Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

Tudomány — Technika Exkavátor — nagy szilárdságú acélból A képen látható Őj szovjet exkavátor azáltal hívta fel ma­gára a szakvilág figyelmét, hogy mintegy 30 százalékban nagy szilárdságú acélfajták felhasz­nálásával készül, ami — telje­sítményéhez és „erejéhez” ké­pest — valószínűtlenül „karcsú­vá” teszi. A 80 lóerős Diesel-motorral ellátott lánctalpas exkavátorral 5,5 méteres ásási -mélység ér­hető el. Kotróputtonyának űr­tartalma 0,65 köbméter. A 11,5 tonna súlyú sokcélú gép motor­ja többféle olajszivattyút, illet­ve olajhajtóművet tart Szem­ben. A munkaműveletekhez « szabályozható teljesítményű^ kettős búvárdugattyús szivaty- tyű szolgáltatja az energiát. A zsámolyt forgódugattyús hid­raulikus motor forgatja. Hid­raulikus (magasnyomású) motor* gondoskodik a menethajtasróH is. A hő- és zajszigeteléssel, jö kitekintési lehetőséggel, kényel­mes, rugózott üléssel, légkondi­cionáló és fűtőrendszerrel ren­delkező hermetikus kabin ideá­lis munkafeltételeket biztosít »> gépkezelő számára, A világon évente mintegy há­rommillió embert érintenek sú­lyosan a közúti gépkocsibalese­tek: életüket vesztik, mégsérül­nek vagy anyagilag károsodnak. Ezt a megdöbbentően magas számot sokféle módon igyekez­nek csökkenteni a konstruktő­rök. Például a gépkocsiknak mindazon belső részeit, ame­lyeknek összeütközés esetén ne­kivágódhat a vezető vagy az Vízállásjelentésről Is vízmércékről szintjén jelölte ki. A tiszai mércék 0 pontját pedig 1824-ben határoz­ták meg A monarchiá­ban a tenger feletti alapszintet a trieszti Molo Sartorio mércéjén áthaladó síkhoz szabták meg. A budapesti viz7 mérce 0 pontja 96,378 méter volt Adria felett. Budapesten a Lánchíd elkészülte után a víz­mérce jeleit a jobb pil­lérekbe vésték, amelyek ma is láthatóak. Ké­sőbb a budai oldalon a Lánchíd felett önmű­ködő vízmérce mutatta a vízállást. Ma a mér­téktartó vízmérce a Vi­gadó téren van. A gyakori 0 szint alatti, űn. mínusz vízál­lások a vízi építmények tervezésénél, a hidroló­giai adatok összehasonlí­tásánál nehézségeket okoztak. Ezért a dunai államok elhatározták, hogy 1943. január 1-től azon mércék 0 pontjait, amelyeken mínusz víz­állások fordulnak elő, mélyebbre helyezik. így a budapesti 0 pontot az 1823. évivel szemben egy méterrel mélyebbre vit­ték, és 95,378 méteren rögzítették. A vízmércén leolvasott számok nem jelzik a meder telítettségét. Ezért 1943. január 1-től, a vízállás mellett a közlemények megemlí­tik százalékban a meder telítettségi fokát is. A telítettségi fok megha­tározására az egyes víz­mércéken leolvasott leg­alacsonyabb és legmaga­sabb vízszint közti kü­lönbségeket felosztották 100 részre és ebből ki­indulva határozták meg a mérce állására vonat­koztatott telítettségi fo­kot százalékban. A vízmércék 0 pont­jai, ámbár azok az ala­csony vízállás szintjén vannak rögzítve, csak a vízszintin gadozásokat mutatják, és nem nyúj­tanak megbízható tájé­koztatást a meder mély­ségére. Ez helyenként nagyön különböző lehet. Különösen a hajósok számára szükséges a na­pi vízállások ismerete, mivel ebből következtet­hetnek a következő na­pok vízjárására és vo- malismereteiknél fogva előre fel tudják mérni, hogy hol számolhatnak akadályokkal utas, lekerekített élűre, kipár­názottra készítik el, amint ez a képen látható Mercedes ESF— 13-as típusú, úgynevezett biz­tonsági autón is felfedezhető. Egyébként ezen az autótípuson 80-féle olyan biztonsági beren­dezés és felszerelés található, amely mind az összeütközések könnyebb átvészelése érdeké­ben készült. Ezek egyike az a megoldás, hogy a motor csak akkor indítható, ha a biztonsági övék az előírásnak megfelelően be vannak kapcsolva. A bizton­sági övék használata ugyanis rendkívüli fontosságú a baleset­iek túlélési esélye szempontjá­ból foiteefts Istaí* Napról napra halljuk, olvassuk a vízállásje­lentéseket, melyek első­sorban a hajózásnak szólnak, • de nagyon gyakran — főiként az árvizek idején — sokakat közelről is érdekelnek, különösen, akiknek part ' tmenti telkük, nyaraló­juk van. A vízállást a helyi vízmércékről olvassák le. Hogy jöttek létre a vízmércéit:, mi a „0”' pont és a százalék jelentő­sége? A „0” pontok