Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-10 / 8. szám
16 évet zár a békéscsabai Szabadság Tsz A zárszámadás előkészítését a békéscsabai Szabadság Tsz- ben még múlt év novemberében megkezdték. Ebben az előkészítő szakaszban a legtöbb a közös gazdaság szakvezetőin múlott A termelést irányítók jó munkájának köszönhető, hogy a szövetkezet négy leltározó bizottsága fennakadás nélkül teljesíthette feladatait. Igaz, a számvitel a gazdasági év minden hónapját annak rendje-módja szerint mindig lezárta, ennek ellenére az év- végi számvetés mégiscsak nagy munka maradt. A Szabadság Tsz-ben már az előzetes számítások alapján is kitűnt hogy a január végi zárszámadó közgyűlésen a vezetőség elmondhatja: a növénytermesztés egy-két ágazatának kivételével, valamennyi termelési ág teljesítette vagy túlteljesítette az előirányzatokat A zöldborsó, a búza, a kukorica, a burgonya és a hagyma termesztése terven felül akkora árbevételhez juttatta a közöst, amely éppen ellensúlyozza a paprika, a paradicsom, a szója és a hibrid kukorica termesztésében, illetve a fólia alatti növénytermesztésben keletkezett bevétel-kieséseket. Jó évet zár a termelőszövetkezet állattenyésztése. Valamennyi állattenyésztési ágazat •— még a sok gonddal küszködő sertéstartás is — teljesítette terveit, sőt a baromfi- és szarvas- marha-tartás még a vártnál is többet hozott a tsz „konyhájára”. Az elért eredményeket részleteiben vizsgálva, azt is megállapították a Szabadság Tsz- ben, hogy a beruházásokra, vegyszerekre és alkatrészvásárlásra jóval többet költöttek a tervezettnél, ezért az új esztendőben a korábbinál szigorúbb takarékossági xntézkedé| seket kell a gazdálkodásban fo- I ganatosítaniuk. A termelőszövetkezet vezetése egyébként reménnyel néz az idei év elé, hiszen az 1975-ös eredményeket megalapozó őszi munkákat sikerült időben és jól elvégezniük. A hektáronként' 71 és fél mázsát termett kukoricát november 25-re betakarították, de előtte már a vetési tervet túlteljesítve 1100 hektáron elvetették a búzát, majd decemberre a műtrágya kiszórását és az őszi mélyszántást is befejezték. Kombájnjaiknak, szállítógépeiknek és szárítóüzemüknek még arra is jutott ideje, hogy a békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz kukoricájának betakarításéban is segítsenek, A tavalyi eredmények elemzésénél és az idei tervek körvonalazásánál a Szabadság Tsz szakemberei külön fejezetet szenteltek a közös gazdaság fóliatelepének. A telep tavalyi hozamterve megközelítette az egymillió 300 ezer forintot, teljesíteni azonban csak 200 ezer forinttal kevesebbet tudott. Az ok: a tápkockás paprika-palánták kipusztulása. Az ebből eredő kárt csak némileg tudták hajtatott uborka- és krizantém-termesztéssel pótolni. Ezért a vezetőség úgy foglalt állást, hogy a fóliatelep hasznosítását továbbra is a szántóföldi növénytermesztésnek kell alárendelni s így a telep elsődleges feladata az 50 hektár paradicsom- és a 100 hektár papri- kapalántá szükségletét biztosítani. A termelőszövetkezet fóliatelepén egyébként időközben kísérleti gépsort állítottak munkába. Az új gépektől a primőráru-termelés megvalósulását várják, ami egyben azt is lehetővé tenné, hogy 1975-ben a fóliatelep teljesítménye se „árnyékolja” a békéscsabai Szabadság Tsz vitathatatlanul szépi eredményeit. I Ä sszellemi és anyagi w8k Sssssronésg Egyesülésre készül ^ m gyomai és az endrődi ÁFÉSZ irányító pártmunkásoknak a vezetője volt a mesterem, övé a szó: „A nádat minden évben november elejétől a következő év áprilisáig vágjuk. Ez a zaf- ra időszaka Kubában. Ilyenkor a legjobb a cukortartalom. Embertelen munka, ezért szeretnénk gépesíteni. A Szovjetunióban, ahol azelőtt nem is ismerték a cukornádat, ma sem termelik, konstruáltak részünkre egy nádarató kombájnt. Építettek egy gyárat, ahol már sorozatban gyártják. Nagyon' jól bevált a gyakorlatban, ezért éppen a közelmúltban