Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-13 / 37. szám
1975. FEBRUAR 13., CSÜTÖRTÖK Ara m miét XXX. ÉVFOLYAM, 37. SZÄM Hazánk fővárosát minden állampolgár magáénak vallja Dísisünnepség Budapest fetssahaduiásának 30, évfordulóján Mas SZARDlNlÁSDOBOZ (4. oldal) MEGNYÍLT A TANÁCS OKTATÁSI INTÉZETE (3. oldal) JELENTÉS A BATTONYAI TSZ-BÖL (5. oldal) Megemlékezés Moszkvában A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága, a Fővárosi Tanács, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága, a Szakszervezetei: Budapesti Tanácsa és a KISZ[ Budapesti Bizottsága a főváros felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából szerdán délután ünnepséget rendezett « Vígszínházban. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet 'Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, az MSZMP KB tagja, a kormány elnökhelyettese, Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet V. F. Promiszlov, az SZKP KB tagja, Moszkva város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke, a szovjet főváros küldöttségének vezetője és V. Ny. Ja- godkin, a moszkvai pártbizottság titkára, továbbá a felszabadulási évforduló alkalmából a többi baráti országból hazánkba érkezett delegáció vezetője: Gheorghe Cioara, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a bukaresti pártbizottság első titkára, Bukarest főpolgármestere, Antonin Kupék, a CSKP KB elnökségi tagja, a prágai pártbizottság első titkára, Jerzy Majewski, a LEMP KB tagja, Varsó főpolgármestere, Milan Tadics, a belgrádi pártbizottság titkárságának tagja, Kari Heinz Nadler, a berlini pártbizottság titkára és Stefan Do- cev, a szófiai pártbizottság titkára. Tagja volt az elnökségnek B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, F. K. Iscsenko altábornagy, továbbá Makarov ezredes, a Budapest nevét viselő szovjet katonai alakulat parancsnokságának képviselője és B. D. Sevikin követtanácsos, a budapesti szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A jubileumi ünnepségen jelen voltak a főváros felszabadításában részt vett egykori magyar partizánok, a Szocialista Hazáért érdemrend számos kitüntetettje, a főváros párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői, a budapesti országgyűlési képviselők, a budapesti fegyveres testületek képviselői, kiváló dolgozók, a lakosság minden rétegének képviselői. Jelen voltak a szocialista országok fővárosainak delegációi, a baráti országok diplomáciai képviseleteinek vezetői. Katona Imre megnyitó szavai után Szépvölgyi Zoltán mondott ünnepi beszédet. Moszkvában, a szovjet hadsereg központi házában szerdán emlékünnepséget rendeztek Budapest felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen jelen volt Vlagyimir Bolgih, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. N. Arutyunjan, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökhelyettese. Ott volt Rapai Gyula, hazánk moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ünnepségen Szemjon Ivanov hadseregtábomok. a 3 Ukrán Front volt törzsparancsnoka mondott beszédet, melyen 'megjelent a szovjet hadsereg és a flotta számos vezető tábornoka, a moszkvai helyőrség katonai, a hazánk felszabadításáért vívott harcok sok veterán tábornoka, tisztje és katonája. a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kollektív tagüzemeinek dolgozói. Megyénkből indul el a nőmozgalmi krónika írása Szépvölgyi Zoltán beszéde Tisztelt Nagygyűlés? Tisztelt Vendégeink! Kedvesi Elvtársnők, Elvtársak! Holnap lesz 30 esztendeje, hogy a dicsőséges Vörös Hadsereg hat hétig tartó súlyos, nősi harcok árán a fasiszta elnyomás alól felszabadította hazánk fővárosát, Budapestet. Ezzel megnyílt előttünk a fejlődés, a társadalmi felszabadulás lehetősége, út az emberibb, a gazdagabb és boldog társadalom: a szocializmus felépítéséhez. 1945. február tizenharmadi- ka sorsforduló volt Budapest életében, s egyben reménysugár, hogy nincs már messze az a nap, amikor sokat szenvedett hazánk szabaddá, függetlenné válik. A szabadság vérben fogant a szovjet hősök vérében. A Vörös Hadsereg hadvezetősége tudta, hogy a bekerített város hosszú ostroma mérhetetlen szenvedést zúdítana a békés lakosságra. Tízezrek életének feláldozását követelné a harc, és romba döntené Európa egyik legszebb nagyvárosát. Ezért akarta elkerülni a vérontást, a rombolást. Felszólította a Budapestet megszállva tartó fasiszta csapatok parancsnokait: hagyják abba a reménytelen ellenállást! De ez a felhívás eredménytelen maradt. A hitlerista hadak megsemmisülésre ítélték a várost és lakosságát. A hős szovjet harcosok viszont inkább a mérhetetlen áldozatot vállalták, hogy a lehető legkisebb rombolás árán felszabadítsák. Mély és soha el nem múló hálát érzünk a szovjet nép iránt. Budapest főváros lakossága nevében köszönő szavakkal fordulunk az élőkhöz és kegyelettel, tisztelettel emlékezünk azokra a szovjet harcosokra, akik a legdrágábbat, életüket áldozták a fővárosunkért, népünk felemelkedéséért. "Emlé- küloet örökké megőrizzük. A szovjet hadsereg oldalán küzdöttek a már felszabadult más népek katonái is. Tisztelettel emlékezünk mindazokra a magyar hazafiakra, az ellenállás hőseire, akik a náci megszállás poklában, a nyilas-uralom barbár terrorjának sötét napjaiban mertek harcolni, s akik közül sokan életüket is áldozatul adták népünk szabadságáért, fővárosunk felszabadításáért. őszinte megbecsüléssel gondolunk a budai önkéntes ezred katonáira, akik a szovjet hadsereg oldala# eredményes küzdelmet folytattak Buda felszabadításáért. Ezután a felszabadulást követő napokról beszélt az előadó: — Az élet megindulása — a szó szoros értelmében — a Szovjetuniónak köszönhető. Az akkori Budapest aléltságból és rabságból ébredő népét a szovjet emberek segítették talpra állni, ők segítettek az új világ építésében: a közigazgatás újjászervezésében, az élelmezés megoldásában, a közlekedés helyreállításában, az ipari termelés megindításában és nyersanyaggal való ellátásában. Nélkülük a lakosság élelmezését megoldani, a járványveszélyt elhárítani nem lehetett volna. Ezt a segítő támogatást azóta is érezzük. A Szovjetunióval, a szovjet emberekkel való barátságunk, a politikai, a gazdasági, a kulturális és minden irányú együttműködésünk a szocializmus építése során bővült és erősödött meg. vált tartóssá és meg- bonthatatlanná. Tisztelt Elvtársak! Az újjászületés vezetője és lendítő ereje a Magyar Kommunista Párt volt, amely az összes hazafias erők tömörítését, a társadalom demokratikus átalakításának szükségességét hirdette, és a leghaladóbb társadalmi erőre, a fővárosi munkásságra támaszkodott. A budapesti kommunista munkások, forradalmi hagyományaikhoz híven, az elsők között csatlakoztak az országépítés nagy feladatához. Minden demokratikus és haladó erőt tömörítve, lelkesedéssel és példamutatással szervezték és vezették a forradalom győzedelmes kibontakozását. Vállalták mindenütt (Folytatás a 2. oldalon) A Hazafias Népfront megyei nőbízottsága és művelődési munkaközössége február 12-én, tegnap délelőtt Békéscsabán a városi tanács dísztermében ankétet tartott, ahol részt vett Nagy Imréné, az MSZMP megyei bizottságának nőfelelőse is. Bocskai Mihályné, az SZMT titkára megnyitójában a nőmoz- galom eddigi fejlődéséről és a tanácskozás céljáról szólt. Többek között elmondotta, hogy ezen a napon indítják el azt a mozgalmat, amelynek célja ösz- szegyűjteni, feldolgozni a megye nőmozgalmi múltjának történetét. Az ankéion előadást tartott dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igazgatója, aki Az agrárszocialista nőmozgalom kezdeti eseményei a Viharsarokban címmel .ismertette az 1897- ben kialakult mozgalom kezdetét és fejlődését. Ez a tanácskozás tulajdonképpen megemlékezés is volt a szocialista nőmozgalom korabeli megyei eseményeiről. A résztvevők sok érdekes adatot tudtak meg Szabó Ferenc előadásából Várkonyi István tevékenységéről, aki sokat tett a földmunkás szakszervezeti mozgalom létrehozásáért, melybe a nőket is bevonta. Az asszonyok és lányok a férfiakkal együtt vállalták a megpróbáltatásokat és nem egyszer a börtönt is. Ezután Tóbiás Áron, a Magyar Nők Országos Tanácsa sajtóirodájának vezetője „A nőmozgalom krónikaírásának elvi és gyakorlati módszerei” — címmel tartott tájékoztatást. Beszélt a mozgalom fejlődéséről, a felszabadulás első napjaiban történtekről, az országos nőszervezet megalakulásáról és az azt követő kongresszusokról. Érdekességként említette meg. hogy az első kongresszuson több Békés megyei felszólaló volt, akik ma is élnek és emlékeik felidézésével sok segítséget tudnak nyújtani a nőbizottságok tagjainak, akik vállalják a krónikaírást. Forrásmunkákat is meg-, jelölt, városok, falvak történetéről megírt könyveket, melyek szintén sok segítséget jelentenek. A résztvevők hasznos gyakorlati útmutatót kaptak tájékoztatójából. Most- már csak rajtuk a sor, hogy megyénkből milyen anyagot tudnak gyűjteni, emlékeket, dokumentumokat feldolgozni. A tanácskozáson többen intéztek kérdést az előadókhoz. Budapest felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából moszkvai párt- és tanácsdelegáció érkezett Budapestre. A delegációt Y. F. Promiszlov, az SZKP KB tagja, a moszkvai városi tanács vb-elnöke (balról a második) vezeti (MTI Fotó — Szebellédy Géza felv. — KSi
