Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
Hazaérkezett a Szovjetunióból a Békés megyei béke* és barótságvoqat l\em öncél, hanem a gazdaságos termelés eszköze Dr. Soós Gábor államtitkár nyilatkozata a tsz-egyesítésről Számos termelőszövetkezet tigsága közgyűlésen tárgyalja ezekben a hetekben a környékbeli gazdaságokkal való egyesülés lehetőségét. Sok esetben megszületik a döntés: a jövőben egyetlen nagyobb közös gazdaságban, együttesen igyekszik az üzemek tagsága növelni a termelési eredményeket. A téeszek egyesülésének gazdasági okáról, hatásáról és várható következményeiről dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár nyilatkozott az MTI munkatársának. Tizenkét napos szovjet- unióbeli tartózkodás után, hétfőn, február 17-én hajnalban hazaérkezett a Békés megyei béke- és barátságvonat Békéscsabára. A béke- és barátságvonat utasai, akik szovjet vonattal tették meg oda és vissza az utat, ez idő alatt megismerkedtek a három szovjet hős város: Kijev, Nem véletlen, hogy Tv-jegy- zet sorozatunkban újra visszatérünk az „Örökség”-hez, a televízió néprajzi filmjeihez, mert azok a legigényesebb tudományos követelmények mérlegén is megállják a helyüket. Talán egy korábbi, a parasztbútorok történetét ismertető filmben veszítette néhol szem elől a rendező kimért feladatát, és merült el hosszú félpercnyi időkre (filmben ez már kínosan sok lehet!) különböző „művészkedő” kitérőkben. A szombati azonban kis remek volt! Bár rosszul kezdődött, mert a bemondó (Kovács P. József) talán figyelmetlenr- ségből egészen más címet konferált (Korok, vásárok és vásárosok helyett: Tájak, városok, vásárok-at), de aztán, ahogy elkezdődött, egyik elismerésből a másik csodálatba estünk. Igen, így kell; Félreérthetetlenül látszott, hogy Lakatos Virv- ce rendező alaposan felkészült az anyagból. Ilyen mennyiségű és a film vezetéséhez a hozzáadás erényét hordozó korabeli fotóanyagot csak elmélyült kutatás hozhat a felszínre. Később bevágtak néhány hosszabb részletet Móricz Zsigmond filmjéből is, mely felbecsülhetetlen értékű néprajzi dokumentumként őrizte meg (egy toodtak a szekeresek, németül & sofőrök. Déltájban három repülő jött, nem túl magasan. Már mesz- sziről felismerte, hogy Ráták. Valahol szirénáztak, szétspriccelt az útról a menet. Az árokba ugráltak a gyalogosak, nem törődve sárral, pocsolyával. Leálltak a járművek, és a sofőrök is az árokba hasaltak. vagy a teherkocsi alá. Egy asszony a felsőszoknyáját a fejére borította, úgy kuporgott az árokparton. ö csak félrehúzódott, egy öreg nyárfa törzséhez. Nincs ezeknek bombájuk — Ráták. Legfeljebb is géppuskázhatnak. De akkor meg éppen, hogy az árkot pásztázzák végig. Füttyentett a kutyának, mert előreszaladt a kutya, nem fogta fel a légi veszélyt. Elég jól kitartott különben, reggel óta. Bár elcsellengett néha a földeken, és kerülte a menetoszlopot is, kivált a durrogó-pöfögő traktoroktól szűkölt. De a hívásra mindig visszajött. Elfogyott közben a leszelt karéj ; már a kebeléből tördelt egy-egy darabka kenyeret. Igaz, magának is néha. Nem lőttek a Ráták. Köröztek néhányat az út fölött, s máris repültek vissza. Kimásztak az emberek az árokból; tisztogatták a ruhájukról a sarat. Fe1 berregtek az induló motorok, telepöfögték a környéket füstös benzingőzzel, kanyarodva előzte már a többit egy fürge aut* Leningrad és Moszkva forradalmi és történelmi nevezetességeivel, A külön vonat utasai: ipari munkások, mezőgazdasági dolgozók és értelmiségiek