he­lyét és szintjét állandó­ságuk biztosítására a tengerszintre vonatkoz­tatva rögzítették. Bajor­országban az Sszaki- tenger, Ausztriában, Magyarországon és Ju­goszláviában az Adriai- tenger, az al-dunai ál­lamokban pedig a Fe­kete-tenger szintjéhez viszonyították. Hazánk­ban a dunai vízmércék 0 pontját Vásárhelyi Pál 1823. évi október 9 23-áo szokatlan kis víz tén 50 cm vastag hóréteget bár­milyen hosszú szakaszon, 70 cm-eset 600 m, egy méter vas­tagságút 300 m hosszúságban át lehet vágni. Ha az ekét két mozdony tolja, egy méter vas­tagságú havat bármilyen hosz- szú szakaszon, vastagabb hóré­teget rövidebb távon át lehet vágni. Mindez természetesen csak porhóra vonatkozik, a je­ges hóakadály nagyobb ellen­állást jelent. A nagy teljesítményű hóma­rógépek forgólapátos megoldá­súak; lapátjait saját gőzgépe hajtja. Ót méter hóvastagságú akadályt is képes leküzdeni, úgy, hogy a gépet egy mozdony lassan tolja maga előtt, és a forgó légcsavarok a havat nagy erővei oldalra lövellik ki. EZEKEN KÍVÜL hőlégsuga- ras hóolvasztó berendezéseket is használnak, amelyek azonban csak egy-egy nagyobb vasúti csomóponton használhatók vál­tók és állomási vágányok elje­gesedett szakaszainak a meg­tisztítására. Jellemző adat azon­ban, hogy a gép üzemeltetése óránként több mint 2000 fo­rintba kerül, A MÁV-nál még most is em­lékezetes az öt évvel ezelőtti december. Karácsony előtt egy héttel indult a tél már a má­sodik támadásra. A Balaton tér­sége volt a veszélygóc. Még a miskolci MÁV Igazgatóságtól is oda kellett küldeni egy hószó­rót, hogy utat biztosítson a vo­natoknak. A mellékvonalakon — a térségben —■ szinte min­denütt leállt a forgalom, és menteni kellett a végállomásra el nem jutott utasokat. Az egyik Somogy megyei állomásról csak harckocsival lehetett az utaso­kat ellátni és elszállítani, ezért néphadseregünk egységei, a szovjet alakulatokkal együtt küzdöttek a vasutasokkal. De megszakadt az összeköttetés Budapest és Bécs között is. A MÁV-nak a legsúlyosabb na­pon — december 21-én — 3000 ember élelmezéséről kellett gondoskodnia, mert az utasok nem tudtak továbbutazni. A KEMÉNY TÉL mindig próbára teszi a vasút dolgozóit. Mert tény, hogy az, akadályok legyőzésében a gépek is segíte­nek — de az emberi helytállás a gépek mellett is nélkülözhe­tetlen. ÉVTIZEDEKRE visszamenő, pontos feljegyzései vannak a MÁV-nak « hófúvásokról, a tél uralkodó szélirányairól. Ezek alapjan állítják fel ősszel a mesterséges hóvédő sövényeket a veszélyeztetett pályaszakaszok (mentén. . A sok évi megfigyelések alap­iján elsősorban a Veszprém kör­nyéki vasútvonalak kerülnek té­len veszélybe a hófúvástól, de a Nyugat-Dunántúlon Celldö- mölk és Szombathely térségé­ben is jócskán vannak veszé­lyeztetett pályaszakaszok, külö­nösen ott, ahol nem szegélye­zik sűrű erdők a síneket Az Alföldön inkább a ritkább for­galmú mellékvonalakat fenyege­ti a hófúvás. A fővonalakon ugyanis sűrű a forgalom, és ezért az egymás után áthaladó vo­natok között a szél .nem nagyon tud annyi havat a sínekre ko­torni, amennyivel a következő vonat ne tudna megbirkózni. A hazai vasútvonalakból kb, S0® km-nyi van közvetlen ve­szélyben. A legveszélyesebb he­lyeken 126 km hosszan hófogó erdősávot telepítettek, rövidebb szakaszon élősövényt, ezenkívül csaknem 100 km hosszú földből készült, befásított hóvédmü szegélyezi a vonalakat 9000 m hosszan beton hófogó rácsokat állítottak fél, de kb. 200 km hosszú vonalon terepnehézségek miatt még nincs végleges bó°, védelem, HÓAKADÁLYOK azonban gyakran a legváratlanabb he­lyeken is jelentkeznek, órák alatt 5—6 méteres torlaszokat emel a tomboló széL Ilyenkora nyüt pályán elakad a vonat és meg kell várni a felmentő se­gítséget Ez az oka, hogy télen á mellékvonalakon a Diesel­motorkocsikat fel szokták válta­ni a régi gőzmozdonyokkal, mert a gőzmozdony nagyobb súlya és több meghajtott ten­gelye miatt sokkal erősebben tapad. Magas építése következ­tében az alája került hótömeg is nehezebben emeli ki a pá­lyáról, mint az alacsony motor­kocsikat A MÁV-nál többféle módon igyekeznek eltávolítani az aka­dályokat. A hóekékkel 40—50 ' km-es nekifutási sebesség ese­Hőcsata a síneken Nagyobb biztonság I

Next

/
Thumbnails
Contents