Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

Újabb város kornyék! községek 0 A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának irányelvei menyeit. A városok és város Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnöke az országgyűlés ta­valy őszi ülésszakán — a tanács- törvény tapasztalatainak parla­menti vitájában — egyebek kö­zött. bejelentette: biztatóak a „város környéki község” státusz eredményei, bevált az új köz­igazgatási forma, ezért hamaro­san újabb települések között te­remtik meg hivatalosan is ezt a kontaktust. Azóta megjelentek a kellő rendelkezések, s 1975 ja­nuár elsejével további 59 köz­ség fűzte szorosabbra kapcsola­tait a hozzá legközelebb eső vá­rossal. így az új esztendő első napjától 11 megyében már 21 város és 81 község újfajta vi­szonyát tartják számon. Milyen tartalmat fed a város környéki község elnevezés, s ho­gyan alakítható ki ez a közigaz­gatási forma? — erről rendel­keznék a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának most napvilágot látott irányelvei. A városok és a környező köz­ségek közös feladatainak meg­valósítása, az együttműködés ja­vítása érdekében községi taná­csot város környéki községi ta­náccsá lehet nyilvánítani, ha a két település között kölcsönösen szoros társadalmi, gazdasági, el­látási, foglalkoztatási, földrajzi és közlekedési kapcsolatok van­nak, továbbá ha a község és a város összehangolt fejlesztése különösen indokolt. A város környéki községek la­kosságuk ellátását a várossal együttműködve oldhatják meg, a község szerepkörét meghaladó szükségleteket a város elégíti ki. A nagyobb, „rangosabb” telepü­lésnek tehát egyre fokozódó fel- ' adata, hogy saját lakosságának ellátása mellett a kisebb tele­pülésről, a város környéki köz­ségről is gondoskodjék, így fej­lessze elsősorban az egészség­ügyi, művelődésügyi, kereskedel­mi és egyéb szolgáltató íntéz­kömyéki községek kapcsolatá­nak további, az eddiginél terv­szerűbb és hatékonyabb fej­lesztése valamennyi érdekelt ta­nács fontos feladata. Ennek ér­dekében a megyei tanács végre­hajtó bizottságának, tisztségvi­selőinek és a szakigazgatási szer­veknek folyamatosan figyelem­mel kell kísérniük, segíteniük az érdekelt városok, községek mun­káiét, vizsgálniuk kell az együtt­működés időszerű és távlati le­hetőségeit, megszüntetve a vá­ros és a község fejlesztésében helyenként még fellelhető pár­huzamosságokat. Gondoskodniuk kell arról is, hogy a középtávú tervek előkészítése során a vá­rosok és községek előzetesen egyeztessék elképzeléseiket, s határozottabban keli kezdemé­nyezniük — a lakosság jobb el­látása érdekében — közös tár­sulások, intézmények létrehozá­sát’ és működtetését. Az irányelvek arról is rendel­keznek, hogy több város környé­ki község esetében célszerű ta­nácstagi csoport megalakítása, mert ezek a munkaközösségek — a megyei tanácstagok városi, vá­roskörnyéki csoportjai — haté­konyán látják el a közös érdekek reális képviseletét, Ahol nem alakul tanácstagi csoport, ott célszerű az érde­kéit tanácsoknak város környéki koordinációs bizottságot életre hívniuk helyi tanácstagokból, más közéleti személyiségekből. Fontos követelmény, hogy a vá­rosi és a város környéki közsé­gek tanácsi szervei egyeztessék településfejlesztési céljaikat, kü­lönböző távú terveiket, fejleszté­si programjaikat, s kölcsönösen tájékoztassák egymást a tervek megvalósításáról. Az együttmű­ködés fejlesztésének — mondják ki az "irányelvek — a lakosság javaslataira, kezdeményezéseire kell épülnie. (MTI) Hivatásuk: Nemrégiben