Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-13 / 37. szám
Díszünnepség Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) a munka zömét, takarították a romokat, építették a fővárost. Élenjártak a demokratikus és szocialista forradalmi célok megvalósításában, a rend, a fegyelem megteremtésében. a munka megindításában és a tervek teljesítésében. Kádár János elvtárs szavai-, vai szólva az akkori időkről: „Volt már vezető erő, amely az épitőmunka élére állott, volt már egy nagy és önzetlen barátunk, akire számíthattunk áz élet újrarendezésében. Népünk a párt hívó szavára hozzáfogott az ország újjáépítéséhez, az új társadalmi rend felépítéséhez.” A világsajtó magyarországi csodáról cikkezett, amikor pár héttel a felszabadulás után megtartották az első színházi előadást, s megindult a gázszolgáltatás, amikor 1945 májusában kigyulladtak a villanyfények, amikor 8 hónap kemény munkája révén, a szovjet katonák aktív közreműködésével Pest és Buda között megnyílt az első, ideiglenes híd — ahogy a pestiek hívták: a ..Manci”. Nem volt csoda, csak az összefogás eredménye, hogy 1945. május elsejére a víz- és csatornahálózat nagyobb része üzemképessé vált, hogy a rádió — amely teljesen elpusztult — a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának ünnepén műsort sugárzott, hogy már 1946,-ban létrejött közoktatásunk ma is szilárd alapja: az általános iskola. És ugyanezen év augusztusában megszületett a forint, s megnyílt az újjáépített Sza- badság-híd. Az egykori emlékek felidézése, majd a mai eredmények ismertetése után hangsúlyozta: — Pártunk és kormányunk útmutatásaival, erkölcsi és anyagi támogatásával, barátaink segítségével, és a budapesti dolgozók áldozatos munkájának eredményeként valósággá vált a kommunisták 39 évvel ezelőtti munkára mozgósító jelszava. Budapest újra szép. Szebb, gazdagabb, mint valaha! Ezután így folytatta; — Ez elmúlt három évtizednek azonban legnagyobb eredménye a dolgozók öntudatának és felelősségérzetének erősödése, szakmai és általános műveltségük, valamint a közéleti, érdeklődésük növekedése, az, hogy ebben az országban és fővárosában a dolgozó ember ki- teljesedett élete, boldogulása a szocialista politika alanya és célja. Ennek eredményeként válik a város lakosságának mind nagyobb hányada szocialista értelemben vett közösségi, s ha kell, áldozatot is vállaló emberré, városát szerető lokál- patriótává. Ebben a cselekvő magatartásban, aktív és tudatos városépítő munkában mindig a kommunistáké volt a főszerep, akik azért tudtak megfelelni történelmi küldetésüknek, mert népünk boldogulását és fel- emelkedését szolgálva, mindenkor vállalták a munka nehezét. így volt ez a hős kor kezdetéi!, s így volt 1956-ban, amikor a kommunisták — támaszkodva rendszerünk szilárd híveire — a Szovjetunió segítségéve] és a szocialista országok támogatásával az ellenforradalommal szemben megvédték a népi hatalmat. ígv van ma is, amikor pártunk XI. kongresz- szusa és felszabadulásunk 30. évfordulójára készülve ismét a 2 mjmm 1975. FEBRUÁR 13. kommunisták haladnak az élen, hogy a dolgozó milliók alkoto munkája eredményeként sikeresen tudjuk teljesíteni a IV. ötéves tervünket. Bár a IV. ötéves tervidőszak utolsó évének még elején tartunk, de az eddigi eredményekre, a fővárosiak szilárd elhatározására és szorgalmas munkájára építve, biztonsággal mondható, hogy a IV. ötéves terv célkitűzései teljesülnek, a főváros minden korábbit meghaladó mértékben fejlődili. A főváros V. ötéves tervének előkészítésén dolgozunk. Eddigi ismereteink alapján azt ' mondhatom,’ hogy pártunk és kormányunk támogatásával és segítségével a főváros dinamikus fejlődése minden területen továbbra is biztosítva lesz, A város felemelkedése, gyarapodása, az itt élő emberek élet- körülményeinek javítása érdekében a következő esztendŐK- ben további jelentős lépéseket teszünk. Ennek ellenére sem várható reálisan az, hogy a következő ötéves terv időszakában minden gondot megoldhatunk, minden jogos igényt kielégíthetünk. Budapesten, az ország fővárosát nemcsak kétmillió lakosa, hanem hazánk valamennyi állampolgára magáénak — az ország szívének — érzi és vallja. Budapest a politikai-gazdasági, szellemi és kulturális élet központja. Az itt élő munkásság, Budapest népe mindenkor meghatározó szerepet játszott az ország életében, a forradalmi munkásmozgalomban. Ez a múlt, a jelen és a főváros helyzete egyúttal felelősséget is jelent számunkra pártunk, kormányunk és az egész ország népe előtt. Tisztelt Elvtársak! Az elmondottak egyúttal ékesen bizonyítják a Magyar Szocialista Munkáspárt tizennyolc éven keresztül követett és a gyakorlatban jól bevált politikájának eredményeit és sikerét. A budapesti kommunisták pártunk XI. kongresszusára készülve ismételten kifejezésre juttatták, hogy jónak tartják, és magukénak vallják a párt marxista—leninista politikáját Igénylik annak töretlen továbbfolytatását, s megvalósításáért — mint eddig — ezután is készek harcolni, dolgozni. Helyeslik, hogy pártunk és kormányunk a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordít arra, hogy barátságunk, együttműködésünk és egységünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal tovább erősödjék. Egyetértenek azzal, hogy bővítsük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal, és a kölcsönös előnyök alapján a fejlett tőkés országokkal is. Azért támogatják ezt a politikát, mert következetesen internacionalista, védi nemzeti érdekeinket, jól szolgálja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a társadalmi haladás és a béke ügyét Tisztelt Elvtársak! Mi, budapestiek, nagyon szeretjük városunkat. Ragaszkodunk hozzá. 30 évvel ezelőtt romot takarítva küzdöttünk talpra állításáért. S ma is cselekvőén szeretjük ezt az önmagát szüntelenül kinövő, öreg és mégis egyre fiatalodó várost, elviselve közlekedési nehézségeit. az üzletek zsúfoltságát, az építkezések okozta kellemetlenségeket. Büszkék vagyunk az új alkotásokra, a régi és új negyedeire, a metró friss levegőjű csarnokaira, a város pezsgő kulturális életére és bővülő idegenforgalmára. Szeretjük és becsüljük mflem’éke'm- ket. Féltjük városunk minden fáját, parkját és közterét, valamennyi nekünk oly kedves ér- . tekét. Eméke^Wőül felidéztem, hogy 1945 februárjában hideg téli hónap volt. De 13-án kisütött a nap. Azóta felhők jöttek, felhők mentek, ám az a napsütés máig is sugárzik, egyre fényesebben, egyre melegebben, s fényforrása sohasem apad el. Éljen, a Szovjetunió és a szoKedves Elvtársak! Kedves magyar Barátaim! Engedjék meg, hogy a moszkvai városi pártbizottság és a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottsága megbízásából a szovjet főváros kommunistái és valamennyi dolgozója nevében szívből köszöntsem Önöket és a testvéri Magyarország fővárosának valamennyi lakosát a nagy és örömteljes ünnep alkalmából, abból az alkalomból, hogy 30 évvel ezelőtt szabadult fel Budapest a német fasiszta megszállás alól. Ez a dicső évforduló nagy politikai esemény a szocialista Magyarország életében, örömünnep. amelyet önökkel együtt ünnepelnek meg ezekben a napokban a'-moszkvaiak és valamennyi szovjet ember, a szocialista közösség országainak minden népe. Harminc évvel ezelőtt, 1945. február 13-án, nehéz, véres csaták után a szovjet hadsereg, amellyel vállvetve harcoltak magyar katonák, megtörte a fasiszták ellenállását, és Budapest teljesen felszabadult. Ez a nagyszerű esemény fontos lépés volt a Nagy Honvédő Háborúban aratott végleges győzelmünkhöz vezető úton. Ma mélységes hálával adózunk és fejet hajtunk a szovjet katonák és tisztek és a magyar hazafiak ezreinek dicső emléke előtt, akik életüket áldozták a magyar nép szabadságáért és boldogságáért, Budapest újjászületéséért. Jól tudjuk, hogy a budapestiek nem felejtik el az ő hőstetteiket. A német fasizmus elleni harcokban elesettek emléke arra szólít bennünket, hogy fáradhatatlanul erősítsük a szocialista országok testvériségét és egységét a békéért és a nemzetközi biztonságért folyó harcban. Két hónap múlva Magyarország a fasizmus alóli felszabadulás 30. évfordulóját ünnepli meg. A szocialista fejlődés há- ’ rom évtizede alatt Magyarország dolgozói szoros szövetségben a szocialista közösség országaival, kipróbált élcsapatuk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével megteremtették a szocializmus alapjait és most magabiztosan haladnak a fejlett szocialista társadalom felépítésének útján. Nagy eredményeket értek el a gazdaság, a tudomány és kultúra fejlődésében, a népjólét fellendítésében. Az elért eredmények ragyogóan és meggyőzően bizonyítják, mire képes a munkásosztály, az összes anyagi javak megteremtője, ha sorsának gazdájává vélik. A Magyar Népköztársaságnak és fővárosának, csakúgy, mint valamennyi szocialista országnak nagyszerű, ragyogó távlatai vannak. A szocialista és kommunista építés terveinek sikeres megvalósításához béke kell. az a szilárd bizonyosság, hogy országaink népei nyugodtan élhetnek és dolgozhatnak, hogy a háború sötét felhői nem borítják be bolygónk egét. És most, amikor a nemzetközi légkör enyhülése tapasztalható, megelégedéssel állapítjuk meg. hogy a béke és a nemzetközi biztonság mey»ziiárdításán«k nemes ügyéhez nagymértékben hozzájárultak országaink cialista országok örök es megbonthatatlan barátsága! Éljen és erősödjék a szocialista országok fővárosainak testvéri együttműködései Éljen és fejlődjék szocialista hazánk, a Magyar Népköznépei is. oestverpúrtjaink, élükön Kádár János és Leonyid Il'jics Brezsmyev elvtársakkal. Kedves Elvtársak! A német fasiszta megszállók Budapestről való kiűzésének 30. évfordulója népeink egyre erősödő barátságának ünnepe. 1919-ben a magyar kommunisták a fiatal Szovjet-Oroszország dölgozóit követve, magasra emelték országukban a szocializmus vörös lobogóját, kikiáltották az első magyar munkásparaszt államot: a Magyar Tanácsköztársaságot. Ez a köztársaság, noha vérbe fojtották, megmaradt a nép emlékezetében és előhírnöke lett a leendő osztály-összecsapásoknak és a szocialista rend győzelmének magyar földön. A második világháború idején a szovjet hadsereg a magyar nép segítségére sietett. Űj fejezet kezdődött a testvéri magyar nép életében. Gyökeres társadalmi fordulat ment végbe; a régi világ romjain új társadalom született. A munkásosztály hatalmának megteremtését, a népi demokratikus rend győzelmét követő évek az állandóan erősödő szovjet—magyar barátság évei voltak. Ma a Szovjetunió és Magyarország barátsága valóban az egész népre kiterjed. Évről évre erősödik. egyre gazdagabb tartalommal telítődik. Barátságunk ragyogóan példázza a szocialista közösséget, amely az ideológia és a célok azonosságára, a marxizmus—le- ninizmus nagy eszméire és a proletár internacionalizmus megbonthatatlan elveire épül. A szovjet—magyar testvéri viszony fontos láncszemét alkotják Moszkva és Budapest baráti kapcsolatai. Fővárosaink sok vállalata és intézménye tart fenn alkotó jellegű kapcsolatokat és folytat széles körű tapasztalatcserét. Évről évre bővül a kulturális csere és a turistaforgalom. Szeretném elmondani, hogy városaink jelentős tapasztalatokkal és vívmányokkal rendelkeznek. Itt már esett szó arról, hogy milyen eredményekkel köszöntötték ünnepüket a budapestiek. Jó eredményeket értek el a moszkvaiak is, akik most minden erejükkel a XXIV. pártkongresszus határozatainak, a kilencedik ötéves terv nagyszabású feladatainak teljesítésére törekszenek. örömmel számolunk be Önöknek, kedves Barátaink arról, hogy az elmúlt négy év alatt a moszkvaiak túlteljesítették az ötéves terv feladatait az ipari termelés volumenét illetően, nagy munkát végeztek újabb kapacitások létrehozására, a lakás- és kulturálisjóléti rendeltetésű intézmények építésében, a város fejlesztésében az általános fej’esztési tervnek megfelelően. Lényegesen emelkedett a lakosság élet- színvonala. A moszkvai városi tanács és a budapesti Városi Tanács között fennálló kapcsolatok lehetővé teszik számunkra, hogy gyorsabban es jobban oldjuk meg a városi gazdaság különböző ágazatainak tökéletesítésével és a lakosság el'átásának javításával kapcsolatos íeladatársaság éy szép fővárosunk. Budapest! Szépvölgyi Zoltán nagy tapssal fogadott beszéde után V. F Promiszlov, az SZKP KB tagja, Moszkva tanácselnöke szólt az ünnepség résztvevőihez. tokát. A budapesti metró fővárosaink barátságának jelképét és gyakorlati megtestesülését jelenti, a metró a moszkvaiak tapasztalatainak felhasználásával és a legkorszerűbb szovjet berendezéssel épül. A moszkvaiak szívesen osztják meg magyar barátaikkal a lakásépítés iparosításában szerzett tapasztalataikat is. A moszkvai tanács egyebek között közreműködött kilenc házgyár tervezésében és építésében. Ezek a házgyárak különböző magyar városokban épültek. Nagy örömmel fogadjuk Moszkvában a budapesti Fővárosi Tanács küldöttségeit és szakembereit és szívesen használunk fel minden lehetőséget arra, hogy átvegyük az önök tapasztalatait. A küldöttségcsere az utóbbi években any- nyira megélénkült, hogy a küldöttségek egyszerű felsorolása is sok időt venne igénybe. „Moszkva napjai”, amelyek holnap kezdődnek a magyar fővárosban, kapcsolataink új és igen fontos formáját jelentik. Ez azt bizonyítja, hogy kapcsolataink újabb, magasabb fokra emelkedtek. Minden egyes találkozásunk magyar barátainkkal újabb lépést jelent a moszkvaiak és a budapestiek barátságának elmélyülése útján. A magyar főváros felszabadulása 30. ■ évfordulójának ünnepén forrón kívánunk Budar pest dolgozóinak, az egész testvéri magyar népnek nagy sikereket a szocialista társadalom énítésében. a marxizmus-— leninizmus nagy eszméinek diadaláért folyó harcban. Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyarország dolgozóinak harci élcsapata! Éljen fővárosaink barátsága és gyümölcsöző együttműködése! Éljen az örök és megbonthatatlan szovjet—magyar barátság! A nagy tapssal fogadott beszéd után V. F. Promiszlov átadta a moszkvai pártbizottság és a városi tanács’ az évfor+ dúló alkalmából a budapesti pártbizottsághoz és a Fővárosi Tanácshoz intézett üdvözlő levelét és ajándékát: Matorin „Vörös tér” című festményét. Katona Imre meleg szavakkal mondott köszönetét V. F. Promiszlovnak és arra kérte, hogy a szovjet küldöttség hazatérve, tolmácsolja fővárosunk dolgozóinak, egész lakosságának forró üdvözletét, testvéri jókívánságait Moszkva dolgozóinak, a szovjet népnek. Az ünnepség első része az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. A második részben ünnepi műsor következett. A jubileumi ünnepségen a budapesti KISZ-fiatalok kedves meglepetéssel szolgáltak: minden részvevőnek átnyújtották a Vörös Hadsereg politikai osztálya kiadásában megjelent Üj Szó című újság 1945. február 14-i rendkívüli kiadásának egy-egy példányát. A 30 évvel ezelőtti szám „Budapest szabad” címmel közölt tudósítást, s számolt be a magyar főváros felszabadításáért folytatott győzelmes harcokról. (MTI) V* F. Promiszlov beszéde