gazdag élményekkel tértek haza a Szovjetunióból. (A különvonat útjáról a későbbiekben útibeszámolónkban tájékoztatjuk lapunk olvasóit.) osztrák rendező közreműködésével) az évtizedekkel ezelőtti hortobágyi vásárt. A film tehát a vásárok útját járja végig az 1800-as évek végétől napjainkig. Harmincöt percben valóságos tudóssá teszi a nézőt mindarról, amit a vásárokból tudni illik vagy amit elfelejtett már gyermekkorából. Egyszerűen és okosan illusztrálja, hogy a vásár a korabeli „tömegkultúra” terjesztője is volt, felvonultatva a képernyőn Rózsa Sándort, Ubrik Borbálát, a befalazott apácát. Patkó Bandi életét és halálát, eredeti kiadásokban a kor bestsellereit. Móricz filmjéről muzsikált né- künk a balmazújvárosi „fistes” zenekar és láttunk filmrészletet egy 1952-es vásári-híradóból, a történelmi időszak mindenféle jellemzőjével felszerelve És ma? Az átalakuló vásárok idején? Milyennek tűnik a vásár jövője? Érdekesnek és jelentősnek — mondja a film. Ha már nincsenek is 2-3 napos kirakodóvásárok, meg ugyanolyan állatvásárok, a vásár nem múlik eL Inkább lesz azonban kicsit népünnepély, szórakozás, mint az áruforgalom nélkülözhetetlen színtere, de azért ez is valami. & E. S egyszerre a magasban óriási madárraj tűnt föl. Szétterült a kékségben lassan a madárraj. S egy perc múlva kavarogva, libegve ereszkedtek lefelé, szemlátomást nőttek a röpcédulák. Az útról is mindenki a röpcédulákat nézte. Egy német egyenruhás, géppisztolyát lövésre készen forgatva, valamit kiáltozott — káromkodott? — egy teherkocsi sárhányóján. Már a fák magasságában libegtek a röpcédulák, már a földre értek az elsők, de senki sem ugrott utánuk. Legalábbis itt senki sem, a sárhányón kiáltozó géppisztolyog körül. De távolabb sem, senki. Jött megint egy csoport; libasorban jöttek a belső árok- > parton, ezekkel nem voltak fegyveresek. Csak a szemük sarkából nézték a szállongó röpcédulákat; egyikük sem ugrott utána. Egy szakállasodé, idősebb embernek éppen a karjára szállt a röpcédula .— egész testében összerándult, s olyan hirtelen mozdulattal söpörte le, mintha égetné. Alig várta, hogy ezek elha- ladjanak. Lehajolt, és mintha csak a cipőjét fűzné, fölvett egy röpcédulát. Mindkét oldalán beleolvasott, de semmit sem értett, nem magyarul volt írva. „Német lehet ez — gondolta, — Mert az biztos, hogy nem orosz, mert akkor érteném”. „Nem. nemigen érteném, mert — A téeszek egyesülése nem valamiféle öncélú folyamat; az egyesülést úgy tekintjük, mint eszközt, amellyel a gazdaságok még jobban kihasználhatják növekvő anyagi-műszaki lehetőségeiket, a nagy biológiai értékű növényi és állati fajtákat és fokozottan érvényesíthetik az üzem- és munkaszervezés korszerű módszereit Ezért minden olyan egyesülési szándék, amely mögött nincsen kellő gazdasági erő vagy nélkülözi a személyi feltételeket, emberi normatívákat, eleve elhibázottnak tekinthető. A mostani egyesülések döntő többsége azonban ezeknek a követelményeknek megfelel; az * ilyen Irányú kezdeményezéseket politikai és gazdasági szempontból egyaránt csak üdvözölni lehet — mondotta. — A mezőgazdasági szakemberek jól tudják, hogy az intenzív növénytermesztés és az állattenyésztés bizonyos fokú — eléggé nagymértékű — koncentrációt követel. A kukoricáinak 80—85 százalékát a cukorrépának 75 százaié'cát már nagy, összefüggő területekről gépekkel takarítják be, s a növény- termesztők sok más nagy teljesítményű berendezést alkalmaznak. Nehéz elképzelni, hogy egy 1000—1200 hektáros területtel rendelkező kisebb gazdaság 700—800 hektáron csakis kukoricát termeljen, márpedig az iparszerű termelési rendszerek gépeit legalább ekkora területeken lehet csak gazdaságosan kihasználni. A 300—600—1000 állatot tartó tehenészetek sem a kis gazdaságoknak „valók”, a 6 000—20 000 állatot számláló sertéshízótelepek szintén na■mMmmnmnnnmiiinaimnnan ■ m S akkor meg el se tudnám olvas- • ni. Másforma az orosz betű”... : Lassított egy teherautó. El- ■ dobta a röpcédulát. Meg is 'állt a teherautó az : út szélén. Karszalagos nyilasok s ültek rajta, mindnyájan őt néz- ; ték. Kiugrott egy a sofőr mellől. • Megállt az árok túlsó párján, s 5 az eldobott röpcédula' felé bic- j centett. — Te, gyerek... Magyar ; ■vagy, mi? Átvillant az agyán, hogy : most németnek is vallhatná s magát Ha tudná, hogyan kell • németül mondani. Dünnyögött rá valamit. — Láttam, micsoda magyar ; vagy. Hová mész? Legalább .tízen kérdezték : meg tőle, mióta egyedül bak- s tat, szembe a menekülők ka- • ravánjaival. De miből gondol- \ hatták azok is, hogy ő ma- : gyár?... Idegen országban hon- « nan lehet azt tudni valakiről, ; hogy magyar? Megvonta a vállát ■— Hazafele. Magyarországra. ■ De látta már ő azt. hogy a ■ nyilas nem elégszik meg eny- § nyivel. Észrevette az egyenru- i hás nőt is, egy fiatal nőt. aki j a sofőr mellett ült a fülkében, • s azt gondolta: „'Űgyse gom- bolkozik ki. Németországban » ezek nem parancsolnak. Vagy | legfeljebb is hátul, az autó ; mögött gombolkozok ki”. — Hát hogy kerülsz te ide? | (folytatjuk) gyobb termőterület-hátteret igényelnek. Enélkül nincs mód a korszerű technika és tartási rendszerek alkalmazására. Ez az elv érvényesül lényegében a szakosodás tekintetében is. Bár a termelőknek a szakosodással módjuk van az erők részleges egyesítésére a termelési rendézerekben is, mégis azt kell mondanom: a gazdálkodás felelőssége — az anyagi és az erkölcsi felelősség egyaránt — akkor érvényesül igazán, ha a téesz-Tcollektíva biztonságos helyi termelőbázissal, felszereléssel és a gazdálkodás egyéb tényezőivel • rendelkezik. — Erélyesen szembe kell szállni minden olyan nézettel, ami az egyesülés kapcsán a téesz- demokrácia meglazulásához vezethet. Arra gondolok, hogy a nagyobb gazdaságban „elveszhet” a tagság akkor, ha nincs áttekintése a dolgok rendje és menete felett, ha nem kap rendszeres információt a gazdálkodási tervekről, eredményekről. A „nagy téesz — kis téesz-de- mokrácia” szemlélet sehol és semmiképpen sem nyerhet lét- jogosultságot, mert ez az alapvető termelésd célok elérését veszélyeztetné és akadályozná a kiegyensúlyozott szakszerű termelőmunkát és a tagság személyes boldogulását. Miután azt tartjuk, hogy az egyesülő téeszeknek már az első évben legalább olyan eredményt kell elérniük, mint korábban külön-külön, ezért nagy gonddal elemeztük az egyesült üzemek gazdasági helyzetének alakulását Nos, a tapasztalatok egyértelműen kedvezőek. A megyék többségében az egyesülő téeszek a tervezettnél kedvezőbb eredménnyel zárták az évet, gazdasági helyzetük — éppen az egyesülés következtéiben — javult. Egyes megyékben esetenként azonban kisebb gondok adódtak, néhány téesz hitelképtelenné vált és gazdasági pozíciói romlottak. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ezekben a gazdaságokban nem volt minden rendben az egyesülés megalapozásánál, s ezt a tanulságot a jövőben mindenhol meg kell szívlelni. — A megyék tájékoztatása szerint idén a tavalyinál több egyesülésre lehet számítani. 1975-ben várhatóan 1620—1630 téesz működik majd az ország- | A Magyar Közlöny 10. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeleté a mezőgazdasági tsz-ek tagjainak továbbtanulására vonatkozó jogszabály kiegészítéséről. A szabályozás az eddigiekhez képest további kedvezményeket biztosít a közös gazdaságok tagjainak, akiknek továbbtanulásához munkaidőkedvezmény és tanulmányi szabadság ugyan eddig is járt, de korábban ezt csak azok kaphatták meg, akik a vezetőség engedélyével kezdték meg és folytatták tanulmányaikat. A rendelet új vonása, hogy nincs szükség a vezetőség engedélyére, ha a közös munkában rendszeresen részt vevő tag az álban. Átlagterületük — a háztájival együtt — az elmúlt évi 2900 hektárról körülbelül 3500 hektárra nő. — Ami a területi koncentráció megyénkénti alakulását illeti, nagyobb arányú egyesülésre lehet számítani — illetve ez már részben meg is történt —■ Baranya, Békés, Csongrád, Hajdú- Bihar, Heves, Nógrád és Tolna megyékben. Ebben a hét megyében a tavaly egyesült téeszek- nól nem adódott gazdasági probléma, az első közös év tehát jól sikerült, valószínűleg ezért is terveznek az átlagosnál nagyobb arányú összevonást. A tavalyinál kisebb mértékben emelkedik az egyesülni kívánó téeszek száma Borsod és Szabolcs-Szat- már megyében, azonos szinten alakul Györ-Sopron, Komárom, Fest, Somogy, Szolnak és Vas megyékben, és az előző évék nagyobb mértékű egyesülése miatt csökken az egyesülések száma Bács-Kiskun, Fejér, Veszprém és Zala megyében. — Az egyesüléseknél általában jól érvényesülnek a MÉM és a TOT ezzel kapcsolatiban közzétett közös irányelvei; ezek szerint az egyesülés ügyvitele nem akadályozza meg az idei évre szóló tervezést és a jó felkészülést. Előnyös, hogy nagyszámú kis területtel (1000—1500 hektárral) rendelkező gazdaság egyesítette erőit — ezt különösen fontosnak tartjuk — és helyes az is, hogy általában egyenlő erejű téeszek kerültek „egy fedél” alá.i Az egyesüléskor meghatározott esetekben a MÉM és a TOT véleményező eljárására van szükség. Az illetékes minisztériumi bizottságok a kérelmeket — néhány kivételtől eltekintve — kedvezően bírálták el. Visszautasításra csak akkor került sor, ha az egyesülés nem volt kellően megalapozva, legalábbis ez a tény megnyugtató módon nem derült ki a megküldött szakmai anyagból. Ilyen esetekben póteljárásra van lehetőség, amennyiben az egyesülni szándékozó téeszek továbbra is kitartanak eredeti elhatározásuk mellett. — Az egyesülések nyomán rövid és hosszú távon egyaránt arra lehet számítani, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása erőteljesen fejlődik. A gazdálkodás korszerűsödése közvetett módon a lakosság ellátásában az eddiginél magasabb színvonal elérését teszi lehetővé a IV. ötéves terv utolsó évében — amikor is a téeszek 6,4—6,8 százalékos termelésfejlesztéssel számolnak —, valamint a következő tervidőszakban — fejezte be nyilatkozatát dr. Soós Gábor államtitkár. (MTI) talános iskola elvégzése, a tsz tevékenységi körének megfelelő szakmában szakmunkás-bizonyítvány, illetőleg felsőfokú politikai képesítés megszerzése érdekében a megfelelő oktatási intézményben kíván továbbtanulni. A továbbtanuló tagot a munkaviszonyban állókéval azonos feltételekkel és mértékben az összes tanulmányi kedvezmények megilletik. A rendelet egvéb tanulmányok esetére is szabályozta a tsz-tagok kedvezményeit. tíKtsjfíomss 5 1975. FEBRUAR lí 1V-JGGYZET az Örökségről A mezőgazdasági tsz-ek tagjainak továbbtanulásáról
