Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-13 / 37. szám
Üjra megszólal Kossuth Lajos hangja Sok érdekes politikai műsor szerepel a következő hetek rádiós terveiben. Február 20-án újra megszólal Kossuth Lajos hangja Hegyi Füstös István összeállításában. Az első adás óta beérkezett levelek nyomán az adás készítője megszólaltatta mindazokat, akik értékes adatokkal gazdagították annak a fonográf hengernek a történetét, amely a beszédtöredéket őrizte. így ma már sokkal többet tudunk Feiner Károlyról, Kossuth rajongójáról, aki annak idején a felvételt készítette. A pesti házak titkai sorozatban február 19-én és március 2- án Kiss Károllyal beszélget a rádió munkatársa nemrégen megjelent Nincs megállás című könyvéről. Hogyan éltek elődeink? címmel új sorozat indul február 23- tól. Az első részt Az őshazáitól az új hazáig címmel sugározzák; arra keres feleletet, milyen változást hozott a honfoglalás eleink életében? (MTI) Művész-munkás találkozó a csabai konzervgyárban Jól halad a cukorrépa-termelési szerződéskötés Kedvezően alakulnak a mező- gazdasági nagyüzemek cukorrépa-termesztési szerződéskötései; a Cukoripari Vállalat Trösztjének tájékoztatása szerint a termelők leszerződték az előirányzott 125 900 hektáros vetésterületet, sőt remény van arra, hogy a tervet néhány ezer hektárral túl is teljesítik. A gazdaságok egy része termelési rendszerekbe tömörült. Idén három ilyen szervezet működik, vetésterületük egy év alatt 20 000 hektárral nőtt, és megközelíti a 60 000 hektárt. Mindenki közlekedik — mindenkit hazavárnak A Békés megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztálya elkészítette a megye múlt évi közlekedési statisztikáját. Ezek szerint megyénkben tavaly 848 közlekedési baleset történt, s megyénk közútjain 32-en vesztették életüket. A legtöbb balesetet a személy- gépkocsik (280 esetben), a motorkerékpárok (186 alkalommal) és a kerékpárok (124- szer) okozták. A legtöbb baleset a gondatlan vezetés (149 alkalommal), az elsőbbség meg nem adása és a szabálytalan kanyarodás (egyaránt 119-szer), valamint a gyorshajtás (106 esetben) miatt történt. (Demény Gyula felvétele) A közelmúltban bensőséges találkozónak volt a színhelye a Békéscsabai Konzervgyár. A Békés megyei Jókai Színház állami és társadalmi vezetőinek, művészeinek egy csoportja látogatást tett az élelmiszeripari üzemben. Dr. Keczer András ügyvezető igazgatót, Haász Miklós menedzsert, Cseresnyés Rózsa és Széplaki Endre színművészeket, a színház szakszervezeti bizottságának vezetőit, Ga- rai Róbert színművészt és Bede László szervezőt Fehérvári Imre, a konzervgyár főkönyvelölje fogadta. A gyár több mint másfél száz, különböző beosztású dolgozójának dr. Keczer András ismertette a húszéves színház történetét, beszélt mindennapi munkájukról. A tájékoztató után élénk párbeszéd alakult ki a gyár és a színház képviselői között. A találkozón egy javaslat is született: a konzervgyár és a Jókai Színház kössön szocialista szerződést a művelődéspolitikai irányelvek még jobb, még színvonalasabb megoldása érdekében. A javaslatot mindkét részről örömmel fogadták. Szardíniásdoboz Utazott-e csúcsforgalomban a békéscsabai 1-es jelzésű autóbuszon? Körülbelül ehhez hasonlítható érdeklődés kísérte nemrégiben a TIT előadótermében dr. Soós Gábor MÉM- államtitkár előadását. A terem a szó szoros értelmében zsúfolásig -megtelt. Sőt a folyosón, a büfészobában is szorosan álltak egymás mellett az emberek. Egy szűk ajtón át jött a hang. Figyelmes csend volt, mindenkit érdekelt a jövő, melyért ekkor egy pillanatnyi lélegzetvételre ott megálltunk. Mint a halak a szardíniásdo- bozban nyomódtunk egymáshoz. Aki a folyosón állt, beljebb igyekezett, hallani akarta miről is van szó? A IV. ötéves terv utolsó évének nagy munkájával miként tudunk megbirkózni. hogyan látják tennivalóinkat az élelmiszergazdasági ágazat állami vezetői. Milyen feladatok előtt állunk 1975—80 között a munka termelékenységének növelésében, az eszközök, berendezések kihasználásában. Melyek az V. ötéves tervben meghatározásra váró fejlesztések főbb irányai: szakosodás, együttműködés, koncentráció. Valahány ilyen program iránt itt, a megyében mindig élénk az érdeklődés. Most is az volt. Az üzemi vezetők hasznos információkat kaptak; hogyan látja a minisztérium az élelmiszergazdaság munkáját, további feladatát, a fontosabb áruknak milyen piaca várható, mire érdemes és mire kell jobban ügyelni, hogy a társadalmi igényeket hazai termésből elégíthessük ki. Az ágazat ne hozza kényszerhelyzetbe a népgazdaságot olyan fontosabb cikkek importálására, mint a zöldség, cukor, melyeket eddig idehaza kiválóan megtermeszthetünk. Felettébb érdekes, figyelmet lekötő, felelősségtudat-ébresztő volt az előadás. Közben az oxigén hiánya miatt el-elöntötte a hallgatóságot a veríték. De senki sem mozdult. Mint a busz vitt, sodort valamennyiünket az érvelő szó abba az irányba, amelybe most, 1975- ben okos takarékossággal, a termelékenység növelésével, a közös jövedelem fokozott gyarapításával lépkedünk. Ez valamennyiünket érdekelt, hiszen úgy szorongtunk ott, mint csúcsforgalomban a békéscsabai 1-es járaton. A TIT Értelmiségi Klubja szűk az ilyen rendezvényekre. Két szoba nem sok négyzet- méterét kinőtték a községekben és a városokban dolgozó agrár szakemberek, akiknek szervező munkája nyomán az iparszerű gazdálkodás behatolt az évezredes rögbe, hogy feltárja, erősítse a benne levő erőt a többért és a mindig több élelmiszerért. Társadalmi méretekben máris óriásiak a változások, pedig az iparszerű termelést a növények és az állatok világában még csak tanuljuk. S milyen hallatlanul nagy a varázsa annak, amit csinálunk, amit még jobban, olcsóbban szeretnénk csinálni, hogy példánk nyomán más országok is olyan élelmiszerellátást biztosítsanak, mint a miénk. Ehhez kellenek a jó kútfők, olyanok, mint a dr. Soós által előadott program volt a TIT szardíniásdobozá- ban, de — ha lehetne valamivel tágasabb helyen. Kellemetlen az, amikor az ember a szomszédja fülébe szuszog és tapossa annak a lábát. Ilyen körülmények között nem nagyon tud figyelni, pedig azért jött vagy megy az ember ilyen előadásra, hogy a jövő üzenetét hallgassa, tudatban felkészüljön a reá váró munkára. Békéscsaba nagyon szűkösen áll ilyen helyek dolgában, pedig itt élet, érdeklődés, termelés és minden eddiginél nagyobb hozamok vannak. Ezekre az eredményekre vigyáznunk kellene, hogy ilyenformán se skatulyázódjanak be az emberek. Dupsi Karol’ TerményfertőtSeníiést eredményes rágcsáló- és rovarirtást válallunk. VÁROSFÖLDI PETŐFI TSZ NÖVÉNYVÉDŐ SZOLGÁLATA Kecskemét, Széchenyi körút 32. Telefon: 11-225. Fekete Gyula: A fiú meg a katonák \ A GYULAI VASIPARI SZÖVETKEZET FELVÉTELRE KERES esztergályos, lakatos szakmunkásokat, betanított férfi és női dolgozókat, segédmunkásokat Bérezés;'egyéni teljesítmény alapján. Továbbá felvételre keresünk: gépésztechnikusokat tcchnologusí munkakörbe. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés; VASIPARI SZÖVETKEZET, GYULA, DOBOZI ÜT. 153737 4. Zseblámpa. Elem nincs benne, se villanykörte, de máskülönben semmi baja. És zöldre is lehet állítani elsötétítéskor vagy pirosra. (El ne felejtse: jó volna egy körtét keríteni, belevalót. Elem, az van, több, mint akárki másnak... ha csak rá nem talált azóta a rejtekhelyen valaki.) Kis, lapos, zsebbe való rumosüveg, csavaros kupakkal. Lehet majd tejet hordani benne az iskolába vagy forralt bort. (Bizony, igyekeznie kellene most már haza az iskola miatt is. Még aztán, ha túl sokat hiányzik, ismétlőre fogiák.) Honvéd cigaretta, bontatlan csomagban. S levélborítékba csavarva pár darab Levente. A legbiztosabb pénz máma — Gábor bácsi is a cigarettát tartotta legtöbbre —, akármit lehet érte cserélni. Idegen országban meg különösein, mert nem kell ahhoz beszéd. Csak megmutatja, hogy cigaretta, és adnak érte akár paprikás kolbászt is. Szorultság esetén erre kerít sort legelőször,, Nehogy aztán elvegyék erővel. Mert mindenféle emberek vannak! Megrettenve pillantott föl a neszre. A tarka kutya ott sunyított az ajtóban. Körülnézett, mit vághatna hozzá. Azután mást gondolt, s tört egy darabkát a ragacsos kenyérből. A kutya elugrott. De máris visszafordult, szimatolva közelebb somfordáit, és mohón felfalta a darab kenyeret. „Mondom én, hogy éhes — gondolta a fiú. — Ebből is látni, hogy idegen kutya, a magyar kutya jól él mostanában, talál magának zabálni valót. Persze, hogy idegen kutya. Magyar kutya mit keresne itt”. „Csakugyan — jutott az eszébe —, errefelé sehol sem látni az útszélen se lódögöt, se kikezdett halottat, semmit”. Megint tört egy darabkát a kenyérből, s ahogy a kutya elé dobta, neki magának is ösz- szefutott a szájában a nyál. Elővette használatos bicskáját, amelyet már az előbb a zsebébe süllyesztett; akárhogy rendezkedik, annak mindenképp ott lesz a helye. A kissé már nyakli, vakrozsdás Sara- jevo-pengét megtörölte a nadrágszárban, és szelt egy karéj kenyeret. Vastagon megkente szója -pástétommal. A kutya most már beóvatoskodott az ajtón, közelebb som- polygott. Türelmetlenül izgett- mozgott, sóváran leste a falatozást. De nem tudta elkapni, lepattant az orráról, amikor feldobott neki egy falatnyit a pástétomos kenyérből. — Eljöhetnél éppen velem — mondta a kutyának. — Ki tudja, nem venném-e hasznodat. Mindenféle emberek vannak, sokat ér egy jó kutya máma. Megint elzúgott a közelben egy reoülő. De a kutya nem a repülőre figyelt, hanem a pástétomos kenyérre. — Hogy hívnak, mi? ... Úgysem találnám el. De te se érted, miket mondok, mi? Nem szoktál te a magyar beszédhez. Tetszett a kutyának, hogy szóbaállnak vele, sűrűn ver- deste a földet a farkával. És mélyen lesunyva a fejét, hagyta magát megsimogatni. — No, jól van — mondta a fiú. — Igyekezzünk akkor, mert dél lesz. Szelt még egy takarékos karéj kenyeret, de nem adta oda a kutyának. Majd az úton, apró- donként. Üjra szemlét tartott a kincse! fölött. Nem szívesen vált volna meg semmitől. Vértére is csak a lópatkót dobta félre. Súlynak is súly. de meg a hatás» sincs olvam erős, mint a kötélé. Fölösleges volt Idáig is cipelni.