született a megállapodás, szovjet segítséggel Kubában építenek fel egy hatalmas nádvágó kombájn gyárat. Eddig 20 százalékban sikerült az aratást gépesíteni, szeretnénk 5-6 év alatt a gépi aratást 80 százalékra emelni.” Hogyan keresnek a nádarató munkások? „...a bérezés a munka mennyiségétől függ. A legkiválóbbak megkeresik a napi 10 pesót is (egy peso — egy dollár), de a 7-8 peso az általános. Az önkénteseket pedig az eredeti munkahelyük fizeti, változatlan bérrel.” Önkéntesek? Számoljunk le itt is egy misztikus tévhittel. A zafra idején több-kevesebb időre, de legalább két hétre mindenki elmegy Kubában nádat aratni. Nem azért, mintha a parasztok nem szívesen dolgoznának. Az ok egyszerű. A cukor oly nagy érték, nemzeti vagyon, hogy minden arabasra nagy szükség van A termés ugyanis nem annyi, amennyit vetnek, hanem ameny- nyit be tudnak takarítani belőle. « * • A levágott nád ezután az ősi igaerővel ugyanúgy, mint a legmodernebb vontatóval ömlik, őzönlik a gyárak felé. A cukor- » gyár megszámlálhatatlanul, sok, S mindenütt a nádültetvények kö- ! zelében. A gyárakból a kész —S de még nem finomított — cu- s kor hosszú vonatokon utazik a ■ raktárak, de főként a kikötőik» felé. A legújabb és a legnagyobb S Cienfuegos mellett van. Órán- | ként 1200 tonna cukor ömlik itt jg a hajók feneketlen gyomrába. ; Az egész teljesen gépesített. A ; vagonokból — egy időben nyol- 5 cat képesek fogadni — néhány S perc alatt ömlik ki a cukor egy i alagútrendszerbe, ahonnan szál- j Htószalagok sora kezdi vinni a • kikötő felé. Vagy ha éppen nem • áll benn rakodásra kész hajó, S a tranzitraktárba, ahol 90 • ezer tonna fér el. Hogy valami s képünk legyen erről a kolosszá- ■ lis betonépítményről: egymás | utón két szabályos labdarúgó- pálya férne el benne, s még jó nagyokat is lehetne rúgni, mert negyven méter a magassága. Ebből a kikötőből 1970-ben egymillió 750 ezer tonna cukor indult a világ minden tája felé. * * * A cukor és Kuba egyet jelent. De ez lassan a múlté. Bármilyen nagy lehet az ország nemzeti jövedelmének gyarapodása egy-egy jó cukorszezon után, a monokultúráiig gazdálkodás- nem képes tartósan magas életszínvonalat, a fejlődés folyamatosságát biztosítani. Jól tudják ezt a kubai vezetők. Ezért, éppen ezekben az években, néhány alapvető probléma, mint az egészségügy, az iskoláztatás megoldása után, komplex népgazdaság-fejlesztési program bontakozik ki. Ez már a szocializmus építésének egy újabb szakasza Kubában. (Folytatjuk) Varga Józseí Az 1975-ös esztendő nagy, dei igen célszerű törekvéssel kéz-1 dódik a gyomai és endrődi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél is. Most van kibontakozóban ugyanis e két testvérszövetkezet egyesülése. Az igazgatóságok az egyesülés megfelelő előkészítése, egybehangolása és szervezése céljából előkészítő bizottságot hoztak létre, amely Tanai Ferenc elnöksége mellett már megkezdte tevékenységét — írja Szta- nyik Károly tudósítónk a hozzánk küldött levelében. E néhány sor is sejteti, hogy nagy jelentőségű eseményre készül a két nagyközség, Gyoma és Endrőd lakossága. A cél ismertetéséhez, jobb megértéséhez levélben csatolt tájékoztatót, mötyet Gs. Nagy Gábor, a gyomai és Tanai Ferenc, az endrődi ÁFÉSZ elnökei írtak alá. Ez a közös tájékoztató már jelzi azt a döntő fordulatot, mely az egyesülés esetén bekövetkezhetne az ÁFÉSZ további tevékenységében. Mi most néhány részletét adjuk közre ennek a tájékoztatónak, mely nyfltah feltárja az egyesülés indokait, körülményeit, a két igazgatóság és az előkészítő bizottság munkáját, azzal a céllal, hogy a szövetkezet küldöttei, aktívái és a lakosság támogatói legyenek az egyesülésnek. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa 1974. május havi ülésén gondosan megvizsgálta az ÁFÉSZ-ek tevékenységét Megállapította, hogy az összességében igen , jelentős eredményeket ért el, azonban egyes ÁFÉSZ-ek fejlődésében és teljesítésében elmaradás van. Ezt követően a megyei szövetség is részletes felmérést készített a megyei ÁFÉSZ-ek helyzetéről és hasonló következtetésekre jutott — állapítja meg a közös tájékoztató. Ezt követően a saját maguk által végzett helyzetfelmérések A népgazdasági terv az 1975- ös évre 61 300 szakmunkástanuló felvételét irányozza elő. Ezeknek az első éveseknek a zöme az általános iskolát júniusban elvégző 122 800 fiatal közül kerül ki. A Munkaügyi Minisztérium szakoktatási és továbbképzési főosztályán biztatónak ítélik az új tanév felvételi kilátásait. Ezt egyébként a múlt évi kedvező tapasztalatokra alapozzák, amikor az általános iskolát végzettek közül csaknem ötezerrel több első évest vettek fel a tervezettnél. A szakképzett munkásnők arányának további növelése érdekében most 19 600 leánytanuló felvételét vették tervbe, az előirányzott összlét- szám 32 százalékát. Ez a célkitűzés ugyancsak összhangban van azzal a kedvező tendenciával, amely már az elmúlt tanévet megelőző kiválogatásnál is érvényesült; tovább javult a leányok aránya a szakmunkásképzésben! A megyei tanácsok a területi igények és lehetőségek egyeztetése után elkészítették felvételi javaslataikat. Ezek szerint például előreláthatólag az országban összesen több mint 1500 hegesiztő és kohász, csaknem 2 300 csőhálózat- és berendezésszerelő, 3 000-nél több gépi forgácsoló, több mint 4 500 gépszerelő és szerszámkészítő, továbbá három és fél ezer szer- - kezet- és karosszérialakatos ta• nuló felvételére lesz szükség. * Szép számmal, két és fél ezerig megállapították, hogy a fejlődés dinamikája az utóbbi években mindkét szövetkezetben csökkent, sőt a jelenlegi helyzet esetén — tehát ha nem történne egyesülés — még inkább csökkenne, A gyorsabb ütemű fejlődés a tagság jobb szolgálata, a vezetés erősítése és a jobb munkaszervezés mellett, az eddiginél nagyobb erőforrásokat igényel, amit viszont csakis az egyesülés útján, közös összefogással tadnak létrehozni. Felmérték azt is, hogy az egyesülés mennyiben előnyös a szövetkezeti tagság számára, és hogy miért éppen most indítványozza annak napirendre tűzését az igazgatóság. A tagság számára végeredményben az a lényeges: milyen színvonalú ellátást nyújt számára a szövetkezet; milyen mértékben gyakorolhatja abban a demokratikus jogait; milyen kedvezményekben és előnyökben részesül a szövetkezetben. Minderre egyértelmű a válasz, hogy a nagyobb szövetkezetnek nagyobb lehetősége nyílik a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, ebből következően az említett alapvető igények jobb kielégítésére is. Ilyen előzmények és információk alapján került sor a két igazgatóság külön-külön ülésére, amelyeken figyelembe vették az összes körülményeket és ezek alapján a, soron következő közgyűléseken indítványozzák az egyesülést. Az egyesülés megfelelő előkészítése, egybehangolása és szervezése céljából héttagú előkészítő bizottságot hoztak létre, melybe mindkét ÁFÉSZ három-három tagot delegált Az előkészítő bizottság tagjai a gyomai ÁFÉSZ részéről Cs. Nagy Gábor, Kiszely Lajos és Kovács Gábor igazgatósági tagok, az i Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ részéről: Gyebnár Jórel többen pályázhatnak sikerrel a villanyszerelő, valamint ugyancsak több ezren a különféle műszerész szakmákra, és csaknem 2 000 olyan fiatalt várnak, aki asztalos szeretne lenni. Több mint 7 000 első évre jelentkezőt igényelnek az építőipari szakmák. A textilipar mintegy 2 500, a ruházati ipar pedig 2 700 főnyi utánpótlást vár a szakmunkás- képző intézmények első évfolyamára, s csaknem kétezren nyerhetnek felvételt a vegyesés szolgáltatóipari szakmákra. Előreláthatólag mintegy 2 700 növénytermesztő, több mint 900 állattenyésztő és körülbelül 1 700 élelmiszeripari tanulót tudnak felvenni az idén az első évfolyamra. Mintegy hat és fél ezren számíthatnak felvételre a kereskedelmi és valamivel több mint háromezren a vendéglátóipari szakmákban. A Munkaügyi Minisztérium szakoktatási és továbbképzési főosztályán elmondották azt is, hogy ha nem is sikerül minden úgynevezett nehezen beiskolázható szakmára elég tanulót felvenni, de az ismert kormány- intézkedések hatására a jelentkezők számának 1972-ig tartott csökkenése megállt. Föltehetően ez a kedvező irányzat érvényesül az idei felvétel során is. Az 1975—76-os tanévben egyébként a szakmunkástanulók összlétszáma várhatóan eléri a 166 caret (MTI) zsef, Szurovec István (Hunya), és dr. Palotai Ferenc igazgató- sági tagok. A bizottság elnökévé pedig Tanai Ferencet, az Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ elnökét választották meg. Meghatalmazták az előkészítő bizottságot hogy az alapszabály 14. pontja alapján az egyesülésre vonatkozóan az igazgatóság jogkörében járjon el — rendsze. rés beszámolási kötelezettség mellett. Az igazgatósági döntések helyességét erősíti az MSZMP KB azóta megjelent kongresz- szusi irányelve is, amely % szövetkezetek ésszerű egyesítését feladatként jelölte meg. Az előkészítő bizotság intézkedési tervet készített, melyet az együttes igazgatósági ülés elé terjesztett Ezen a tanácskozáson a tervet; egyhangúlag jóváhagyták és ezzel megkezdődött az egyesülés gyakorlati előkészítése. Az intézkedési terv egyik lényeges, az egész tagságot és mindkét nagyközség lakosságát érintő része a hálózatfejlesztési program, melyből a legjelentősebbek a következők: a két nagyközség kialakuló központjában általános áruház építése. Ennek megvalósulásáig az üzlethálózat oly módon történő szakosítása, hogy iparcikkekben és tartós fogyasztási cikkekben megfelelő mennyiségű és választékú árut tudjon kínálni a szövetkezet. A másik az alapellátást biztosító ABC típusú üzlethálózat további bővítése mindhárom településen; Gyoma, Endrőd, Hunya. És most ezzel a kivonatolj; indoklás-felsorolással. pontot tehetnék az írás végére. De még nem tesznek. Nem hagyhatom el a toliam alá toluló dicsérő szavakat, melyek megilletik ezeket a jövőbe lépdelő embereket. Mert valóban a jövőbe lépdelnek, amikor azt a megállapítást teszik: az egyesülés a két ÁFÉSZ-nél három évtizedes működés történelmileg is gazdag korszakát zárja le. Ugyanakkor az erők összefogásával a teljesítő- és fejlődőképcsség új távlatait nyitja meg. Kialakulóban van a két nagyközség közös fejlesztési terve, együttes központja. Ide építenek áruházat is, együttes erővel. Elmúlik az „én építenék, ha lenne pénzem”, helyébe jön a dagadtabb, de egy pénztárca, melyből könnyebb fizetni — és a több alaphoz könnyebb a megfelelő anyagi támogatást megkérni és megkapni. Most az egyesülő Gyoma, Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ tagsága hatezer ember. Hálózati egységéinek száma meghaladja a százat. Dolgozóinak száma megközelíti az ötszázat. Eszközállománya 70 millió forintot, éves forgalma pedig 300 milliót, a nyeresége kb. 10 millió forintot tesz majd ki. Tehát megkétszereződött az erő és ezzel a megkétszerezett erővel olyan feladatok megvalósítását várhatjuk, hogy tovább javul a lakosság ellátása, növekedik a tagság érdekeltsége, közreműködése, növekednek a kedvezmények és emelkedik a gazdálkodás színvonala. Az egyesülés mindkét szövetkezetnek azonos érdeke tehát és ezt tovább indokolja a két nagyközség összeépültsége, de elsősorban a rájuk együttesen vonatkozó településfejlesztési kormányhatározat. Ilyen összefüggő nagy településen megfelelő eredményességgel csakis a szellemi és anyagi erők teljes összevonásával lehet az ellátási és hálózatfejlesztési feladatokat megoldani. Valóban a szellemi és anyagi erők teljes összefogj® savai lehet jobb 'eredményt elérni és ezt értették meg Gyomén és Endrődön az ÁFÉSZ tagjai. Dicséret érte. Rocskár János Nő a lányok aránya Csaknem 62G38 f alait várnali a szaknkáskégzé Iskolák első évfolyamára
