Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-14 / 38. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS'M MEGYEI TAKÁCS LAPJA mS. FEBRUÁR 14., PÉNTEK Ára !» fillfe XXX ÉVFOLYAM, 38. SZÁM MÄS ÜLÉST TARTOTT A minisztertanács (3. oldal) ÁRNYÉKOK A CIPÖVÁSÁRLÁS KÖRÜL (3. oldal) MUNKÁSOK ÉS NÉPMŰVELŐK (4. oldal) A tartalékok i újratermelhetek Energiatakarékosság célszerűen Három megye energetikusainak szegedi tanácskozása A központi irányítás sajátos megnyilvánulása napjainkban a tartalékok feltárásának, a következetes takarékosságnak a szorgalmazása. Kampányról van szó? Nemesebb értelembán igen, liszen olyan feladatok kerültek a gazdálkodás, a mindennapi munka középpontjába, amelyeket nem lehet sem gazdasági szabályozással, sem központi utasításokkal egyszer s mindenkorra „lerendezni”. De a tartalékok tervszerű feltárása ás mozgósítása abban az értelemben nem kampány, hogy az adott tennivalók kiemelése nem mehet más, ugyancsak halaszthatatlan feladatok teljesítésének rovására. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ahol eddig jól dolgoztak, ott nincsenek is különösebb tennivalók. Valójában nem egyszerűen a nyilvánvaló pazarlások felszámolása került napirendre. Az is, mert jobb későn, mint soha. De ennél sokkalta többről van szó, A tartalékok ugyanis következetes, jó munkával újratermelhetek. Hiszen gyarapszik a hozzáértés, a szakismeret, a -tapasztalat, fejlődik a technika. Változtak és változnak a piaci feltételek. Keményebbekké, szigorúbbakká váltak, s válnak. Érthető tehát, hogy a magas színvonalon dolgozó,' gazdálkodó vállalatoknál is új tartalékok feltárásán fáradoznak. A takarékosság, a versenyképesség fokozása másutt, ahol közepes a fejlettség, még határozottabb követelmény. Az elmaradottság, a nem gazdaságos termelés pedig egyre tarthatatlanabb. A tőkés világpiaci inflációval párosuló válságjelenségek, értékesítési nehézségek miatt a késztermékek óra csak mérsékelten emelkedik. Így a nyersanyag és az energiahordozók világpiaci áremelkedése kétszeresen sújtja a feldolgozó ipart. A párt és a kormány kezdeményezésére megkezdődött a belső tartalékok szervezett, tervszerű feltárása és hasznosítása üzemeinkben. Február 15-ig elkészül a vállalatok idei takarékossági intézkedéseinek J*rve, kiegészítve a már meglevő éves termelési-gazdálkodási programot. A kidolgozás alatt levő új ötéves tervben már mindenütt eleve beépítik a hosszabb távon hasznosítható tartalékokat. Az új helyzetből adódó feladatok mozgalomjellege mind az idén. mind hosszabb távon feltételezi, hogy a tartalékok tervszerű fel- II Jllll IL.LU III« MlinilM Hl '—— I ■ tárása és hasznosítása közüggyé váljon, s ne degradálódjék valamely szakosztály vagy személy reszorttennivalójává. Vagyis nélkülözhetetlen a munkások, az alkalmazottak széles körének mozgósítása, a tervezés, a gazdálkodás demokratizmusának fejlesztése. Mindenkinek lehet jó ötlete, ügyes javaslata, hasznos kezdeményezése, amelyek értékét főként az adhatja meg, ha az személyes elkötelezettséggel, aktív cselekvéssel párosul. Bár a tartalékok feltárása, az ok és okozati összefüggések bonyolult kapcsolódásainak elemzése nélkülözhetetlen, mégsem válhat ez a tevékenység egymásramuto- gatássá. A saját tennivalók felelősségteljes mérlegelése, az ön- megismerés ' folyamata vezethet csak el más részlegekkel, üzemekkel, vállalatokkal való termékeny együttműködéshez. A jobb és céltudatosabb együttműködésben, a tervszerűen összehangolt közös cselekvésben, a vállalati és társadalmi méretű szervezettség fokozásában rejlő lehetőségeket, fehér foltokat nem lehet tehát kívülállók módijára felfedezni, a számla benyújtásával meghódítani. A mozgalmi jelleg, a társadalmi kapcsolatfelvétel, a takarékos- sági tervek egyeztetése, a szocialista szerződések követése segítheti a közös cselekvést. De mindenekelőtt legyen tiszta a saját házunk tája, hogy másoknak is segíthessünk a söpröge- tésben. Legkézenfekvőbb tartalék: a kereslethez, a kínálathoz igazodó rugalmas termelés és beszerzés. Különösen a tőkés piacokon, ahol a váratlanság, a rendkívüli bizonytalanság napjainkban másként nem is ellensúlyozható. A rugalmas reagálás pedig gyorsan mozgósítható és átcsoportosítható tartalékokat igényel. A tartalékok feltárása tehát sok vállalatnál főként a lehetőségek határainak bővítésére, nem mindig azok nyombani hasznosítására irányul. (A rugalmatlanság miatt keletkezett feszültségek, a lehetőségeket meghaladó vállalkozások eddig is gyakran vezettek kapkodáshoz, terv- szerűtlenséghez, pazarláshoz.) Vagyis a tartalékok feltárása néhol közvetlenül, másutt közvetve — a szűk keresztmetszetek felszámolásával, a rugalmas, tervszerű munka feltételeinek megteremtésével — szolgálják legeredményesebben a hatékonyabb gazdálkodást. Kovács József Nemzetközi tudományos Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött a Béke-világta- nács, az Országos Béketanács és az Akadémia Világgazdasági Kutató Intézete által rendezett háromnapos tanácskozás, amelyen nemzetközi munkacsoport tanácskozás foglalkozik a fejlődő országok problémáival és a fejlődési világkonferencia előkészítésével. A munkacsoport ülését — amelyen nagy számban vettek részt elsősorban a fejlődő országok képviselői — Berend T. Iván akadémikus nyitotta meg. A Minisztertahács az 1975. évi népgazdasági tervről szóló határozatában megjelölte azokat a feladatokat is, melyek az észszerű energiatakarékosság érdekében megoldásra várnak. Ezért minden területen nagy gondot kell fordítani az energiagazdálkodásra, s az energiahordozókkal való takarékosságra. E feladatok elősegítését szolgálta az a tanácskozás, melyet a Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megyei Tanács V. B., valamint az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Csongrád megyei csoportja és a körzeti energiafelügyelet rendezett Sze- í geden a Technika Házában. Az energiatakarékosság nép- gazdasági jelentőségéről a kialakult és várható helyzet alapján dr. Bátor Béla, az Állami I Energetikai és Energiabiztonság- ! technikai Felügyelet műszaki igazgatóhelyettese tartott elő- 7 adást. Többek között előadásában ■ körvonalazta azokat az össze- ; függéseket, nemzetközi okokat, : melyek az energiakrízis lávái- S fásához hozzájárultak. Rávilágí- I tott: a nyugati világ gazdasági « eseményeitől nem vagyunk tel- ; jesen mentesek, s a megváltó- * zott cserearányértékek miatt i csak több pénzért juthatunk ; alapanyagokhoz. A kialakuló ár » nekünk viszont sok, éppen ezért : az energiatakarékosság, a ren- - delkezésünkre álló energiakor- • dozók gazdaságosabb, ésszerűbb l felhasználása került előtérbe. A J szénhidrogénprogramot sikerült ! valóra váltani, melynek tiszta ! népgazdasági haszna több mii- ■ liárd. Felhívta a figyelmet arra, ■ hogy az iparvállalatoknak kő- ; telezően előírt energiafelhaszná- * lási határmennyiség túllépése ■ szabálysértési eljárást von ma- 1 ga után. Még mindig nem drága | —a környező országokhoz képest . — a benzin, a gázolaj ára, en- • nek ellenére néhány vállalat a ; többletköltségeit igyekszik a » fogyasztókra áthárítani. A vál- • lalatok által felhasználható ben- : zin-, gázolajmennyiségeket ata- j karékosság jegyében a szakmi- ; nisztériumok megszabják, s a ! meghatározott mennyiséget utal- 5 ványozzák a vállalataiknak. Vá- | sárlásról szóló r készpénzjegyzé- ; két a kutak nem adnak ki a vál- 5 lalatoknak, a szövetkezeteknek, ! hanem a vásárlási jeggyel kell 5 azt elszámolni. A más energia- ; hordozólíra való áttérést biztosít- • ja az a racionalizálási hitel, me- ! lyet az V. ötéves tervben másfél | milliárdos összegben e célra jj biztosítanak. Az energiahordo- S zók ésszerűbb felhasználására 5 fuvarozási irodákat állítanak 5 fel, hogy a gépkocsik igen ma- « gas üzemanyagigényes üres já- « rátáit kiküszöböljék. Már az idén is, s természete- ; sen a következő években is as hazai energiabázis — szén* föld- 8 gáz — fokozottabb mértékű fel- használására kell törekedniük a vállalatoknak, mert ez gazdaságos. A vállalatok energetikusainak az energiaigényes technológiák bevezetésekor — ha választási lehetőségül? van: a kisebb fajlagos ellenállású alkalmazást kell szorgalmazni. Egyúttal sort kell keríteni az energetikai berendezések felülvizsgálatára, karbantartására, a rekonstrukció fokozására. Ugyancsak a takarékosság egyik állomása, illetve eszköze a vállalatok járműparkjának megfelelő karbantartása. A hulladékenergia felhasználására is oda kell figyelni, hiszen 5—600 fokos füstgázok távoznak a kéményeken. A fafeldolgozó üzemek nem is ritkán tonnaszámra a szabadban égetik el a hulladékot. Az előadást követően többen tettek fel kérdéseket, melyek at energiatakarékosság hogyanjára, az adott területeken jelentkező problémákra hívták fel a figyelmet. Igen érdekes észrevétel volt, hogy a házgyári elemekből épülő lakások hőszigetelése nem megfelelő, pedig ezzel is energiát takaríthatnánk meg. Az NDK-ban végzett kísérletek szerint a HUNGAROCELL-szerű alapanyaggal hőszigetelt paneles házaknál az energiaigény a felére esett. Ez a példa is arra hívja fel a figyelmet, hogy a folyamatos energiaveszteség kiszámításával, kalkulálásával adott területen még mindig adósak vagyunk. Kecskeméti, követésre méltó példa, hogy a szék- és kárpitosipari vállalat négy hulladéktüzelésű kazánt állít munkába, s a fahulladék tüzelésével jelentős, több tonna olajat spórolnak meg. Varga Edit Befejezés előtt a csabai vásárcsarnok építése Befejezéséhez közeledik a békéscsabai új vásárcsarnok építése. Az építők az elárusítóhelyek burkolását és a csarnok mázolását végzik. Az új létesítmény átadására azonban még jó ideig várnunk kell, mert a belső pavilonokat „kifelejtették” a tervezésből, s ezt most pótolják. Előreláthatólag április végén megnyílik a vásárlóközönség előtt a megye legnagyobb és legkorszerűbb vásárcsarnoka
