négymillió forint értékkel növelték. Ugyanakkor arról is szólt a beszámoló, hogy a 145 tanteremből ötven szükség jellegű s hogy napközi otthonos helyiség alig van, ezért az otthon elnevezés nem a valóságot fejezi ki. A járás jellegének megfelelően Kondoroson és Békásszantandráson tanyai diákotthont létesítettek. Ezekben 190 tanuló fór el. Szlovák nyelvoktatás van Kondoroson, örmónykúton, Kardoson, Csaba- csűd-Nagyrátán és a kondorosi óvoda egyik csoportjában. A párt belső életével kapcsolatban a beszámoló kitért arra, hogy a pártalapszervezetek vezetőségei nagy figyelmet fordítottak a pártmegbízatások rendszerének kialakítására. Jelenleg a járás párttagjainak 60—80 százaléka végez rendszeres, konkrét pártmunkáit. A pártértekezleten tizenhatan fejtették ki véleményüket, ketten írásban adták be észrevételeiket. Győri Imre, a Járási Hivatal vezetője többek között azt taglalta, hogy a lakosság felelősségérzetének növekedése saját településéért abban is kifejezésre jut, hogy amíg 1971- ben az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 37 forint volt, addig 1974-ben 161 forint 40 fillér. Majd arról beszélt, hogy a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási szövetkezetekben szilárdult a törvényességi fegyelem. Több gond van a mezőgazdasági szövetkezetek belső ellenőrzésében, a bizonylati fegyelemben, a munkavédelmi előírások betartásában. Szonda István, az Endrődi Cipészipari Szövetkezet munkása, szocialista brigádvezető azt fejtegette, hogy náluk a szocialista brigádokban senki nem vétett a munkafegyelem ellen. Ez is hozzájárult, hogy 6,5 millió termelési érték származhatott többletvállalásból. Most arra törekednek, hogy az 1975. évi tervükben szereplő 1 millió pár cipőt olyan minőségben készítsék el, amely versenyképes lesz a piacon. Lacz- kó András békésszentandrási küldött a pártaiapszervezeti munkáról szólt. Kifejtette: javult a párttagok aktivitása, erősödött a pártszervezetek cselekvési egysége. A jövőben tovább szükséges javítani a tájékoztatást, a párttagok legyenek birtokában azoknak az érveiknek, amelyek alapján válaszolni tudnak a pártonkívüliek közt felmerülő kérdésekre. A gyomai ÁFÉSZ kommunistádnak küldötte saótt arról, heg/ aseáhezíte m kereskedelmi dolgozók munkáját az is, hogy a FŰSZERT szál- j lításai olykor késedelmesek. Ez- 1 után említést tett arról, hogy • a boltok 80 százaléka régi épületekben van és kicsi, ezért a vásárlónak olykor négy-öt helyet kell bejárnia, amíg megveszd azt, amit akar. .Majd rátért annak az ismertetésére, hogy a lakosság friss zöldséggel való ellátásáért az ÁFÉSZ a szakcsoportokkal szerződést kötött. Ladnyik Mihály, a kondorosi Dolgozók Tsz elnöke annak adott hangot, hogy bár jók az elért eredmények, mégis nagyobbak lehettek volna, ha jobban figyelnek a munka- és üzemszervezésre, a hatékonyságra Mint mondta: Nem minden sikerült. Megépítettük a sertéstelepet, de a technológia nem minden esetben követi ezt. Nagy a takarmány- pazarlás, az energiafelhasználás s ez rontja a hatékonyságot. A termelörend szerekre is jobban oda kell figyelni, lassan nem tudják, melyiket válasszák. A javasolt termőfajtákat választották, de jól vizsgálják-e azt, j hogy mennyibe kerül a többlettermés, arányban van-e a kiadással. Ebben is az ésszerűség get hangoztatta. Liszkai Antal- né békésszentandrási szövőnő arról beszélt, hogy a fiatalok a párt politikáját magukénak vallják, amit egyebek közt az is mutat, hogy huszonkilenc 30 éven aluli fiatalt vettek fel a párt tagjai sorába. Katona Sándor gyomai küldött azt emelte ki, hogy a párt vezető szerepe