Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

Üdültetés — esfvenlosdl nélkül A szabadságot minden év­ben úgy várják a csalá­dok, mint az ünnepeket. Ilyenkor nem a kötelesség pa­rancsol, több hétig ki-ki kedve, lehetősége szerint éL A kikap­csolódás legjobb formájának so­kan a teljes környezetváltozást tartják: benépesülnek az üdü­lők, a családi nyaralók, tavasz­tól őszig csúcsforgalmat bonyo­lítanak le az utazási irodák. Ám nincs mindenki abban a kedvező helyzetben, hogy össz­hang legyen ..igényei és lehető­séged között. Az emberek több­ségének nincs telke, hétvégi háza, tnem futja rendszeres kül­földi utazásokra. Még a válla­lati és a SZOT-üdülőktae sem kaphat mindenki beutalót, mert (kevesebb a hely. mint ahányan %gényt tartanak rá, A szüksé­gesnél kevesebbel legfeljebb okosan lehet gazdálkodni, de a keresletet nem lehet kielégíteni. Gyakran azok sem jutnak be­utalóhoz, akik legjobban meg­érdemelnék a társadalom tá­mogatását: a nagy családok, a gyermeküket egyedül nevelők. Űj üdülők sokasága épült az elmúlt évtizedekben, a hely mégis kevés maradt. Jogos a kérdés: miért? Elég összehason­lítani a nemrég megnyitott, el­ső osztályú szállodának is beil­lő üdülőket a régi, többnyire családi házakból átalakított épületekkel, hogy magunk is válaszolhassunk. Egyszerűen — igényesebbek lettünk. A városi- iák leszoktak a falusi rokonok­ról, beutalót kémek, mint a vi­dékiek közül is egyre többen, akik szintén üdülőiben szeretnék eltölteni a szabadságukat. Ké­nyelemben, teljes ellátással, s nem is akárhol. Vízpartra, kor- szétű üdülőbe mindenki szíve­sebben megy, mint kevésbé ké­nyelmes körülmények: közé. A SZOT éppen ezért az el­múlt években kénytelen volt több régi üdülőt korszerűtlen­nek nyilvánítani. Ezek nem fe­lelték meg a legelemibb köve­telményeknek sem, nem volt fo­lyóvíz, csatornázás, főzési lehe­tőség. Az új létesítményeik fé­rőhelyeinek egy része így csu­pán a bezárt nyaralókét pótol­ta. A magasabb színvonal termé­szetesen több pénzbe is került. Egyetlen üdülőférőhely létesí­tése az elmúlt évben megköze­lítette a 300 ezer forintot. Köny- Snyű felfedezni, mekkora az aránytalanság a kéthetes be­utalók 252 forintja, és az épí­tési költségek között. Még az ön­költséges beutalók valamivel magasabb összege is csepp a tengerben,' ha összehasonlítjuk az üdülők építésére, fenntartá­sára „közpénzből” fordított ösz- szeget egy-egy beutaló árával. A számokból tulajdonképpen az is kiderül, hogy ilyen körül­mények között szinte lehetetlen az üdülési rendszer további fej­lesztése. Ha viszont maradnak a régi állapotok, sokan ezután is hiába várnak évről évre a be­utalókra. A SZOT «ért döntött a közel­múltban az üdülési költségek megváltoztatása mellett. Az új térítési rendszer alaptétele he­lyes és igazságos: aki többet kap, fizessen többet, tehát mdn- dfnki, aki másoknál kelleme­sebb körülmények között akarja tölteni szabadságát Az üdülőket ennek az elvnek ynegfelelően, akár a szállodá­kat, „osztályokba.” sorolták. El­ső-, másod- és harmadosztályú minősítést kaptak, az árak a két első kategóriában emelkedtek, a harmadikban változatlanok ma­radtak. A besorolás azonban ki­zárólag az üdülők állapotát, he­lyét, felszereltségét vette figye­lembe, a különböző összegek az épületek által nyújtott adott­ságokat fejezik ki. Az étkezésért ezután sem kell se többet, se kevesebbet fizetni, mint régen. Bármelyik osztályba sorolták az üdülőt, egyforma pénzből főz­nék továbbra is, a szakszervezet mindenütt a megszokott hozzá­járulást fizeti. Naívság lenne azt hinni, hogy a január elsejétől érvényes, ma­gasabb térítések egy csapásra