Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

Kimagasló eredményeket hozott az egyesülés első esztendeje a hattonyai Május 1. Tsz-hen

NÉGYEZER-HATVANÖT

hektáros nagy gazdaságát 197-t. január elsején a volt Május 1. és a Vörös Október Termelő- szövetkezet egyesítésével alakította ki a battonyai Május 1. Tsz. Az egyesülés első esztendeje a vártnál is jobb eredményeket hozott. Erről adott tájékoztatást a zárszámadási közgyűlésen Mák Ferenc elnök.Elmondotta többek között, hogy a szövetkezet össz- taglétszáma 818, az aktív dolgozóké ebből 487. Mindenkit a szakmai felkészültségének megfelelő munkaterületre osztottak be. Búzából, kukoricából, cukorrépából a szokásosnál magasabb átlagtermést takarítottak be, de táblánként igen nagy volt a szóródás. A Május 1. Tsz még erősen magán viselte az egyesülés okozta nehézségeket. Azelőtt kisebb parcellákon dolgoztak, nem sikerült minden egyes növényféleség alá megfelelően előkészíteni a talajt, no meg a fajtakérdéssel is baj volt.

Ennek ellenére a növénytermelési ágazat 1970-hez viszonyítva az egyesített nagy területen 25 millió forint helyett 40 millió forint árbevételt produkált.. Az egy dolgozóra jutó évi átlagkereset 1973-ban a két termelőszövetkezetben kü- lön-kiilön 22 310 forint volt, 1074-ben nedig 27 600 forint. Az egynapi • átlagkeresete meghaladta a 120 forintot, ami battonyai viszonylatban jónak mondható.

Arról, hogy milyen módszerekkel érték el a fenti jó eredményeket, Tóth Pál főmezőgazdász a következőképp nyilatkozott:

— Mindenekelőtt a termelés

szerkezetét kellett alaposan megváltoztatni. Azelőtt 24—25- íajta növényt- termeltünk. Elsősorban ezt az ágazatot kellett megreformálni, hisz az összbevétel 80 százalékát ma is a növénytermesztés adja. 1974- ben már 5 főnövényt — búzát, kukoricát, cukorrépát, sep- rűcirkot és szálas takarmányt — termeltünk. Jobban megválogattuk az egyes növényféleséKigombolta a kabátját, a nadrágját, és megszólította a ierekára csavart kötelet, amely fellazult az éjszaka. Éppen hatszor érte körül a derekát És ez a kötél nemcsak szerencsét hoz — nemhogy ilyen hosszú, de nyúlfarknyi is belőle — hanem azon felül távol tartja a bajokat, a szerencsétlenséget, a rossz lelkeket, a rontást. Ha igaz, a vadállatokat is.

„Persze, hogy a vadállatokat is, nem volt eszemben az előbb. És ugye távol is tartotta, pedig biztosan van itt vadállat, hogyne lenne, idegen országban, de csak a kutya jöhetett ide, mert az nem vadállat. Ha minden szerencsétlenséget távol tart, akkor persze. hogy minden vadállatot is, hiszen az embernek szerencsétlenség a vadállat. Vagy a golyó, a bomba, az mind szerencsétlenség. Engem a golyó is elkerül...”

Visszatömködte a sok értékes holmit az oldalzsákba, ügyelve arra is, hogy puha mellé kerüljön a törékeny. Megteltek megint a zsebei is, mind. A végén csak a maradék darab kenyérnek nem jutott hely sehol.

Majd a kebelébe dugja. Elfogy az, még ma.

Azért csak kár volt azt a jó oldalzsákot elcserélni a bics" Bár azóta kerített volna másikat, ha ráteszi a célt. De cipelni éppen elég ezt az egyet is.

Kellene egy újabb rejtekhely; az volna még a 'egjcbb. Csák nem Németországban.

I gek fajtáit. Kukoricából például a bőtermő magyar és jugoszláv hibrideket vetettük, s a terület felén már zárt rendszerben, nagy teljesítményű gépekkel dolgoztunk.

— Műtrágyából — hatóanyagra átszámítva — azelőtt hektáronként 300 kilót, tavaly már 400 kilót szórtunk el. A

/ tápanyag-utánpótlás is besegített abba, hogy seprűcirokból

— amit a tagság „szent növénynek” keresztelt el, mert ió kereseti lehetőséget biztosít — 1974-ben 113 hektár átlagában 28 mázsás szakálltermést takarítottunk be. Terven felül ez a növényféleség szakállból és magból 2 millió forint árbevételt produkált. A korábbi években ugyanis már a 22 mázsás átlag rekordnak számított, de volt olyan esztendő is, amikor 7 mázsa szakállt arattak hektáronként a Május 1. és a Vörös Október határában.

az Állattenyésztés

hátrányos helyzetből indult a főmezőgazdász véleménye szerint Hisz egyik szövetkezetnek sem volt azelőtt korszerű szakosított telepe. A régi istállókat töltötték meg jószággal, ahol csak elavult technológiával dolgozhattak az állatgondozók. Ennek ellenére 1974-ben

— a két volt szövetkezet fennállása óta először — csaknem 600 ezer forint nyereséget hozott az állattenyésztés. Azelőtt rendszerint veszteséges volt ez az ágazat.

— Az űj gazdasági évben már az állattenyésztésben is előrébb lépünk — magyarázza Tóth elvtárs. — A tehénlétszámot 230-ról 300-ra növeljük az idén s a tejtermelést 3 ezer liter fölé emeljük. Hízott sertésből a korábbi 2 ezer helyett legalább 2500-at értékesítünk a közösből. Magtárpadlásos módszerrel iparszerű baromfi- tenyésztésre rendezkedünk be. Már az idén 140 ezer pecsenyebaromfit adunk a feldolgozó iparnak. A pecsenyecsirke- nevelés 1975-ben várhatóan négymillió forinttal növeli az állattenyésztési ágazat árbevételét.

Most lehet mászkálni, keresztül a határon, mert itt a front. De a front se lesz mindig itt. Ki tudja, mikor jöhetne át az eldugott holmiért.

És nőhéz volna itt eligazodni, még ha a faluk nevét tudná is. Ki van éppen írva itt is a falu neve a táblára, de azt egészen másképp mondják ezek.

Érdekes, ha ugyanaz a szó van is leírva, a magyar magyarul olvassa el, a német meg németül. Az orosz meg biztosan oroszul olvassa el.

A kutya hegyesen ült az ajtófélnél és várakozón leste a készülődést.

Magára kanyarította az oldalzsákot a fiú, és felhajtotta a kabátgallért, — öntudatlanul az apja mozdulatával. Még egyszer körülnézett, figyelmesen.

— Gyere no, kiskutyám. Gyerünk.

Dobott neki egy csipetnyi kenyeret

A kutya felkapta. Szaglászott még egy kicsit a földön, aztán csak megállt a faház előtt, és fülét hegyezve figyelte, ahogy ő az ösvényre kapaszkodva távolodik.

Visszafordult a tisztás széléről, s füttyentett.

— Kiskutyám, gyere... *

Gyeride... ;

Megint egy darab kenyér. „A • magyar szó, az lehet neki fúr- • osa” — gondolta.

A kutya most már hozzásze- j gődött, és kettesben indultak ; lefelé, a kövesúthoz

(Folytatjuk) 5

Beszélt a főmezőgazdász arról is, hogy az idén átadják rendeltetésének a négymillió forintos költséggel épülő új gépjavító műhelyt. Ugyanis újabb nagy teljesítményű gépek érkeznek a szövetkezetbe, hisz a kukoricát immár 1310 hektáron, a cukorrépát pedig 230 hektáron zárt termelési rendszerben állítják elő. A modern gépek állandó karbantartása csak jól felszerelt gépműhelyben biztosíthatá Sok fiatal jelentkezett az utóbbi időben termelőszövetkezeti tagnak. A fogékony ifjúságot elsősorban a modem gépekre ültetik és a szerelőműhelyben foglalkoztatják.

— Nagy segítség lesz az idén az új terményszárító és tároló átadása — magyarázza Tóth elvtárs. — Tavaly 600 vagon kukoricát szállítottunk a környékbeli mezőgazdasági üzemekbe szárításra. Ez legalább egymillió forint költségtöbbletet jelentett, amit 1975-től már megtakaríthatunk. Szólnunk kell a háztáji gazdaságokról, hisz nálunk a háztáji a közös gazdaság szerves része. Takarmányboltot üzemeltetünk, függetlenített háztáji bizottsági elnök segíti a tagság hízott sertés értékesítését és egyéb állattenyésztési munkáját. Tavaly háztájiból két és fél millió forint értékű húst adtak el a közös gazdaságon, keresztül.

SZÜLÖTT arról is a főmezőgazdász. hogy a lakosság friss zöldséggel, gyümölccsel való ellátására a nagyközségben három boltot nyitottak. Tavaly hét hektáron termeltek vegyes zöldséget, az idén 13 hektáron termelnek lakossági ellátásra. Nagy a tagság megbecsülése is. Az idén újabb 130 tag kapja meg a törzsgár- datag címet és a vele járó hűségjutalmat. Négy szocialista brigád 80 tagja áll a jubileumi versenymozgalom élén, de tovább akarják szélesíteni — és tartósítani — e nemes kezdeményezést. Elkészült a szövetkezet konkrét takarékossági terve is. Az idei jó tapasztalatokat állandósítani akarják, hogy a népgazdaság és a tagság javára minden időben magas hatékonysággal, alacsony költségekkel termelhessen a Május 1. Tsz.

Ary Róza

A BÉKÉS MEGYEI VIZES CSATORNAMŰ VÁLLALAT ÖNÁLLÓ GÉPCSOPORTJA FELVÉTELRE KERES

1 FÖ AGGREGÁTOR- KEZELŐI ÉS MOTORSZERELŐI VIZSGÁVAL RENDELKEZŐT kiemelt fizetéssel. HEGESZTŐKET. LAKATOSOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT

Jelentkezni lehet: Békés, Berényi 33. önálló gépcsoportvezetőnél.

176 159

A VOLÁN 8. sz. Vállalat felvételre keres:

tehergépkocsi-vezetőket, autószerelőket, kalauzokat, szállítómunkásokat, üzemanyag kút-kezelőt, SZTK-ügy intézőt.

valamint

könyvelőt.

Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi út 87. Munkaügyi önálló osztály, x

Budapest

felszabadításáért harcolt

Ma 30 esztendeje szabadult fel hazánk fővárosa, Budapest. A jubileum alkalmából felikerestük Bocs kő Györgyöt, a battonyai Dózsa Tsz állattenyésztési brigádvezetőjét, aki részt vett a felszabadító harcokban. Kiváncsiak voltunk, hogy kerülj a szovjet hadsereghez, milyen emléket őriz a II. világháborúból.

— Engem korán, 1940 decemberében behívtak katonának. Különböző zászlóaljaknál teljesítettem szolgálatot, míg végül is 1943 januárjában az orosz frontra vezényeltek. Első alkalommal 15 hónapot töltöttem szovjet földön. Eljutottam egészen Novgorod!®. Tombolt bennem a tehetetlen düh. Láttam a fasiszták kegyetlenkedését

Szemtanúja. voltam nemegyszer, amikor ártatlan nőket, gyermekeket és öregeket állítottak sortűz elé. A kegyetlen mészárlások mély nyomot hagytak bennem. Mivel jól beszéltem a délszláv nyelvet, nagyon gyorsan megtanultam folyékonyan beszélni oroszul. Sok családdal megbarátkoztam, beszélgettem szovjet emberekkel, akik mérhetetlen áldozatot hoztak ebben a háborúban.

— Mikor gondolt a szökésre, hogyan sikerült megvalósítani?

— Már az első* hónapokban megfordult a fejeimben a szökés, de nem tudtam végrehajtani. Amikor másodszorra kivezényeltek 1944 tavaszán szovjet földre, megfogadtam: ha törik, ha szakad átallok. Sikerült! Orosz nyelvtudásom segített ebben. Nekem akkor az ÉLETET jelenítette a nyelvtudás. Mehettem volna a hátországba is, de én inkább a fegyveres harcot választottam, nagyon

pünkön jobbról a második Rocz- kó György.) Az ecseri templom kertjében — az adott körülményekhez viszonyítva — katonai pompával helyeztük örök nyugalomra. Aztán még nagyobb elszántsággal vetettük magunkat a harcba Autóval hallókö- zelbe merészkedtünk az ellenséghez és adtuk a több nyelvű felhívást, tájékoztatást.

— Ma is előttem van a 30 év előtti Budapest. Szinte a bőrömön éreztem a lángot, amikor láttam az égő házakat. Borzalmas volt hallani a sebesültek

gyűlöltem a nácikat. 1944 nyarán a 317-es szovjet politikai különítményhez kerültem. Velük jöttem végig mint felderítő és propagandista. Volt ott román, német és cseh katona is. Nemzetközi brigádot alakítottunk. ' Hangosbemondón több nyelven felhívásokat intéztünk a fasiszta táborokban harcolókhoz, hogy álljanak az igazság oldalára. Tájékoztattuk őket a front igazi állásáról, a szovjetek előrenyomulásáról. A hadtest lapjához is gyakran vittem jelentést, itt találkoztam sűrűn Illés Bélával, aki magas rangú tiszt volt és újságíró.

— Mikor került kapcsolatba Steinmetz kapitánnyal?

— Steinmetz kapitány 1944 szeptemberében került hozzánk. Nagyon szerettük. Szerény, nagy tudású katona és politikus volt. Hat nyelven beszélt folyékonyan. Amikor a halálhírét hallottuk, nem akartuk elhinni, hogy a németek ennyire semmibe veszik a nemzetközi egyezményt.

A hős parlamentert Ecsetre vittük. Én magam is álltam

díszőrséget a koporsójánál. (Kéjajveszékelését. Láttam az éhező pestieket, amint a döglött ló húsából faragnak maguknak Jó lenne, ha soha, sehol nem lenne háború...

— Meddig haladt a szovjet csapatokkal?

— Csaknem Prágáig. Itt ért utói bennünket a német kapituláció híre. Kétnapos ünnepséget rendeztünk. Aztán hazajöttem. Megnéztem a romokban heverő Budapestet, de jólesett látni az emberek éiníakarását, az újjáépítést. Manapság ha Pesten járok — meghívnak ünnepségre, baráti találkozóra —, neim győzöm csodálni: mit tud az emberiség alkotni 30 év alatt, ha szabad hazában él. Ha úgy alakulna, ismét vállalkoznék az idegfeszítő harcokra. Ezzel a tapasztalattal természetesen sok mindent másképp csinálnék, de kitartásban az lennék, aki 30 évvel ezelőtt voltam.

Ary Róza