po- litilcájának érvényesülésében jut kifejezésre. Ezt pedig az üzemekben és mindenhol az ott dolgozó kommunisták tettein ítélik meg. Majd az aktivitásról beszélt, miközben kifejtette: egyeseik részéről formális elemeket lehet ebben észlelni, akik nem azt tekintik fontosnak, hogy mit tesznek, hanem arra törekszenek, hogy látványosság vegye őket körül. Az ilyen „aktivitás” aztán nem ösztönöz cselekvésre másokat sem. Dávid Vince nyugdíjas a szocializmust építő munkát méltatva arról szólt, hogy nem volt hiábavaló az idősebb nemzedék | küzdelme. Frank Ferenc, az MSZMP I megyei bizottsága első titkára ; először arról szólt, hogy a szar- • vasi járás kommunistái büsz- I kék lehetnek az elért eredmé- | nyeltre, majd Békés megye tár- £ sadalmi fejlődéséről beszélt. £ Hangsúlyozta, hogy a X. kong- £ resszus határozatainak végre- ! hajtása nyomán erősödött a párt } vezető szerepe, szilárdult a pro- £ letárdiktatúra alapja, a mun- £ kás-paraszt szövetség. Ezután £ azt hangoztatta, hogy érvényt £ kell szerezni a szocialista er- £ köles normáinak. Ne maradja- £ nak rések jogrendszerünkben £ sem, mert ezek alkalmasak ar- £ ra, hogy egyesek megsértsék [ társadalmi rendünk erkölcsi S normáit. Majd arról szólt, hogy £ a kommunisták legyenek példa- £ mutatóak a munkában és em- £ béri magatartásban. Ezután azt £ taglalta, hogy a pártvezetésé- 5 gek mostani választása során £ régi adósságot törlesztettünk, £ amikor a párt testületéiben a fi- £ zikai munkások arányát növel- £ tűk. Végül a régi harcosok £ megbecsülésére utalt, mint mon- ! dotta: Ezeknek a tapasztalatait £ nem nélkülözhetjük. A pártértekezlet a vita beüe- £ jezése után titkos szavazással £ megválasztotta a járási pértbi- £ zottságot, amely megtartotta el- g só ülését s megválasztotta a i végrehajtó bizottságot, s a kü- | lönböaő bizottságait, valamint a • megyei pártértekezlet küldötteit. ! A pártbizottság első titkára is- I mét Kőris György elvtárs lett. £ ©serei Pál £ „TM erszága* fs"fliá Ht teremteBL.r Február 18: az HNDSZ 30. születésnapja 1945. február 18-án, az akkori Vilma királynő úton (a mai Gorkij-fasorban) néhány, a forradalmi munkásmozgalomban már tapasztalatokat szerzett nő szinte „rohammal” elfoglalt egy élhagyott villát, és ott megalakították a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét. Ezekben a napokban a felszabadított XIV. kerületben, Zuglóban, már nögyűlést is tartottak, egy dermesztő hideget árasztó moziban. Fái Boris, az akkori kerületi nőmozgalom vezetője így emlékezik vissza a magnószalagon: — Mi hirdettük meg az első nőgyűlést az Angol utcában. Én beszámoltam, hogy nemcsak a gyermekmentő-akció indult el, nemcsak tápszert és tejet osztogattunk, hanem kinyomtattuk az első plakátot és röp- iratot. A zuglói gyűlésből budapesti gyűlés lett. Jelszavakat hangoztattunk a fasizmus ellen, az ország újjáépítéséért, a szebb és jobb életért, a gyermekek megmentéséért, a nők egyenjogúságáért. Elég sokan eljöttek ,a gyűlésre. Fűtés nem volt, mindenki kabátban ült az Angol utcai moziban. Budapesten, a kerületben sorra alakultak meg a nőbizottságok, de a Tiszántúlon, a már felszabadult déli és északi országrészeken is. 1945 szeptemberében lezajlott az első dél- magyarországi nőkongresszus Hódmezővásárhelyen. Mi volt az előzménye mindannak. hogy a Horthy-korszak negyedszázada elmúltával azonnal élni és hatni kezdtek a forradalmi hagyományok is? Már 1878-ban, az első szervezett nőkonferencián, a jelenlevő munkás- és parasztasszonyok első országos megnyilatkozásukon olyan világot követeltek maguknak az évszázadokon át jogilag, társadalmilag és emberileg kisemmizettek, ami 1945-ben valósult meg számukra. Az 1946. április 6-án és 7-én megtartott első MNDSZ-kong-1 resszuson a több mint ezer küldött egyhangú lelkesedéssel I szavazta meg a demokratikus) átalakulás következményeit: „Akarjuk-e a magyar nép éti ezen belül a magyar nők* felemelkedését? Akarjuk-e, hogy a demokrácia összes vívmányai megma radjanak, és a törvénybe iktatott emberi jogokat va’óságos tartalommal töltsük meg? Akarjuk-e a háború helyet» az igazi békét? Akarjuk-e az igazi, gondtalan, boldog családi életet, gyerekeink jövőjének zavartalan biztosítását? Akarjuk-e viszontlátni sírnál hamarabb hadifoglyainkat, férjeinket, fiainkat, kedveseinket?” S a kongresszus záróestélyén, a Városi Színház díszpáholyában parasztasszonyok és bí ■ nyászfeleségek ülnek. Életűiben először. Puccini muzsikája és Petőfi, József Attila verseinek zenéje áradt feléjük ahogvan az MNDSZ-kongres>~ szus krónikása feljegyezte. S az. első sorokban egy falu küldöttsége: az orvos felesége és a volt uradalmi cselédlány, egymás mellett, j. A múlttal már leszámoltak, s bizakodva néztek a jövő elé. Ám még a legoptimistábbak előtt is utópiának tűnt mindez, amit Fái Boris; • a MND3Z egyik vezetője 1946-os beszV mólójában elmondott; — Viruló országot fogunk itt terem‘eni, gazdag földekkel, dús kertekkel, tiszta, szép csatornázott villanyvilágítással el látott falvakkal, gyönyörű Ú- kólákkal, kórházakkal, hatalmas üzemekkel, nagy, tiszta, modern gépekkel fe’szereit gyárakkal... Olyan országot; fogunk itt teremteni, ahol tényleg boldog lesz a család, és ahol öröm lesz anyának és gyermek nek lenni, de ahol olyanok: lesznek az anyák és feleségek, hogy öröm lesz apának és férjnek lenni is. 1975-ből visszatekintve, neca, is bizonyult rossz jövőbe-látö- nak az MNDSZ első kongresz- szusának lelkes hangú szónoka. *. ÍL Fekete Gyula £ A fiú meg a katonák 8. A halott légós szélről feküdt az udvaron; a karszalagjáról ismert rá, hogy ez az ember zavarta be a kapu alól. Hamuszürke arca szinte világított a feketére megalvadt vértócsa közepén. Iszonyattal nézte a légós embert. Hiszen még élt az előbb, eszébe se igen jutott, hogy ez a napja lesz az utolsó, nem éri meg az estét — és vége. Fekszik a vérébe fagyva, és már nem ember, csak halott. Undorítók voltak a halottak. Nem tudni, miért, de ijesztők és undorítók voltak, ott. az udvaron kifektetve. Ugyanaz a test, ugyanaz a ruha, mint egy órával azelőtt az élőé, és valami okból mégis irtózott volna akár csak megérinteni is ugyanazt a testet, ugyanazt a ruhát Még hetekkel később is irtózott; nehezen szokta meg a halottakat De azután annyira megszokta, hogy sem félelmet sem irtózatot nem érzett. Mintha csak ax eil vágott nyakú csirkét látná otthon, m konyha földjén. Mindent meg lehet szokni. Mindent azért nem, a testi fájdalmat sem. Csak a láthatót a hallhatót, ha mindennapos. A lövöldözést a sebesülteket a vért, a kivégzést, a halált ha mindennapos, egyszóval a frontot a háborút. Meg lehet szokni. Ráérősen baktatott az árok külső szélén; ott nem kellett annyit kerülgetni a szembejövőket A gyalogosok leginkább az árok belső partján jöttek. Most egy nagyobb csoport is, kettős sorokban, fegyveres kísérettel, va’amilyen rabok. Nemigen hazaárulók, mert a hazaárulókat nem kísérgetnék. Egyből agyonlőnék vagy felakasztanák, ilyen most a helyzet. A gyalogosokat a málhás saskerek előzték, a szekereket a kerékpárok, motoros jármüvek, személyautó, motorblclkli teherkocsi, pótkocsit vontató dohogó traktor. Ha összetorlódott a uneuteé, amagyaorvú Scámojao-
