Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

Haszonhát és fél milliárd forint juttatás a gyermekes családoknak A SZOT Társadalambiztosí-1 tásí Főigazgatóságának össze­gezése szerint az elmúlt négy I évben családi pótlék, gyermek- gondozási segély, anyasági se­gély, gyermekápolási táppénz és terhességi-gyermekágyi se­gély címén 27 és fél milliárd forintot fizettek ki a gyerme­kes családoknak. A legjelentősebb emelés a népesedéspolitikai határozatok­hoz kapcsolódik. Húsz év óta 1974-ben növelték a legnagyobb mértékben a gyermekes csalá­doknak nyújtott juttatásokat, jóllehet például a családi pót­lékot 1953 óta hatszor növel­ték. A húsz év alatti haiszori emelés nyomán az 1953. évi 718 millió forintról 5 milliárd fo­rint fölé emelkedett 1974-ben a családi pótlék, ■ , A gyermekgondozási segély bevezetése óta kétszer válto­zott: 1973 elején a tejár­emelés pótlására a bérből és fizetésből élőkét 600-ról 650, a termelőszövetkezeti tagokét 500-ról 550 forintra emelték. 'Űjabb emelésre 1974. január 1- én került sor. Azóta a bérből és fizetésből élő anyák az első gyerek után 800, a második után 900, a harmadik után pe­dig 1000 forintot, a tsz-tagok 800, illetve 900 forint segélyt kapnak. Több száz millió fo­rint többletjuttatással járt a gyermekápolási táppénzre Jo­gosultság kiterjesztése és az anyasági segély igen jelentős felemelése is. Ai népesedéspolitikai határo­zatok csaknem 1 millió család pénzbeni juttatásait növelték. 1974- ben 2,3 milliárd forinttal nagyobb összeget fizettek ki társadalombiztosítási juttatás­ként a gyermekes családoknak, mint 1973-ban, A családok támogatása 1975- ben tovább növekszik, s vár­hatóan csaknem 1 milliárd fo­rinttal túlhaladja a tavalyit. A gyermekes családoknak az idén nyújtandó pénzbeni társada­lombiztosítási szolgáltatások összege megközelíti vagy eléri a 10 és fél milliárd forintot, eb­ből kereken 6 milliárd a csa­ládi pótlék, 2,6 milliárd a gyermekgondozási segély. Igen jelentős anyagi erőket koncentrál a népgazdaság a családoknak nyújtott termé­szetbeni juttatásokra is, példá­ul a gyermekintézmények há­lózatának bővítésére, a gyer­mekek taníttatására is. Számí­tások szerint a gyermekneve­lés költségeinek jelenleg nem egész kétharmadát viseli a szü­lő, további 12—14 százalékot a társadalom pénzben, 24 száza­lékot pedig természetben jut­tat. A IV. ötéves terv során 30 százalékkal több bölcsődei hely és kétszer annyi óvodai hely létesül, mint amit terveztek. 1975- ben már minden száz óvodás korú gyermek közül 76- ot fel tudnak venni az óvodá­ba. A Szovjetunió legnagyobb szívsebészeti klinikája' Közel 400 gyermek veleszü- itett szívbetegségét gyógyít­ják naponta a moszkvai Bakul- jev Tudományos Kutatóintézet szívsebész orvosai. A gyerekek, akik néhány he­te még nem ismerték a gyer­mekkor örömeit, ma ismét egészségesek. A szívbetegséggel született gyérmek gyakran válik csök­kent munkaképességű felnőtté. Meg lehet-e menteni ezeket a betegeket? Az utóbbi években a szovjet orvosok jelentős eredményeket értek el a szív­ás érrendszeri betegségek gyó­gyítása területén. Különösen nagy érdeme van a Bakuljev Intézet kollektívájának. Szak­orvosai a- szív- és érrendszeri sebészet fontos problémáit ol­dották meg. Vlagyimir Bura- kovszkij, az intézet igazgató­ja a világon elsőként hajtott végre szívbillenytű-átültetést. Nagyszámú, sikeres operációt végeztek egy barokamrában, mesterséges vérkeringés alkal­mazásával. Jelentős eredmé­nyeket értek él a legsúlyosabb szívbetegségek gyógyítására ' al­kalmazott módszerek kidolgo­zásában. Az intézet szakorvosai rend­szeres gyakorlati és módszer­tani segítséget nyújtanak a köz­társaság valamennyi szívsebé­szeti központjának és több mint 40 ország klinikájával tartanak kapcsolatot. Burakovszkij professzor, as intézet igazgatója a szüleik hm hamarosan visszatérő gyerekekkel Tonmehín, a Szovjetunió marsa Hja (jobboldalt), Zsoltov vezére zredes és Ivanov altábornagy a dunántúli harcok idején Nyiliolai Zabeíkin, a Szovjelnnió Hose: Magyarországért