néhány vállalat szocialista brigádvezet« cserél­tek gondolatot a rájuk jellem­ző szenvedélyességgel munká­jukról, a munkáshivatásról, életcélokról, a tanulásiról, sa­ját szerepükről, felelősségükről a szocialista közösségekben. A leghevesebb vita akkor robbant ki, amikor egyikük feltette a kérdést: van-e szava a brigád­vezetőnek a brigádon belül, igénylik-e a vezetők, hogy bele­szóljanak a nagyobb közösség, a vállalat, a gyár életébe? So­kan most azt kérdezik, hiszen ez kézenfekvő, miért kell erről szólni, vitatkozni? Igen. Ami a (kérdés első felét illeti, talán nincs vita. A szocialista bri­gádban döntő szava van a bri­gádvezetőnek. Legalábbis a leg­több brigádban. Döntő szava van a munka megszervezésében, a javaslatok elfogadásában, a fe­gyelmezetlenek sorsának meg­ítélésében, irányítja a tagok ne­velését, oktatását, nagyon sok kérdésben érvényesül elhatáro­zása, elgondolása. Ha pedig va­lami baj van a szakértelemmel, az emberekkel való kapcsolatá­ban, ilyenkor egyszerűen levált­ják és megfelelőbb embert vá­lasztanak helyette. Nemcsak szavakban Bátran állíthatjuk: a szocialis­ta brigádvezetők zöme megfele­lően tölti be hivatását. És az egész vállalaton belül is van sza­vuk. Még pontosabban: nagyon hasznos lenne, ha mindenütt vol­na szavuk. Hogy mennyi bri- gádvezetővel, vállalattal kapcso­latban indokolt e feltételes mód, erről nem készült statisztika. A tapasztalatok egyértelműen bi­zonyítják: a legtöbb helyen a vállalati vezetés ismeri a jó szo­cialista brigádvezetőket, ad a szavukra, kéri a véleményüket. Sok brigádvezető tagja a párt- vezetőségnek, tanácstag, valame­lyik tömegsziervezet választott tagjaként hallatja hangját. De miért nem általános ez? Miért húzódnak meg ezek a lehetőse­a nagyszénás! ÁFÉSZ tevékenységéről Emelkedő forgalom — Javuló áruellátás — Bővülő kereskedelmi szolgáltatások Új ABC-áruház épül A nagyszénás! ÁFÉSZ a nagy­község több mint hétezer lako­sának áruellátásáról gondosko­dik. És nem is rosszul. Ezt a megállapítást bizonyítja az a tény, hogy évről évre bővül az áruk választéka, emelkedik a forgalom. A múlt év első három negyedévében a kiskereskedelmi ágazat 50, a vendéglátói pari 11, a felvásárlási csaknem 16,5 mil­lió, az ipari és szolgáltatási 691 ezer forintot teljesített, ami a bázishoz képest 12,2 százalékos forgalomnövekedést jelent. Ugyanakkor a szövetkezet veze­tői, dolgozói arra törekszenek, hogy a kis keresetű emberek is megtalálhassák az olcsó, jó mi­nőségű árukat a település üzle­teiben, A kormányhatározat szellemé­A KNER NYOMDA FELVESZ NŐKET betanított munkakörbe és FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni: Békéscsaba, Lenin u. 9., terv- és munkaügyi osztály. 434454 ben még 1973-ban létrehoztak egy közös MÉK—ÁFÉSZ zöldség- és gyümölcsboltot, amely sokat javított —- mennyiségben és i minőségben egyaránt — a köz­ség zöldség- és gyümölcsellátá­sán. Ezeket az áruféleségeket 20 százalékkal olcsóbban árusítják, mint a környező községek bolt­jai. Tavaly a háztáji állattartók nagy örömére táp- és takar­mányboltot is nyitottak. Persze a tavalyi évben is volt néhány cikk, amely gyakran hi­ányzott az üzletek polcairól, ki­rakataiból. Nem tudták a ke­resletet kielégíteni például gyu­lai és csabai kolbászból. Ruhá­zati cikkeknél gondot jelentett a frottír törülköző, a műszálas pléd, a gyermek kötöttnadrág és téUkíahát, valamint az olcsóbb női és férfifehémemük beszer­zés. Vegyesiparcikkek közül ál­talában a különböző olaj- és porfestékek, rovarirtók, a Gemi­ni parkettalakk, horganyzott és fekete gázcsövek, kerítésfonat, villanyszerelési cikkek hiányoz­tak. Jő fényt vet a szövetkezet te­vékenységére, hogy valamennyi élelmiszerboltban lehetőség van kávé, dió, mák őrlésére. Családi rendezvények alkalmával — minden 300 forintos részjeggyel rendelkező szövetkezeti tagnak — az ételből 10, az italból 3 szá­zalék érengedményt adnak. A tartós fogyasztási cikkeket pe­dig ingyen házhoz szállítják. A Gelka szerviz részére a hibás ké­szülékeket begyűjtik. A megvá­sárolt konfekcióruhát a vevő kérésére méretne igazítják. A szolgáltatások körét ebben az évben tovább' bővítik. Beveze­tik a gyümölcsfa-árusítást, a bérfűrészelést. A tőkehús folya­matos biztosítása érdekében ser­téshizlaló szakcsoportot hoanak létre. A cél továbbra Is a lakosság minél jobb áruellátása, a ki­szolgálás színvonalának, kultu­ráltságának emelése. Éppen ezért 1975-ben is több beruházást, fel­újítást végez a szövetkezet. El­készül a volt TÜZÉP-telep he­lyén egy 504 négyzetméter alap- területű ABC-áruház,'kereken négymillió forintért. A régi mo­zi épületében a szabadfelvásár­lást bonyolítják majd le. Az új TÜZÉP-telepen egy vasvázas szín felállítását tervezik. Átala­kítják a szövetkezeti áruházat, amely lehetővé teszi a vas-mű­szaki bolt korszerűsítését, áru­készletének bővítését. h BÉKÉS MOW S ' ■ 1975. JANUAR 8. brigádvezető gek a ki nem aknázott tartalé­kok rubrikájában? Tényleg, az ember nem is érti, miért van ez így. A brigádvezetők elmondták: szavakban mindenütt, minden vezető elismeri a szocialista bri- gádmozgalom nagy jelentőségét, meghatározó szerepét, miért fe­ledkeznek meg tehát itt-ott a brigádvezetők szavának fontos­ságáról. Az is igaz, hogy a brigádmoz­galom kezdeti időszakában, ami­kor kevés ilyen közösség létezett, a vállalat vezetői minden brigád­vezetőt ismertek. ■ Akikor még könnyebb volt néhányukat fel­keresni a műhelyben, munka­helyen vagy az irodában megbe­szélni a teendőket. Könnyebb volt megismerni a tulajdonságu­kat, bevonni őket a tervkészí­tésbe, a hétköznapi gondók meg­oldásába. De az idő változik. Azóta tömegessé vált a szocialis­ta brigádmozgalom, amely óriá­si tömeg és óriási erő is! Éppen ezért érdemes mindenütt meg­vizsgálni : hogyan, milyen formá­ba kérjék a brigádvezetők javas­latait, véleményét, bíráló szavát De nemcsak az ő szavukról van szó. Mert a szocialista brigádve­zető az üzemi demokráciának is a serkentője lehet. A jó brigád­vezető a munkában és gyakran a magánéletben is együtt van brigádjának tagjaival. Isménk egymás munkamódszerét, gon­dolatait problémáját. A brigád- vezető amikor feláll a termelési tanácskozáson és elmondja véle­ményét a termelésről, az esetle­ges hibákról, azok leküzdésének lehetőségéről, akkor nemcsak a saját véleményét közli, hanem akaratlanul is annak a kis kol­lektívának a véleményét, amely­nek tagjai között él és dolgozik. Nagy figyelmet érdemelnék ezek a felszólalások, mert a vélemé­nyek. elgondolások többnyire a brigádtagokkal folytatott vitá­ban kristályosodnak ki. A bri­gádvezető ezeket segítő szándék, kai továbbítja „felfelé”, ami sok gondnak, hibának a megoldását hozhatja. És melyik vállalatnál ne volna erre szükség? Mikor és hol? A kérdés most már csak az: mikor és hol továbbítsa „felfe^ lé” ? Tud valevőleg evenként egy­szer összehívják a vállalat bri­gádvezetőit. Kévés az ilyen alka­lom. Feltehetjük úgy is a kér­dést: miért nem harcolja ki a brigádvezető, hogy gyakrabban, több vállalati fórumon mond­hassa el gondolatait a vállalat dolgairól. Nos, ez nem elsősor­ban „harci” kérdés. Vállalaton­ként külön-külön meg lehet ta­lálni a módot a többszöri talál­kozásra. Ez annak a bizonyos óriási rejtett tartaléknak egy része. És itt van a szocialista brigá­dok belső élete. Minden más kollektívának, pártcsoportnak, szakszervezeti csoportnak aktivi­tását nagymértékben befolyá­solja, mennyire számítanak rá­juk, mennyire adnak „fent” a véleményükre. így van ez a szocialista brigádokkal is. To- vábbmenve: a szocialista bri- gádmozgalom még vonzóbbá vá­lik, ha a brigádvezető szava, te­kintélye ily módon is növekszik. Mit igényelnek a szocialista bri­gádok? Azt, hogy tudatosabban építsenek a brigádvezetők szavá­ra. A vállalatok vezetői elisme­rik, hogy jobban kellene építeni a szocialista brigádokra és ve­zetőikre, akkor hát hol az aka­dály? Véleményünk szerint nincs ilyen akadály. Csak he­lyenként a cselekvés hiányzik. Magasabb színvonalon Ahogy terebélyesedett, izmo­sodott a szocialista brigádmoz­galom, vele párhuzamosan a bri­gádvezetők is rengeteget fejlőd­tek. Szakmailag is, politikailag is. A régiek nagy része már át­adta a stafétabotot a fiatalab­baknak, akiket úgy nevel tele, hogy magasabb színvonalon, ve­zethessék tovább a brigádot. És a fiatalok nem vallanak szé­gyent Számos példa bizonyítja: érdemes rájuk támaszkodni. De ne csak akkor gondoljunk rá­juk, ha „tüzet akarunk oltani”, amikor nagyon szorít a cipő, ha­nem a hétköznapokon is és rend­szeresen, például fontosabb dön­tések meghozatala' előtt. Ügy véljük, ennek formáját meg le­het találni. Az elején már említettük, ezek a kérdések a szocialista brigád­vezetők fórumán kerültek terí­tékre. Jó példa arra, hogy nem­csak a brigádvezetők és a válla­latvezetés egymáshoz való kap­csolatáról van szó, hanem a kü­lönböző brigádoknak, brigádve­zetőknek egymáshoz való kap­csolatáról is. A legjobb szocialis­ta brigádok vezetői is kevéssé ismerik egymást, vezetési, szer­vezési, termelési és munkamód­szerüket, újítási eredményeiket Alkalmanként megtudják: me­lyik szocialista brigád lett a győztes egy-egy versenyszakasz- ban. Az ilyen brigádvezeíőnek még nagyabb lenne a szava, a súlya a többi brigád előtt is. Az ilyen találkozókat rendszeresen kellene összehozni, hogy közö­sen alakítsanak ki véleményt, javaslatokat Nagyobb lehetőséget De nemcsak többször kellene találkozniuk, hanem például több információra is szükségük volna a szocialista brigádok ve­zetőinek. Intenzivebben kellene bevonni őket a tervkészítés, a bérezés, a munkaerő, a jutalom, elosztás kérdéseibe. Tudjuk, nem könnyű feladat, de vannak jó tapasztalatok és ezek azt bizo­nyítják, van értelme következe­tesen végigmenni az úton. An­nál is inkább, mivel a kongresz- szusi munkaverssnyben is a kezdeményezők sorában találjuk a szocialista brigádvezetőket. A felajánlásaik megalapozottak, re­álisaik. Ez is igazolja szakértel­müket, objektív látásmódjukat, lelkesedésüket. Azt, hogy külde­tésüket hivatásnak tekintik. És nem utolsósorban: érdemes több lehetőseget adni neikik, fontos vállalati tervek és egyéb közös gondok megoldásában. Seres Sándor, HIRDETMÉNY A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat békéscsabai 4 üzemigazgatóságának szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket 1975. JANUAR 8-ÁN FESZÜLTSÉG ALA HELYEZI BÉKÉSEN: Rosszerdőn épített 20 kV-os vonalat, trafóállo­mást és kisfeszültségű hálózatot. BÉKÉSCSABÁN: Kastélyi szőlők lakótelepén épített kisfe­szültségű kábelhálózatot. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! 434469

Next

/
Thumbnails
Contents