Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

Üjra megszólal Kossuth Lajos hangja Sok érdekes politikai műsor szerepel a következő hetek rá­diós terveiben. Február 20-án újra megszólal Kossuth Lajos hangja Hegyi Füstös István összeállításában. Az első adás óta beérkezett le­velek nyomán az adás készítője megszólaltatta mindazokat, akik értékes adatokkal gazdagították annak a fonográf hengernek a történetét, amely a beszédtöre­déket őrizte. így ma már sokkal többet tudunk Feiner Károlyról, Kossuth rajongójáról, aki annak idején a felvételt készítette. A pesti házak titkai sorozat­ban február 19-én és március 2- án Kiss Károllyal beszélget a rádió munkatársa nemrégen megjelent Nincs megállás című könyvéről. Hogyan éltek elődeink? cím­mel új sorozat indul február 23- tól. Az első részt Az őshazáitól az új hazáig címmel sugároz­zák; arra keres feleletet, milyen változást hozott a honfoglalás eleink életében? (MTI) Művész-munkás találkozó a csabai konzervgyárban Jól halad a cukorrépa-termelési szerződéskötés Kedvezően alakulnak a mező- gazdasági nagyüzemek cukorré­pa-termesztési szerződéskötései; a Cukoripari Vállalat Trösztjé­nek tájékoztatása szerint a ter­melők leszerződték az előirány­zott 125 900 hektáros vetésterü­letet, sőt remény van arra, hogy a tervet néhány ezer hektárral túl is teljesítik. A gazdaságok egy része ter­melési rendszerekbe tömörült. Idén három ilyen szervezet mű­ködik, vetésterületük egy év alatt 20 000 hektárral nőtt, és megközelíti a 60 000 hektárt. Mindenki közlekedik — mindenkit hazavárnak A Békés megyei Rendőr-fő­kapitányság közlekedési osz­tálya elkészítette a megye múlt évi közlekedési statisztikáját. Ezek szerint megyénkben ta­valy 848 közlekedési baleset történt, s megyénk közútjain 32-en vesztették életüket. A legtöbb balesetet a személy- gépkocsik (280 esetben), a mo­torkerékpárok (186 alkalom­mal) és a kerékpárok (124- szer) okozták. A legtöbb bal­eset a gondatlan vezetés (149 alkalommal), az elsőbbség meg nem adása és a szabálytalan kanyarodás (egyaránt 119-szer), valamint a gyorshajtás (106 esetben) miatt történt. (Demény Gyula felvétele) A közelmúltban bensőséges találkozónak volt a színhelye a Békéscsabai Konzervgyár. A Békés megyei Jókai Színház ál­lami és társadalmi vezetőinek, művészeinek egy csoportja láto­gatást tett az élelmiszeripari üzemben. Dr. Keczer András ügyvezető igazgatót, Haász Mik­lós menedzsert, Cseresnyés Ró­zsa és Széplaki Endre színmű­vészeket, a színház szakszerve­zeti bizottságának vezetőit, Ga- rai Róbert színművészt és Bede László szervezőt Fehérvári Im­re, a konzervgyár főkönyvelölje fogadta. A gyár több mint más­fél száz, különböző beosztású dol­gozójának dr. Keczer András is­mertette a húszéves színház tör­ténetét, beszélt mindennapi munkájukról. A tájékoztató után élénk párbeszéd alakult ki a gyár és a színház képviselői kö­zött. A találkozón egy javaslat is született: a konzervgyár és a Jókai Színház kössön szocialista szerződést a művelődéspolitikai irányelvek még jobb, még szín­vonalasabb megoldása érdeké­ben. A javaslatot mindkét rész­ről örömmel fogadták. Szardíniásdoboz Utazott-e csúcsforgalomban a békéscsabai 1-es jelzésű au­tóbuszon? Körülbelül ehhez hasonlítható érdeklődés kísérte nemrégiben a TIT előadóter­mében dr. Soós Gábor MÉM- államtitkár előadását. A terem a szó szoros értelmében zsú­folásig -megtelt. Sőt a folyosón, a büfészobában is szorosan álltak egymás mellett az em­berek. Egy szűk ajtón át jött a hang. Figyelmes csend volt, mindenkit érdekelt a jövő, me­lyért ekkor egy pillanatnyi lé­legzetvételre ott megálltunk. Mint a halak a szardíniásdo- bozban nyomódtunk egymás­hoz. Aki a folyosón állt, bel­jebb igyekezett, hallani akarta miről is van szó? A IV. ötéves terv utolsó évének nagy mun­kájával miként tudunk meg­birkózni. hogyan látják tenni­valóinkat az élelmiszergazda­sági ágazat állami vezetői. Mi­lyen feladatok előtt állunk 1975—80 között a munka ter­melékenységének növelésében, az eszközök, berendezések ki­használásában. Melyek az V. ötéves tervben meghatározásra váró fejlesztések főbb irányai: szakosodás, együttműködés, koncentráció. Valahány ilyen program iránt itt, a megyében mindig élénk az érdeklődés. Most is az volt. Az üzemi vezetők hasz­nos információkat kaptak; ho­gyan látja a minisztérium az élelmiszergazdaság munkáját, további feladatát, a fontosabb áruknak milyen piaca várható, mire érdemes és mire kell job­ban ügyelni, hogy a társadal­mi igényeket hazai termésből elégíthessük ki. Az ágazat ne hozza kényszerhelyzetbe a nép­gazdaságot olyan fontosabb cikkek importálására, mint a zöldség, cukor, melyeket ed­dig idehaza kiválóan megter­meszthetünk. Felettébb érdekes, figyelmet lekötő, felelősségtudat-ébresztő volt az előadás. Közben az oxi­gén hiánya miatt el-elöntötte a hallgatóságot a veríték. De senki sem mozdult. Mint a busz vitt, sodort valamennyi­ünket az érvelő szó abba az irányba, amelybe most, 1975- ben okos takarékossággal, a termelékenység növelésével, a közös jövedelem fokozott gya­rapításával lépkedünk. Ez va­lamennyiünket érdekelt, hiszen úgy szorongtunk ott, mint csúcsforgalomban a békéscsa­bai 1-es járaton. A TIT Értelmiségi Klubja szűk az ilyen rendezvényekre. Két szoba nem sok négyzet- méterét kinőtték a községek­ben és a városokban dolgozó agrár szakemberek, akiknek szervező munkája nyomán az iparszerű gazdálkodás behatolt az évezredes rögbe, hogy fel­tárja, erősítse a benne levő erőt a többért és a mindig több élelmiszerért. Társadalmi méretekben már­is óriásiak a változások, pedig az iparszerű termelést a növé­nyek és az állatok világában még csak tanuljuk. S milyen hallatlanul nagy a varázsa an­nak, amit csinálunk, amit még jobban, olcsóbban szeretnénk csinálni, hogy példánk nyomán más országok is olyan élelmi­szerellátást biztosítsanak, mint a miénk. Ehhez kellenek a jó kútfők, olyanok, mint a dr. Soós által előadott program volt a TIT szardíniásdobozá- ban, de — ha lehetne valami­vel tágasabb helyen. Kellemet­len az, amikor az ember a szom­szédja fülébe szuszog és tapos­sa annak a lábát. Ilyen körül­mények között nem nagyon tud figyelni, pedig azért jött vagy megy az ember ilyen elő­adásra, hogy a jövő üzenetét hallgassa, tudatban felkészül­jön a reá váró munkára. Békéscsaba nagyon szűkösen áll ilyen helyek dolgában, pe­dig itt élet, érdeklődés, ter­melés és minden eddiginél na­gyobb hozamok vannak. Ezek­re az eredményekre vigyáz­nunk kellene, hogy ilyenfor­mán se skatulyázódjanak be az emberek. Dupsi Karol’ TerményfertőtSeníiést eredményes rágcsáló- és rovarirtást válallunk. VÁROSFÖLDI PETŐFI TSZ NÖVÉNYVÉDŐ SZOLGÁLATA Kecskemét, Széchenyi körút 32. Telefon: 11-225. Fekete Gyula: A fiú meg a katonák \ A GYULAI VASIPARI SZÖVETKEZET FELVÉTELRE KERES esztergályos, lakatos szak­munkásokat, betanított férfi és női dolgozókat, segédmunkásokat Bérezés;'egyéni teljesítmény alapján. Továbbá felvételre keresünk: gépésztechnikusokat tcchnologusí munkakörbe. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés; VASIPARI SZÖVETKEZET, GYULA, DOBOZI ÜT. 153737 4. Zseblámpa. Elem nincs ben­ne, se villanykörte, de máskü­lönben semmi baja. És zöldre is lehet állítani elsötétítéskor vagy pirosra. (El ne felejtse: jó volna egy körtét keríteni, belevalót. Elem, az van, több, mint akárki másnak... ha csak rá nem talált azóta a rejtek­helyen valaki.) Kis, lapos, zsebbe való ru­mosüveg, csavaros kupakkal. Lehet majd tejet hordani ben­ne az iskolába vagy forralt bort. (Bizony, igyekeznie kelle­ne most már haza az iskola miatt is. Még aztán, ha túl so­kat hiányzik, ismétlőre fog­iák.) Honvéd cigaretta, bontatlan csomagban. S levélborítékba csavarva pár darab Levente. A legbiztosabb pénz máma — Gábor bácsi is a cigarettát tar­totta legtöbbre —, akármit lehet érte cserélni. Idegen országban meg különösein, mert nem kell ahhoz beszéd. Csak megmutat­ja, hogy cigaretta, és adnak érte akár paprikás kolbászt is. Szorultság esetén erre kerít sort legelőször,, Nehogy aztán elvegyék erő­vel. Mert mindenféle emberek vannak! Megrettenve pillantott föl a neszre. A tarka kutya ott sunyított az ajtóban. Körülnézett, mit vághatna hozzá. Azután mást gondolt, s tört egy darabkát a ragacsos kenyérből. A kutya elugrott. De máris visszafordult, szimatolva köze­lebb somfordáit, és mohón fel­falta a darab kenyeret. „Mondom én, hogy éhes — gondolta a fiú. — Ebből is lát­ni, hogy idegen kutya, a ma­gyar kutya jól él mostanában, talál magának zabálni valót. Persze, hogy idegen kutya. Ma­gyar kutya mit keresne itt”. „Csakugyan — jutott az eszébe —, errefelé sehol sem látni az útszélen se lódögöt, se kikezdett halottat, semmit”. Megint tört egy darabkát a kenyérből, s ahogy a kutya elé dobta, neki magának is ösz- szefutott a szájában a nyál. Elővette használatos bicská­ját, amelyet már az előbb a zsebébe süllyesztett; akárhogy rendezkedik, annak minden­képp ott lesz a helye. A kissé már nyakli, vakrozsdás Sara- jevo-pengét megtörölte a nad­rágszárban, és szelt egy karéj kenyeret. Vastagon megkente szója -pástétommal. A kutya most már beóvatos­kodott az ajtón, közelebb som- polygott. Türelmetlenül izgett- mozgott, sóváran leste a fala­tozást. De nem tudta elkapni, lepattant az orráról, amikor feldobott neki egy falatnyit a pástétomos kenyérből. — Eljöhetnél éppen velem — mondta a kutyának. — Ki tud­ja, nem venném-e hasznodat. Mindenféle emberek vannak, sokat ér egy jó kutya máma. Megint elzúgott a közelben egy reoülő. De a kutya nem a repülőre figyelt, hanem a pás­tétomos kenyérre. — Hogy hívnak, mi? ... Úgy­sem találnám el. De te se ér­ted, miket mondok, mi? Nem szoktál te a magyar beszédhez. Tetszett a kutyának, hogy szóbaállnak vele, sűrűn ver- deste a földet a farkával. És mélyen lesunyva a fejét, hagy­ta magát megsimogatni. — No, jól van — mondta a fiú. — Igyekezzünk akkor, mert dél lesz. Szelt még egy takarékos karéj kenyeret, de nem adta oda a ku­tyának. Majd az úton, apró- donként. Üjra szemlét tartott a kin­cse! fölött. Nem szívesen vált volna meg semmitől. Vértére is csak a lópatkót dobta félre. Súlynak is súly. de meg a ha­tás» sincs olvam erős, mint a kötélé. Fölösleges volt Idáig is cipelni.

Next

/
Thumbnails
Contents