harcoltunk Párbaj a Ferdinándokkal Másnap átvezényeltek bennün­ket a Balaton és a Velencei-tó közötti területre, A hitleristák ott indítottak új támadást a 3. Ukrán Front csapatai ellen. Űjabb harckocsikat és Német­országból átdobott friss erőket vetettek be. Elkeseredett harcok bontakoztak ki, amelyekben az ellenség sokszor 500 páncélosa is rését vett egyszerre. A követke- zó kis epizód csak egy volt a nagy csatában, méghozzá akkor, amikor a fasiszta támadás kez­dett kifulladni és a 3. Ukrán Front csapatai védekezésből tá­madásba lendültek. Az út a nádas szélén vezetett, mögötte már süppedékes láp és víz, jobbról meredek part Meg­kerülni sehol sem lehet. Két ön­járó Ferdinánd-típusú fasiszta löveg tűz alatt tartotta az út­szakaszt A gyalogságot a föld­höz szegezték füzükkel. A szov­jet páncélosok nem tudták fe­dezni a katonákat mert ezen az útszakaszon nem jutottak át Három harckocsinkat már elta­láltak. fekete füsttel égtek. Az égő tankoktól néhány száz mé­terre légvédelmi ágyút állított fel a legénység. Két—három perc, és megkezdődik tüzéreink és a Ferdinándok párharca. A lövész ezred megfigyelőállomá_ sáról mindent világosan láttam. Figyeltem < a légvédelmi tüzére­ket. de nem tudtam segíteni, mert elfogyott a lőszerünk, és az utánpótlás csak 2—3 óra múl­va ért oda. Csattant az ágyú első lövése. Kék villanás vakított egy pilla­natra, s mint a villám, végig- hasitott a levegőn a páncéltörő lövedék! Válaszul négy lövedék csapódott be a löveg mögött. Műtét után ÜJatfc torkol attűz a bokrok mö­gül a válasz. A megfigyelő- állásiból jól láttuk, hogyan ta­lálta el az egyik ellens^es lö­vedék ágyúnkat, magasra vet­vén a földet Még füstölgőit a lövedék vágta tölcsér, de a lég­védelmiek kicsit feljebb, újabb ágyút vontak lőállásba. Erre is ugyanaz a sors várt Csak két lövést tudott leadni, és eltalál­ták a németek. A megfigyelő^ pontra megérkezett a hadosz­tályparancsnok. Arca sápadt volt, és feszült. A helyzet kri­tikus. A két Ferdinánd egész hadosztályunk támadási tervét veszélyeztette. A tábornok felém fordult: — Idefigyelj, főhadnagy, te tüzér vagy! Ott. a domb mögött van még egy 17 num-es ágyú. Kilőhetnéd ezt az átkozott két Ferdinándot! — Megpróbálom, tábornok elv- társ. — Sok szerencsét! — mondta a hadosztályparancsnok és ba- rátian hátba veregetett. Egy pillanatra megálltam a gránáttölcsémél, ahol nem sok­kal ezelőtt ágyúk voltak. Neki- támaszkodtam az útszéli fiatal fának. Kutyául éreztem magam. Nem hiszem hogy megijedtem volna: 20 éves korban ritkám gyáva az ember. Ma bizonyára jobban megijednék, hiszen az évek múlásával az ember egyre inkább óvja magát. Nem arról volt szó, hogy inamba szállt a bátorság, csak — gondolom, megértik — szörnyű volt arra gondolni, hogy még néhány perc és épp úgy semmivé yálsz, mint a légvédelmi tüzérek; az út szé­lén újabb tölcsért vág a lövedék robbanása és legjobb esetben vérbe fagyva visznek sátorlapon a kötözőhelyre. — De hogy tudták olyan gyor­san kilőni az ágyúkat? Ez a gon­dolat kínzofct. A titkot gyorsan meg kellett fejtem. Lázasan dol­gozott az agyam. Hirtelen, mint a villám, újra magam előtt lát­tam az ágyúk torkolattüzót A torkolattűz alapján lőtték be magukat a németek, ezért ta­láltak szinte tévedés nélkül —• világosodott meg az agyamban. Megkönnyebbültem: be kell csapni a németeket. A megfi­gyelőállásról távozóban magam­mal vittem Viktor Duskinit. El­küldtem az ágyúért én meg az égő páncélosok felé indultam. Ott, a harckocsi mellett, ponto­sabban mögöttük, a sűrű füst fe­dezetében akartuk felállítani az ágyút Duskxn 15 pere múlva megér­kezett Óvatosan odakúszott hozr zam: — Látja? — kérdezte súgva, mintha meghallhatta volna va­laki. — De még mennyire — felel­tem. — És minden álcázás nél­kül állnak! — Egészen elszemtelenedtek! Na, majd egy kicsit megpiszkál­juk őket. — Vagy ők minket — gon­doltam magamban, de az őrmes­ternek azt mondtam:- — Itt ál­lítjuk fel az ágyút. Az út menten futóárkot kell ásni. Érted? (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents