Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

Jól szerepeltek az ifjúsági versenyben Harmincnégyezer forintot kaptak megyénk vasutas fiatal]ai A MÁV Szegedi Igazgatósá­gának fiataljai is részt vettek tavaly a kiváló dm elnyeré­sét célzó ifjúsági mozgalom­ban. Békés megye vasutas fiataljai eredményesen szere­peltek. Nyolcán nyerték el a Kiváló Ifjúmunkás, tízen a Kiváló Ifjú Szakmunkás és tizenegyen a Szakma Ifjú Mestere címet. Az okleveleket és. a vele járó jutalmakat — összesen, 33 ezer 900 forintot — ün­nepélyes keretek közt adták át a vasutas fiataloknak. ; Ezenkívül a kollektív szerző­dés szerint jutalomszabadsá­got is kaptak. Tanácskozás a vaskohászati termékek gazdaságos felhasználásáról A vaskohászati termékeiket leg­nagyobb mértékben felhasználó, továbbá értékesítő vállalatok vezetői és az érintett miniszté­riumok vezető munkatársai ked­den a Nehézipari Minisztérium nagytermében megvitatták a ta­karékos gazdálkodással járó fel­adatokat. Dr. Csikós-Nagy Béla állam­titkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke rámutatott, hogy hazánkban az acélnyers- vas- és a késztermékgyártás na­gyobb, mint az acélgyártó kapa­citás, vagyis a feldolgozóipar olyan kohászati termékeket is igényel, amelyet a hazai ipar nem termel. Ez indokolja, hogy a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés úgynevezett diszpozí­ciós jogkörrel is rendelkezik, a METALIMPEX pedig fontos fel­adatokat lát el, a többi között a nemzetközi választékcsere lebo­nyolításában. Ez a mechanizmus éveken át jól működött. 1974- ben azonban rendellenességek mutatkoztak. A hazai hengerelt- áru iránti igény ugrásszerűen megnőtt, 17 százalékkal volt ma­gasabb az 1973. évi felhaszná­lósnál. Az ilyen nagymérvű nö­vekedést nem indokolhatják va­lóságos igényék, inkább felesle­ges készletezésről van szó. A jelentős mérvű készletezés mi­att 1973-hoz képest 255 ezer ton­nával csökkent a hengereltáru exportja, mégpedig olyan idő­szakban, amikor a világpiacon magas árat kaphattunk volna e termékünkért. Hogy e tendencia folytatásának elejét vegyük, szükségessé vált a kohászati ter­mékek hazai felhasználásának központi ellenőrzése. Nem kí­vánjuk felújítani a kontingens- rendszert, mert ez esetben szá­molnunk kellene a befejezetlen termékek és inkurr?nciák növe­kedésével. Jobb megoldás a ter­melési, illetve értékesítési prog­ramok felülvizsgálata. Három fő vonalon kerül sor felülvizsgálat­ra. Egyrészt a szocialista export­ban jelentős szerepet játszó vál­lalatoknál, amelyeknek export- kapacitása nagyobb, mint ami­lyen mennyiségre exportszerző­dést sikerült kötniük. Itt azt vizsgálják, hogy milyen mér­tékben és milyen feltételekkel lehetne a le nem kötött export- kapacitásokra a KGST-n Délül pótlólagos szerződést kötni az import egyidejű növelésével. Ahol erre nincs lehetőség, ott meg kell vizsgálni a konvertibi­lis relációjú export lehetőségét. Ha erre nincs, vagy csak rész­ben nyílik lehetőség, azt kell vizsgálni, hogy milyen követ­kezményeikkel jár a szabad ka­pacitás befagyasztása. Felül kell vizsgálná néhány kohászati termékigényes fej­lesztési programot is. E progra­mok indokolt anyagigényét ter­mészetesen ki kell elégíteni. Ezek az igények azonban mérsékelhe­tők a pazarló megoldások mel­lőzésével, mindenekelőtt pedig a túlzott biztonságra törekvés meg­szüntetésével. A kiemelt nagy­beruházások irányítói előnyt él­veznek, mert a szállítókat szer­ződéskötési kötelezettség terheli, ez azonban nem lehet jogcím a készlethalmozásra. Végül felülvizsgálatra kerül néhány olyan vállalat, amely ko­hászati termékekre 1975-ben ki­ugróan nagy rendelésit adott Azt vizsgálják ezéken a helye­ken, hogy a nagymérvű anyag- rendelés mennyiben függ össze a kívánatos szerkezeti átalaku­lással. (MTI) A Volán 8» sz. Vállalat felvételre keres autóbusz-vezetőket, kalauzokat, rakodógép-kezelőket, darabáru-raktárosokat, gumijavító szak- és segédmunkásokat, gyors- és gépírónőket és kontírozó könyvelőt. Munkába járáshoz ingyenes autóbuszbérletet biztosí­tunk. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi u. 87. Munkaügyi ön­álló osztály. 434414 Volán 8.SZ. Vállalat raezőkovácsházi kirendeltsége felvételre keres rakodógépkezelőket, rakodókat, panther darukezelőt, autóvillamossági szerelőket és tehergépkocsi­vezetőket. Munkába járáshoz ingyenes autóbuszbérletet biztosí­tunk. Jelentkezni lehet: Orosháza, Katona u- 5- 434415 február 13-án Budapest romos látképe 1945. Nyikolaj Zabelkin, a Szovjetunió Hőse: Magyarországért harcoltunk © A párbaj folytatása Míg otíavonszolták az ágyút és a futóárkot ásták, figyeltem az ellenséges önjáró lövegeket Ágyúik torka mintha egyenesen rám. a mi ágyúnk kezelőire sze­gezed ne. Nem tartozik a kelle­mes érzések közé, ha az ember­re céloznak. Ott feküdtem, moz­dulatlanná meredtem, vártam, hogy elkészüljön a futóárok, hegy beleugorjalc ős eltűnjék. Tudtam azonban azt is, hogy mindazt, ami nálunk történik, ‘látják a megfigyeJőpóinitról. Amikor végre felállították az ágyút, elfoglaltam a helyem és az irányzékkal a német önjáró- löveg szürke orrát kerestem a célkeresztben. A katonákat a futóárokba parancsoltam. A terv egyszerű volt: célba veszem, tü­zelek, és mint a macska, be a futóárokba. Akkor aztán a fa­siszták lőhetnek az ágyúra, ha célba tudják venni, nem lesz mellette senki Célzok, csattan a lövés, a lö­vedék vörös csíkot húzva maga Ulánbátor: Tegnap, ma, holnap... 1924-ben a Nagy Népi Hurál első ülésé,. ürga városát Ulánbátornak nevezték d, $ a Mongol Nép- köztársaság fővárosává tették. Nemrégiben ünnepel­ték Ulánbátor születésének 50. évfordulóját,, X. M. Majszkij akadémikus ezt írta 1919-ben, Urgára emlékez­ve: „...hatalmas buddhista ko­lostorok, kínai-tibeti stílusban épült templomokkal, csillogóan fehér jurták; vörös csuhás, csú­csos süvegű szerzetesek ezrei; poros bazár, tarkaruhás keres­kedők festői csoportjaival; ke­rítésekből és kapukból álló szűk utcácskák, lovas mongolok és ezüst fejdíszt viselő mongol nők; lassan haladó, hosszú te­vekaravánok ...” Eltelt 55 év, s a mongol fő­város képe szinte a'felismerhe- tetlenségig megváltozott. Meg­maradt ugyan néhány buddhis­ta templom, de ezeket a népi építőművészet emlékeiként őr­zik; már nem tűnnek olyan ha­talmasaknak, szinte elvesznek a sokemeletes, modem házak tömegében. A szűk utcácskákat széles sugárutak váltották fel, a kerítések ég kapuk helyére fák és bokrok ezreit ültették. A tevekaravánok helyett a legmo­dernebb típusú személygépko­csik és autóbuszok közlekednek a város utcáin. Ulánbátor ma az ország poli­tikai, gazdasági, tudományos és kulturális központja. Itt ren­dezik meg a Mongol Népi For­radalmi Párt kongresszusait, a Központi Bizottság üléseit; a kormány és a Nagy Népi Hu- rál tanácskozásain a szocialista építés lfegfontosabb feladatait vitatják meg. A Mongol Népköztársaság fő­városának jelentős szerepe van a béke megszilárdításában, a népek közötti barátság és együttműködés megerősítésében is. A városban sokszor rendez­nek nemzetközi kongresszuso­kat, konferenciákat, kiállításo­kat, sportversenyeket. Ulánbátort minden évben sok ezer külföldi turista látogatja meg, akik a város történelmi és kulturális emlékein kívül, a mai Mongólia életével is meg­ismerkednek. Ulánbátorban működik a Mongol Népköztársaság Tudo­mányos Akadémiája, s az Aka­démia számos kutatóintézete. A felső- ég középfokú oktatási in­tézményekben, iparitanuló-inté- zetekben 80 000-nél több fiatal tanul, azaz a főváros minden negyedik lakosa, s ez érthető is: Ulánbátor 310 000 főnyi la­kosságának több mint 70 száza­léka 35 éven aluli. A főváros szórakoztató léte­sítményei — a színházak, mo­zik, cirkuszok, kul túrházak, klubok — 40 000 fő befogadá­sára képesek. Ulánbátor évről évre növek­szik és fejlődik. Ebben nagy szerepe van a nemrégiben lé­tesített házgyárnak, amely jö­vőre kezdi meg a 9, 12, 14, 16 emeletes házak elemeinek gyár­tását. A szakemberek most dolgoz­zák ki Ulánbátor 2000-ig szőlő általános fejlesztési tervét. Mongólia fővárosának új kül­sejét a népi építőművészet ha­gyományainak és a modem vá­rosépítés legúiabb vívmányai­nak egvbeötvöződése letlemzi maid. (BUDAPRESS—MONCA- MEJ után az út és a nádas fölött át- röpült a bokrok mögé. Szint« megdermedtem, s bár elhatározz tam, hogy azonnal a futóárokba ugróm, ott maradtam' figyelve. Bizonyára önökkel is megtörtént, hogy homokba dugtak egy ágacskát, amikor elérte a szi­lárd talajt, finom lökést éreztek. Azt hiszem, valami ilyesmit, ilyen könnyed lökést éreztem, amikor a lövedék fényes nyom­mal elérte a Ferdinand páncél­zatát. A valóságban ez persze elképzelhetetlen, de pentosan emlékszem, hogy akikor így éreztem. Abban a pillanatban már biztos voltam benne, hogy eltaláltam a hitlerista önjáró lő- veget, és öröm töltött eL De az önvédelem reflexe is működésbe lépett és szinte az ágyútalpon át vetettem magairn be a futóárokr ba. Ebben a pillanatban süvített el ágyúnk fölött két ellenséges lövedék és ott i-obbant, messzi tőlünk, ahol korábban légvédel­mi ágyúink álltak. A kettős rob­banások ugyanott még három­szor szántották fel a földet. — Ott keresnek bennünket, ms meg itt vagyunk! — kiáltott fel Vjktor Duskm. A harcban nem is vettük ész­re azonnal, hogy csak az egyik Ferdinand 16, a másakból meg egyre magasabbra emelkedik az égő gép nehéz fekete füstje. Vártunk. amíg a lövések elhallgattak. Aztán újra megtöltötték. az ágyút, utána én, is tüzelőéllásba men­tem, és szinte odatapadtam az irányzókhoz. Épp olyan ponto­san céloztam, mint először. Lö­vés és máris ott fekszem a futó- árokban Duskin mellett. Hallom,; hogy robbannak a Ferdinand lö­vedékei, amelyek most még messzebb szálltak, g valamiféle idegles nyugtalanság érződött lö­véseiben. Vártunk egy kicsit, az­tán újra ismétlődött minden elölről. Űjra meg újra és egy­szer csak azt vettem észre, hogy már nem ugrálok be a futóárok­ba, sőt az egész kezelőszemély­zet ott áll az ágyú mellett, mint­ha zárt lőállásbái lőnénk, és semmi veszély sem fenyegetne. A fasiszták valóban nem vála­szoltak lövéseinkre. A ’ célke­resztben láttam, hogy mindkét Ferdinand ég. — Na, ez megvan! — szaladt ki a számon a hétköznapi kife­jezés, Viktor elővette a cigaret­tatárcáját és mind rágyújtottunk, Mellettünk pedig, az úton álló ágyút kerülgetve, földrögöket hányva, fekete kipufogógázzal borítva bennünket, fülsiketítő zajjal, csikorgással haladtak tankjaink Észrevettük, hogy a megfigye­lőállásiból felénk indul a had­osztály-parancsnok az ezredpa­rancsnokkal és más tisztekkel. Arra se volt időm, hogy az elő­írt Vigyázz !~t vezényeljem, és jelentsem, hogy a feladatot vég­rehajtottuk. ö csak legyintett és egymás utón átölelt bennünket Hátralépett, még egyszer végig­nézett bennünket és azt mondta az egyik törzstisztnek: Mind­nyájukat kitüntetésre felterjesz­teni! (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents