Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

MA Világ proletárjai,, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975. JANUÁR 7„ KEDD Ars: 1 forint XXX. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM A MUNKASMÜVELÖDÉS JEGYÉBEN (4. oldal) MÉRLEGEN A BÉKÉSCSABAI ELŐRE SPARTACUS LABD ARC GÖ-CS AP AT A (8—9. oldal) Csökkente!! kapacitással termelnek a cukorgyárak Még tíz nap van hátra az idényből fl gazdálkodás minden szintjén növeljük a hatékonyságot Politikai és gazdasági vezetők megyei tanácskozása Békéscsabán Politikai és gazdasági vezetők előtt tették mér­legre tegnap, hétfőn Békéscsabán az ifjúsági és úttörőház nagytermében a megye gazdaságának helyzetét, értékelték az 1974. évi munka ered­ményeit és meghatározták az MSZMP Központi Bizottsága december S-i ülésén hozott határozat­ból adódó helyi feladatokat. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának első titkára, Poden Gyula,' az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztályának mun­katársa, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese. Nagy István, az SZMT ve­zető titkára, Szabó Miklós, a KISZ Békés me­gyei Bizottságának első titkára, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára és dr. Fekete Antal, a párt békéscsabai bizott­ságának első titkára. A meghívottakat Frank Ferenc köszöntötte, majd Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Csatári Béla el rí ár § beszéde Tisztelt Tanácskozás! Kedves Elvtársak! Tanácskozásunk összehívását a párt megyei végrehajtó bi­zottsága 1974. december 24-i ülésén határozta meg. Célul tűz­te, hogy adjunk számot a IV. öt­éves terv időarányos teljesítésé­ről, az 1974. évi gazdasági ered­mények értékeléséről és ismer­tessük a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát, s e határozatból adódó legfontosabb megyei tennivalókat — kezdte beszédét Csatári elvtárs, majd így folytatta. — A megyei párt- bizottság jelentős segítséget, tá­mogatást vár ez alkalommal is a megye kommunistáitól, a párt­ós állami szervektől, a tömeg­szervezetektől, mozgalmaktól, a gazdasági és szövetkezeti veze­tőktől. A Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusára készül­ve, a megyei pártértekezletet megelőzően szükségesnek tartot­tuk, hogy a végzett munkát és a további feladatokat a megye gazdasági életének közvetlen irá­nyítóival megvitassuk. Elmondhatjuk, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács által elfogadott IV. ötéves ter­vünket összességében időarányo­san teljesítettük. Az ipar évi nö­vekedési üteme 4 év átlagában elérte a 8 százalékot, 1975-ben viszont 9—10 százalékos növeke­dés kell ahhoz, hogy a megye, célkitűzései megvalósuljanak, a' mezőgazdasági termelésben évi 2,5—3 százalékos növekedést irá­nyoztunk elő. A tervidőszak el­ső négy évében évi átlagban £ «■ 8,5 százalékot léptünk előre. Négy év alatt 14—15 milliárd forintot fordítottunk a megyé­ben különböző beruházásokra. A beruházások összetételében nőtt a gépi beruházások aránya. Ez igen kedvező a termelékenység növelésére. A lakosság jövedelme és élet- körülményei a tervnek megfele­lően alakultak. A Központi Bi­zottság és a kormány határoza­tainak megfelelően csaknem 30 ezer ipari dolgozó részesült 6— 9 százalékos központilag biztosí­tott béremelésben. A mezőgaz­dasági dolgozók egy főre jutó, közösből származó jövedelme 1973-ban 27 ezer forint volt, az 1974. évi ennél valamivel több lesz. Megépült megyénkben 13 ezer 500 lakás, zömében saját erőforrásból, és tovább javult a lakossági szolgáltatások színvo­nala. Az előadó ezután az egyes ágazatokról szólt részletesebben s többek között ezeket mondot­ta: — Az ipari beruházások me­gyénkben meghaladják a 4 mü- liárd forintot. Felépült az Oros­házi Síküveggyár, a tervezett időpontnál valamivel korábban, határidő előtt helyeztük üzembe a békéscsabai új cserépgyárat és 18 hónap alatt készült el a békéscsabai ezervagonos hűtő­tároló. Ezek a példák mutatják, hogy lehet a beruházásokat ter­vezett időben, vagy annál hama­rabb is megvalósítani. Az eredeti tervhez képest azonban elhúzódás van az élel­miszer- és a könnyűipari beru­házásoknál. A szocialista iparban a foglal­koztatottak aránya a városokban 9 százalékkal, a községekben 13 százalékkal nőtt. Az ipari ter­melés növekedése 70 százalék­ban a munka termelékenységé­nek növekedéséből származik. Ez még mintegy 6—8 százalék­kal alatta van a tervezettnek. Az építőipar fejlődése évi 1—2 százalékos növekedést ért el, s ilt jelentkeznek a legnagyobb gondok. A beruházások vissza­fogására tett intézkedések a vi­szonylag kis volumenű építőipa­ri kapacitás fejlesztését is csök­kentették. Bizonytalanság kelet­kezett a szövetkezeti építőipar­ban, itt is főleg a TÖVÁL-ok- nál, de tapasztalható volt ez a tanácsi építőipari vállalatnál is. A megye építőipari igénye na­gyobb a meglevő építőipari ka­pacitásnál, ezért az Építési és Városfejlesztési Minisztérium ágazati támogatása és további bankhitel szükséges a korszerű kapacitás növelésére. A közlekedéspolitikai koncep­ciónak megfelelően tovább kor­szerűsödött megyénk déli ré­szének közúthálózata. Elkészült a Szajol—Lökösháza közötti vas­útvonal villamosítása. A 8. szá­mú Volán Vállalat új telephely­re költözött és új távolsági au­tóbuszjáratokat indított. A fej­lődés ellenére azonban még sok a tennivalónk. A posta és táv­beszélő hálózat fejlesztésében például szinte évek óta nem ‘őr tént említésre méltó változás. Az előadó ezután a kereske­delem fejlődéséről beszélt, s töb- , bek között elmondotta, hogy a megye kereskedelmének eladási forgalma 44 százalékkal nőtt. Ezzel tulajdonképpen a XV. öt­éves terv előirányzatát teljesí­tettük. Az üzlethálózat alapte- x (Folytatás a Z. oldalon) Nemcsak a mezőgazdaságnak, a feldolgozó; iparnak is nagy gondot okozott az elmúlt évi rendkívüli kedvezőtlen időjárás. Különösen megyénk két — me- zőhegyesi és sarkadi — cukor­gyárában akadályozta a folya­matos termelést. Mezőhegyesen az elképzelések szerint tíz—tizenkét nap múl­va fejezik be az alaposan meg­nyúlt feldolgozási idényt. Ta­valy ilyenkor már régen áll­tak a gépek, most viszont még másfél ezer vagon répa van kint a termelőknél. A gyárte­lepen is mindössze 150—200 vagon a készlet. Még négyezer vagon cukorrépa feldolgozása van hátra. , A rendszertelen szállítások miatt a gyár gépei mindössze 90 százalékos ki­használással működnék. Na­ponta 230 vagon répát dolgoz­nak fel a szokásos 260 helyett. A gyárban eddig — január 6. — 28 ezer 204 vagon répát dolgoztak fel, amiből 2460 va­gon cukor készült. Rendkívül alacsony, 12,5 százalékos a cu­kortartalom. Ez várhatóan még tovább romlik néhány tized­del. Sarkadon sem sokkal rózsá- sabb a helyzet. Itt is még 2 ezer 400 vagon répát kell feldolgoz­ni, szerencsére ebből mindösz- sze 400 vagon az a mennyiség. Mintegy másfél millió diák| számára szólalt meg hétfőn új-j ra az iskolacsengő, az általános! és a középiskolákban véget ért a téli vakáció, hozzáfogtak a má_ sodik félév munkájához. Az ország mintegy 5000 álta­ami még a termelőknél van. Legrosszabb a helyzet a'»békési Október 6. Termelőszövetkezet­nél, ahol még mintegy 130 va­gon répa van a szántóföldön, amit egyelőre a nagy sár miatt nem tudnak kiszállítani. Szol­nokról is ' 350 vagon répát vár­nak. Az idény várhatóan ja­nuár 15—17-e körül fejeződik be. Itt is a szállítással van a legtöbb gond. A gyártelepen mindössze 20—28 vagon a kész­let. A gépek kihasználtsági fo­ka 70 százalékos. Ez az új év első napjaiban még kedvezőt­lenebb volt, amikor a gépek mindössze 40 százalékos telje­sítménnyel üzemeltek. Sarkadon a tegnapi napig 27 ezer 780 vagon répát dolgoztak fel, amelyből 2 ezer 450 vagon cukor készült. A feldolgozott répa cukortartalma átlagosan 12,8 százalék volt. Ez a gyár ed­digi történetében a legrosszabb* A gyár vezetői mindenesetre már készülnek a következő gyártásig szezonra. A tervek sze­rint az idén kétezer hektárral több lesz Sy répavetés, ami azt jelenti, hogy 40 ezer vagon fel­dolgozására keli számítani. A területnöveléshez a legfonto­sabbak: a vetőmag és a vegy­szer biztosított. Az átvevőhe­lyek korszerűsítésére csaknem 15 millió forintot fordítanak. lános és 530 középiskolá­jában az első tanítási napon —,az ellenőrzőkönyv út­ján — hozták a tanulók és a szülők tudomására az első félév«, ben elért eredményeket. Az érvényben levő rendelkező., sek értelmében az általános is­kolák első és ötödik osztályaiban félévkor továbbra sem osztályoz­zák a tanulókat. Az első osz­tályokban a tanév folyamán és a tanév végén is a tantervi kö­vetelmények alapján kell elbí­rálni a tanulókat. , A középisko’ások januári új­donsága az új érettségi vizsga- szabályzatok megjelenése lesz, BTnt ismeretes, némely vonat­kozásban a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt módosítják az érettségi vizsgák néhány részletét. Ezek közé tar_ tozik egyebek között, hogy — a régebbi eljáráshoz hasonlóan — az egyes vizsgatárgyakban elért teljesítményt ismét öt fokozattal kell minősíteni: jelessel, jóval, közepessel, elégségessel, illetve elégtelennel. A második félév további mun­karendjében a tavalyi tanévhez képest nem lesz lényeges válto­zás. A második félév küszöbén az egészségügyi és az oktatási szak. emberek egyaránt felhívják a szülők figyelmét, hogy az influ­enzajárvány miatt különösen figyeljenek arra, lázas, beteg gyerekeket ne engedjenek az is­kolába, ezzel ugyanis a járvány«, veszélyt csak fokoznák, (MTI) Nagy figyelemmel haHga'iák - é'ztvevők a meg- s~>k gazdag! «"füzetét elemző beszámolót, s a korreíeiáiiuuokat, hozzászólásokat Megkezdődött a második félév az általános és középiskolákban

Next

/
Thumbnails
Contents