új üdülők építését, a mostaniak korszerűsítését teszik lehetővé. Még a felemelt költségek is csupán töredékét adják a szük­séges fedezetnek. (Az első kate­gória díja a kéthetes turnusra 504 forintra, a másodiké 338 fo­rintra emelkedett. Az országban az üdülők 30 százaléka tartozik az első, 31 százaléka a második, a fennmaradó 39 százalék pedig a változatlan árú harmadik ka­tegóriába.) Az üdültetés fejlesz­tésének, fenntartásának gondja jórészt továbbra is az állam­háztartásra háruL ^ Mégis az a helyes öt, hogy az üdülésben is megszűnjön az egyenlősdi. A realitás elvének az üdülésben is érvényre kell jutnia — a jövő érdekében. A szolgáltatások színvonalát kife­jező térítés az adott helyáfettel számol. A realitáshoz az is hoz­zátartozik, hogy a rendelet szi­gorúan kimondja: adott kere­seti határon alul a felemelt költ­ségeket a szakszervezet fizeti. Sőt: kötelessége, hogy megté- 'rítse a különbséget, A megváltozott költségek­ben is a szociálpolitikai el­vek érvényesülnek. A kis­keresetűek, a nagy családot el­tartók, a gyermeküket egyedül nevelők továbbra sem fizetnek' többet egy-egy beutalóért, mint eddig. A régi és az új ár közötti különbség azokra hárul, akik eddig az üdülésben velük egyen­lő módon élvezték a kedvezmé­nyeket, holott náluk jóval ked­vezőbbek a körülmények. Viczián Erzsébet I Á magyar kultúra ünnepe az arab államokban Felszabadulásunk 30. évfor­dulójáról a kulturális kapcsola­tok intézetének rendezésében ünnepi estekkel, előadásokkal, kiállításokkal emlékeznek meg néhány arab államban a közel­jövőben. Január 11-től Bagdad­ban megrendezik a magyar kul­túra hetét. Ebből az alkalomból az iraki fővárosban vendégsze­repei a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese, amelynek tánc-, ének-, valamint zenekara a sikeresebb műsorokból válogat­va, bemutatja hazánk gazdag folklórjának legkiemelkedőbb 1S74 JANUÁR Itt, darabjait. Ugyancsak az évfor­duló jegyében a mai magyar grafikát szemléltető kiállítást is avatnak, s a bagdadi filmszín­házakban megrendezik a magyar film napjait. Ezen öt hazai pro­dukciónkat láthatja a közönség. Január 17-től Szíriában em­lékeznék meg a magyar nép történelmi jelentőségű évfordu­lójáról. Damaszkuszban magyar textilművészek alkotásaiból nyílik tárlat, s itt folytatja ven­dégszereplését majd a honvéd művészegyüttes is. Hasonlókép­pen filmbemutatókat is tarta­nak. Az elképzelések szerint Li­banonban is néhány jelentősebb akcióval emlékeznék meg Ma­gyarország felszabadulásáról. Itt is filmbemutató, kiállítás és elő­adás járul a magyar—arab ba­rátság elmélyítéséhez» Több földgáz az Uralnak Köszönti ük a 30 éves Búvár-t Elvégezték , a hegesztési mun­kálatokat a Nádim—Ural föld­gáz távvezeték második erének utolsó szakaszán is. Ez a mére­teit tekintve egyedülálló veze­ték a nyugat-szibériai Medvezs- jét köti össze a szovjet ipar fellegvárával, az Ural vidéké­vel. A nyugat-szibériai földgáz­készletek mennyiségét trillió köbméterekben számolják. A közeljövőben ez a terület az ország legnagyobb földgázszál­lítója lesz, főként az európai országrészt és az uráli iparvidé­ket látja el. Ennek érdekében összesen mintegy 2509 kilomé­ter hosszúságú vezetékhálózatot építenek ki. (BUDAPRESS- APN) Kígyőmarás elleni szérum A kígyómanásnak mindmáig egyetlen orvossága volt, a jól kiválasztott ellenméreg. Az egyik a viperák, a másik a kobrák, a harmadik másféle kí­gyó áldozatait mentette meg. Az orvosnak biztosnak kellett lennie, milyen kígyó marta meg betegét, ha segíteni akart raj­ta. A taskenti Szerűm és Vé­dőanyag Kutató Intézetben most szórt hatasú ellenmérget fedeztek fel, amely három igen elterjedt kígyó marása ellen véd. Dr. Abdurahirn Abidov, az orvostudományok doktora, az Dr» Udvari László Mezőgazdasági munkaszervezés A nagyüzemi mezőgazdasági termelésben — főként a ter­melésre egyidejűleg ható sokfé­le tényező miatt — mindig nagy jelentőség© volt a munkaszer­vezésnek. E tevékenység külö­nösképpen nagy szerepet kapott az utóbbi években, amikor szo­cialista mezőgazdasági nagyüze­Nagy oldalakon, rotációs mély­nyomással, színes borítóoldalak­kal, az eddiginél bővebb és vál­tozatosabb tartalommal, havon­kénti megjelenéssel ünnepü 30. évfolyamát az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal folyóira­ta, a Búvár. A tartalmában és kiállításában megúj hódat t ter­mészet- és környezetvédelmi bio­lógiai képeslap januári száma most jelent meg. Az 52 nagy méretű oldal gazdag tartalmá­ból kiemeljük dr. Lányi György főszerkesztő bevezetőjét, mely­ben a régi Búvár haladó ha­gyományait es a felszabadulás utáni időszakra eső 20 eszten­dő főbb eredményeit emeli ki, majd a további célkitűzésékről intézet vezetője így nyilatko­zott: — Ezt az ellenszert; taskenti kutatócsoport fedezte fel. A kísérletekhez 1971-ben fogtak hozzá, külön laboratóriumot ál­lítottak fel. Egy kis ampullában elfér a gyógyító adag, amelyet orvosi segédlet nélkül is befecskendez­hetnek. A vérkeringés két per­cen belül szétárasztja a test­ben és a kígyóméreg hatását veszti, A Szovjetun lóban hozzákezd- | tek a készítmény ipari gyártá- I sához. (BUDAPRESS—APN) példán keresztül mutatja be a munkaszervezés korszerű mód­szereit, többször kitérve a tu­dományos munkaszervezés, min­denekelőtt a nomogramok gya­korlatban történő felhasználási lehetőségiéire. .tájékoztatja a természetkedvelő olvasót. Rakonczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hi­vatal elnöke a magyar termé­szetvédelem fejlesztési prog­ramját ismerteti. Részletesen mutatja be második nemzeti parkunkat, a kiskunságite most védetté nyilvánított nemzeti parkunk igazgatója, dr. Tóth Károly. A budapesti állatkert főigazgatóra, dr. Szederjei Ákos a kelet-afrikai Szerengeti Nem­zeti Parkban, tett megfigyelő út­járól szóló képes riportsoroza­tát kezdi el e számban. Olvas­hatunk még a növekedés-sza­bályzó szereknek az élővilágra való hatásáról, egy alföldi szi­kesvíz, a Péteri-tó sajátos ma­dárvilágáról, a füst- és gáztűrő növényeik természetének kikí­sérletezéséről és a tenger színe alatt és felett védett „arany- ságeu-ör, Port-Cro® szigetéről. A számos rovatot még címé­ben felsorolni is hosszadalmas volna. Csupán azt emeljük ki, hogy külön-külön rovatokat nyi­tottak az új Búvár szerkesztői az ifjú környezetvédőknek, a házikertészkédőknek, az akva­ristáknak, a kutyatulajdonosok­nak, a díszmadártenyészrtöknék és a gombászoknak isi Az olva- éoK. vitafórumán kívül a hazai növény- és állatikertek aktuális híreiről és a külföldi folyóira­tok legérdekesebb cikkeiről is változatos képet kaphatunk. Űj színfoltja a lapnak a derűs tör­ténetek, mélyből az elsőt a füstködről Kom Los János írta. Köszöntjük szeretettel a • 30. évfolyamába lépett laptársun­kat, a környezetvédelem és ter­mészetkultúra jegyében szer­kesztett, immár havonta új kön­tösben, gazdagabb tartalommal megjelenő Búvár folyóiratot, melynek első idei száma bizo­nyára minden természetszerető olvasó tetszését megnyeri. Kí­vánjuk, hogy ünnep/ évfolya­mának további számai is valóra váltsák a szerkesztők által ki­tűzött feladatot: a természettu­dományban búvárködők isme­reteinek élményszerú gazdagítá­sál, meínkben a korábbinál fokozot- * tabban előtérbe került a terme- £ lés jövedelmezősége, más sző- £ val: a gazdálkodás minőségi ol- « dala. E népgazdasági és üzemi S szempontból egyaránt fontos cél- £ kitűzés a nagyüzemeinkben egy- £ re nagyobb mértékben elterje- j dő nagy értékű gépek, épületek • és a termeléshez szükséges » egyéb berendezések kapacitásé- £ nak maximális kihasználásával £ érhető csak el, mindenkor a dől- £ gozó embert állítva a termelés « középpontjába. Mindezek a cé- » lók csak a munkák okszerű S megszervezésével érhetők éL Ez 5 adja meg a munka oktatáspoli- £ tikai, illetve népgazdasági je- ■ len tőségét, A könyv — amely a Mező- ■ gazdasági Kiadó gondozásában ■ jelent meg — elsődlegesen a • hazai agrártudományi egyete- * mek és mezőgazdasági főiskolák 5 tankönyvének készült, a közel- | múltban megjelent hasonló tár- ■ gyú, a munkaszervezés általa- 5 nos kérdéseivel foglalkozó tan- • könyv mintegy folytatásaként, • második részeként. E két könyv • együttesen öleli fel tehát a me- • zőgazdasági munkaszervezéssel j| kapcsolatos valamennyi tudni- 5 valót. Korszerű mondanivalója- ; nál fogva — tankönyvi jellegé- • tői függetlenül — a gyakorlat- [ ban dolgozó szakemberek is ha- • szánnal forgathatják majd. A könyv a következő négy S fő fejezetre tagolódik: 1. a mun- £ kaszervezésben használatos főbb £ fogalmak, 2. a szállítások szer- | vezése, 3. növénytermesztési S munkák szervezése, 4. az állat- ! tartás munkáinak szervezése. 5 Érdeme a munkának, melynek 5 dr. Udvari László a szerzője, ■ hogy sok konkrét, gyakorlati ■ IP ■nnanrai ■■■■■■ Cserei Pál; Szürkületkor (Kisregény) IsiKsr pF A vidéki városnak beillő falu amolyan kilökött része volt Pá­zsit, melynek neve onnan szár­mazott, hogy valamikor legelő volt. A húszas évék derekán ott próbáltak gyökeret verni öt­száz négyszögöles portákon azok, akik nem bírtak a faluban. Piaci napokon a kora reggeli és déli órákban sok kocsi ment a pázsiti utcákon. A tanyákon lakó parasztgazdák hajtottak arra, nem kellett kerülniük, mint amikor legelő volt még ott. Azon kár lett volna csa­pást csinálni, és nem is engedte meg az elöljáróság. Igaz, nem sok az a másfél kilométer, de dologidőben minden lépés drá­ga. Száraz Időben, mint amilyen ezen az őszön volt, piaci napo­kon, a déli órákban alig sza­kadtak meg a porfelhők, mert kocogva húzták a lovak a kocsi­kat, siettették őket a gazdák, utánuk pedig mezítlábbal ver­ték a port a gyerekek, s csak akkor szaladtak szét, ha felbő­gött a sziréna, hogy meglapul­janak az árkokban. Ezt értették meg az idősebbek elbeszéléseiből, mert miután elhallgatott a szi­réna, elöbújtak és rúgták to­vább a port Mindegy vált, hogy légi veszélyt vagy annak végét jelezte. Az égbolton csil- logva-morogva úszó repülőrajo­kat futva követték, mint a vad­libákat és csúzlival célozgat­tak rájuk. Ha valamelyiknek az anyja ezt meglátta, szivéhez kapott, majd sikoltva rohant gyermekéhez és kötényével, vagy kendőjével takargatta, amíg valamilyen búvóhelyre nem ért véle. Ezen az október eleji pénte­ken is gyönyörű őszi nap volt, a Pázsit alatt húzódó Holt-Kö­rös túlsó oldalán ezernyi szín­ben pompáztak az évszázados fák a Pepi-kertben, melynek neve telepítőjéről maradt fenn. Az innenső parton Varga Ist­ván a nád között ült, előtte pedig egy horgászbot bújt meg a parti fűben. Bár nem kellett tartania a halőrtől, mert napok óta azzal volt megbízva, hogy a háborúból visszamaradt ép­kézláb férfiakat keresse, akiket csapatostól a Tisza felé irányí­tottak. egy részüket pedig ki­vezényelték a falutól három kilométernyire sáncot ásni. Ha Varga István fogott néhány ap­ró harcsát, felesége, Erzsi ebé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents